Szatmár-Németi, 1899 (3. évfolyam, 1-52. szám)
1899-07-18 / 29. szám
Szatmár, 1899. SZATM AR-NÉMETI Julius 18. A Szatmári Németivel összekötő utcza ez időszerint a Kazinczy-utcza, amelyről már régen bebizonyult, hogy szűk, a helyi és vidéki forgalom közvetítésére nem elegendő, még heti, annál kevésbbé országos vásárok alkalmával, midőn a közlekedés szinte életveszélylyel, vagy legalább is sok kellemetlenséggel jár. De hát ennél az esetnél nemcsak Németi van már érdekelve, hanem érdekelve van Szatmárnak egy része is, amennyiben a Szabó Pálné házának az utcza közepére történt építésével szűknek bizonyult ott a közlekedés ember és állat számára. Nem mondta, nem kívánta a város ezen részén senki, hogy a fentebb említett átvágás eszközöltessék, nem kivárhatott ennélfogva, hogy az említett ház az utcza közepére építtessék, s ezzel a betöltött fü- lencsés tó helyett egy uj támadjon, mert egy zápor elég arra, hogy járhatatlan legyen az ut, Így az embernek, ha mély vízben gázolni nem akar, el kell legalább is kerülni 2—300 lépésnyire. Ha már megteremtették ezt a tavat, állíttatnék legalább oda alkalomszerűen egy, a gyalog közlekedést fentartó hajó vagy egy átvezető hid! Talán azért nem történik meg még mindig az átvágás, mert nincs pénze a városnak? Hát addig tervet és költségvetést kár csináltatni, a mig biztosan nem tudjuk, hogy mire vagyunk képesek és mire nem. Bizony jó lesz kevesebb deputácziókat küldözgetni Budapestre és csak akkor, a mikor arra okvetetlenül szükség van, mert ebből is szép summa pénzt lehet megtakarítani ! Meg lehetett volna takarítani a Köl- csey-utczán csinált kutnál is a 30 méteren felüli kiadásokat, mert a kutat 70 méter mélységűnek vették át és 70 méter mély kutért fizettek fúrási és burkolási költségeket, holott nem megy a kút mélysége 30 méternél többre! így aztán a szükséges ingatlanok kisajátítására minél kevesebb a pénz! A kisajátításnak az nem akadálya, hogy a tulajdonosok magas árt követelnek, mert ott van a kisajátítási törvény, a mely megengedi, hogy a közérdek czéljaból szükséges telkek vételárának megállapítására a kisajátító és a tulajdonosok közt egyezkedés folytattassék, ha ez czélra nem vezet, úgy a bíróság utján kérelmezhető a kisajátítási eljárás elrendelése, a mely aztán az Nincs a szőke lányka, az az érzékeny kis bohó kit megvigasztaljon, testvéreként dédelgessen, kinek aranyos haját megsimogassa. És Bot Ferencz sirt! Siratta a szőke Ágnest, a tizenkét éves Ágnest, kit testvéreként szeretett. II. Nagyságos Sárréty Péterné már kora reggel künn járkál a kúria körül elterülő gyönyörű kertben, még egy megelégedett pilantást vetve a még harmatos, remek színezetű szőnyeg-ágyakra, bemegy a dombon lévő kis lugasba, melynek oldalain a bignonia tölcséres veres virágait ringatja a reggeli szellő. A lugasban van terítve a reggelihez, ott várja már őnagyságát Agnes, kit öt év óta gondoz anyai szeretettel, kinek ha vidám arczára, nevető szemeibe néz, megelégedés tölti el szivét, íme egy lény, egy kicsiny semmiség, kinek szemeiből az ő jósága száritá fel az örökös könye- ket, kinek homlokáról az ő keze simította el a redőt, mit a korai nyomorúság élesen rakott oda. Milyen öröm, milyen nemes gyönyör az egy, nyomom lényt, a ki csak szenvedni, örökké szenvedni tudott, boldoggá, elégedetté tennni. — Ágnes, szólt a mint a reggelihez ültek, tudod-é miért volt tegnap délelőtt Bot Ferencz nálunk ? — Nem tudom, néni! — Nem láttad fekete kabátját és ünnepélyes arczát? — Nem figyeltem meg, néni. — Megkérte tőlem a kezedet. A nevető szemekbe hirtelen köny szökött, bizonyára az öröm a meglepetés könyei. — S mit mondott neki néni ? — Részemről beleegyezésemet adtam, tőled pedig ma kéri a választ. Azt hiszem kedvező 1881. XLI. t. ez. 23. §-ában lefektetett azon elv szerint, hogy: „Ä kisajátítás valódi és teljes kártalanítás mellett eszközöltetik“ az ingatlan értékét megállapítja, de azt az időt, mig ez a kisajátítási eljárás befejeztetik, a legtávolabbról sem szükséges bevárni, mert az említett törvény 59. §-a szerint joga van a kisajátítónak