Szatmár-Németi, 1899 (3. évfolyam, 1-52. szám)
1899-12-24 / 52. szám
Szatmár, 1899. SZATMÁR-NÉMETI Oeczember 24 Föltettem magamban, hogy a mulatságon részt veszek. Elhatározásomat tett követte, s nehány perez múlva már a szép bálkirálynővel forogtam a teremben. Ugylátszik azonban, hogy a királynő szórakoztatására mások is igényt tartottak, mert a gavallér, ki mellől a hölgyet elragadtam, igen barátságtalan pillantásokkal méregetett végig. Fokozódott az elkeseredés irányomban, amidőn a teremben kirakott ezukrázdát 100 írtért az utolsó darabig megvásároltam a királynő részére. Egyes csoportok képződtek gyanús közelben körülöttem, melyeknek tagjai minden mozdmatomat figyelemmel kísérték. Féltékenységüket végre annyira fokozhattam, hogy álláspontom emiatt tarthatatlanná vált. Anvnt ugyanis a királynőt helyére gardirozni akartam, hirtelen abezug, kivele, dobjuk ki ! kiáltásokat hallottam körülöttem és semmi kétségem nem volt, hogy e barátságos kitételek engem illetnek. Lélekjelenlétemet azonban egy pillanatra sem veszítettem el, hanem egy épp oly erélyes, mint gyors mozdulattal kabátot és kalapot ragadtam és a társaságot egy kirno óhatatlanul megvető pillantással végigmérve büszkén kikorcsolyáztam a teremből. Tekintve pedig, hogy az idő éjfél felé járt, jónak láttam haza menni. Uj házam kapuját természetesen zárva találtam. Kénytelen voltam tehát a kapun zörgetni. Vártam egy ideig, de nem jött senki kaput nyitni; másods o is megdöngettem a kaput, hasonlóképp eredménytelenül. Mikor harmadszor beüzentem, akkor kijött — nem a Kati, t— hanem a házmester. Éppen rárivallni akartam, amiért a házigazdát igy megvárakoztatja, mielőtt azonban szóhoz juthattam volna, ő a kezében levő furkóval olyan hármat sózott rám, hogy csak úgy sajgott bele a hátam. Az egész műtét alatt egy szót semszólt, s mire a vakmerőség fölötti csudálkozá- somból magamnoz tértem volna, ö visszavonult. Körülnéztem, de sajnos, nem láttam senkit, aki e brutális jejenetet végig nézte volna, sőt még a manapság oly népszerűségnek örvendő »kutat« és „vadmacskát“ sem hívhattam fel tanúbizonyságul. Egy, a kapura irányzott erős rúgással akartam érzelmeimnek kifejezést adni, azonban ennek is én adtam meg az árát, mert a nagy erő követ keztében kirepültem ágyamból, s oly erővel zuhantam a padlóra, hogy a fejemet majd betörtem bele. Mert bizony mérgelődhetsz már türelmes olvasó, ez az egész mese csak rideg álom volt, melyből nem maradt meg egyéb, mint a fejemen a koppanás1 Moral: Nem jó a főnyereményt megütni — álmunkban I Színészet. Hétfőn, f. hó 18-án, Maróthy Margit, a nemzeti szinház művésznőjének, ki rokoni látogatásra jött pár napra haza, váratlan felléptével »Rameo és Julia« adatott. A vendég művésznő fellépte későn jutott közönségünk tudomására, az a magyarázata annak, hogy a közönség mely a művésznő iránt a legnagyobb rokonszenvvel viseltetik, a mint ennek a múltban már számtalanszor adta tanujelét, nem oly számban jelent meg, mint a milyent a művésznő fellépésére várhattunk. A kis, de lelkes közönség tüntető lelkesedéssel fogadta a művésznőt s gyönyörű játékát nyílt színen és felvonások végén szűnni nem akaró tapsviharral jutalmazta. A mieink közzül Morvay és Rakodczay tűnt ki Romeo és Lőrincz szerepében. A többieken látszott, hogy nem volt idejök szerepüket tanulmányozni és begyakorolni. Kedden, f. hó 19-én, Feullet romantikus, vonzó darabja »Egy szegény ifjú története“ került színre, Maróthy Margitnak, a nemzeti szinház tagjának második vendégjátéka gyanánt. Közönség csekély számban volt jelen az előadáson, ez az oka, hogy Maróthy M. harmadik, a vendégjátékául hirdetett >Ráfael“-t nem tartotta meg. A darab előadása általában szépen sikerült, részleteiben az oroszlánrész természetesen Maróthy Margité veit, a ki „Margit« nagy és nehéz szerepkörében lebilincselő, igézőén kedves jelenség volt s az igazi művészet varázsával vonta be szerepének minden részecskéjét, A közönség szűnni nemakaró lelkes tapsokkal jutalmazta a művésznőt, a ki, ha a helyi körülményeket jobban ismeri, e napokon, midőn a közönség másfelé volt már régen elkötelezve, nem lépett volna föl, hiszen a vidék és a város szinte versengett mindig, valahányszor alkalma volt játéka művészetében gyönyörködhetni. Mellette dicsérettel említhetjük meg