Szatmár-Németi, 1899 (3. évfolyam, 1-52. szám)

1899-03-28 / 13. szám

Szatmár, 18§9.

SZATMAR-NEMETI

Mároaíus 28,

Pénteken, f. hó 24-én, ,,Kis| alamuszi“ operett kevés számú közönség előtt zónában.

Szombaton, Kunhegyiné jutalomjátékául, „A Gyurkovics leányok“ ismételt előadása szép számú közönséget vonzott. Kunhegyiné tisztelőitől sole szép virágot és több ajándéktárgyat kapott. Kun- hegyinét kevésszer volt alkalmunk a színpadon látni nagyobb szerepben, úgyszólván „Gyurkovics Micziben, melyben, mint egyéniségéhez illő szerepkörben megállta helyét úgy, mint a társulat bármely más I. r. tagja.

Vasárnap utoljára nyíltak meg a sziűház ajtajai ebben a színi idényben, mikor is »Krach Moni« ez. bukott, rossz darabbal és hasonló előadással zárta be az igazgató az idei szini-szezout, melyet, ha magára nézve jól sikerültnek nem mondhat, bizony annak csakis ő maga az oka.

HÍREK.

— Személyi hir. Gróf Hugonnai.Béia, vármegyénk főispánja, hó 24-én, az esteli vonattal Budapestre utazott, a honnét a holnap érkezik vissza székhelyére.

— Áthelyezés. Brand Győző m kir. honvédszázados Szabadkáról városunkba helyeztetett át s állomás helyét el is foglalta.

— Személyi hir, Bauer Lajos m. kir. honvéd őrnagy, a n -károlyi honvéd zászlóalj parancsnoka, ki a közelmúltban lett városunkból Károlyba áthelyezve, f. hó 25-én tartotta 25 évés szolgálati jubileumát, me!yre a helybeli honvéd tisztikar nehány tagja is átutazott. Kívánjuk, hogy a derék őrnagy, ki hosszú szolgálata alatt a bajtársak és a polgárok szeretetét egyaránt kiérdemelte, még sok éven át szolgálhassa a trónt és a hazát.

— Személyi hir. Ludvigh Gyula, a magyar kir. államvasutak igazgatója f. hó 24-én a helybeli vasúti állomáson szemlét tartott.

— Eljegyzés. Berki Sándor ecsedi (Tolnám.) ev, ref. s. lelkész közelebb váltott jegyet Tolnay Ferencz földbirtokos kedves és szép leányával Lídiával.

— Személyi hir. Bagossy Bertalan a kath. polgári tanítónő képző jeles tanára, ki a polg, iskolai tanári oklevelet a rnult évben szerezte meg, közelebb a középiskolai tanári alapvizsgát tette le a budapesti egyetemen kitűnő sikerrel,

— A város népoktatásának államosítása, mint hírlik, befejezett tény. A miniszter a város ajánlatát elfogadta s kilátásba helyezte, hogy az államosítás végrehajtása tárgyában rövid időn belül intézkedni fog.

— Nagy Elek ügyvéd, társadalmunk tevékeny rokonszenves, közbécsülésban állott tagja, az ügyvédi kamara titkára, városi törv. hatósági bizottsági tag, szombaton este 8 és fél órakor rövid pár heti szenvedés után váratlanul elhunyt. Temetése tegnap d. u. 3 órakor ment végbe nagy számú gyászoló közönség részvéte mellett.

— A Széchényi társulat állami segélyezésének kieszközlése czéljából a fővárosba utazó küldöttségben részvétüket eddig Gróf Hugonai Béla főispán, Szuhányi Ödön, Kováts Béla, Szerdahelyi Ágoston, Majos Károly, Balásy József jelentették be a társulat igazgatóságánál. A küldöttséghez csatlakozásra a megyebeli orsz. képviselők is felkérettek.

— Az országos nemzeti szövetség helybeli fiókjának május hó 7-én tartandó alakuló gyűlésére a szövetség budapesti központi elnöksége is lefog utazni.

