Szatmár-Németi, 1899 (3. évfolyam, 1-52. szám)
1899-11-28 / 48. szám
Szatmár, 1899. SZATMÁR-NÉMETI. November 28. tésének lelkes és buzgó apostola hazánkban és a kiről köztudomású dolog az, hogy felekezeti tekintetben nem elfogult és nem szüklátkörü, én nem riadnék, vissza az államsegélytől sem. Az a közoktatásügyi miniszter, a mely legközelebb egy erős alföldi református várost Mező- Turt mintaszerű felsőbb leánynevelő intézettel ajándékozott meg, nem fog bizonyára idegenkedni attól az eszmétől sem, hogy segélyjül jöjjön egy olyan intézetnek, a melynek kiegészítése valóságos égető kérdéssé nőtte ki magát e derék városban. Okány, 1899 nov. 27. Dr. Márk Ferencz. Iparos gyűlés. Az ipartestület és hitelszövetkezet megalakítása és az iparosok helyzetének javítása czéljá- ból a vasárnapra kitűzött nagy értekezlet a városház dísztermében az iparosok impozáns részvéte mellett tartatott meg. Tudósításunk a következő: Hérmán Mihály polgármester üdvözölvén a megjelenteket, az egybegyűltek éljenzése között az értekezletet megnyitja s dr. Chorin Fe- renczet az ügy ismertetésére felkéri. Dr. Chorin Ferencz előadja, hogy a legutóbb lefolyt értekezlet óta az iparosok érdekében mik történtek. Az ipartörvény revíziója folyamatban van. A kereskedelmi miniszter 2 törvényjavaslatot nyújt az országgyűlés elé, egyik a tisztességtelen verseny ellen, másik az iparosok legégetőbb bajainak orvoslására irányul. A hitelszövetkezetet a miniszter ugyanannyi összeggel támogatja, a mennyi helyből jegyeztetik. Támogatni fogja a megtartandó iparos kiállítást is. Ezután áttér a mostani értekezlet 2. főtárgyára, az ipartestület és hitelszövetkezet megalakítására. Felhívja a társadalmat, hogy állítson tilalomfát minden család az idegen iparczikkek elé s az iparosokat, hogy lankadatlanul küzdjenek, tömörüljenek s vállvetve igyekezzenek közös érdekeiket megvédeni. Alakítsák meg e végből az ipartestületet és a hitelszövetkezetet. így megnyerik az önrendelkezést saját ügyeikben s nagyobb nyomatékkai léphetnek fel érdekeik megvédése, bajaik orvoslása érdekében, mint azt most szétszórva az egyes társulatok tehetik. A hitelszövetkezet pedig ellátja az iparos osztályt oly olcsó kölcsönnel, a melyet egy pénzintézet sem képes nyújtani. Az éljenzéssel fogadott beszéd után Grün- vald József debreczeni iparkamarai elnök beszélt. Előadja, hogy sok helyütt az tartotta vissza az iparosokat az ipartestület megalakításától, mert az egyes társulatok a vagyonukat féltették. Ez azonban alaptalan félelem, mert az egyes társulatok az ipartestület mellett is fentmaradhatnak és vagyonukat külön kezelhetik, sőt ha megszűnnék is valamelyik társulat, annak vagyonát az ipartestület azon szakbeli iparosok ügyeire, segélyezésére köteles fordítani. Fejtegeti ezután a társulat és testület közötti különbséget. A társulat egyebet úgyszólván nem tehet, mint a tagsági dijakat beszedi. De sem tanonczokat nem szegődtethet, sem a tanonczok és segédek es az iparosok között felmerült peres ügyeket nem intézheti. Mindezek az ipartestület jogkörébe tartoznak. Ezután Kovács István ipartestületi fogalmazó tartott felolvasást az ipartestületről, melyből kiemeljük a következőket. Jelenleg van 313 ipartestület. Az ipartestületeket legelsőbben a német ajkú városok iparosai alkották meg. A magyar városok ettől húzódoztak. Visszatartotta őket a társulati vagyonj féltése és a czéhrend- szerhez