Szatmár-Németi, 1899 (3. évfolyam, 1-52. szám)

1899-02-28 / 9. szám

Szatmár, 18#9.

S H t M A R-NEMETÍ ____ Február 38.

hogy valóban nem kisebb ő való nagyságában, mint nagyságának szerte szárnyaló hire. Művészete különösen brillians volt azon jelenetekben, midőn elégedetlen, vagy töprengő lelkének egy benső, igaz megnyilatkozását tárta ki előttünk. Mellette dicsérettel említjük föl : Kende Paulát Mariska szerepében és Nemetet mint Schwarcze ezredest.

Szerdán, febr. 22. „Borgia Lucreba“ czimü Hugo V. világhírű, regényes darabjában volt alkalmunk a nagy művésznőt látni, ezúttal Borgia nagy és rendkívüli fárasztó s nehéz szerepében hódított meg bennünket fenkölt szárnyalásu, igaz művészetével. Alakításában különösen lebi- lincselők voltak azok a jelenetek, melyekben az elvetemüld méregkeverő nőben feltámad a szeretet, a jótékonyság, a könyörületesség érzete, vagy a hol az anyai kitörő, édes szeretet érzelmet kell fájón visszafojtani, elnyomni és megtagadni az anyában, az anyai szent érzelmeket. Ha Lucretia, az elvetemült nőt vadságának, lelketlenségének tisztán egész borzalmasságában vinné a színpadra, mint ezt a szerző idejebeli romantika meg is tette, meg volna fosztva a darab minden közvetlenebb rokonszenvtől. A Jászai Lucretiája a történelmileg hírhedt borzalmat keltő alak, a sok roszindulat között bensőjében ott sajog a felfeltámadó anyai szeretet is, melyet a művésznő, a tökéleteség oly magaslatára emelt, honnan a dicsőség sugarai beragyogták az egész alakítást, Mellette dicséretei említjük: Krémért, mint Don Alfonzot és Genaro szerepében Rajzt.

Csütörtökön, febr. 23. „Brigitta hozmánya“ . czimü régi semmit mondó operette került színre, bérletben. Az egy pár napi felséges' művészet és ennek élvezésére egybegyült zsúfolt ház után úgy hathatott e darab, mint valamely székes egy- j ház ékes szavú nagy harangja után a kolompolás. Közönség alig volt jelen.

Pénteken, f. hó 24-én, »Plamupipőke« Meil hac regényes életképe, zónaárakkal, majdnem üres ház előtt.

Szombaton, febr. 24. Aczél Szidinek, a társulat naivájának jutalomjátékéul Gabányi »Apósok« czimü mulattató vigjáteka adatott kevés érdeklődés mellett, melynek lehanyatló hatása keresztül vonult az egész darabon. Már maga az is nagy hiba volt, hogy egyes szerepek nem megfelelő egyének kezébe kerültek, igy Bogyai F. szép nagy szeredével Kun hegyi küzködött. Rajz pedig dr. Gátiz nem egyéniségéhez vágó szerepében gyűrte le a kellemetlen terhet.

Vasárnap, f. hó 26-án két előadás volt. Délután nép- és gyermekelőadásul »A méltóságos csizmadia«, este pedig Szigligeti hires népszínműve, »A czigány« került színre. Mindkét alkalommal kis számú közönség volt jelen. Kunhegyi „Zsiga« nehéz és nagy szerepével dicsérettel küzdött meg és sok tapsot aratott. Ferenczy mint Gyuri, Szász A. Rózsi szerepében, szolgáltak rá az elismerésre. Vajha az igazgató gyakrabban elevenítene fel régi jó népszínműveket.

HÍREK.

Személyi hir. Balásy József érkörtvélyesi földbirtokos 50 frttal a Széchenyi-Társulat alapitó tagjai közé lépett.

— Emlékeztető. A »Széchenyi Társulat« holnap d. u. 4 órakor tartja Br. Vécsey József elnöklete alatt évi rendes közgyűlését, melynek tárgy- sorozatát lapunk előző számaiban közöltük. Felkéretnek a tagok a pontos és tömeges megjelenésre, valamint szívesen láttatik az érdeklődö közönség is. Az igazgatóság.

— Matiné. A Kölcsey-kör vasárnap 11 órakor a városház nagy termében matinét rendezett, melyen az egybegyült s szokás szerint legnagyobb részben, hölgyekből álló nagyszámú hallgatóság Osváth Elemérnek a minden tekintetben lábra- kapott elharapódzott magyartalanságot humorosan szatirázó felolvasását, Nagy Ella urhölgy kedvesen elcsevegett monológját és Friedman Sándornak, Bierman Miksa által zongorán kisért igazán virtuóz hegedüjátékát teljesen kiérdemelt, zajos tetszésnyilvánításokban részesítette.

