Szatmár-Németi, 1899 (3. évfolyam, 1-52. szám)
1899-02-21 / 8. szám
Szatmár, 1899. SZ 4TMAR-NÉMET1 Február 21. növényünk termett, trágyázzuk be jó félérett trágyával egyenletesen és ekkor más évbe az ugar helyett bevethetjük takarmány-nö- vénynyel, pl. zabos bükkönynyel anélkül, hogy az utána legalább jó két szántásba vetett őszi kalászos növény termésére hátrányos lenne. Ily módon munkálva s változtatva a termelt növényeket és minden 6-ik évben, a kapás-növény vagy utána jövő ugarhelyettes takarmány-növény elé jól megtrágyázva földünket, talajunk kimerülni nem fog és folyton megelégedésre méltó terméssel jutal- mazandja a szorgalmas és gondos gazdát. Megszoktuk hallgatni a jó tanácsot, de csak ideig-meddig szokás követni, mert hát kapzsi az ember és elbizakodva a jó terméseken, nem néz szabályt, hanem csak hasznot s nem tudván felfogni, hogy az általa hasznosnak látott dolog csak látszólag hasznos és végeredményében káros leend, megkaszálja a takarmány-növényt egy helyett kétszer, sőt magnak is meghagyja, miáltal egyfelől nemcsak a talaj legbecsesebb tápszerében, a foszforsavas sókban szegényittetik a következő kalászos növény kárára, hanem másfelől még idő engedtetik a káros gyomok felmagzására és" gyakran kizárta is tétetik a talajnak többszöri és okszerű megmunkálása, melyeknek aztán természetes következménye, gyomoktól bántott és megbokrosodni nem tudó vetés, silány szem terméssel ! Az ugar tartásnak nincsen számottevő haszna a modern gazda előtt, mert silány legelő értéke szót sem érdemel ott, a hol más legelő is van, vagy a hol a legelőt nélkülözni vagyunk képesek; azon czélból pedig, hogy a talajt többszöri szántás által felaprózzuk s a levegő, fény, meleg és nedvesség szükséges behatásainak huzamosabb időn át kitegyük, nem szükséges egy évig hevertetni a földet, mert helyes taiajmiveléssel rövid hetek alatt elérhetjük azt, a mit régi rendszerű ugarral hónapokon át sem értünk el kellően. Panaszkodunk, hogy kevés földünk és még is birtokunk egyharmadát jövedelmezet- lenül hevertetjük ugar-hagyással, nyomásos gazdálkodási reedszerünk mellett, de ne tegyük a jövőben ezt, ha speciális viszonyaink nem kívánják, hanem mindenütt, a hol a körülmények ésgazdai műveltség megengedik, termeljünk az ugar parlagon hevertetése helyett, földünket nem zsaroló takarmányt, mert takarmányunk szaporításával több állatot tarthatunk, a több állat pedig több trágya, jobb talajművelés és bő termés-eredményekkel jár karöltve. Ellenkezőleg, a hol viszonyaink nem indokolják és az okszerű talajmivelés és helyes növénytermelési rendszer megállapítására még nem érett meg a birtokos osztály, ott maradjunk a nyomásos gazdasági rendszernél, mert ily viszonyok között többet ártanánk, mint használnánk a modern szabad gazdálkodással. Egyesekből áll a nemzet s az egyesek jóléte és felvirágzása teheti boldoggá a nemzetet, — munkálkodjunk tehát egyen-egyen és mindannyian, elavult szokások és előítéletektől ment ügybuzgalom és szorgalommal, mezőgazdálkodásunk ok- és korszerű haladása érdekében, és akkor fény fog derülni a haza egére s boldoggá lehet a mezőgazda ! Színház. Hétfőn, febr. hó 13-án zónában Csetényi Juliska búcsú felléptével „Folt a