Morvayt, „Odion Maxim« szerepében, Gulyást mint Alaint, Rakodczayt Lau- bápin szerepében és H. Novák Irént Cristine gra- cziős megjelenítéséért. Szerdán, f. hó 20. Maróthy Margit vendég lemondása következtében a társulat hirtelelenében e »Görög rabszolgát“ rántotta elő, mely darab, félhelyárak mellett ezúttal is nagy számú közönséget vonzott. Csütörtökön, f. hó 21-én, Giacosa hires színmüve a „Borús szerelem« mint újdonság, üres ház előtt került bemutató előadásra, igazolásául annak, hogy e napokban a közönség idejét inkább a családnak, az otthoni együttlétnek szenteli. A darab főalakja Emma, Giulio ügyvéd neje. a ki a férje irodájában dolgozó Fabrichivba sze relmes, ki viszont rajongóan szereti ügyvédtársa* nejét, mely viszony rombolóan lép aztán föl, tönkre tevén mindhármójuk egész életét. Arday Ida »Emma“ szerepében kitűnő drámai erőt s annyi igaz érzelmet produkált, hogy ő a legjobbak egyike, a kik e szerepet a vidékén kreálták. Morvay kissé hideg volt, de teljes tudatában és kidolgozásában szerepkörének, mely bizonyára egyike a legnehezebbeknek, melyeket valaha előadott. Simon, mint a fiatal Fabricio, tulságokba esett folytonosan és összetörte egész szerepét. Fényesi, Rancti Gulyás az idősb Arcieri gróf sze repében sikerületlen alakok voltak. Általában : e darab előadása művészi erőket kíván, különben jobb hoszá sem fogni, miután, mint látszik, a közönség még sem érdeklődik iránta. Pénteken, f. hó 22-én, zónában jó fél ház előtt adatott „Nebánts virág«. Feledi Denise, Tábori Loriot őrmester szerepében igen kitűnő alakítást nyújtottak. Trilláikkal elragadták a közönséget. Táborinak háromszor is megkellett ismételni ékes — persze komikus értelemben — trilláit. Jók voltek Kömley, Latabárné Nagy Gyula és Gulyás is. Szombaton, f. hó 23-án, ez idényben hetedszer, a közkedveltségnek örvendő, kedves zenéjü „Szulamith“ került színre. Fél ház előtt, sikerült előadásban. Tisztelettel hozom a n. é. közönség szives tudomására, hogy helyben, Kazinczy- utczán, a kir. kath. főgymnasiummal szemben ó r á s-ü z 1 e t e t nyitottam. Raktáron tartok mindenféle finom szerkezetű fali-, inga-, ébresztő, valamint ezüst-, nikkel- és aczél zsebórákat, a legújabb fazonú lánczokat, melyeket a legjutányosabb árban árusítok. Az e szakba vágó mindennemű j avitánsolíat a legrövidebb idő alatt pontosan., kezesség mellett a legolcsóbban eszközlöm. Szives megbízásaikat kérve, tisztelettel Guttman Samu órás. Ugyanott egy TANULÓ felvétetik. 160. sz. Árlejtés! hirdetmény. A szatmár-németi aut. orth. izr. hitközség elöljárósága a kóserhus szállítását és kimérését 1900. év márczius 1 -sejétől kedve 1 esetleg 3 egymásután következő évre mintegy 8—900 család részére biztosítani akarván, erre nézve 1900. január 14-én d. e. 10 Órakor a hitközségi irodában (Eötvös- utcza 3. sz.) árlejtést fog tartani. A hitközség a kóserhus kimérésére 5 mészárszék helyiséget díjtalanul vállalkozó rendelkezésére bocsájt és a hitközség szolgálatában álló metszők kizárólagosan csak vállalkozó részére fognak vágni. Vállalkozó köteles a hitközség által megállapított dijak lefizetése mellett gabella és vágatási jegyet váltani és a mintegy 8—900 zsidó családot elegendő jó minőségű kóser hússal ellátni. Zárt ajánlatok, melyben szám és betűvel kiírandó a szállítandó és kimérendő kóser hús ára kilogramonként, valamint egy ezer forint készpénz vagy ugyanily összegű óvadékképes értékpapír az árlejtés megkezdése előtt az elnök kezéhez leteendő. A részletes feltételek a hitközségi irodában megtudhatók. Szatmárit, 1899. november hó 26-án tartott képviselő gyűlésből. Hartmann Jakab Franki Mihály hick, jegyző. hltk. elnök. Utolsó hét. hutásra érvényes nagy jótékonyczélu — sorsjáték a budapesti poliklinikai egyesület kórháza javára — sorsjegy ára csak 1 korona. Főnyeremény 100.000 korona ért. 5 nyeremény ä 200.000 kor. stb. ért. Kívánatra 2O°/0 levonással készpénzben kifizettetik Első húzás visszavonhatatlanul már január hó 4-én Megrendeléseket pontosan teljesít: A Nagy Jótékonysági Sorsjáték kezelősége a Bpesti Poliklinikai Egyesület kórháza javára Budapest, IV., Kossuth Lajos-utczal. sz. Névjegyeket a legnagyobb választékban csinos kivitelben és legjutáityosabb árban készít HU« könyvnyomdája kalmáron, Eötvös-utcza Antal Kristóf ur házában.
