Szatmár-Németi, 1899 (3. évfolyam, 1-52. szám)

1899-05-16 / 20. szám

Szatmár, 1899.

SZATMAR-NEMETI

Május 16.

és kimerülés jellemzi korunkat. Sápad , beesett arczok, ifjú évekkel, de megöre- í gedett lélekkel s korán kihűlt szívvel járkálnak a nagy világban. Durva anyaggal állnak csak, igazi eszmények nélkül; csekély, vagy éppen semmi fogalommal bírnak az élet nemesebb feladatairól.

Ki fogja azért kétségbe vonni, hogy fent és alant egyaránt beteges kórtünetekkel találkozunk a mi korunkban?!

A társadalom beteg, nagyon beteg.

Okány, 1899. május 12.

Dr. Márk Ferencz.

Tejszövetkezet Szatmáron.

Megyei Gazdasági Egyesületünk által felvetett tejszövetkezet tervének fontossága városunk gazdasági életében indítanak arra, hogy ezen, úgy a fogyasztó, mint a termelő közönségre egyaránt előnnyel járó kérdéshez hozzászóljunk.

A tejszövetkezet, bár oly sok szépet helyezett tej mizériáinkkal szemben, kilátásba, úgy latszik, a termelők bizalmatlanságán ügyelőre megfeneklett. Reméljük azonban, hogy a meg- feneklés csak halogatás s ha a szövetkezet májusban nem kezdhette meg működését, megkezdi őszszel. Elvégre nekünk, fogyasztóknak, mindegy ha a termelők jobbnak látják igy, bár megváljuk, csodálkozunk a fölött, hogy termelőink, kik tejfölöslegüket éppen nyáron tudják nehezen értékesíteni, a kedvező alkalmat nem igyekeznek kihasználni.

Szatmárnémeti 22.000 lakosa e jó s aránylag olcsó tápszerből naponta mintegy 100 hit. fogyaszt, bele nem számítván a túró és vaj utján felhasznált mennyiséget. E tejmennyiség egy részét igaz, hogy maga a város produkálja, de ha számításokba nem bocsátkoznánk is, már a napúnként vidékről beözönlő — valjuk be, sajnos, nem feltétlenül megbízható tejmennyiség is meggyőz bennünket arról, hogy e fogyasztás legnagyobb részét maga a város produkálni nem képes, sőt ma a tagosítás életbeléptetése küszöbén hihető, hogy rövid idő alatt egészen a vidékre szorulunk.

De számításunkat számokkal is igazolhatjuk s hozzávetőlegesen kimutathatjuk, mennyi az a tej hiány, melyet ma a város a vidékről szerez be. Szatmárnéméti tehén létszáma a külterületeket, mint a Szatmárhegyet is beleértve, mely pedig itt tekintetbe nem jön, mintegy 1500 drb ebből ’u részét leszámítva, ami elapadt nem tejel, marad tejelő mintegy 1100 drb.; ha drbonként 5 liter napi átlagot számítunk, mely magyar fajtánknál már magas tejhozam, igy sem termel a város naponta 55 hlnél többet; bár ennek nagy része lesz házszükségletre feldolgozva, ezt nem is számítva, a napi fogyasztás mintegy felének ellátását eszközli ma a vidék, vagy is naponként mintegy 50 hl. tej behozatalára van szükség

A ki vásátolt tejre van utalva ismeri azokat a kényelmetlenségeket, melyek a tej beszerzéséazt, a mit hallott, hanem aztán a csalódás végtelenül fájó érzete nyilalott át egész lényén. Megdermedt az egész teste s az ajkára nem jött szó.

Azok zavartalanul beszéttek tovább, mitsem tudva az ő jelenlétéről, a főhadnagy az ő jegyese és Kreuzer Irén, az ő legkedvesebb barátnője.

— De Irén az Istenre kérlek, értsd meg, hogy erre a házasságra elkerülhetlen szükségem van. Tudhatod, hogy a hitelezőim gazemberek, csak azért várnak, mert azt gondolják, hogy az esküvő után kifizetek mindent.

