Szatmár-Németi, 1899 (3. évfolyam, 1-52. szám)
1899-02-14 / 7. szám
SZATMÁRNÉMETI. Február 14. hatatlan sorsba és mint. az akkori pályázó papok legkiválóbbját, Nt. Tabajdi Lajost választották meg lelkészüknek. Nem gyuladtak tehát haragra, bosszúból nem gondoltak arra, hogy a mellőzött ifjú pap édes atyját hozzák be Szatmárra, ki komlód-tótfalusi ev. ref. lelkész volt, —*Jiogy majd ez, ha fiának az ügyei rendben i *l&$znek, az ő javára mondjon le. U,' Hanem igen is: mert bizonytalan min- ^ *dep emberi dolog, az emberek leikébe 'nem lát csak maga a szivet vizsgáló jó isten, de megtudták, hogy itt városunkban, a katholiczizmussal szembe helyezett protestantizmusnak élére nem egy öreg ember kell, és így egy erős-lelkű és kezű fiatal lelki-pásztort választottak maguknak, egy olyan papot, ki az akkori pályázók között emberi számitás szerint, legmegfelelőbb volt. És midőn ezt fölemlítem, ki is kell jelenteni, hogy tisztelettel hajiunk meg az Isten szép adománya, az öreg-kor mellett, mégis már azt küzdelmekre, nehéz fáradtságos szellemi és testi munkára alkalmasnak nem tartjuk és nem is tarthatjuk. Ebből azt hiszem, levonhatja magának a tanúságot Németi épen most, hogy forrong, a papválasztás fontos kérdései között. Ott vannak előtte a pályázók; a z egyház-tanácsnak tartozó kötelessége a pályázók m i nőségét megismertetni a néppel, lásson tisztán a hívők gyülekezete, és gondoljon buzgó apáinak rendíthetetlen igaz-ügybuzgóságára s tekintsen a jelen nehéz vallási körrül- ményei mellett arra is, hogy a most választó közönség felelős Isten és ember előtt azért, a mit cselekszik és szivére tevén kezét mondja, hogy „te látod uram, hogy jobban nem csele- kedhetem“ és igy adja szavazatát, becsületes meggyőződése szerint a pályázók közi! 1 arra, a ki t a legarra- va lób bnak tart. Sajátságos véletlen az, hogy az az ember, ki mint ifjú, kezdő káplán abban az időben Szatmárra, otthonába kívánkozott, most megferfiasodva, az élet által megedzve, kipróbálva, egy tekintélyes alföldi eklézsiából, most már gyermekeinek neveltetése czéljából is ösztönözve a honvágy mellett, megint itt van a pályázók között. Nem a sors sajátságos rendeltetése e Mindig jóllátott, csak most nem; pedig ha visszagondolt volna saját leánykorára eszébe juthatott volna, hogy milyen is a leány boldog korában? s hogy a sápadt arcz, a busongó szemek s az ajkak némasága beteg léleknek lehetnek csak simbolumai. Nemsokára ahhoz, hogy Elzától azt a megnyugtató, boldogságos vigaszt kapta, egy hűvös novemberi estén azzal a meglepő hírrel tért vissza az Ákost kiszolgáló lovász a toronylakásból, hogy az urfit hiába költi, nem bírja felébreszteni, ott fekszik felöltözötten az ósdi pamlagon. Éppen vacsorához készült a család s a hogy Kabolyainé a hirt meghallotta, valami balsejtelemtől elragadtatva, egyenesen Elza szobájába rohant és •— ott látta leányát felöltözötten feküdni a hanyagul felbontott ágyon, sápadtan, mint máskor mosolyogva mint a hogy akkor látta a mikor neki boldogságát emlegette. Idegesen kapott leánya alácsüngő fehér keze után s rázta-rázta az alvó szép leányt, eleinte némán, szótlanul, azután felkapta fejét, az merev volt s fagyos az a mosolygó piczi-piczi száj. Felsikoltott.-—• Meghalt'az Írnok, — e szavakkal lépett be Kabolyai nejéhez, — kezében egy kékes szinü kicsinyke üveget mutatva, megmérgezte magát. — Jaj ha tudtuk volna, kiálltotta kétségbe- eseten Kabolyainé s zokogva borult leánya kihűlt tetemére. Két napra rá kettes koporsót emeltek, ki a szómra kastélyból s vitték ünneplőbe öltözött cselédek a lombtalan akáczczal köritett csendes pusztai temetőbe Elzát és Ákost. * Tanulság : Ne állítsátok meg útjában a fakadó rügyeket, mert elpusztul a fa, melyet virágzásában külerő megakadályoz. az, hogy a ki mellett kezdő pap korában a szatmári ev ref. gyülekezet megnyilatkozott s a ki mellett ma, a pályázatához csatolt irataiból annyi sok dicsérő, szép dolog szól, a Gondviselés által is mintegy ide szemeltetett ki? Távol van tőlem, hogy személy mellett foglaljak állást. Minden személyi kérdéstől távol, lelkem