Szatmár És Vidéke, 1918 (35. évfolyam, 1-52. szám)

1918-06-24 / 25. szám

Harmincötödik évfolyam. — 25. szám. Szatmár-Németi, 1918. junius 21. Előfizetési ára : egész évre 10 korona, félévre 5 korona, negyedévre 2 korona 50 fillér. Egyes szám ára 16 fillér. — Főszerkesztő lakása: Eötvös-u. 24. Felelős szerkesztő lakása: Petőfi-u. 1. Szerkesz- tőségi kérdésekben ide kell fordulni. — ffiétföi = Politikai lap. ­Hirdetések dija előre fizetendő. A leg­kisebb hirdetés ára 2 korona. Megbízáso­kat pénz nélkül nem fogadunk el. — Nyilt- tér garinond sora 40 fillér. — Kiadóhivatal: Eötvös-utca 8 Könyvnyomda. — Előfize­tési dij, hirdetés, pénz ide küldendő. — ■ Főszerkesztő: Dr. Fejes István. — Felelős szerkesztő és kiadó: Dr. Markoviié Aladár. Táviratok. i As osztrák kormány lemondott. (Saját tudósítónk' táviratu.) Bécs, junius 23. Ma délelőtt tartott minisztertanács el­határozta lemondását. A király kihallgatá­son fogadta Süidler miniszterelnököt és ki­jelentette, hogy a parlamentáris helyzetet vijjszaakurja állítani és így megbízza u mi­nisztériumot az ügyek további vezetésével. Szurmay és Szterónyi a királynál. (Saját táviratunk.) Béé«, junius 23. A király kihallgatáson fogadta Szuf- may honvédelmi és Szterónyi koraskedelmi minisztert. (Egyéb táviratunk lapzárta után érkezett, telefonösszeköttetés Buda pesttel nincsen!) MlÉSjMrat. Az olasz arcvonal csöndesebb. — A Fiave elárasztotta csapatainkat. — Katonáink hősiesen kitartottak a viz közepén. — A francia fronton élénk tüzérségi tevékenység. Budapest, junius 23. OLASZ HARCTÉR: A Piavénól a harc tegnap sem vol­tak élénkebb, Csak délután burevonalunk déli szárnyán ismételte meg az ellenség az ellentámadást. Különben mindenhol tüzérségi harc. Az erő? felhőezakadásszerü esőzések, amelyek a in ült héten a velencei tartomá­nyon majdnem naponta átvonultak és a sík­ságot nagy kiterjedésben vízzel árasztották el, megsokszorozták a csapatok nélkülözé­seinek és szenvedéseinek terhét. A Piave rohanó folyammá vált, melynek víztömegei a két part között ismételten több órára le­hetetlenné tették a közlekedést, csak a leg­nagyobb nehézségekkel volt lehetséges a küzdők számára a legszükségesebb lőszert és élelmet a harcvonaíba juttatni. Annál na­gyobb elismerést érdemelnek derék csapa­taink, melyeknek harci ereje ezekben a sú­lyos napokban is rendületlen maradt. Vezérkar főnöke. NYUGATI HARCTÉR. Rupprechi trónörökös hadcsoportja: A Somme bét oldalán az ellenség tevékenysége élénk maradt. Mar!andeunonál az Ancre és Somme között az angolok egy éjjeli táma­dása tüzelésünkben összeomlott. Német trónörökös hadcsoportja: Mely­től délkeletre visszautasítottuk a francia rész­leges támadásokat. Reimstől délnyugatra olaszok elien folyt rövid gyalogsági harc­ban 36 foglyot ejtettünk. Lnwenhuupt hadnagy 28-ik légi győzelmét aratta. Ludendorf. N&g*y tűz Bomkiaton. Hat ház elégett melléképületekkel együtt. — A telefon hálózat meg­rongálódott. Szatmár, junius 4. Pénteken délután Nagysomkulon a kát. lelkész háza kigyulladt ét a tűz olyan gyor­san terjedt tovább, hogy rövid idő alatt már hat telek állott lángban. A tűzoltóság