— Lapunk zártakor értesülünk, hogy Virág Mihály erdődi kir járásbiró, társadalmi életünkben is ismert egyén, rövid kínos szenvedés után, f. hó 2ö-án, Budapesten, hova gyógyíttatása végett utazott, a végrehajtott műtét után pár órával, kiszenvedett. Holtteste ma este érkezeik vá rosunkba s holnap d. u. 4 órakor fog örök nyugalomra helyeztetni. Áldás legyen emlékén.

— A helybeli státusquo ante izr. hitközség egy diszes templomot szándékszik építeni, mire nézve aláírási iveket bocsátott ki a hitközség tagjai között. A templomban leendő ülőhelyekre 100, 200, 300, 400 frtos, esetleg nagyobb összegű előjegyzések tehetők s az előjegyzők a helyek vásárlásánál 10% kedvezményben részesülnek. Kívánjuk, hogy minél előbb siker koronázza a nemes törekvést s létesüljön a templom, melyben a hazafias zsidóság ajkain magyar nyelven fog hangzani a Jehova tisztelete.

— Az iparos ifjusági-kör „Othon“-ára kibocsátott részvényekből Hámon József kananok és Frankó János kereskedő 10—10 darabot jegyzett.

— Ismét baj van Laczfaluban. Füzy Ernő kö jegyző a napokban kiment Laczfaluba, hogy Lukácsiun a 2700 frt bűnügyi költséget, mely még a szegedi fogolykodás idejéből származik behajtsa. A házigazda nem lévén otthol, felesége kijelentette, hogy a lefoglalt bútorok az ő tulajdonát képezik s tiltakozott a végrehajtás ellen. Látva, hogy a jegyző a tiltakozásra nem ügyel, gyalázó szavakkal illette a magyar törvényeket és az igazság szolgáltatást s alattomban a községet is fellármáztatta. A fiatalság egy része ásókkal, kapákkal, kaszákkal, botokkal rohant a papiakra s megöléssel fenyegette a jegyzőt. A jegy ő az erőszaknak engedve, eljárását beszüntette az esetet feljelentette, a kir. törvényszék pedig Lukáesiuné ellen megindította a bünfenyitő eljárást,

— A Széchényi társulat április választmányi ülése, mely szabÁ/ szerint f. évi ápril 5-én lett volna tartandó, minthogy a társulat segélyezése czéljából ápril 6-án Budapestre utazó küldöttségben a választmány számos tagja részt vesz, ápril 12-én szerdán d. u. 4 órakor fog a városház kis tanácsterméban megtartatni. Tárgy: jelen évi menhelyek szervezéséről jelentés.

— Tímár-telepek. Kiss András Vörösmarthy- utczai lakos ellen panaszt emeltek szomszédai s kérték a tanácsot, ne engedje meg-, hogy mesterségét, a timárságot, mely mint tudjuk, nem a

legkellemesebb illattal jár, udvarán folytathassa. A tanács megkérdezte az ipartanácsot, mely azt a véleményt adta, hogy a mesterség folytatása, tekintettel a gyakorlatra, engedtessék meg, de a műhely a kertben állíttassák fel. Véleményezte azt is, hogy a tímárok részére a város külterületén jelöltessék ki egy hely, a hol mesterségüket űzhessék, műhelyeiket felállíthassák, mert közegészségi tekintetből kívánatos, hogy e mesterség a belterületen ne űzethessék. Helyeseljük az ipartanács véleményét, csak azt kérjük, a közegészség ügyre oly nagy fontossággal ügyelő főorvosunknak legyen gondja rá, hogy a városi tanács ez ügyben rövid időn belül intézkedjék.

— A hegyi Vásut kiépített részének üzembe vétele egyelőre csak a fa fuvarozásra, tegnap megkezdődött.