Irén nagyon sirt közbe-közbe s a katonatiszt folytatta :

— Őrültséggel volna határos az a gondolat hogy én elvegyelek téged. Hiszen szegények vagyunk mind a ketten, Nem tudnánk megélni — igazán nem tudnánk. De hidd meg, nem foglak elfelejteni, csak téged foglak szeretni.

Juliska nem tudja tovább hallgatni, feleszmélt lassacskán. Megindult és ábrándozva haladt tovább a kavicsos utakon. Telve volt a lelke dacz- czal, bosszúsággal . . . Gyönyörű volt ez tste. A vendégsereg a lakoma után szintén a parkban oszlott szét, A kik találkoztak Juliskával, csodálkozva néztek rája, mert az arcza nagyon szomorú s nagyon dúlt volt. Ő pedig bezárkózott illatos leány-szobájába. Kint mulattak tovább. A czigány a legszebb, tegszomorubb nótákat húzta. Aztán oda ült a kis Íróasztal elé s belekezdett egy levél irásáka. A hosszú elegáns betűk egymás mellé sorakoztak az illatos rózsás papiroson. Hamar kész volt a levéllel, a mely miben sem különbözött a többi szerelmes levelek alakjától. Épen olyan mint, a milyet az igazi szerelmesek küldözgetnek egymásnak. Bent pedig csak ennyi volt Írva mindössze :

„Balázs, jöjjön azonnal.“

vei járnak s igy bizonyára nem csodálkozhatunk,ha ma a város ez a része megváltásnak tekintene egy oly tejcsarnokot, mely lelkiismeretes kezelés mellett tisztességes kereskedelem utján biztosítaná a fogyasztók kényelmét és egészségi szempontját.

Ily körülmények között csak annak helyes és pedáns működésétől függ, hogy e tejhiányból mennyit fedezzen a szövetkezet. Ha csak valamennyire is biztos és ügyes, e mennyiség felét 25 hitért naponta árulhat, a mi bizonnyára oly horribilis mennyiség, hogy mig egyrészt egy szövetkezet teljes virágzását biztositja, másrészt annak a számításnak a kicsinyességig reális voltát igazolja, melyet a „Szamos“ hasábjain a Gazdasági Egyesület ismertetése után, majd ugyan-e nyomon indult „Heti Szemle“ előbbi számában részletezet számítás szerint áttekinteni volt alkalmunk, mely számítás a szövetkezet existentiáját a már eddig feltételesen az előjegyzett 3 hl. napi fogyasztástól teszi függővé.

Ezen számítások arról győznek meg bennünket, hogy itt egy helyes alapon fejlesztett tejcsarnok feltétlen biztosítva van s nagy eredményeket érhet el.

A mai időben, midőn a kereskedő úgy mint a gazda azt nézi, hol tud biztos vállalatba bocsátkozni, megvagyunk győződve arról, hogy e kilátás csakhamar megteremti vállalkozóját és ha a szövetkezet erre időt enged, megalkotja azt 2—3 nagy termelő a saját zsebére.

Arról van tehát itt tulajdonképen szó, hogy magán vállalat vegye-e kezébe ez ügyet, vagy egy szövetkezet. Egyik egyelőre kizárja a másikat, mert ha ma konkurenczia nélkül a szövetkezet induli/i nem mer, hogy lássa majd biztosítva magát, ha a fogyasztó és az a részes, mely első lesz, ki szükségletét tejcsarnokból fedezi, már le lesz foglalva ?

A gazda érdekí szempontja e kérdést több oldalulag fogja fel s egy magán vállalatban oly ellenséget lát, mely kizárja azt, hogy a nagy gazdaközönség is fokozott tej produktióba foghasson.

Minket városiakat azonban a dolog más oldalról érdekel. Elvégre is nekünk mindegy, hogy magán vagy közvállalat lát-e el tejjel bennünk, csak az az ellátás biztos és kényelmes legyen!

Különbséget kell tennünk mégis a kettő között. A magán vállalat lelkiismeretessége mindig a magán vállalkozók egyéniségétől van koczkára téve, mig egy szövetkezet, mit egy erkölcsi testület hoz létre, mindig megfogja a maga ellenőrző közegeit találni, akár más irányban, akár a kormány részéről, és ez az ellenőrizet biztosit bennünket, hogy ily utón hamisítatlan, tejet kapunk. Ezért érdeke a fogyasztónak is, hogy egy tej csarnok szövetkezeti alapon jöjjön létre.

