Szatmár-Németi, 1899 (3. évfolyam, 1-52. szám)
1899-10-31 / 44. szám
Szatmár, 1899. SZ ATMÁR-NÉMETI Október 31. legnyilvánosabban úgy volna közzétehető, ha minden 10 forintnál több községi adót fizető polgárnak kézbesittetnék a költség- előirányzat és zárószámadás, természetesen olyan, hogy abban a legkisebb részletek is megtalálhatók volnának. Igaz, hogy azzal ismét merülne fel kiádás, de az a haszonhoz képest, mely az által eléretnék, oly csekélység volna, hogy oly kiadással oly hasznot elérni, valódi szerencse volna. Akkor aztán eloszlanék az a gyanú is, hogy a városnál úgy járnak el, mint az egyszeri utazó, a ki egyik utjából hazatérve, költségei közé elveszett kalapját is beakarta számítani, a mit a főnöke azért nem fogadott el, mivel semmi üzletet nem csinált; más alkalommal pedig sok üzlet után maga a főnök hívta fel az utazót arra, hogy számítsa a költségei közé elveszett kalapját is, az utazó azt felelte, hogy benne van az már, csak meg kell találni kiadásai közt. Meg lesz tehát a közönségnek az anyagi haszna, mivel kevesebbet kell adóba fizetnie, de meglesz a hatóságnak az erkölcsi haszna, mivel jóakarata, tiszta, kifogástalan, feddhetlen eljárásáról mindenki meggyőződést szerezhet. Addig pedig, mig a közvagyon kezeléséről, hováforditásáról kellő részletezéssel és nyilvánossággal nem számolnak el, hanem csoportos, ugyszólva érthetetlen számadást vezetnek, a gyanúnak tág tere lesz, a közönség körében a nyugalom helyre nem áll, csak kényszernek engedve fizeti adóját. ^ ... , Dr. Torseok Karoly. Színészet. Hétfőn, Október 23-án, „Hoffman meséit“ játszották az idén másodszor. A színigazgató igyekezete, hogy a közönség minden rétegét kielégítse, .már abból is látszik, hogy a kitűnő operettet — mely opera számban is mehet — félhelyárak mellett is szinrehozta. Feledi Boriska most is remekelt az (Olympia) automata nehéz szerepében egy igazi bábot alakított § az illúzió csak akkor szűnt meg, mikor e szebbnél-szebb melódiákra gyújtott; de nem sajnáltuk az illúziót, mert az éneke még is csak szebb mint a néma játéka. Antonia nem maradt Olympia mögött s több tapsott érdemelt volna. Nagy Gyula most nem volt rekedt s mikor nem rekedt gyönyörűen énekel. Erczkövi ügyes színész s jó baritonista a csodaorvos szerepében a legkényesebb igényeket is kielégíti. Szegedi Zelma mai szerepében nem igen érvényesült, azonban úgy ő, mint a többi szereplő nem rontott a mai est sikerén, melyet a tűrhetően teltház végig élvezett. Kedden, f. hó 24-én, Bérezik Áipád „Himfy dalai“ újdonsága ez évadban másodszor szép számú közönség előtt. A darabról és előadásról, a bemutató előadás alkalmából részletesen megemlékeztünk. H. Novák Irén nagyon bájos és enni való kedves kis menyecske volt Jolán szerepében. Arday meleg átórzéssel játszotta Rózát. Szerdán, f. hó 25-én Shakespeare tragoedi ája »Lear Király« majdnem telt ház előtt. A czimszerepet Rakodczay nagy ambiczióval alakította. Kár, hogy szép tehetségével megfelelő hang és alak nem párosul. Arday, Palugyai a szívtelen gőgös Gonerill és Regánt, Novák a gyöngéd Cordeliát, Morvay a nyílt szivü Edgárt, Simon a cselszövő Edmnndot, Gulyás a szerencsétlen Glos- tert szépen alakították s az est sikeréhez komoly tanulmányon alapuló játékukkal nagyban hozzá járultak. Csütörtökön, f. hó 26-án, Sardou »Szerefina« czimü vigjátéka került színre, nálunk először. Közönség ezúttal is kevés volt, pedig úgy a szellemes mü, mint a sikerült előadás nagyobb publikumot is megérdemelt volna. A czimszerep, Arday I. kezében volt, a ki a szenteskedő nőt, a legapróbb részleteiben is finoman kidolgozott művészi előadásban tüntette ki. Mellette legtöbb dicséret illeti Rakodczayt Chapelard páter szerepében, aki a képeskedő papot annyi találó vonással, annyi finom humorral adta, hogy méltán mondható ez alakítása a legjobbak egyikének. Dicséretreméltók voltak még: H. Novák I. (Ivón) Morvay (Montignac), Simon (Róbert), Palugyai és Fényessi. Szinte érthetetlen a közönség közönye, hogy ilyen jó előadásokat tömegesen nem pártfogol Pénteken, f. hó 27-én, népelőadásul Ohnet Gy.kitönő színmüvét, »A vasgyáros«-t elevenítette fel a társulat; az előadás igen jó volt, melyet alig félház nézett végig. Dicsérettel említjük fel Arday