a kártalanítási határozat jogerőre emelkedése után a kisajátítandó területet birtokba venni, természetesen a kártalanítási összegnek a kártalanítási határozat jogerőre emelkedése után 15 nap alatt ki kell fizettetnie, illetve letétbe helyeztetnie, különbeni végrehajtás terhével. A kisajátítási eljárásnak gátja nem lehet a zárda-kert sem, a melyet hir szerint, a zárda vezetői átvágni nem hagynának, mert az említett törvény 1. §-ában taxatíve felsorolt esetek közt épen első helyen áll a közutak építése. De nem is tudom, hogy a zárda intézői mit akadékoskodnak, hiszen azt a holt Szamost egykoron a város minden ellenszolgáltatás nélkül, ingyen engedte át, hát azt a szegény közönséggel miért akarják most busásan megfizettetni ? Nem követelhetnek igazság és tisztesség szerint egyebet, mint a befektetett kiadásokat, a melyek valami horribilis összeget nem tehetnek ki s aztán kérhetik, hogy ha a kert szűk volna, hogy a város egy megfelelő kertet engedjen á a mi a városnak közvetetlenül a város környékén elég van. És a zárda intézői igy is örvendhetnek, mert nem kö- teleztetnek arra, hogy a kertben levő és közegészségi szempontból kifogás alá eső tavat lecsapolják és betömessék. Azért: a nagy közönség óhajával találkozó és a közérdek szempontjából semminemű kilogás alá nem eső fentebb nevezett utczanyitásra vonatkozó határozat annál is inkább végrehajtandó, mert a vidékiek az eldugott törvénykezési palotát csa sok kérdezősködés és sok barangolás után találhatják meg, az utczavonal rendezésével pedig ez a monumentális épület sem lesz a véka alá rejtve ! A szabályozás keresztülvitelével tehát: szépészet, igazság és közérdek egyaránt csak nyerni fognak. Dr. Törseök Károly. HÍREK. — Az ev. ref. lelkészt állás betöltése ügyében, vasárnap d. e. 11 órakor tartatott meg a választás. Az egyházmegye részéről Mártha József lesz ránézve. Derék, becsületes, szerény ember, hogy tanító, az ellen sem lehet kifogásod Ágnes, a te édes atyád is tanító volt. Tehozzád és anyádhoz mindig nagyon jó volt, megosztotta veletek kenyerét, meg lakását, s mikor egyedül maradtál ismét csak ő volt, ki sorsodat igyekezett jobbá tenni, kinek fájtak a te könyeid Leányom, hiszen nem csalódtam benned, neked nemes szived van, s a nemes szivek erénye a hála! — A hála — a hála — lehelte e gyermek. Néni — mondta hirtelen — én hozzá megyek, felesége leszek, ő olyan jó volt mindig, úgy szeretett mindig — meg aztán a hála . . . — Örülök határozatodnak Ágnes — szivem, bői örülök, Isten nem fog elhagyni _ gyermekem 1 Őnagysága elhagyta a lugast, Ágnes pedig, a boldog me. nyasszony sirt-sirt keservesen. Szerelem nélkül férjhez menni, lekötni egész életét egy embernek, kihez nem köti más érzés csak a hála. De a mint a belépő sápadt, alázatos arczát megpillantotta, melynek izmai meg-megremegtek a felindulástól, mint mikor a rab az élet, vagy halált adó Ítéletet várja, még egy érzés támadt föl szivében, a szánalom. Nem habozott többet, kimondta a szót, a végzetest, visszavonhatatlanul. Bot Ferencz pedig, a szegény becsületes tanító leborult a leány előtt, ki bálványa volt, csókolta annak ruháját áhítattal, mint a hivő a feszületet, s a nem remélt boldogság úgy elfogta azt a jó szivet, hogy csak nézett, nézett a lányra végtelen hálás, üdvezült szemekkel, s ajkát egyetlen hang sem hagyta el. III. Mikor a Fehér Ágnes esküvője után először csicseregte be az újra elfoglalt ereszalját a haegyh. és Szegedi Antal világi tanácsbirák jelentek meg. A nagyszámban megjelent választók előtt Mártha József adta elő idejövetelük czélját. Előadta, hogy ők a törvények szoros betartása melleit fogják kötelességüket végezni. Végre előadja, hogy kötelességéhez képest tartozik kijelenteni, hogy Biky Károly bir azon képesítéssel, melynél lógva a szatmári ev. ref. egyház I-ső oszt. lelkészi állását elfoglalhatja. Ezután Hérmán Mihály főgondnok előadja, nogy a választók a gyűlésre szabályszerűen meglettek hiva. Felolvasta a meghívó szövegét és jelenti, hogy a választás a mai nap a templomban a szószékről is meghirdettetett. Ezután