Ez vezetet bennünket, midőn örömmel üdvözöltük a Gazdasági Egyesület megindított mozgalmát s ez tesz aggodóvá, midőn látjuk, hogy a mozgalom czélját azonnal nem érte el.

Ha a Gazdasági Egyesület szándéka komoly, reméljük, az ügyet el nem ejti azért, mert gazdáink kissé tartózkodók. Ahol sok ember van, ott mindig nehézkesebb valamit keresztül vinni. De ez esetben, midőn a fogyasztó fog össze a termelővel, midőn az eredményt mindkét részről óhajtják, ott minden nehézséget legyőzhetnek a kiváló szerencsés viszonyok és a teljes koczká- zat nélküli vállalkozás.

Sigma.

HÍREK.

— Legfelsőbb kihallgatáson voltak a napokban O Felségénél Hebrovszki József dandárparancsnok, ki előléptetését, és Ludmann Gyula ezredes, ki a III. oszt. vaskorona renddel lett kitüntetését köszönte meg.

— Visszahonosifotta a belügyminiszter Özv. gróf Hessenstein Mórné, szül. báró Perényi Mál- vina turterebesi nagybirtokost és fiát Alfréd grófot s a magyar állampolgárság jogkötelékébe őket felvette.

— Személyi hír. Meszlényi Gyula püspök, Budapestről visszautaztában áldozó csütörtökre Csomaközre ment a bérmálás teljesítése végett. Onnan körútra indul hasonczélból az n.-károlyi kerület többi községeibe s csak a pünkösti ünnepek után tér vissza városunkba.

— Előléptetés. Boros Dezső helybeli posta- és távirda tiszt, a IX. fiz. osztály 3-ik fokozatába főtisztté léptettetett elő.

— Eljegyzés. Chriastélyi Árpád zilahi áll. polg. isk. tanár a múlt vasárnap jegyet váltott Kemény Alajos kir. pénzügyigazgató kedves leányával Gizella kisasszonynyal

— A fösorozás f. hó 12. és 13-án ejtetett meg városunkban, nem a legkedvezőbb ered ménynyel. Az előállított 214 hadköteles közül bevált 56. Idegen illetőségű 40 közül 14. Kedvező az eredmény a hegyre nézve, mert innét az előállitottak 66%-a bevált.

— 10 trttal jutalmazta meg a városi tanács Hudacsek Gábor Il-od oszt. rendőrt, a február 28-án történ Kossuth-utczai tiiz alkalmával tanúsított bátor és önfeláldozó magaviseletéért.

— A helybeli ev. ref. és kir. kath. főgym- náziumban az írásbeli érettségi vizsgálatok tegnap vették kezdetüket s 5 napon át fognak tartani.

— Az m. kir. honvéd hadapród iskolákban a város által tett 2 alapítvány közül az egyikre, mely szeptember, hóban lép életbe, a város pályázatot hirdetett. A kérvényeket julius 5-ikének

d. u. 5 órájig kell a tanácshoz benyújtani. Feltételek: 1. hogy a pályázó magyar honpolgár legyen. 2. Testi épség. 3. A középiskola 4 alsó- osztályának végzése. 4. Kifogástalan erkölcsi viselet. 5. 14—16 éves életkor. Szatmári születésű és illetőségű ifjak előnyben részesülnek.

— A szatmárnémeti iparos énekegyesület saját szükségletei fedezésére 1899. évi május 22-én, pünkösd másodnapján, a Lövölde helyiségében dalestélylyel egybekötött jótékonyczélu zártkörű tánczmulatságot rendez, a következő műsorral: 1. „Nédal.“ 2. „Bordal.“ 3. „Bár merre jár“ (Népdal.) 4. „Élj őseink hazája.“ A táncz- mulatság 8, a műsor leéneklése 9 órakor kezdődik. Belépti dij személyenként 60 kr. Felülfi- zetések köszönettel fogadtatnak és hirlapilag nyugtáztatnak. Jegyek előre válthatók Felker Gyula e. pénztáros, Barta György szíjgyártó, Balogh Dezső fodrász urak üzletében, este a pénztárnál. A mulatságon Oláh Feri és zenekara fog közreműködni. A népszerű egyesület e mulatságát, mely mindig jól szokott sikerülni, s egyike a legkedveltebb tavaszi mulatságoknak, ajánljuk a közönség pártfogásába.