— A németi ev. ref. lelkészválasztás az esperes intézkedéséhez képest vasárnap f. hó 26-án ment végbe. Az isteni tisztelet, tekintettel a választási aktusra, egy órával előbb, reggel 8 órakor tartatott. 10 órakor vette kezdetét a választás. Tabajdi Lajos és Dr. Farkas Antal, mint választási elnökök, a választást megnyitották, s az egyes pártokat felhívták, hogy jelöltjüket legalább 10 választó által aláirt kérvényen jelentsék be, hogy ehez képest az illetőket szavazás, alá bo- bocsáthassák. Egyszersmint bemutatták Dr. Márk Ferencz 1 veiét, melyben bejelenti visszalépését.

A jelöltek bejelentése az egyes pártod részéről megtörténvén, megkezdődött a szavazás s tartott j példás rendben d. u. háromnegyed három óráig. Ekker a szavazók jelentkezése gyérülni kezdvén, . | az elnökök kitűzték háromnegyed négy órára a zárórát. A záróra után a szavazatok összeszám- | 1 áltattak s 5 és fél óra tájban kihirdettetett az eredmény, mely szerint 708 választó közül le- ! szavazott 567. A beadott 567 szavazatból Pótor Dániel szamosujlaki ev. ref. lelkészre esett 414, Fábián j Károlyra 63, Demjén Mártonra 50, Gulya György, i Sátor Dávid, F. Varga Lajosra egyenként 13. ! A szavazásnál. bizalmi férfiak voltak az egyháztanács részéről a fő- és algondnok, Boronkay József és Zabari Fercncz presbyterek. A Pótor- párt részéről Joó Ferencz, a Demjén-párt részéről Márton László, a Fábián Károly részéről Félegyházi Ferencz.

— A hegyi patikát minden áron felakarja állítani Almási József oki. gyógyszerész. Kérvényét a belügyminiszter tárgyalás végett leküldte a városi hatósághoz.

— A nőegyesiiiet első kötőkéje f. hó 24-cn, a társaskör üvegtermében tartatott nagy- és intelligens női- és férfi közönség részvétele mellett, a mely úgy a Borbola Laura művészi zongora- játékát, mint Bossin Gizella népdalait és Dr. Fechtel Janos humoros felolvasását a,böjti mértékletességről és jóétvágyról élénk tapsvihartal jutalmazta és a zongora- és cnek-számokat meg is ujrátatta. A tiszta jövelem 30 írt.

—■ A „Szatmári Gőzmalom Társulat'1 1898. évi üzletének tiszta nyeresége, mint a kiadott jelentés és zárszámadásból kitűnik, 5308 frt 89 kr. Egy részvényre 4 frt osztalék esik.

A nöegyesület 2-ik kötőkéje márcz. 11-én lesz, érdekes műsorral. A műsoron Friedman Sándor és Bierman Miksa is szerepelni fognak egy-egy zeneszámmal.

Petőfi ünnepély. A helybeli ev. ref. főgymn. ifusága, márcz. 15. a „Vigadó“ nagy termében hazafias ünnepélyt rendez, mely alkalommal, Petőfi a nagy magyar dalköltő ha.álának 50 éves emlékét kegyelettel üli meg.

— A Kölcsey-kör szakosztályai f. hó 2l-cn dr. Fechtel János köri titkár elnöklete alatt népes gyűlést tartottak, melyen a kör egyes szakosztályai a következőleg alakultak meg: 1. Irodalmai szakosztály: Elnök Jandrisics János, alelnök Jaskovits Ferencz, előadó Osváth .Elemér. Tagok: Csomay Imre, Dénes Lajos, dr. “Fejes István, dr. Fodor Gyula, dr. Gönczy Ignácz, dr.