előtt ott lebeg ez: a németi pap híveinek a vezére, a németi pap emeli vagy sülyeszti a németi városrész tekintélyét, előttem van, hogy ma még élesebb harczoknak a nagyobb megpróbáltatásoknak van kitéve evangélium szerinti egyházunk mint valaha, ezek szemeim előtt lebegvén, távol van tőlem még árnyalatő is bármilyen személyi kérdésnek, de aziránt azonban melegen nyilatkozik meg lelkem, s azt hiszem, mindnyájukkal egyetemben mondhatom, hogy az legyen a németi nagy, dicső múltú eklézsiánk lelkésze, kiben a nép bizalma, mint a pályázók legkiválóbbjában egyesül, a ki Isten dicsőségére, a nép vallásos épületére és a haza javára tekintélyére, büszkesége lesz Németinek. Úgy legyen! Egy öreg egyháztag. Városi közgyűlés Szatmár, 1899. február 13. Elnöklő főispán üdvözölvén a szép számban megjelent bizottsági tagokat, e gyűlést a hitelesítő küldöttség kirendelésével megnyitja. Tárgysorozati rendben következnek: a polgármester havi jelentése, belügyminiszteri leirat az 1899-ki költségelőirányzatról, nem különben Oravecz János nyugdíj illetékére vonatkozólag, melyek tudomásul vétettek. A szatinárhegyi gör. kath. egyház segélyezésének kérdésében, közgyűlés, részben a város jelen nehéz anyagi helyzete, de még inkább a n.-váradi gör. püspökség ez ügybeni állásfoglalása következtében a kérelemnek helyt nem adhatott. Hasonlóképen elutasította közgyűlés Léde- rer Mihályné szatmár-németi lakos kártalanítási kérelmét is. Ezután következett az árvaszéki ülnökök megválasztása, mely minőségben: Papp Lajos, Liteczki Endre és Bossin József bizottsági tagokat választotta meg a közgyűlés. Az igazoló választmány tagjai lettek : Jákó Sándor, Tabajdi Lajos, Dr. Lehoczky János, elnöke pedig Korányi János bizottsági tagok. Nagy Ákos III. oszt. szám- ttsztnek állásáról való lemondását közgyűlés tudomásul vette, az állás betöltésére pályázatot hirdet s a megüresedett hely betöltését, választás utján, a f. évi márcz. havi rendes közgyűlés tárgy- sorozatába rendeli fölvétetni. Az adófelszólamló bizottságba a közgyűlés beválasztotta Makay Antal és Wallon Ede b. tagokat. Előterjesztetvén a múlt 1898. évi november és deczember havi adó elő- és leírása, közgyűlés által tudomásul vétettek. A rendezés alatt levő »népkert«-be beszögellő 4204 Q ölnyi magán tulajdont képező hely kisajátítása ügyében, bizottsági közgyűlés, a szabályok értelmében, külön rendkívüli közgyűlésben, f. é. febr. 27-én. d. u. 3 órakor fog határozni. Melles Emil gör. kath. lelkésznek, az 1899. januártól számítandó 600 frtnyi személy-pótlékára vonatkozó kérelmének, a közgyűlés, teljesen a kérelmező személyére vonatkozólag, helyt adott es elrendelte, — hogy az a kért időtől, a városi pénztárból kiutalványoztassék. Elfogadtatott a közvágóhid- nál tervbe vett hűtő és bőrszáritó helyiségek felállítása és egy 11-od állatorvosi állás szervezése, a kinek fizetése, a marha szemléből befolyó pénz összeg terhére van tervbe véve. Megllapi- totta továbbá a közgyűlés, hogy a vágatási díjtételek 80 százalékkal felemeltessenek. Városi főszámvevő abbeli kérelmét, az összegnek év végéig 4 es fél százalékban való visszafizetés mellett az erdőalapból 20.000 korona kölcsön adassék, közgyűlés elfogadja és rendeli, hogy a fenti összeg, a nevezett alapból, a kikötött föltételek, mellett kiutalványoztassék. Keresztes András és fiának abbeli kérelme, hogy a körté- lyesi földek bérlésének további kötelezettsége alól mintegy 100 holdnyi őszi vetés és az öszses épületi beruházások hátrahagyása mellett, — melyekért a város ellen soíia semmi követelései fellépni nem fognak, kibocsájtassanak, közgyűlés a megokolt visszonyok között ello- gadja és elrencli hogy a birtok uj bérlet-hirdetés utján töltessék be. 1899-re a belkövezett tovább vitelére, vagy kijavíttatására előirányoztatik : 19650 kor. s ugyancsak megállapittattak - a legeltetési és a’tüzfa árak is. Hirsch-Hartman Sz. és Győri Julia bába-oklevele kihirdettetett és tudomásul vétetett. Az itt felsorolt hivatalos ügyek minden zökkenés nélkül folytak le, csak a vasúti bizottság azon előterjesztése, hogy