való ragaszkodás. A társulati vagyon felett az iparos társulatok 3 féle módon rendelkezhetnek. Vagy átadják azt az ipartestületnek; vagy átadják és külön kezeltetik; vagy nem adják át. Fejtegeti ezután az ipartestület előnyeit s azon fontos jogokat, melyeket az ipartestület, mely nem egyébnek tekinthető, mint a régi czéhrend- szernek modern alapra fektetése, a tagoknak nyújt. Oda konkludál, hogy a mi a czéhrend- szerben jó volt, az az ipartestületbe is áthozva van, a mi rósz volt, az kíküszöböltetett. Sőt a czéhbeli áldomás szokása is felújítható s kívánja, hogy az első áldomás az ipartestület megalakítása alkalmából tartassák meg. Fejtegeti ezután a testületté alakulás anyagi oldalát. Tóth Kálmán, a debreczeni ipartestület elnöke hangsúlyozza, hogy ha 313 városban az iparosok érdekét szolgálja az ipartestület, azt fogja szolgálni Szatmáron is. Dr. Körösi Kálmán, a debreczeni ipartestület ügyésze tartott ezután felolvasást a hitel- szövetkezetekről. a külföld iparát a szövetkezetek lendítették fel. Nálunk 1500 körül var. ezek száma, de ezek közül csak 47 az ipari szövetkezet, mely az iparosok czéljait szolgálja. Baj az is, hogy a szövetkezetek eltértek eredeti czéljuk- tól s nyerészkedő vállalattá lettek. Ezen bajokat orvosolta az országos törvényhozás 1898-ban. Államsegélyt ad a szövetkezeteknek, hogy azok az iparosok hiteligényét kielégíteni azonnal képesek legyenek. S útját vágja annak, törvényes intézkedéssel, hogy e szövetkezetek nyerészkedési vállalattá lehessenek. Ha az iparosok nem akarnak a törvény kedvezményével élni, akkor megérdemlik sorsukat és ne panaszkodjanak. Végül dr. Horváth János a központi szövetkezet felügyelője ismerteti a hitelszövetkezetet. A régi szövetkezet a vidék pénzét vitte Budapesti-:; a mostani a fővárosból hoz pénzt a vidékre. E czélból szövetkezetei kell itt alakítani. A központi szövetkezetnek az állam 3 millió korona értékéi italmérési papirt adott, hogy azon börzei utón 30 millió korona tőkét szerezzen. Ő Felsége is 50 ezer forintot adott. Városok és megyék is összeadtak 3—4 millió koronát. Ezzel megnyílt előtte a nagy pénzintézetek hitele s innen szerzi be a szükséges pénzt. A központ hitelt nyújt az aláirt összeg 3-szorosáig mindjárt a megalakulás után, mielőtt még az aláiit összegek befizettettek volna. A kölcsönök olcsón adatnak 57a#/u mellett. Ennek magyarázata, hogy a központ előtt az állam kasz- szája is megnyílik, most is 2 millió frtot adott a központ részére a kormány. Nemcsak kölcsönt kaphatnak, hanem az egyesek kint levő megbízható számla követeléseit is kifizeti és behajtatja a központ, mi által el kerül tetik a megrendelőkkel való kellemetlenkedés. A szövetkezet leteszi a tagokért az egyes vállalatoknál szükséges kaucziót. Rendelkezésökre bocsátja a vállalati összeget. A kiknek személyi hitelük nincs, kaphatnak kölcsönt árukra. Létesíthet a [jelentékenyebb ipatágak számára nyers anyag raktárt, elárusító csarnokot. Segélyezi a szövetkezetei a kér. miniszter is. A váltót, a kötelezvényt kezeseknek nem föltétlenül kell alá Írni, de a feleségnek igen. Ennek oka az, hogy az üzlet, stb. a feleség névéi e könnyen átiratható. A hitelért folyamodónak viszonyait a helyi bizottság vizsgálja meg s bírálja el. A kinek semmije sincs, becsülete sincs, az természetesen nem kap kölcsönt, de a kinek becsülete van, ha egyebe nincs is, kaphat kölcsönt. Felhívja