— Sorozás a vármegyében. Az idei ujonezozás a következő napokon lesz a vármegyében: nagykárolyi járásra nézve N,-Károlyban ápr. 5., 6., 7' és 8-^n, polgári elnök : Nagy László, vm. alispán. Felső-Bánya ápril 10-én, polgári elnök llosvay Aladár, vm. főjegyző. Nagy-Bánya városra nézve Nagy-Bányán ápril 12., polgári elnök: llosvay Aladár vm. főjegyző. Féhér-gyarmati járásra nézve Fehér-gyarmaton ápril 14., 15, és 17-én, polgári elnök: id. Szegedi Antal vm. biz. tag. Szatmári járásra nézve Szatmáron ápril 19., 20., 21. és 22- én, polgári elnök ifj. Böszörményi Sándor vm biz. tag. Mátészalkai járásra nézve Máté-Szalkán ápril 24., 25., 26., és 27-én, polgári elnök : Nagy László vm. alispán. Csenged járásra nézve Csenger- ben május 15. és 16-án, polgári elnök Gőnyei István vm. tb. főjegyző. Szinérváraljai járásra nézve Szinér-Váralján május 18., 19., 20. és 23-ín polg. ein : Gőnyei István tb. főjegyző. Nagysonkuti járásra nézve Nagy Somkuton május 25., 26. és 27- én, polgári elnök: Gróf Teleky János vm. biz, tag. Erdődi járásra nézve Nagy-Károlyban junius 2. és

3-án, polgári elnök: Nagy László vm. alispán. Nagybányai járásra nézve Nagy-Bányán junius 5., 6. és 7-én polgári elnök : llosvay Aladár vm főjegyző.

— Beszámoló beszéd. Dr. Láng Lajos, a nagybányai kerület országgy. képviselője, valóságos belső titkos tanácsos, vasárnap délelőtt érkezett Sz.-Váralj ára, Nagy László alispán társaságában, hogy itt, valamint Nagy-Bányán és Felső-Bányán beszámoló beszédét megtartsa. Dr. Láng Lajos visszatérőben meglátogatja alispánunkat is székhelyén.

— A Széchényi társulat, igazgatósága a jelen nyári idényre az alábbiakban állapítóttötta. meg a menhelyek segélyét s nevezte ki a men- hely vezetőnőket. Alsó Fernezely 100 frt, Gébéi Ilona. Angyalos 60 frt Kovács Jolán, Apa 60 frt Szoboszlay Szeréna, Av.-felső-falu 180 frt, Pálinkás Mária. Bot-Palád 60 frt és 28 frt építésre, Nagy Ida, Börvely 40 frt Molnár Gizella. Csegöld 50 frt, Sepsi F.-né. Cseke 60 frt s 40 frt építésre, Bene Kálmánné, Csenget- 100 fit, Bohutinszky Irma. Csomaköz 100 frt, Jurácskó Róza, Dengeleg 80 frt, Reményi Erzsébet. Cs.Alig látták meg, hogy már a verandáig hatoltam.

A legelső, a ki észre vett, Néró volt, a ven dogg ; közeledtemre halk morgást hallatott, de ! mikor körül szaglászott s felismert, rettenetes Iá- ; baival ott termett a vállam körül s kicsibe nullt, hogy le nem roskadtam hatalmas su'ya alatt.

Ez az oktalan állat felismert s a viszontlátás örömétől végignyalta arezomat.

»Ki az?« Kiáltotta Berta hin táló helyzetéből.

Nevemet említettem, egyszerűen keresztneve- I met — »Oszkár« — mondám.

Bemutatkozásomra kissé zavarba jött, de nem 1 mozdult ; a főhadnagy ellenben abbahagyta a já- j tékot s illedelmesen karjára fűzve Bertát, elém jöttek a lépcső legfelső fokáig.

Berta is e perezben ura lett helyzetének s meglehetősen sikerült mosolylyal nyújtotta felém kezét. »Hozta Isten« 1 — mondá. »Gyermekkori barátom Karr Oszkár ur«, szólt a tiszt felé hajolva s rám mutatva, azután pedig valami lebilincselő kedvességgel, a mi csak a szerető nők tulajdonsága, annyit mondott :_ »Jegyesem, Ullrich főh adnagy.“

Oh, hogy el nem szédültem e Szavakra !. . . De meginogtam, azt határozottan tudom s a lép- csőzet faragott kőpárkányába keile fogóznom, hogy el ne essek.

Berta tehát menyasszony!.. Ez a néhány szó viszhangzott lelkemben szüntelen s úgy szerettem volna meghalni ! ott, előtte, abban a fájdalmas perezben. Nem haltam meg. Soha sem hittem volna, hogy ez a gyenge szív ekkora fájdalmat legyen képes elviselni, mint a milyen az ! enyém volt a viszontlátás e "perezében. S még mindig ezt a fájdalmat érzem, valahányszor Bertát látnom kell, vagy vele foglalkozik agyontaposott lelkem.

