Szatmár-Németi, 1899 (3. évfolyam, 1-52. szám)

1899-08-29 / 35. szám

Sratmár, 1899.

Augusztus 29.

SZATMAR-NEMETi

zetes csalódások érjenek valakit, itt az idő, hogy vessen számot: merre forduljon, mit tegyen gyermekével?

Azon, hogy milyen iskolát kezdjen a gyermek? nem kell töprengeni. Hanem: igenis azt kell nagyon nagy figyelemmel kisérni, hogy tud-e, szeret-e a gyermek tanulni? van-e szorgalma, kitartása? a felfogása mily élénken és mily kitartással érvényesül? a tanultakat, hogy tudja a fiú megtartani emlékezetében?

Mert még abból, hogy valaki megtanul Írni, olvasni, erővel ráragad egy-más az iskolában tanultakból, nem következik semmi, legkevésbbé pedig az, hogy azt már aztán tüzön-vizen iskoláztatni kell.

Az ipari vagy kereskedelmi pályára menő ifjúnak is szükséges az iskolai előképzés ; nem azért, hogy tudománya legyen, hanem igenis azért, hogy szellemi, eszbeli alapfejlettsége legyen arra, hogy iparához vagy kereskedelméhez tartozó ügyek megértésében, elbírálásában másra ne kelljen szorulnunk, mert mihelyest a más eszével nézzük a dolgot, mindjárt nem olyan az, mintha a magunk felfogásában jutottunk volna el bizonyos eredményre.

Ha az ipari és kereskedelmi pályákra bizonyos (2—4 gimn. oszt.) iskolai műveltséggel biró ifjak fognak menni, majd látni fogják az illetők és hozzátartozóik, hogy e pályák egyáltalában nem lenézendők; meg fogják az illetők látni azt is,, hogy az ily iparos vagy kereskedő úgy anyagilag, mint erkölcsileg boldogul; meg fogják látni, hogy a társadalom nem azt emeli fel, a ki sok iskolát járt, az ügyvédet, az orvost, a mérnököt stb., hanem azt, a kinek reális észjárásában, munkájában leginkább biztosítva látja úgy az anyagi, mint az erkölcsi elő- haladást.

A társadalom fejlődésének történelme azt igazolja, hogy a társadalomnak nem vezető nagy emberekre van szüksége, mert az ilyen fajtából elég egy, ha több van, az baj: hanem igenis, számítani tudó, becsületes, jó munkás emberek kellenek a társadalomba, hogy az boldoguljon.

így fogunk mi magunk boldogulni, igy fogjuk embertársainkat boldogítani, igy leszünk derék, munkás közegei a társadalomnak, ezzel: igy fogjuk édes hazánk boldogulását is előmozdítani és biztosítani.

A mai világban minden ember annyit ér, a mennyire magát a társadalomban munkájával értékesíteni tucjja. A társadalom eddig nálunk igen sokszor igy ítélkezett: ki kinek a fia, mily család gyermeke? Ma

odébb mentél s az utszéli „Becsali“ csárdában azzal a két festettképü leánynyal czivalkodtál. Már jócskán lefelé szállott a nap és te még mindig ott mulattál. Egyszer csak borulni kezdett az ég, sötét felhők tornyosultak, hát akkor jött oda hozzád, hogy segíteni hívjon édes apád, hogy az orvos urat vigyed el a túlsó faluba fors- pontra. S te durván, ahogy csak az ember száján jöhet a szó, kiáltottál oda:

— Biz én nem mék, vigye ken’, ha eddig hordta ezután is.

n,des szüléd közelebb ment hozzád, megfogta váladat s úgy modotta:

— Látod fiam, öreg vagyok, esős idő van, nem birom hajtani ezekkel a köszvényes tagjaimmal a lovakat. Ne dorbézolj itt, segíts öreg szüléden. Ne mulass ezekkel a festett ördögökkel, most is elhanyagoltad a gyütjést, az eső tönkre teszi azt a kis luczernát, legalább ezt tedd meg. Tudod jól szokott fizetni. Inkább megosztozunk. S te, ... te elvakulva a dühtől, a korsót atyád képébe verted, úgy hogy az fájdalmába felsikol- tott és ott esett össze a lábad előtt.

