Szatmár-Németi, 1899 (3. évfolyam, 1-52. szám)

1899-09-26 / 39. szám

JL

Szatmár, 1899.

gonnay Béla főispán a királyért, melyet a közönség állva hallgatott, Domahidy István a kormányért, Baudisz Jei ő Bartók Lajosért, mint a Petőfi- társaság alelnökéért, ifj. Böszörményi Sándor a szomszédos törvényhatóságokért. Bartók Lajos Petőfi emlékét fejtegetve Szatmármegyéért és a megyei nőkért, Bodnár Zsigmond a nagy-károlyi Kölcsey-egyesületért. Rákosi Viktor tolmácsolja az »Otthon« üdvözletét s üdvözli a szatmári Kölcsey-egyesületet. Debreczeni István n.-károlyi polgármester a férfi vendégekért, Nagy Sándor Petőfi 4 életben levő kartársáért, Lauka Gusztáv, Schikk Ignácz, Rényi Árpád és Törökfalvi Papp Zsigmondért, Majos Károly a jelenlevő irodalmikörök képviselőiért, Pósa Lajos Nagy-Károly városáért s polgármesteréért, dr. Adler Adolf a fő- és alispánért, dr. Prém József Nagy Lászlóért, Ilosvay Aladár a közreműködőkért.

Ekkor már ötre járt az óra s a társaság a Kölcsey szobor megkoszorúzására indult, a hol a Fetőfi-társaság koszorúját Bnrtók Lajos tette le a nagy s ónok és költő szobrának lábaihoz. Este a színházban díszelőadás volt, melynek legérdekesebb pontja Nagy László alispán ünnepi prológja volt. Színház után bál következett a megyeház nagytermében.

HÍREK.

Jandrisics János. Amire hónapok óta aggódva s elszomorodott szívvel gondoltunk, csütörtökön a kora reggeli órákban bekövetkezett, Jandrisics Janos városunk közszeretetben állott róm. kath. plébánosa, hosszas szenvedés után elhunyt. A megboldogult 1837. decz. 18-án szüle tett Beregszászban, hol atyja Jandrisits Antal a város előkelő polgára és a város polgármetere volt. a közép iskolák elvégzése után a helybeli kir. kath. főgymnásiumban érettségi vizsgálatot tett. Theologiai tanulmányait 1859-ben befejezvén, 1861-ben szatmári káplánná neveztetett ki. Ez állásából a főgimnázium történelem magyar tanszékére ^ment át s tanári oklevelét 1867-ben megszerezte. 22 évig viselte e hivatalát. Tannványai az imádásig szerették az ékes szavú, magyarázataival elragadó, humánus bánás módú tanárt, ki tanítványainak nem rideg felebbvalója, hanem atyja volt. Már mint tanár is nagy szerepet játszott városunk közéletében s szeretetreméltósá- gával a legmagasabb népszerűségre tett szert. Midőn b. e. Páskuj Lajos kananokká lépett elő, a közbizalom az ő személye felé fordult s 1881-ben egyhangúlag őt választotta meg a városi közgyűlés a megüresedett plebánosi állásra. Népszerűsége ez állásában évről-évre növekedett. A szegények gondozó édesatyát, a közügy egy lelkes és munkás tagot nyert benne és ezen felül a hívek egy páratlan ékes szavú, messze földön hires szónokot, ki hallgatóit tetszése szerint ragadta magával ékes szólásu erejével a lelkesedés magaslatára, vagy indította könnyekre kedveseik ravatala körül. Nem volt társulat és társadalmi intézmény városunkban, melynek ő vezér egyénei között ott ne lett volna. Pár évvel ezelőtt szélhüdés érte, mely ezelőtt nehány hóval ágyba döntötte, melyből nem is kelt tel többé. Temetése szombaton ment végbe óriási közönség részvéte nellett. A temetési szertartást a püspök végezte, a ki a nyitott sir előtt szép szavakkal méltányolta az elhunyt érdemeit. Lelkésztársai a következő gyászjelentést adták ki: A szatmári róm. kath. esperesi kerület lelkészkedő papsága mélyen megszomorodott, de Isten akaratán megnyugovó szívvel tudatja, hogy szeretett főnöke, nagyságos és főtisztelendő Jandrisics János az Angyalok Királynéjáról czimzett kompolthi apát, esperes, szentszéki tanácsos, szatmárvárosi lelkész, a vaskorona rend III. oszt. lovagja, törvényhatósági bizottsági tag, főgimnasiumi nyug. tanár, közművelődési és jótékony egyletek igazgatója stb. folyó évi szeptember 21-én reggel 5 órakor életének 62-ik, áldozárságának 39-ik évében hosszas szenvedése után, a szentségekben ájtatosan részesülvén, az Urban elhunyt. Az engesztelő szent miseáldozat lelke üdvéért szeptember 23-án délelőtt 10 órakor s a temetés ezután közvetlenül fog megtartani. Kelt Szatmár, 1899. szeptember 21. Adj Uram örök nyugodalmat neki! Gyászjelentést adott ki a Szatmárvármegyei takarékpénztár egyesület is, melynek az elhunyt egyik alapítója és buzgó igazgatósági tagja volt. Legyen áldott emlékezete 1