— Nagy tűz volt áldozó csütörtökön déli 12 óra után városunkban. A Fehér-ház vendéglő udvarának hátsó részén levő ól és szin égett le. A tűz a bezárt szinben levő kőszén és széna meggyuladásából keletkezett. S a háziak is akkor vették észre, midőn a lángok a tetőn kitörtek s a kitóduló fojtó füst az egész udvart elborította. A füst pár perez alatt az egész város felett szétterjedt a szel irányában és oly nagy tömegben gomolygott ég felé, hogy azt hittük, a piacz valamelyik emeletes háza ég. A tüzőrség, a mint a jelzést Vette, mely azonban a fentebb mondottak miatt kissé későn történt, azonnal kivonult, az oltásnak azonban nagy akadálya volt a nagy szél és kezdetben a vízhiány. Az ól egészen le is égett A főépületet, a tető locsolgatásával daczára annak, hogy az ez irányban fúvó szél nagy menyiségben vitte a szikrákat a tetőre, sikerült megmenteni. Az ól háta megett épült szomszédos épületeket a tűzfal és az ellenkező szélirány óvta meg az elhamvadástól. A tűz keletkezésének okát a rendőrség erélyesen nyomozza. Az épület biztosítva volt.

— Öngyilkosság. Morvái Sámuel a németi külterületen kedden éjszaka egy rósz késsel elmetszette, vagy jobhan mondva elnyiszálta a torkát. Tettének oka ismeretlen.

— Kidőlt a háza oldala Özv. Pál Lajosnénak Bercsényi-u. 16 sz. a. A sok eső eláztatta teljesen az a nélkül is rég ferdén álló falakat. A rendőrség azonnal kiürítette a lakást és elrendelte a ház lebontását.

—• A 8zatmárvármegyei áll. tanitó-egyesület f. évi május 25-én d. e. 11 órákor N.-Károlyban a megyeház termében rendes közgyűlést tart, melynek tárgysorozata a következő : 1. Elnöki

megnyitó. 2. Hatósági leiratok. 3. Jelentés az egyesület múlt évi működéséről tartja Wienerberger Géza egyl. főjegyző. 4. Az előző gyűlés által a körökhöz utalt ügyekről beérkezett _ vélemények tárgyalása. 5. Felolvasás, tartja Ányos Miklós sz.-váraljai áll. isk. igazgató. 6. a „Tanítók Háza“ tárgyában előadás, tartja Székely Árpád n.-bányai közs. tanító. 7. Jelentés a Doroghy Ignácz által kitü ött pályakérdés tárgyában. 8. Kisebb ügyek s a következő gyűlés helyének megállapítása. 9. Indítványok. Szatmár, 1899. május 8. Kótai Lajos elnök.

— Zongorát az életben mindig csak egyszer szabadna vásárolni, s ez csak akkor van biztosítva, ha azt teljesen megbízható, már régen fennálló, hírneves czégtől szerezzük be. Mint ilyen elsőrangú bevásárlási forrást ajánljuk Keresztély Sándor zongorakészitő-mester mintatelepét, Budapesten, Váczi-körut 21. (Iparudvar), ahol a legkitűnőbb saját készítmények és minden jelesebb külföldi gyártmányok dús választékban találhatók. Minden zongora hat évi Írásbeli jótállással árusittatik. Ócska zongorák be is cseréltetnek.

— A pünkösti diák tornaversenyek az idén elmaradtak. Nem akadt nagyobb város, mely a rendezés költségeit elvállalta volna. Tanulók is kevesen jelentkeztek, a szülék rossz anyagi viszonyai miatt. A minisztériumnak mindössze 4-ed félezer frt áll e czélra rendelkezésére. Szóval nincs pénz és igy nincs tornaverseny. Sokat akarna az állam, de úgy, hogy a költséget viseljék a községek és a társadalom.

— A tagosítás ügyében akadály állott be. A kir. tábla feloldotta az első bíróságnak a ta-