Bodor Pali keserű kaczagással kiálitott fel, rázta a fejét s villámló szemekkel, égre emelt kéziben csörgette a bilincseit :

— Hahaha ! Nem igaz ! Hazugság 1 Van-e még ki mondja? Hadd fogom a torkát markomba s fojtom beléje a szavát.

A bíróság nyugalommal nézte a megvasalt, megkötözött ember kinos vergődését.

— Nem hazugság biz ez fiam, — szólt a vizsgáló biró, — hanem szent igazság, azért ne is tagadd. De különben is hiába tagadnád, mert

már igy kell gondolkoznunk: ki mit tud és hogyan tudja azt?

Itt az idő, hogy a teljesített munka után ítéljük meg az embereket, mert ezzel rontjuk le azt a nagyon régi és nagyon igazságtalan elválasztó falat, mely mi nálunk eddig az ipar embereit a társadalomban elkülönítette.

HÍREK.

— Kinevezés a katonaságnál. A m. kir. honvédelmi miniszter a Ludoviczeum végzett növendékei közül Csaszkóczy Emilt, Lovász Aladárt és Újhelyi Károlyt hadapród tiszthelyettesekké nevezte ki a helybeli m. kir. honvédséghez.

— Kinevezés. N.-Károly város rendőrfőkapitányává a főispán Demidor Ignácz városi főszámvevőt nevezte ki. A kinevezés, melylyel a város érdemes tisztviselője, a társadalmi életnek munkás és közkedvelt népszerű tagja lett kitüntetve, az egész városban nagy megelégedést keltett.

— Eljegyzés. Artner Izidor gődényházi állami tanító eljegyezte Patay László földbirtokos leányát, Ilonát, SzárazTlereken.

— Kinevezés. A vall. és közokt. m. kir. miniszter Nagy Margit oki. tanítónőt néh. Nagy Lajes volt kir. adóhiv. pénztárnok leányát, a kézdi- mártonfalvi áll. iskola rendes tanítónőjévé kinevezte.

— Visszavonta a contrát, mint értesülünk, Pótor Dániel németi ev. ref. lelkész s kijelentette, hogy az egyház érdekéből és a jó békesség kedvéért, szívesen áll egyh. és iskolai ügyekben a városi tanács támogatására. Örvendünk rajta.

— A szatmár-nómeti iparos olvasó-kör e hó

27-én, a városháza tanácstermében rendkívüli közgyűlést tartott, mely igen látoyatott volt. A közgyűlés főbb tárgya volt: A házépítés költségeinek megszerzése. Kótai Lajos elnök a gyűlést megnyitva, előadja, hogy a kör vezetősége, megbízatásához képest eljárván, telket vett s azon az építkezést már meg is kezdette. Miután azonban a kör az épités költségeit nem fedezheti, indit ványozza, hogy kéressenek fel a kör tagjai e czélra egyenkint 10 frttal való hozzájárulásra, mely 3 éven át, ap;ó> részletekben is befizethető. Az indítvány egyhangúlag elfogadtatott s nyomban megkezdődtek az aláírások. Nagyobb összeget írtak alá : Lévay József köri pénztáros 50 frtot, Lévay Józsefné szül. Fülöp Sárika 50 frtot, Beregszászi Gyula 50 frtot, Asztalos József kertész 20 frtot, ezenkívül 51 áldozatkész tag irt alá egyenkint 10 frtot. Miután a kérdés még ezzel sincs megoldva, elhatározta a közgyűlés, hogy a neme sen gondolkozó és mindig áldozatkész nagy közönség körében is gyűjtést rendez. Elhatározta közgyűlés, hogy könyvtára rendezése czéljából a könyvek kiadását okt 1-ig beszünteti s kéri a kör tagjait a még náluk levő könyvek mielőbbi behozatalára, valamint arra is, hogyha esetleg illetéktelen helyen látnak köri könyvet, ezt könyvtárnoknak jelenteni szíveskedjenek. Több kisebb tárgy elintézése után közgyűlés fél 1 órakor veget ért.