Hantz Jenő, Kováts Béla, dr. Kelemen Samu, dr. Kurcz Sándor, Rácz István, Orosz Alajos, Sarma- ságh Géza, Szadados Ede, dr. Tanódi .Márton, Borsos Benő, Cholnoky Imre, Ferenczy János, Mátray Lajos, dr. Schönpflug Jenő, Válton Robert. 2. Múzeumi szakosztály : Elnök Bakcsy Gergely, alelnök dr. Fodor Gyula, előadó Jankovits János, Tagok : Békéssy Géza, Bossin József, Bőd Sándor, Kölcsey Antal, dr. Schőber Emil, dr. Vajay Imre. Fodor György, Klein Vilmos, Kölcsey Miklós, Lehotzky József, Nagy Béla, Majthényi Endre, Kölcsey János, dr. Korbay Károly. 3. Társadalmi szakosztály: Elnök Hármán Mikály, alelnök Tabajdi Lajos, előadó dr. Böszörményi Emil. Tagok : Bartha Kálmán, ifj. dr. Earkas Antal, dr. Kölcsey Ferencz, Kende Zsigmond, Markos Imre, Papp Géza, Papp Lajos, Regéczi Sándor, Ratkovszky Pál, Szombathy Ödön, Uray Géza, dr. Vajay Károly, Galba Lajos, Koós György, Mándy Bertalan, Majos Károly, R. Nagy Endre, Szuhányi Ödön, Tankóczi Gyula, Teitelbaum Herman, Toperczer Kálmán, dr. Török István, Veréczy Antal, Thurner Albert, Veres Lajos.

— A nöegylet uj titkára Dr. Fechtel János, f. hó 23-án tartott választmányi ülésen foglalta el állását. Az uj titkárt Hérmán Mihályné úrnő, az egyesület alelnöke, üdvözölte; mire megválasztott, lendületes beszéddel válaszolt, megköszönvén a kitüntetést. Majd Tabajdi Lajos emlékezett meg a volt titkár, Jandrisics János negyedszázados működéséről, tolmácsolván a távozó iránt az egyesület hálás köszönetét.

— Nevezetes határozatot hozott a földmi- velésügyi miniszter a napokban. Ugyanis megsemmisítette vármegyénk alispánjának azon határozatát, a melyben kimondta, hogy a Szatmár feletti balparti Számos-ártérben fekvő községek az ezen ártér védelmére eddig fennálló régi véd- töltéseket azok jelenlegi méreteiben a jövőre fentartani kötelesek és az ecsedi-láp lecsapoló társulat által czélba vett töltésépítés engedélyezését megtagadta, — s helyette a következőleg hatráozott. A felsőszamosi, nevezetesen a Szat' máitól Krassóig terjedő ártérből csakis azt a részt találta a miniszter az Ecsedi-láp lecsapoló és Szamos-balparti ármentesitő társulathoz csa- tolandónak, a mely a Homoród—Sóspatak—Bal- kány csatorna baloldalára esik, mint a mely a társulat árterületével elválaszthatlan összefüggésben áll és a Szamos mentén már létesített, valamint a csatorna baloldalán tervbe vett töltésekkel teljes védelmet fog nyerhetni. Ellenben a szóban forgó ártér ama részére nézve, a mely a Homoród—Sóspatak—Balkány csatorna jobb oldalára esik. a miniszter kimondta, hogy nem csatolhatok a társulathoz s :zen vidék érdekeltsége! külön kötelesek ármentesitő társulattá, a vagy tóltésfentartó érdekeltséggé alakulni.

— Közgyűlés. A népkert rendezése folytán tervbe vett nehány telek kisajátítása ügyében f. hó 27-ére összehívott közgyűlés, a megjelent taok csekély száma miatt nem volt megtartható.

Jutalomjáték. Krémer Sándor „Fekete orvos« czimü jutalomjátéka iránt, mely márczius 1-én lesz, városzert« élénk az érdeklődés, melyet úgy a jutalmazandó, mi»t a hires darab egyaránt meg is érdemelnek.

— Bányaszerencsétlenség. Folyó hó 23-án a a n.-bányai kincstári kereszthegyi bányában halálos szerencsétlenség történt. Deák István 36 éves, bányászember, reggel ép egészséggel szállott le a munkaasztalra, otthon hagyva családját. Nem gondolta, hogy őket többé látni nem fogja bányászélet szomorú végzele utolérte az ifjú embert s a délelőtt folyamán szállították ki a kincsrültek napfényre. Az emberek megdöbbenve, belsejükben fellázadva kérdezték, hát még ilyesmi is lehetséges nagy Magyarországon ? Esztendőkig folytatódhatott e hallatlanul kegyetlen gyilkolás. Ficzkó János, az inas és hóhér, Dorottya, Heléna vénasszonyok bőven vallottak, mindent kiderítettek s mindent bebizonyítottak a százakra menő áldozatok porladó, feloszló holttesteit, a kiállott kínzás nyomaival megtalálták a vár rejtett helyein.