mely tisztit“ Echa- garay hatásos színmüve ez idényben másodszor. A darabot első előadása alkalmával méltattuk. Most Matilde szerepét Csetényi Juliska játszotta. Játékáról, mely a legapróbb részletekben is a leggondosabb tanulmányról tanúskodott a legnagyobb elismeréssel szólhatunk. Nagy drámai erővel, és most minden álpáthosz nélkül, természetességgel alakította a rendkivűli akaraterejü, szerelme tárgyáért m'ndenre kész, átokat szenvedő leány jelemét. Kár, hogy nem számolt a színház akusztikájával, szerepét a szenvedély viharos kitöréseiben elsiette. Tímár nem játszott oly higadt nyugodtsággal, mint az első előadás alkalmával. Kedden, febr. 11. Planquette szép, romantikus, komoly operettéje »Rip-Rip« került színre, mint Ferenczy József jutalomjátéka. Ferenczy a czimszerepben férfias szép énekével és ügyes játékával ezúttal is hü maradt önmagához s a szép számú közönség pedig sokszor élénken tapsolt a szép hangú baritonistának, melyre különben Ferenczy rá is szolgált. Lisbeth nagy és nehéz szerepe Forrai F. kezében volt. Forrai k. a. szépen énekelt, temperamentuma azonban messze van még ahhoz, hogy az ilyes nagy coloratur szerepekben sikert arasson. Német mint Darriek, Gömöri mint Nick, Zoltán I. mint Casrina járultak az est sikeréhez. Szerdán, f. hó 15 én Bisson elmés vigjátéka „A hálókocsik ellenőre“ zónában másodszor teltház előtt. Pénteken, f. hó 17-én R. Maróthy Margit, a Nemzeti színház művésznője felléptével „Clemen- ceau“ Dumas nagyhatású gyönyörű tragédiája adatott. A színházat a nagy és intelligens közönség zsúfolásig megtöltötte, daczára a felemelt helyáraknak, a főszerepet Clemenceauné Iza szerepét Maróthy Margit játszotta. Az alapjában jó- érzelmü és becsületes, de később a hiúság és fényüzési hajlam által rosszutra ragadott nö alakját, a ki egyik perczben angyal, másik perczben ördög s nem is földi nő, hanem egy bűbájos syrén, a művésznő oly sok hévvel, oly természetes hüsséggel, hatásos részeiben oly drámai erővel jelenítette, a mely minden várakozást felül múlt. A disztingvált közönség, mely igényeit a korábbi sikereiből is legelőnyösebben ismert művésznővel szemben méltán a legmagasabbra fokozta, szűnni nem akaró tapsviharral és kihívásokkal jutalmazta. Különösen elragadó volt a 2-ik felvonásban a szerelmes feleség alakjában, majd midőn bűnét igyekezett leplezni férjének barátja és anyja előtt és az utolsó felvonásban, midőn arra vállalkozott, hogy felveszi a küzdelmet a szenvedélyektől az őrületig hajszolt férjével s azt bűvös bájos hízelgésével ismét rabszolgájává teszi. Hatásos a darab befejezése is a syrén bűvköréből magát kiszabadított férj eme szavaival: „megöltem ezt a szörnyeteget“ ! Méltó partnere volt a művésznőnek Krémer Sándor, társulatunk e tehetséges tagja a férj Clemenceau szerepében. Szombaton, febr. 18-án Ráthonyiné Maróthy Margit úrnő második vendégjátékául Dumas szellemes vigjátéka a „Nők barátja“ került színre. A vendég művésznő, ki e darabban Sean de Sim- rose szerepét játszotta, úgy egyes jelenetekben, mint általában a szerep minden egyes modulá- cziojának művészi kidolgozásában excellált. Kellemes orgánuma behízelgő édes hangja, finom átgondolt jétéka mindvégig lebilincselve