vannak bizonyítékaim. Az elnök int, megjelen az ajtóban egy öreg ember. Egy öreg, kisirt szemű asszony és egy fiatal orvos vezetik, szeme fehérkendővel van bekötve. A biró hozzá lép, 1 toldja az öregember szeméről a fiatal orvos a kendőt s kimered alóla az öreg ember szemének fehér ürege. A rab fiú felüti fejét, még mindig rázza a bilincseket, de most meglátja a vak apját,., szivébe nyilallik, elfogul, néz meredten azokba a fehér üregekbe , ..

A biró, az öreg ember felé fordul, hozzá szól:

— Lássa kigyeimed, Bodor Bálint uram. Itt van a fia előtte, tagadja, hogy ő verte volna ki a kelmed két szemét, a mikor ott a csárdában mulatott.

Az öreg ember arcza felderül, mosolyogni, próbál, tapogatózva nyúl felesége keze után, majd előre a fia után;

— A fiam? Az én fiam, kiverte a két szemem ? — De hogy tekintetes törvény I nem ő. Ugye édes Katókam, a riska tehén rúgott meg I S az öreg asszony zokogva rázza igenre a fejét.

A rab fiú megrázkodik, reá néz szülőanyára, az zokog keservesen, az orvosra, az el fordultán könnyet morzsol szét szemében, édesapja meg hajtogatja, mintha nem is akarnák hinni:

— A tehén, tekintetes törvény, a tehén a riskatehén, ... ártatlan az a fiú ... instálom...

A fiú oda borul atyja lába elé:

— Tapossatok el I Hitvány, becstelen gyilkos vagyok I — Tekintetes törvény! akasztasson fel, megvakitottam az én jó, édes apámat! ...

IQ. Jékei Károly.

— A szatmári lóversenyeket az idén október 1-én tartják meg Szatmáron, a hidontuli lókertben. A programmot jóváhagyás végett már felterjesztette a Szatmármegyei gazdasági egylet a Magyar Lovaregylethez. Összesen öt verseny lesz. A versenyek d. u. 2 órakor veszik kezdetüket.

— Az „Avas-vidéki ifjúság“ 1899. évi aug. hó 27-én Avas-Újvárosban, az ev. ref. egyház javára az e czélra készített állandó nyári helyiségben zártkörű tánczmulatságot rendez. Belépti dij: Személyjegy két korona. Családjegy öt kor. Kezdete fél 8 órakor. Jó zenéről, jó bor és ételekről, fogatok elhelyezéséről gondoskodva lesz. Felül- fizetéseket köszönettel fogad és hirlapilag nyugtáz a rendezőség.

— A kerékpár egylet jport-ünnepe. Vasárnap, szeptember 3-án lesz a Kossuth-kertben az a nagyszabású es városunkban eddig még soha sem látott kerékpár ünnepély, melyet a biciklisták clubja rendez óriási apparátussal. Délután 1 órától kezdve nyílik alkalma a közönségnek résztvenni a versenyen, virágkorzón, lampionos menetben és a hatalmas tűzijátékon, majd a táczmulatság következik,melyen az „ősbudavári“ hires confetti és szerpentin dobálás fogja különösen a mulatságot fűszerezni. Valóságos érdemszámba megy a még fiatal sport-egyletnek ez a látványos ünnepélyrendezés, mert mig ezáltal egyrészt a jótékonyczélnak is szolgálnak, másfelől a város társadalmi statusát és jelentőségét emelik, a közönségnek pedig egy igen élvezetes, kedves napot szereznek. Az ügybuzgó rendezőség fölkérésére a verseny-jury elnökségét Hármán Mihály polgármester es Lehóczky József főgimn, tanár vállalták el, mig a jury tagjai: Dr. Korbai Károly főkapitány, Páskuj Imre, Dr. Kelemen Samu, Dr. Tanódi Márton, pályabirák Fercncy János és Thurner Albert. A rendezőség fölkéri azokat, kik meghívót tévedésből nem kaptak, hogy eziránt az egyleti titkárnál jelentkezni szíveskedjenek. Titkári hivatal : az ünnepély napjáig a Károlyi-szálloda egy külön terme, minden este 7—8 óráig