Úgy látszik, hogy B. Erzsébet érezte, hogy nagy baj Da kerülhet, mqrt kincseivel Erdélybe akart menekülni, érezte a közelgő vihart, mert hatalmas ellenségeit és biráit a bűvös hatalmak segítségével kívánta ártalmatlanokká tenni s bü bájjal megrontani.

Ficzkó vallotta, hogy karácsony estéjén »a miavai majorosné, a ki az áldozatokat szállította, valami vizet csinált .és hajnalban, négy órakor felhozván dagasztó teknőben az asszonyt meg- feresztette. Evvel a fürdővízzel aztán kalácsot sütöttek, »a melylyel a királyt, Thurzót, és Megyeri Imrét meglehet etetni.« Vallotta ugyan ez a Ficzkó, hogy órákon át mormol érthetetlen igé- J két. »Mostan egy szürke szinti kalácsot, mintegy szeretőt, olyant tart, kit az ördöngösök adlak neki. És a közepén egy ostya vagyon, azt előtte | tartván és arra nézvén, imádkozik mind palatínus uram, mind itélőinestere ellen és a vármegye ispánja ellen, ez igéket mondván : Ez által nézlek én Téged, (itt megnézvén, a ki ellen imádkozik),

és valamint én Téged által nem látlak', úgy ne árthass nekem semmi ellenem való dologban.«

Találtak az asszony iratai közt egy tótnyelven írott bűvös mondást is, mely igy hangzik : »Segítsetek meg felhők, oh felhők, segítsek meg ! ne legyen bántódása, épen maradjon meg Báthory Erzsébet. Küldj csak, oh küldj felhő 90 macskát Parancsolom tenéked, oh macskák fejedelme, hogy parancsolj nekiek, gyújtsd össze őket, legyenek bár a hegyeken, a vizeken, vagy a tengereken túl !

Jöjjön az a 9U macska a Mátyás király s a nádor urnák szivét szakgassák, mardossák a vörös Megyerinek a szivét, és a Cziráki Mojzesét (nádori ité'őmester), hogy B. Erzsébetnek ne | árthassanak. Szentháromság segíts meg!« A csejt- i hei lutheránus pap azt mondja, hogy a macs- | kák meg is jelentek s az ő lábát is megmarták,

1 de íróijával közibük ütött, mire köddé foszlottak, mint Macbeth boszorkányai.

A nádor törvényszéke szörnyű büntetést mondott a bűnösökre. B. Erzsébetet, bár a király sürgette kivégeztetését, a haláltól előkelő s nagyhatalmú összeköttetései mentették meg, bűntársai azonban a kor kivégzési ^szokásaihoz képest la- koltak. Dorottyának és Helénának előbb ujjaikat vágták le, majd karjaikat tépték ki. Végül máglyára dobták őket. Ficzkó lefejeztetett és szintén megégetett, egy harmadik banya, a vak Darvolya

Anna már előbb meghalt, egv negyedik kegyelmet nyert, mert csak öt évig dolgozott.

A főbünöst Thurzó saját várában örökös börtönre kárhoztatva elfalaztatta s csak egy szűk nyílást hagytak, melyen az ételeket nyújtották be számára. E kősirban vezekelt bűneiért Csejthe vár borzasztó asszonya 4 évig, a mikor a halál nyomorult életétől végre megváltotta 1614. augusztus 21-én.

B. Erzsébet rémtetteit az orvosi és lélektani tudomány fejlődésének mai magaslatán hisztériának, nagyfokú idegbetegségnek tulajdonítja a történelem. Egy megbomlott idegrendszerü asz- szony volt a csejthei szörnyűségek vérengző hősnője, ki gátat szenvedélyeinek fékevesztett tom- bolásábn, a sadismusban nem találva, lassan-las- san az őrülés beszámithatlanságának határához érkezett s itt addig dühöngött, inig a hatalom öt ártalmatlanná nem tette, meg nem semmisítette. Véres árnyéka századok óta kisért ez utónemzedékek emlékezetében, költők, drámaírók, lélekbúvárok foglalkoznak ezen asszonynyal s Írnak róla hosszan érdekesen.

A történelem itélőszéke régen végzett már vele, régen kimondotta Ítéletét. Benne nem any- nyira gonosztevővel, vérengző hiénával van dolgunk, mint inkább egy szellemében, lelkében, testében nagy beteg szerencsétlennel, kit a kár- hoztatás mellett a mély szánalom is illet.