végül az iparosokat az aláírások megtételére. Végül Tankóczi Gyula felhívja a szervező bizottságot, az ipartársulatok elnökeit, az érdeklődő egyes iparosokat, hogy mivel az idő előrehaladottsága miatt a tárgyalás tovább nem folytatható, a bővebb eszmecsere és a részletek megbeszélése czéljából jöjjenek fel d. u. 4 órakor a kis tanácsterembe. Áz egyes előadók beszédét a jelenlevők egyrésze sokszor óriási zajjal s élénk tiltakozással fogadta, úgy hogy a polgár- mesternek többször közbe kellett lépni, hogy legalább a vendégekre való tekintettel hallgassák meg nyugodtan az előterjesztéseket. A délutáni értekezleten a szövetkezet ügye dűlőre jutott. Dr. Horváth János felvilágosításai után a jelenlevők, mintegy 34-en 64 részjegyet azonnal aláírtak. A mint a jegyzések 100-at elérnek, a szövetkezet azonnal szerveztetik. Az ipartársulat megalakításához az iparosok % részének hozzájárulása szükségeltetvén, ez eszme egyelőre a napirendről levétetik. Referens. Színészet. Kedden, f. hó 21-én, Jókai ismert drámája, a hasonczimü regény után készült >Arany ember« szép számú közönség előtt. Az előadás a jobbak közé tartozik. H. Novák igéző szői e Noémi volt. Arday is szépen adta Tímeát. Palugyai nagyon is ridegen alakítja szerepeit, ez este is Athaliát. Simon utolsó nagy jelenetét a szerep nem tudása miatt elejtette. Az előző felvonásokban pedig igen szépen játszott. Széchényi Erzsi tehetsége szépen bontakozik, Zsófi mamában kifogástalan volt. Morvái az arany embert alakította szépen De különösen jó volt Kömley mint Brazovics Anatház. Sok derült perczet szerzett a közönségnek. Szerdán, f. hó 22-én, bérletszünetben először: »Az arany kakas« Blumenthal és Kadel- burgn ík, a »Mozgó fényképek« szerzőinek énekes bohózata. Fordította, vagy jobban mondva magyarosította Fáy Béla. Maga a darab, hahár nincs is oly jó, mint a »Mozgó fényképek“, igen mulatságos. Különösen a két első felvonás. A 3-ik kissé el van nyújtva s unalmas. Van a darabban Táborinak egy kitűnő szerepe, Dachseimayer Nepomuk lámpagyáros. Tábori kitünően adta a pozsonyi német-magyarsággal beszélő gyáros szerepét s úgyszólván minden szavával és mozdutunk, 33 nemes állatnak épen 66 fülében gyönyörködhettünk. Végre is nincs olyan hosszú, a minek vége ne volna. Nyolcz óra, s mi már ereszkedünk a monói parócbiába, — Nevezetesen ereszkedni kell ; mert völgyben fekszik. — Elég az hozzá, hogy Gyurka és még kedvesebb unokahuga oly(an lukullusi lakomát penderítettek hamarjában, hogy aludni is alig tudánk tőle. Ez a Klárika, serdült lány létére határozott kész falusi gazdasszony. Szegőnkének két álló napon át meg is gyűlt velünk a baja. No, de több baja is lesz még neki a férfival. Más napra a falu földes ura, egy derék garzon ember, Gyurinknak jó barátja megtudván, hogy megérkeztünk a kézfogóról, estére egy kis murit akart rendezni, a melyhez czigányon kívül minden meg volt jómódú házánál. No, de ebben meggátolta egy kis hirtelen betegség. Másnap válnunk kellett : merti szólítottak a házi gondok. Bekutyagoltunk gyönyörű szép időben. 