A ravatalra a következő feliratú koszorúk helyeztettek : Meszlényi Gyula püspök felirat nélkül;

— »A szatmárvármegyei takarékpénztár r.-t. igazgató tanácsa feledhetetlen emlékű tagtársának“ ;

— „Volt tagtársunknak kegyelettel“ — a kir. kath. főgimn. tan'rai; — „Igaz barátjának“ — Geiza ; — „Mély bánattal“ — Lengyel Endre és családja ; — „Drága, jó nagybátyánknak, Nevelő atyánknak“ — a Petruska Testvérek ; — „Feledhetetlen jó testvérünknek“ — Anna és Gyula;

— „A r. kath. iskola tanítótestülete szeretett elöljárójának“ ; — „Mély tiszteletük jeléül“ — Nagy Endre és Végh Gyula családja; — „Buzgó aligazgatójának“ — a Széchenyi-társulat; — »Szeretett volt Titkárunknak« — a Nőegylet; —

SZATMAR-N E*M E T 1.

„A kath. legényegylet“ — szeretett Védőjének ; — „Feledhetetlen tanárjának hálája jeléül“ — dr. Bein Ágoston ; — „Kegyeletük jeléül“ — özv. Veisz Gáspárné és leánya ; — „Feledhetetlen nagybátyánknak“ — Málika és Mariska ; — Szeretett elnökének“ — a róm. kath. iskolaszék; — és még 4 koszorú felírás nélkül.

— Személyi hir. Ilabrovszky József ezredes, állomásparancsnok, mint örömmel értesülünk, betegségéből felépült s a parancsnokságot átvette.

— Eljegyzés. Egri István kir. törvényszéki aljegyző közelebb váltott jegyet özv. Kohányi Kálmáné szép és kedves leányával Gizella kisasz- szonynyal.

— Chorin Ferencz orsz. képviselőnk dolgaival foglalkozott egyik közelebbi számában laptársunk a Heti Szemle. Azt újságolta ugyanis, hogy képviselőnk elkedvetlenedett a politikától s a jövő választáskor mandátumára nem reflektál. A hir az Alkotmány és Magyarállam hasábjain is megjelent, a mely körülmény mindenesetre sejteti a hiresztelés forrását. Mint értesülünk, a közlemény afféle kacsa. Képviselőnk sem el nem kedvetlenedéit a politikától, hiszen ő ép egyik előkészítője volt a jelen politikai állapotoknak, sem oly nyilatkozatot nem tett, melyből azt lehetne állítani, hogy ő Szatmár város mandátumára egy esetleges választásnál nem reflektál.

—- Eljegyzés. Mercz István helybeli fűszer- kereskedő vasárnap tartotta eljegyzését Fülöp Lajos tatárfalvi ev. ref. lelkész bájos és művelt leányával, Vilmával.

— Fögondnok-változás előtt áll ismét a németi ev. ref. egyházközség. Joó Ferencz főgondnokot ugyanis az egyházmegye fegyelmi bírósága hivatalvesztésre Ítélte, mely Ítélet ellen ő az egyházkerülethez telebbezett s egyszersmint állásáról lemondott. Utódjául, mint értesülünk, Szeőke Bálint nyug. kir. táblai bírót, ki viselte már évekig e díszes állást és Bőd Sándor ev. ref. főgymn. tanárt emlegetik.

— A kath. Legényegylet szüreti mulatságára, mely jövő hó 8-án taratik meg a Vigadó összes termeiben, a napokban lesznek kiküldve a meghívók. Ajánljuk ez érdekesnek Ígérkező mulatságot a nagyközönség figyelmébe.

— Eljegyzés Enyedy Béla magy. kir. számellenőr Nagy-Károly ban eljegyezte Emhecht Ce- ruskát, Emhecht Ferencz leányát Székesfehérváron.