tartották a néző közönséget, mely feszült figyelemmel várta ajkairól a szavakat, s minden jeleneténél zajos tetszés nyilvánításával hálálta meg a ritka műélvezetet. Mimikája tökéletes. Szép arcza, mely egyik pillanatban fehér, hideg és közönyös — másik pillanaton már szerelemben ég, vagy harag és megvetés tükröződik vissza rajta. Pillanat alatt alakul át a nagyvilági hölgy remegő, siró leány- nyá, a hideg, büszke nő, szerelmes hitvessé. Mesteri játékável Dumas minden egyes gondolatát úgy érvényre juttatta, mint az a költő lelkében megszületett. Minden felvonás után többször kihívták és zajosan megtapsolták a kitűnő művésznőt. Dicséretre méltó mellette Rajz és Kende Paula. A közönség egészen megtöltötte a nézőteret. Vasárnapéi, hó 19-én R. Maróthy Margit búcsú felléptével Herczeg Ferencz, közönségünk előtt ismert színmüve a „Dolovai nábob leánya“ adatott, A színházat az este is zsúfolásig városunk és a vidék inteligens közönsége. A művésznő az este is elragadó művészettel játszott. Jób Vilma a dolovai nábob leányának szerepét alakította' oly művészi bravourral, hogy nyílt színen többször szűnni nem akaró tapsra ragadta a közönséget. Az egyes felvonások végén pedig 3-szor négyszer hívták lámpák elé. Művészete az utolsó felvonásban érte el tetőpontját, midőn magán többé uralkodni nem bírva, bevalja Tarján főhadnagynak, hogy kimondhatatlanul szereti. A főhadnagy nehéz szerepében Rajz a művésznő méltó partnerének bizonyult. Jók voltak: Krémer (Szentimrei), Aczél Szidi (Janka) a kit 3-ik felvonásbeli hatásos jelenetének kifogástalan lejátszásáért nyiltszinen megtapsolt a közönség. Továbbá az epizód szerepekben Német, Keresztesi A. Somiár, Gömöri, és pintér, kik összevágó játékukkal igyekeztek a Maróthy Margit művészi alakítását érvényre emelni. És most, midőn elbúcsúzunk a művésznőtől, a, viszontlátás rémé_ T Á R C Z A. A Báthory-család és Báthory Erzsébet. Felvasta a kereskedő ifjak körében, 1890. január 29-én: Dr. Fechtel János. Az ország egyik leghíresebb, legelőkelőbb, leggazdagabb családja volt a Báthory-család Nincs a magyar történelemnek olyan lapja, fontosabb eseménye, melyen kiváló szerepet játszó Báthoryval, vagy e nemzetségből való leánynyal. ne találkoznék a figyelmes olvasó. Hírük, tetteik betöltik koruk történelmi életének pezsgőbb mozzanatait, az érdemes epizódok mesés elbeszélések költői zománczu kedves világát s az elsuhanó gyors szárnyú századok szelleme szorgos gonddal jegyezgeti a pergő évek krónikájába országra, nagyidőkre szóló viselt dolgaikat, király büszke fejedelmek, vajdák, hatalmas daczóló országna- gyok, nádorok, országbírók, hadvezérek, püspökök, főispánok, koronaőrök sarjadzattak a dicső család hires törzséből, — s inig elfoglalt hivatali állásukban az ország hajóját kormángozzák. sorsát elhatározzák, — óriási vagyonukkal, személyi erejükkel és erkölcsi sulyokkal a külföldnek s egy nemzet közvéleményénél-' impo iáinak. A Báthory család (nyir-bátori, ecsedi, Somlyói, és szaniszlóffy gróf és oppelni herczeg) a sváb származású Gutkeled nemzetségből ered. Első ismert törzsatyja a családnak a hires bátor Opos, Salamon király kedvelt híve, ki a mogyoródi vesztett csatából kiragadta a bukó