Mártha József felteszi a kérdést, vannak-e olyanok, a kik Biki Károly meghívását ellenzik. Miután több felkiáltás hangzott, felhívja Mártha József a közönséget, hogy a meghívást ellenzők nevezzenek meg egy bizalmi férfit, a ki a felhívandó választók személy- azonosságát igazolja. Az ellenzék erre titkos szavazást kíván. Mártha József kijelenti, hogy a titkos szavazást el nem rendelheti, mert azt a törvény nem engedi meg. Mátray Lajos felhívja az elnökséget, hogy nyilatkozzék az iránt, megen gedi-e a törvény a titkos szavazást vagy nem. Hérmán M. és Mártha József kijelentik, hogy nem engedi meg. Nincs is értelme, mert itt csak az ellenzők fognak megkérdeztetni. Veréczi Antal előadja, hogy az, hogy a titkos szavazás elrendelését az elnökség megtagadja, jegyzőkönyvbe vétetik s ha rz egyházmegyei elnökség törvénytelenül járt el, a kisebbségnek meg lesz a joga fellebbezéssel élni. Dr. Törseök Károly felhívja a kisebbséget, hogy hajoljon meg a törv. előtt s felteszi, hogy mindenkiben meglesz a bátorság megmondani nyíltan nézetét, akarja e vagy nem akarja. Mártha József még egyszer felhívja az ellenzéket, hogy jelölje meg bizalmi férfiét, mert ellenesetben, mivel úgy is látja, hogy kisebbségben vannak, ki fogja jelenteni, hogy Biki Károly a leik. állásra meghivatott. Erre bizalmi férfiul Mátray Lajos küldetett ki. Hérmán Mihály indítványozza, hogy mivel csak az ellenzéknek kell szavazni, csak az ellenzéket hívja fel az elnökség, illetve a kik nemmel akarnak szavazni, azok az elnökség előtt jelentkezzenek. Mártha József «z értelemben rendeli el az eljárást. A jul. 3 án lezárt szavazó névsor alapján 369 választó bir szavazati jogosultsággal. Dr. Törseök Károly konstatálni kivárja a vétivekkel. hogy meghivatott-e mindenki. Mártha József kijelenti, hogy a vétivvel meghívást az egyh törv nem Írja elő. Csak annyit, hogy a választás a szószékről hirdettessék meg. Felkéri a jelenlevőket, hogy ne akadékoskodjanak, mert még egyszer felteszi a kérdést, s ha a szavazást meg nem kezdi az ellenzék, a meghívást illetőleg ki fogja mondani a határozatot. Erre megkezdődött a szavazás. Nemmel szavaztak Dr. Bakcsy D. Bagaméri J., Fiilöp I., Barta János, Koós István, Mezei B. Turner Albert, Lévay I. Gefién János, Mátyus István, Mester K, Lenkey F., Szatmári István, Halmagyi István, Rápolti I., ifj. Forgó Isván, Oravecz J, Lévay K., Koroknay 1., Héti L, Kabay F., Papp István,-Tóth József, Köl ő András, Bartha Endréné, Balogh Lajos, Dós i András, Debreczeni Ferenczné, Mester István, zatért vándor-fecske, kedves vendége érkezett nagyságos Sárréty Péternének. Istenben megboldogult Eszter testvérének egyetlen fiát Istvánt látta sok, sok évek után ismét viszont. Egy syringa illatos tavaszi délután érkezett meg — könnyű sárga homokfutóját kevélyen röpítette négy kövér almásszürke két sor nyárfa ingó-ringó karcsú sudara közt. Ő maga is karcsú, és ringó volt; mint egy fiatal egészséges jegenye, arcza derült, szemei kicsinyek, de ragyogók és beszédesek, s egy fiatal gondtalan élet csengett kaczagásában, a mint a bakról leugorva szeretetteljesen sie ett ámuló nagynénjéhez üdvözölni s kérdezte? t — Ugy-e váratlanul jöttem ; meglepetést akartam néninek szerezni, s mint látom, fényesen sikerült. — Nagynénje tettetett nehezteléssel nézett a napsütötte barna férfi arczába, s szerető szemrehányással mondta : — Te rossz —-te — legalább megírhattad volna, én abban a hitben ringatom magamat, hogy te künn jársz külföldön, s a folytonos utazás meggátol jó szándékodban, hogy engem hogy- létcdről értesíts, te egy szép napon csak beál litasz hozzám a te örökké jókedvű arc óddal, s avval a sajátságos hamiskás szemhunyoritáss: 1, mi szegény anyádnak az én szeretett testvéremnek arczát oly kedvessé tette. Jól hitte néném, én csakugyan külföldön jártam, alig pár napot töltöttem csak birtokomon, s ide siettem, hogy nénit hosszú idő után viszont láthassam. — Jó fiú vagy István — boldogult anyádnak minden jóságát rád ruházta a teremtő, szólt elérzékenyülve Sárrétyné s megölelte Istvánt. (Vége köv.)