— Tánczmulatság. Szatmár város besorozott ifjai folyó hó 24-én tartották szokásos zártkörű búcsubáljukat a Vigadó nagytermében. A rendezőség fáradozásait siker koronázta, a mennyiben a négyeseket 100 párnál többen tánczolták, a csárdás pedig világos virradtig tartott. Oláh Ferit dicséret illeti, mert jó zenéjével nagyban hozzájárult a jókedv fokozásához. A mulatság 43 frtot juttat a jótékonyczélnak.

— Gyászhir. Részvéttel értesülünk, hogy Posz- vék Nándor, a gróf Károlyi uradalom nyug. számtartója, hosszas szenvedés után elhunyt. A család a következő gyászjelentést adta ki: Alantirottak fájdalommal tudatják a legjobb férj, apa, illetve nagyapa Poszvék Nándor nyugalmazott uradalmi számtartó hosszas szenvedés után f. hó 21-én d. e. 9 órakor, életének 62-ik, boldog házaságának 32-ik évében történt gyászos elhunyták A megboldogultnak hült tetemei f. hó 23-án délután 4 órakor fognak a szatmári ev. ref. sirkertben örök nyugalomra elhelyeztetni. Szatmár, 1899. szeptember 21. Béke porai felett 1 Özv. Poszvék Nándorné mint özvegye. Nándor, Irén, Bella, Zoltán, Irma, Ödön, gyermekei. Ifj. Bartha Lajos unokája és a számos rokonság.

— A rendőrség és az italmérési engedélyek.

A belügyminiszter egy konkrét esetből kifolyólag azt az elvi határozatot hozta, hogy a rendőrség az italméresi engedély gyakorlását el nem tilthatja, mert az italmérési engedély bevonása a pénzügyigazgatóság hatáskörébe tartozik. A menynyiben sürgős és halasztást nem tűrő fontos közrendészeti avagy állami érdeket veszélyeztető okok az italmérési engedély gyakorlatának azonnali beszüntetését, illetve a korcsmahelyiségnek rögtöni bezárását kívánnák, saját hatáskörében kivételesen eljárhat ugyan, de intézkedését tartozik az illetékes pénzügyigazgatóságnak azonnal tudomására hozni, a mely azután, ha az engedély bevonására törvényes indok forog fenn, az engedélyt bevonja.

— Tánczszsbályok. Ausztráliában olyan báli bizottságok vannak, a melyektől példát lehet venni. Egy ilyen bizottság például szigorú szabályzatot állított össze a tarantella-táncznak miként való tánczolására nézve. A szabályzatnak pontjai között, a melyek a jövő farsangtól kezdve érvényesek, van nehány {figyelemre méltó. Például : 3. §. Senkinek sem szabad ugyanazzal a tánczosnővel együtt tánczolnia. 4. §. Csak az angolos táncz van megengedve. Az a módozat, hogy a férfi mindakét kezét ráteszi a tánczosnő vállára és behunyt szemmel kering a teremben, tilos. 6. §. Az a hölgy, a ki egy táuczosnak kosarat ad, nem tánczolhat mással, hanem ülnie kell az egész táncz alatt.

9

Szeptember*26.

— Jókai nászuton. Nagyobb meglepetés alig

érte egyhamar a magyar nemzetet, mint a minap, a mikor koszorús költője, Jókai Mór megházasodott. Feleségül vette azt a fiatal drámai színésznőt, a ki Jókai Múzsáját a színpadon oly zeng- zetesen szólaltatta meg, akár félszázaddal ezelőtt a költő első hitvese, Laborfalvi Róza. És az igazi „arany ember“ az öreg Jókai szivében ismét föllángolt az a szenvedély, a melyet ezer nyilvá- nulásában oly hatalmasan festett le regényeiben. Mintha csak nyomtalanul röppent volna el fölötte az az ötven esztendő, a mely első és második házassága között eltelt. Szinte legendába való, hogy a 48-as idők hires márcziusi ifj a a szabadságharc félszázados ünnepi esztendejében mint fiatal férj • nászúira kél. A „nagy idők tanúja“ Itália kék ege alatt, az örök napsugárban fürdő Szicíliában utazgat uj szerelmével. Az egész nemzet áldása és a „Budapest“ olvasó- közönségének meleg érdeklődése kiséri az örökifjú költőt nászutján, azé a lapé, mely Jókai esküvőjéről épen úgy, mint a legérdekesebb politikai, társadalmi, közgazdasági, művészeti és irodalmi eseményekről a leggyorsabban, híven és kimerítően értesíti olvasóit. Á „Budapest“ e mellett a legolcsóbb politikai napilap. Előfizetési ára: egész évre 12 frt, félévre 6 frt, negyedévre 3 frt, egy hóra 1 frt. Megrendelhető a kiadóhivatalban Budapesten, Sarkantyus-utca 3-ik sz. a.