3 kilométer utón Monó vasúti állomására, Sülelmedre.. Itt kettőnket előfogott a honvágy; szerettünk volna, ha csak átlépni is szülőföldünkre, Szatmármegyébe, melyet csak a Szamos választott el tőlünk. De a vonat nem vált; indulnunk kellet, elindultunk hát. Gyurinak nehéz volt volt a válás, meg nekünk is. Elkísért bennünket Zsibóig, s aztán — salve ? indul a vonat! A Szamos szép völgye itt közben ujabbnál-ujabb látni valókat nyujott. Nekem pedig az jutott eszembe: ha ez a viz elvinne most engem,le-le, oda, a hol két erős vashid domborodik rohanó folyása felett, a hol én annyi évig voltam boldog diák... Szatmárra 1.. Háromnegyed hat... megérkeztünk Kolozsvárra ! .. . szépségeiről magunknak képet alkothattunk — ha csak napjában is. Elindultunk megnézni a község nevezetességeit, melyek között ott van a hét vezér-halom, továbbá a br. Bánffy-féle kastély és a vörös barát klastrom. Úgy tiz óra tájban inegkondultak a harangok. Eljöttünk az Istennek szent házába, hogy hálaimánkkal keressük meg a midenütt jelenlevőt. Templomozás után megkezdődött a jubiláris ünnepély, szép közönség jelenlétében. Az oroszlán rész itt is papé volt, kinek buzgó imája egészen áthatotta szivünket, s hálára indította az iránt, ki olyan buzgó munkásokat ad, mint a milyen az ünnepelt is, jobbjával a kapott szép emlékkönyvre támaszkodva, baljában a növendékek által gyűjtött szép őszi virágcsokorral, meghatottan adott kifejezést annak a jóleső örömnek, a mely lelkét eltölté. E férfi egész egyéniségét komolyság, higgadtság, kevés szó ; de annál több gondolat jellemzi. S ezekkel a szép tulajdonokkal irányítja a keze alatt levő csemetéket, ezeket az elveket csepegteti bele az alapba, s készíti elő nekünk a a lelkeket, az elméket, a sziveket. Megfizethetlen fáradság, megbecsülhetetlen érdem, méltó az elismerésre ! Ha volt szórakozás, s kellemes mulatság a szellemnek, nemsokára következett a test részére is a banketten, a melyen a helység és a vidék intelligencziája igen szép számban volt képviselve ; papok, tanítók, földes urak az üdvözlőknek nagy serege. A tisztességes lakomán sok szép pohárköszöntőt volt alkalmunk hallani De talán senki sem veszi rósz névén, még az igen tisztelt tósz- tozó urak sem — ha kimondom, hogy — bizony mi alig vártuk már a végét; nagyobb, gyönyörűségre vágytunk már : a zoványi czigány már húzta a talp-alávalót, húzta is egész éjfél után két óráig, mi meg jártuk, s tessék elhinni, hogy nagyon jó kedvvel. — Két órakor aztán a kedves mamák türelme mekszakadt, s mi f énytelen- kelletlen, nehéz szívvel engedelmeskedtünk s elmentünk ismét álmodni Hogy álmunkban is ne jártuk volna, nem tagadom. Még egy nap Nagyfaluban, azután indultunk vissza. Ez az ut nyitotta meg előttünk Szilágyvármegye szépségeit. Gyönyörű szép részletek tárultak itt szemeink elé. Somlyó komor Magu- rájával, tovább is szüntelen csak halom, meg halom, és végül mindeneket felülmúl a »Czikói szoros.« Remek alkotása, s merésjége ismét nem enged szóhoz jutni. Két hegysor közt aránylag igen keskeny mélyedésben kígyózik egymással párhuhamosan: a legrégibb vándor, a kedves Szamos, közvetlen mellette a kocsiút, s túl rajta és felelte siklik el a meredek oldalon a most megindult vasút. Kedves része volt utazásunknak az a pihenő, a melyet a zilahi ut mellett, ötven esztendeje fennálló. »Uray-csárdá»-ban tartánk. Az öreg Uray bácsi típusa a régi magyar korcsmárosok- nak; annyira van a modern hajlongós kelnerek- től, mint Makó Jeruzsálemtől. De a pálinkája sem megvetendő ám ! Maga meg az öreg hetven- nyolczadikszor látja már, miként váltja fel ősz a nyarat, Szilágyvármegye szamárban való gazdagságának illusztrálására szabad legyen felhoznom, hogy Szilágy-Cseh községben, mig rajta áthalad