I. (Claire), Morvay (Derbay), H. Novák I. (Susanne) és Tábori, (Mouliet.) Szombaton, f. hó 28-án, Boccacio“ czimü operette került színre félház előtt A czimszerepet Feledi B. játszotta, ki ez úttal is kedves csengésű énekével, eleven játékával érdemelte ki a közönség gyakori • tapsait. Szegedy Zelma Fiamettát rokonszenvesen énekelte, hasonlóké- peu sok tapsot kapott. Játékából ezúttal is hiányzott a realitás. Nagy Gyula Lotteringni, Tábori Lambertuccio szerepében sok kedves per- czet szereztek sikerült komikumokkal; nem különben ki kell emelnünk: Erczkövit, (Pietro her- czeg) Fényesít (Skalza borbély), H. Novák Irma (Beatrice), Latabárnét (Petronella) Vasárnap, f. hó 29-én, Vidor Pálnak egy sutból előrántott, ismeretlen darabja »Apja lánya« czimü népszínmű, szépszámú közönséget vonzott a színházba. A darabról nem szólhatunk semmi jót; véletlenségek és elszólásokon alapszik azéegész. Dalai értéktelenek. Előadásának sikerét Feledi Borisnak köszönheti, aki ragyogó jó kedélyét, kedves hangja egész intenzivitását pazarolta e bukott darabra. A többi szereplőkön meglátszott a darab mübecsének a hiánya, nem tudván a szereplők leikébe maga iránt semmi érdeklődést kelteni, igy ők is hidegen hagyták a közönséget. HÍREK. — Tisztelgések. Dr. Steinberger Ferencz kir. kath. kép. igazgatót, nagy-váradi kanonokká történt kineveztetése alkalmából valósággal elárasztják üdvözlő levelekkel, táviratokkal, tisztelgésekkel, tanúbizonyságául annak a közörömnek. a melyet az országhirii tanférfiu s páratlan kedvességü ember 26 éves tanügyi szolgálatának, habár más egyházmegyéből jött méltánylása, a legszélesebb körökben párt- és felekezeti különbség nélkül keltett. Üdvözölték a főpapikar legkitűnőbb tagjai, köztük legelsőnek az igazi érdemet, ha a szerénység leple alá rejtőzik is, felismerő Dr. Schlauch Lőrincz biboros püspök. Az ország, a megye és vidék számos egyházi és világi kitűnősége, barátok, pályatársak, hálás tanítványok. A városi tisztikar, a polgármester vezetése alatt, szerdán tisztelgett az ünnepeknél, a ki kifejezte az üdvözlő beszédre adott válaszában, hogy Szatmári, mint második otthonát, negyedszázados működésének szinterét nemcsak, hogy el nem feledi, de sőt e város érdekét, boldogulását mindenkor szivén viselni fogja. — Beiktatás. Müller Károly m.-szigeti rom. kath. plébános beiktatása f. hó 22-én történt. A szertartást Dr. Keszler Ferencz praelatus végezte. Délben a plébános fényes ebédet adottt, me-, lyen a megye és város intelligencziája jelen volt. —- Megbízás. A debreczeni iparkerület, melyhez tartozik városunk is, vezetésével, minthogy Gerster Miklós felügyelő, mint közöltük, szolgálattételre a kér. minisztériumba rendeltetett be, a kér. miniszter Harkányi József debreczeni kér. ipari segédfelügyelőt bízta meg. — Esküvő. Király Béla ér-keserüi községi jegyző f. hó 23-án vezette oltár elé a németi ev. ref. el, iskola tanítónőjét, Joó Rózát, özv. Joó Józsefné kedves és szép leányát. — Hegyközségi közgyűlés volt a múlt vasárnap d. e., mely az érdekeltség részéről lanyha, mondhatni semmi érdeklődés mellett volt megtartva; alig lehetett a tagok csekély száma miatt a gyűlést is megtartani. Ha a hegyi birtokosok szokás szerint, nem protestálnak min den költség ellen, mondhatni, egy hang ellenvetés nélkül folyt volna le, a különben is csekély tárgysoro- zatu gyűlés. így: tudomásul vétetett a múlt évi elszámolás, el lett fogadva a jövő évi költség- vetés, a kisorsolt h. b. tagok újra megválasztattak, az elhalt tagok helyébe bejöttek: Hérmán Mihály és Bakó Lajos. — Halottak-estélyén. November 2-án a róm. és gör. kath. temetők kivilágittatnak s szent beszédek tartatnak. A szatmári gör. kath. temetőben esti 5 órakor lesz a sz. beszéd, melyet Papp Lajos lelkész fog tartani, az énekkar pedig gyászénekeket ad elő. — Az iparosok érdekében Dr. Chorin Ferencz orsz. képiselőnk által kezdeményezett és megindított mozgalom kezd kibontakozni a ter- vezgetésből s reális alakot ölteni. A hitelszövetkezet megalakulását a kormány kész támogatni, ugyanoly összeg rendelkezésre bocsátását helyezvén kilátásba, a mennyi helyből jegyeztetik. A központi orsz. hitelszövetkezet pedig ez együttes összegnek kétszeresét. Az iparkiállitás támogatását is kilátásba