— Szocziálista gyűlés. A szatmári szoczialis- ták csak nemrég tartották első gyűlésüket, melyen programmjukat tették nyilvánossá, most újólag engedélyt nyertek gyűlést tartani. A gyűlés vasárnap, aug. 29-én d. u. 4 órakor folyt le a Vigadóban levő Elek-féle vendéglői helyiségben, a szo- cziálisták meglehetős részvételével. Itt a párt mint teljesen megalakult, szervezett párt a teendők fölött intézkedett. Többen hangoztatták a szocziális elveket; a gyűlés végén pedig a Népszava ez. szocziálista lapból több példányt osztottak ki. Két krért pedig egy Budapesten nyoínott és a mai társadalom ellen, különösen pedig a papság ellen verses sorokban kifakadó füzetet árusítottak. A gyűlés rendben folyt le.

— A nőegylet czéljaira egy jótékony műkedvelői szinilőadás terveztetik szept. 16-ra. Színre kerül, a városi intelligens társadalom legjobb erőinek közreműködésével a „Gyurkovics lányok.“ A jótékonyczélu előadásra előre is felhívjuk a közönség figyelmét.

— A Városi telephon hálózat felállítása a napokban megkezdődik. A szükséges felszerelési tárgyak már leérke .tek.

— A mensa akadómika (egyetemi hallgatók conviktusa) egyesületnél az 18991900. tanévre ü esedésben van egy ingyenes hely, melyre szatmári illetőségű egyetemi hallgatók pályázhatnak. A bélycgtelen kérvény, melyben a szatmári illetőség igazolandó, a törvényhatósághoz czimezve az egyesületnél adandó be. A betöltés, illetve felvétel iránt a polgármester fog dönteni s ő fogja az ingyenes helyet a pályázók közül egygyel betölteni.

— Az iparos iskola osztályaiban való beiratkozás szeptember harmadik napján veszi kezdetét, rendes tanitas pedig szeptember 14. napján csütöi tökön ; s ez idő alatt osztja be a tanítótestület a párhuzamos osztályokat is. Beiratkozni lelKt az iskolai tanítás óráin, 5—7 óráig. Tisztelettel kérem és hívom azért fel az illető iparos urakat, hogy tanulóikat ez idő alatt okveLtlenül Írassák be, vagy legalább az ellenőrző könyvecskéjükkel küldjék fel az iskolába beiratkozás végett, mivel ezen időn túl a növendékeket egyik osztályból a másikba át nem helyezzük. Szatmár, 1899. augusztus 27. Tisztelettel Kótay Lajos igazgató.

— iskolai értesítés. A helybeli ev. ref. felsőbb leányiskolában a beiratás szept. hó 1. 2. 4. és 5. napjain történik d. e. 8 —12 óráig, a rendes tanítás szept. 7-én kezdődik. A felsőbb leányiskola négy osztálya az óvó-és tanítónő képez- débe való fölvételre és a posta, távirda és vasúti állásokra képesít. Tandíj: a felsőbb leányiskolában, valamint a kapcsolatos elemi iskolában havi 3 Irt; felszerelési-dij behatáskor 2 frt. A felsőbb leányiskola ki ünő fekvésű internátussal van ösz- szekötve, hol a növendékek havi 22 írtért teljes ellátásban, kiváló gondozásban részesülnek. Felvilágosítással készséggel szolgál az igazgatóság,

— Újítást tervez a helybeli postahivatalnál a felettes hatóság. A napokban Ratkovszky kir. főmérnök a kér. minisztérium és Buhl Emjl a n.-