Ez a találkozás megsebezte szivemet, érzem, hogy vére cseppenkint fog elhullni s lassú, hal- 1

doklással pusztít el éngem, mintha valami na- gyott vétkeztem volna.

Egyébb vétkem sem volt pedig, minthogy nagyon szerettem s hü maradtam.

Isten veléd édes jó Anyám !

Galgócz, 18 . . aug. 18.

Kedves jó Anyám!

Egy hete, a mióta lázbetegen fekszem itt. Ha össze nem estem is az első pilanatban a csalódás terhétől, idegzetem nem bírta el a belső megrázkódást, ágyba döntött. Ajkam égett a forró láz hevétől,' szemeimre meleg köd borult, mely időnként meleg könycseppekben tört elő, agyamat sajátságos élénk képzelődés ragadta meg, hogy a kik láttak ily hirtelen megváltozva, meg- ijjedtek. Reszketeg lábaim alig bírtak s mégis utazni akartam. A főhadnagy volt az, a ki leginkább azon volt, hogy orvost hívjanak. Orvost hívtak. Egy barátságos öreg ur jött hozzám, a család régi házi orvosa s vállamat megveregetve igy szólt : „Katona-dolog, majd kiheverjük, csak ágyba vele.“ S lefektettek.

A kastély végén, a hol legnagyobb volt a csend, rendezték be betegszobámat, melynek gót- stylü hosszú ablakai bizonyos diserét világosságot terjesztettek. Csal hamar megtudtam okát ; széles levelű orgona bokrok terültek a kastély falához, de melyeken már nem volt virág, csak sötét fekete levelek, mint az én bánatom, az én csalódásom.

Négy napig aztán nem igen tudtam magamról, legfeljebb a reggeli álom után éreztem, hogy öntudatnál vagyok. Ilyenkor látogatott meg Berta is, hófehér otthonkában, hófehér csészében hozva egyedüli táplálékomat a tejet. Mindig megkérdezte,. hogy érzem magamat s azt bizonyos melegséggel tévé. És ily alkalommal megragadtam j kezét s ezt mondtam neki:

— Legyen rajta, hogy meghaljak.

— Mit gondol az Istenért ? felelte egész ijedten.

— Látja Berta, folytatám, ha valaki boldogtalan, miként én, annak csak jótétemény lehet a halál.

Nem szólt, csak kavargatta a tejet a find- | zsámban. Én éreztem abban a lázas perezben is, J hogy szivében megrezzent egy régi hang, hogy ! sajnál, hogy bánja a mit tett.

Másnap már nem ő hozta a tejet nekem, hanem édes anyja, a te barátnéd kedves jó anyám, ez a jó, ez az áldott asszony, a kinek köszönhetem is, hogy ilyen hamar felgyógyultam.

Órákig ott pihent szép fehér hideg keze forró homlokomon s fiának szólított.

Óh, milyen jól esett nekem ez is, az is!

Tátra-Füred, 18 . . aug. 25.

Drága jó Anyám!

Meggyógyultam. így mondta az öreg orvos, a mi annyit is tett, hogy mehetek Isten hírével, számomra már ott nincs hely többé, ahol csak a múltnak vagyok emlékeztetője s ahol szeretkező boldog szivek harmóniáját rontják az én fájdalmas sóhajaim.

Elutaztam. Eljöttem messze a helytől, ahol az én boldogtalanságomon mások öröme virul, eljöttem ide a regényes Tátra alá, nem is tudom mint, csak eljöttem. A régi vágyak-e, a lázas forró véremre jótékony hűvös clima-e, vagy a hideg fenyvesek, s az égre mutató magas hegyormok csaltak-e ide ?.. mit tudóm én, csakhogy itt vagyok.

Gyógyulni jöttem édes jó Anyám, — feledni, ha ugyan akkora szerelem után, mint a mekkora az enyém volt Berta iránt, akkora csalódás, bu, bánat mellett, mint az enyémek, még feledni lehetséges.

Sírva járok a tekervényes hegyi utakon, sírva állok a mélységes tó partján, sírva gondolok rád