— A magyar napi-sajtó leghatalmasabb orgánuma az immár 33 esztendeje fenálló „Egyetértés“, a mely nemcsak nagy alakjával, hanem páratlanul bő tartalmával is bátran hasonlitható a külföld lapjaihoz. Az „Egyetértés“ szerkesztősége nem kiméi sem költséget, sem fáradságot arra, hogy olvasóközönségét úgy a hazai, mint a külföldi eseményekről kimerítő, részletes tudósításokkal lássa el. De különösen ki kell emelnünk az „Egyetértés“ politikai és szépirodalmi rovatát. Politikai rovatának egyik főereje az, hogy olyan bő és részletes országgyűlési tudósításokat ad, minőt egyetlen magyar lap sem adhat. Az „Egyetértés“ is csak nagy terjedelménél fogva teheti ezt. Vezérczikkeiben az „Egyetértés“ mindig a politikai és társadalmi nagy kédéseket vitatja meg s programmjához híven a szabad eszmékért és függetlenségi elvekért küzd. Szépirodalmi része az „ Egyetértés“-nek eddig is igen becses volt, mert a legkitűnőbb irók tárczáit és regényeit évek hosszú serán át ebben a lapban olvashatja a magyar közönség. Ma meg különösen nagybecsű e különben is kitűnő rovat, mert Eötvös Károly, a legmagyarabb iró, az „Egyetértés“ hasábjain írja meg páratlan érdekességü tárczáit. A Gróf Károlyi Gábor följegyzései, az Utazás a Balaton körül, az Eötvös Károly adomái máris országszerte nagy feltűnést keltettek, a mi nem is csoda, ha tekintetbe vesszük, hogy szépirodalmunk mai kozmopolitikus irányzata közben szinte fellélekzik a magyar ember, ha olyan igazán minden sorában tiszta magyar tárgyú s hangú remekművekhez jut, mint az Eötvös Károlyéi. Az október 1-én kezdődő évnegyedben az „Egyetértés“ Eötvös Károly tárczasorozatán kivül kitűnő regényt is közöl. A ki érdekes és jó olvani valót keres és a világ folyásáról gyorsan és hitelesen akar értesülni, fizessen elő az „Egyetértés“ - re. Az előfizetési pénzek az „Egyetértés“ kiadóhivatalába küldendők, (Budapesten, IV. Papnövelde-utcza 8.), mely szívesen küld ingyenes mutatványszámot.

— A „Magyarország“, ez az annyira elterjedt

lap nagy sikereit annak köszönheti, hogy irányzatát semmiféle magánérdek által befolyásoltatni nem engedi. A nagy közönség a maga csalfiatlan érzékével ezt az újságot felkarolta. Mindenki tudja, hogy mekkora része volt a »Magyarország«- nak a 30 év óta ránk nehezedő politikai rendszer megdöntésében és hogy most is milyen éber szemmel őrködik azon, hogy az ország folyamatban lévő politikai átalakulása nagy nemzeti czél- jaink biztosítására kedvezőleg történjék meg. Eme nagy czél megvalósítása végett sorakoztak a »Magyarország« zászlaja köré az ország legkiválóbb publiczistái. Kizárólag e lapnak szenteli roppant szellemi erejét a magyar publiczistika di»ze és büszkesége : Bartha Miklós. Vezéreikk-irói közé tartozik Kossuth Ferencz is. A lap élén pedig H o 11 ó Lajos orsz. képviselő áll, a kinek nagy tevékenysége és minden közszükségünk iránti élénk érzéke általánosan ismeretes. Oda- adóan támogatja őt munkájában Dr. L o v á s z y Márton, a lap felelős szerkesztője. Ki kell még emelnünk, hogy a »M ag y aro rszág« hírszolgálata leggyorsabb és legtökéletesebb, úgy, hogy ez a lap a magyar hírlapirodalomban valóságes speczialitás számba megy. A vidéki olvasó ugyanis már kora reggel kezébe kapja az előtte való napnak hü, pontos, megbízható és kimerítő krónikáját. Előfizetési ára a lapnak egy évre 14 frt, fél evre 7 frt, negyedévre 3 frt 50 kr., egy hóra 1 frt 20 kr. Az előfizetési pénzek postautalványon a »Magyarország« kiadóhivatalába (Budapest, Teréz-körut 19. sz.) küldendők.

— Hirdetmény. Ezennel közhirré tétetik, miszerint a Szatmárvármegyei lótenyésztés emelésére a nmltsgu földn