tejedel- met, mellével fedezte- futásában. Opos 3-ad unokája Bereck IV. Lászlótól Arám, Kis-Báka és Bátor helységeket nyerte hűsége jutalmául s először vette fel a Báthory nevet. Unokái János és Lőkős, Róbert Károlytól kapták az ecsedi uradalmat. János utódai László és II. Lőkős, külön törzsek ősei lettek. László, nejével Medgyes- allyai Annával, a Somlyói birtokot kapta s alapítója a Somlyói fejedelmi háznak, melyből Báthory István király, Kristóf, Zsigmond, András bíboros is származott. A család két fő ágra oszlott, a Somlyói és ecsedi ágra. A somlyóiág Báthory Zsófiában II. Rákóczy György nejében, I. Rákó- czy Ferencz anyjában és II. Rákóczy Ferencz nagyanyjában (f 1680. jun. 14.) és nővérében Hedvigben (f 1686.) . halt ki. A Báthory-család nagyobb történelmi szerepet játszó tagjaiul a következőket emeljük ki : Báthory András R. Károly hive vele Nápolyban jár, mint váradi püspök hal meg. Várad első székesegyházát ő bővitete ki. f 1345. Báthory András bíboros, Zsigmond le mondása után ő lett Erdély fejedelme, de Mihály vajdával a csik-sz.-domokosi határban vívott ütközetet elvesztette, őt magát székely Ördög Balázs ölte meg 1599.-ben. Báthory István (ecsedi) erdélyi vajda, a kenyérmezei ütközetben 1479. okt. 13-án Kinizsyvel legyőzte a törököt a zsákmányból a nyir-báthori zárdát és templomot építtette. Mátyás király halála után esküjét megszegve Corvin János herczeg bukásának II. Ulászlóval szemben főoka volt, pedig Mátyásnak köszönhette fényes pályafutását. A neinezis utolérte, mert Bakóez Tamás csellel kibuktatta az erdélyi vajdaságból, az után többé nem szer. pel. (f 1493) Báthory István az alsó országrészek főkapitánya 1514-ben a paraszt lázadásban tevékeny szerepet játszott. 1819. nádor lett. Úgy hívták, hogy a sánta Báthory a szeszes italokat nagyon kedvelte s oly szorgalmasan hajtogatta a kupákat, hogy józan csak a reggeli órákban volt, máskor okosan nem is lehetett vele beszélni. A mohácsi csatából megmenekült s Ferdinánd-párti volt. f 1535. Báthory János. A Báthoryak nagyságának megalapítója volt a gilvácsi várnak a kapitánya, ő szerezte meg Ecsedet 1334-ben, a várat felépittette és Hűségnek nevezte. Báthory István (somlyói) a nagy lengyel király (1576—1586) a lengyelek élén hősiesen harczolt az oroszok ellen s uj hazája egyik legnagyobb fejedelme lett. A lengyelek keserven megsiraták, Krakóban temették el s igy kiáltoztak fel: Vagy soha ne született volna, vagy ha szülétek örökké élt volna ! B. Kristóf István testvére s utána Erdély fejedelme. Alatta Erdély a legboldogabb s leg- megelégedettebb volt. f 1581. B. Zsigmond Kristóf fia és utóda. Moldvát és Öláhországot meghódította, a szultán ellen a királyhoz pártolt s egy herczegtiőt kapott nőül, kivel azonban nem élt. Ha oldala mellett volt utálta, ha távol volt vágyódott utánna. 3-szor mondott le trónjáról s 3-szor tért vissza hazájába. Ingatagsága Erdélyt szerencsétlenségbe döntötte. Ő Csehországban halt meg, mint magánzó. Báthory Zsófia a somlyai nemzetiség utolsó tagja. Jámbor és bátor lelkű asszony volt. Pógy imakönyvet irt, a jezsuitákat szerette, számukra Kassán templomot építtetett. Munkács várában halt meg 1680. Báthory Gábor Rákóczy Zzigmond után