lépjen be a város is a matészalka—fehérgyarmat—beregszászi h. é. vasút előmunkálatainak engedményesei közé, okozott egy kis vélemény eltérést, a mennyiben nem láttak a szóban forgó vasúti összeköttetés létesítésében városunkra nézve semmi hasznot, mások pedig az előadó Pap Géza főjegyző véleménye mellett foglaltak állást, melyszerint: nevezett vasúti összeköttetésből ránk határozott előnyös helyzet háramlik, nekünk pedig meg kell ragadnunk minden alkalmat, mely közéletünk jótékony tova- fejlesztését van hivatva előmazditani. A tárgy fölött megeredt beható vitát szavazás döntötte el, mely szerint: a javaslat mellett szavazott 23, ellene sznvazott 24 bizottsági tag. E szerint a já- vaslat nem fogadtatott el. Referens. Színház. Hétfőn, febr. 6-án népelőadás képen Paulton bohózatában „Niobé“-ben láttuk Csetényi Juliskát, mint vendéget, ki a czimszerepben kitűnő alakítást mutatott be. Ném ;t Dunn Péter biztositó szerepében igen jól játszott. Az est sikeréhez járultak Kende (Beatrice), Gömöri (Silox), Szelényi E. (Griffin H.) A nagyszámú közönség gyakori tapsokkal jutalmazta a szereplőket. Kedden, febr. 7-én szintén népelőadás képen a kedves zenéjü „Gésák“ került színre telt ház előtt, Szerdán, megint népelőadás volt: Tóth Edének a népszínművek virága, „A falu rossza“ került színre telt ház előtt. Ferenczi igen jó Göndör Sándor, Ragányi nagyon csinos, kedves de hangtalan Finum Rózsi volt. Német (Gonosz P.) szerepében nagyon jó alakítást mutatott be és sok tapsot kapott. Németné, Zoltán I. Boriska szerepét helyesen fogta fel és rokonszenvesen játszotta. Kende P. mint (Bátki Tercsi) úgy megjelenésével, mint jó temparentumával és ügyes játékával, gyakorta ragadta tapsra a közönséget, melyet méltán meg is érdemelt. Leővvey mint Feledi G. Pintér mint Feledi S. szolgáltak rá az elismerésre. Csütörtökön, febr. 9-én Forrai Ferikének, a társulat kedves és ügyes szubrettjének volt jutalomjátéka Offenbach „Orpheus a pokolban“ czimii vig operettében. A nézőtér mint a karzat zsúfolásig telt meg s mindenki érdeklődéssel várta a függöny fellebbenését. Forrait (Eüridike) szerepében igen rokonszenvesen fogadta a közönség, több virág és babérkoszorút és számos ajándéktárgyat kapott, s mellette zajosan tüntettek, noha Forrai bármely egyéb, e színi szezonban előadott darbban jobb volt, mint a fentebb jelzettben, melyet különben, az egy Gömörit (Stix Jankó) kivéve mindannyian hibásan fogtak föl. Különösen visszatetsző volt Német (Jupiter) alakítása, ki a görögök fő istenéből komikus tul- zattal tót legényt csinált. Az istenek úgy mint az istennők bizony nagyon nem illettek be „Olimpus isteni berkeibe“ s külső megjelenésükre egy kicsit többet kellett volna adniok ! Nagyon csodálkozunk a rendező felfogásán és érzékén, hogy a „Comi- kum“ meg a „slampetizmus“ között nem vonja és vonatja meg a határt. Forma dat esse rei. Pénteken, február 10-én Forrai Ferike folytatólagos jutalomjátékául másodszor, „Orpfeus a pokolban“ Offenbach kedves zenéjü operettje. Az anyagi jutalmak és járulékok elmaradtak, de a hálás közönség tapsokkal ez este is bőven jutalmazta a kedves primadonnát. Szombaton, f. hó 11-én zónában szépszámú közönség előtt Gaál József általánosan kedvelt bohózata adatott „A peleskei nótárius“ erősen megnyirbálva. Német elemében vólt, a karzatot és a diákságot zajos tüntetésekre lelkesítette. Fe- renczi minden verv nélkül adta Baczur Gazsi szerepét. Vasárnap, f. hó 12-én zónában zsúfolt ház. előtt Szigethy József régi jó népszínműve »Viola, az alföldi haramia« Rajz érzelmes játékát, Ferenczy szépen előadott dalait, Németh sikerült alakítását (Nyúzó szolgabiró) a közönség nyílt szinen szűnni nem akaró tapsviharral jutalmazta. Az epizód szerepekben is jók voltak (Leőwey, Kende P. Szász Annál Tímár. Gömöri. HÍREK. — A Széchényi társulat igazgató választmánya f. hó 8 án tartotta rendes havi gyűlését Szuhányi Ödön igazgató elnöklete alatt. A szám- vizsgáló bizottság jelentése alapján a pénztárnok múlt évi számadása 8271 fit 95 kr. bevétel 7565 frt IOV2 kr. kiadás és 706 frt 847.2 kr. pénztár-