helyezte a kér. miniszter. Most először az iparosokon a sor, hogy rias s egyem végig a szerény ebédet, amelyet hatszorosan fizetek, de nagy szó nélkül, még ha akármilyen czifrán kozmás is. Délután a hivatalból ismét csak haza, a világért se próbáljam meg, hogy barátaim unszolásának engedve, sörcsarnokba tévedjek. A változatosságtól kopik az állam. Mindig csak otthon, valóságos rabság várna rám. És miért? Mert keservesen szerzett filléreimet megosztom egy idegen úri ember leányával s idővel még tán a gyermekeivel is ? Eljárjon ugy-e hozzám az apja, az anyja, segítsenek nekünk enni, inni, a leányukkal engem szapulni, minden lépésemet, szómat kifogásolni s mindéhez én vágjak kedves arezot, fogadjam nyugodtan és mosolylyal ? Nem ! És nem! Én a pénzemért ur akarok lenni, parancsolni ; korlátlanul szeretek rendelkezni szabad időmmel s annyi humanitást még sincs joga jóakaróimnak se követelni tőlem, hogy mindenről lemondjak, mert főkötő alá kell segíteni egy kisasszonyt. Kedves jó- és rosszakaróim! Egyelőre csak ennyit! — És ha önök mégis olyan nagyon szivükön viselik az én házasságomat, tisztelettel kijelentem, hogy önökért még erre az áldozatra is kész vagyok. De csak a következő feltételek mellett. Mivel nem vagyok biztos abban, hogv a feleségem meddig él, biztosítson ő nekem mig él havonta, a sajt kosztja, kvártélya és luxus czik- keire százötven forin'ot s ha családi örömökben részesít, siessen pótolni a felmerülő költségeket. Időmmel és pénzemmel továbbra is szabadon akarok rendelkezni, de a házassággal járó apró kalamitásokért évenként nekány száz forint fájdalomdijat kérek. Ha én áldott jó nyugalmamat feláldozom egy idegen leány kedvéért, ennyi kárpótlásra csak a legszerényebb igényű ember tarthat számot. Drusza. Varázsgyürü. — Mese a felnőttek számára. — Hol volt, hol nem volt egy nagyszakálu ember. A nagyszakálu embernek pedig volt egy felesége. Csendes boldogságban éltek pedig a házastársak már jó ideig, mikor egyszer az asszony egyik barátnője révén belekerült egy női társaságba, mely közel a szomszédban szokott üléseket tartani, hol a kávé szürcsölgetés mellett meghányták vetették a kis városka minden eseményét. Megbírálták Kókáné virágos kalapját, megdicsérték Baloghné mantilját, de egyszersmind rátörtek sok nő jó hírnevére. Nagyon becsületes szive volt pedig a nagyszakálu embernek s nagyon elszomorította az a tudat, hogy az ő felesége is benne van a társaságban, hol a házasságtörési drámák motívumai kerülnek a szőnyegre s nem egy nő becsülete esik áldozatul a szó szátyár asszonyok éles nyelvének. Hogy történt, hogy nem, a férjnek fülébe jutott a dolog, a nagyszakálu ember megtudta, hogy hova jár a felesége délutánkint szórakozni. Nagyon vallásos ember lévén pedig a nagyszakálu ember, soksgor imádkozott, bárcsak javulhatna az asszony, az ő nagyszájú felesége s nem pletykáznék többé. Pedig bizony az asszony inkább mond le a bálozásról, az uj ruháról, a divatos köpenyről, mintsem fogadást tegyen, hogy pletykázni nem fog többé soha. * Egyszer a nagyszakálu ember álmodott. Azt álmodta pedig, hogy az égben járt s egy angyal megjelent előtte. Előadta a kis szárnyas angyal, hogy kívánjon valamit és ő teljesitni fogja. Az embernek eszébe jutott, hogy a legtöbb bajt, bozszankodást úgy is felesége szájaskodása, minden igazságot nélkülöző pletykái okozzák. Azt kívánta tehát az angyaltól, hogy hatalmánál fogva terelje jó útra az ő feleségét, hogy az soha többé ne csináljon pletykát, valótlan híreket. Az angyal megcsóválta a fejét: Nagyott kívánsz nagyszakálu ember! Csak egyetlen mód van, hogy feleséged nagy szájától megszabaduljon a kis városka sok lakója. Vedd e gyűrűt s mig ezt ujjadon hordod, soha sem fog feleséged pletykázni. De mihelyt megválik ujjadtól e gyűrű, csak az lesz a feleséged, ami volt. Amint az angyal utolsó szava elhangzott, felébredt álmából a nagyszakálu ember: Alig, hogy átgondolta álmát az angyal bü- vösgyürüjéről, észrevette, hogy az ujját alvásközben véletlenül felesége szájába dugta. Mfgvakarta a fejét. Megértette az angyal intését. Egy asszony, aki szenvedélyes kávézó, hírhedt pletykázó, csak addig hagyhat fel a hirhor- dással, a pletyka csinálással, mig az ember az ujját a szájában tartja.