szer­vezetlensége miatt — nagyrészt hadbavonul- tuk — az okás csuk . nagy nehézségekkel Pjent, a gépek nem voltak elegendők a tűz megfékezésére,és elfojtására. Egész a késő órákig eget; r kigvulj^dt városrész és csak véletlen ezer mese, hogy ott, ahol, mégis meg­állón a vész. A somkutiak I^agybányári küldtek tűzoltó szereként, ezek azonban nem adtak segítséget azzal, hogy hátha ott is szükség lesz rájuk. A tűz annyira megrongálta a telefon- vezetéket, hogy az összeköttetés Szatmárral teljesen megszakadt és így a közelebbi rész­letek hiányoznak. Nőmozgalom és a nők választójoga. Irt»: gróf Károlyi Mihályná Andrássy Katinka. Sokáig haboztam, hogy én is hozzá­szóljak-e a nőmozgalorn kérdéséhez. Habozásom természetes, mert a nőeman­cipáció nagy munkájában mostanáig semmi részem sem volt és igy duplán nehéz volt az elhatározás ezen első lépésre. De teszem ezt azért, mert megvagyok győződve arró!, hogy a kötelessége minden asszonynak a saját cse­kély erejéhez képest hozzájárulni ahhoz a mozgalomhoz, «melynek célja a nőket bele­vonni a törvények alkotásának munkájába. És teszem továbbá azért, mert érzem, hogy épp azokkal az előítéletekkel kell tneg- küzŰenünk. amelyek szerint az asszonynak a nyilvánosság előtt szerejfelni nem szabad, mert ez a nőiességének ártalmára válik. Szó­lok azokhoz az asszonyokhoz, akik úgy mint én át vannak hatva a női érdekekért folyó küzdelemnek fontosságától, de akik a férfiak felfogása által befolyásolva félnek a komikum­tól, amelyek fegyverével ezek minden időtől fogva próbálták nevetségessé tenni a reájuk nézve kellemetlen reformokat. Ne feledkezzenek meg azok, akik a férfi ■ világrend által a felelőtlenség és tét­lenség előnyeit élvezik, azon sze­rencsétlen nővéreik ezreiről, akik a női jogok megadásától jobb jövőjüket várják. Ne higyja az a néhány kényelemben élő asszony, akik a társadalom parazita osz­tályát képezik, hogy ez a férfi alkotta világ jól van úgy, ahogy vau, mert reájuk nézve előnyös, de gondoljanak i az asszonyok nagy t ö b bsé g é r e, akik | nem tartoznak tt/ emberiség elkényeztetett j kisebbségéhez, hanem a saját, lelkűkben és j testükben érzik a jogtalanságok súlyát. . Azt hiszem, mindannyian érezzük, hogy a választójog megadása nem jelenti csupán azt, hogy minden öt évben egyszer az asz- szony szavazatát adja le, de a választójog megadása az első lépés az ideáli­sa b b világrend megteremtéséhez, amelyben ép annyira szükségünk van a férfi, mint a női elme erejére. Az asszonynak a közéletbe való bevonása által megvetjük a talaját annak az uj világnak, amelyben a nő anyai és a“»zoriyi tulajdonságai és energiái ki fognak bontakozni. Az államnak szüksége van a női- és a férfimunka összeműködésóre, amelyek nem egymás ellen, de egy­mást kiegészítve kell hogy halad­janak. Sokan azt hiszik, hogy a nőeman­cipáció a férfi érdekekkel szembe akar halyez- i kedni. Ez a legnagyobb félreértésen alapszik. Nincsen olyan törvény, nincsen olyan intézmény, nincs az életnek olyan viszony­lata, amely nélkülözhetné az anyai lelkűiét befolyását. Vannak olyan nagy fontosságú problémák, amelyeket a férfi legnagyobb tudása dacára sem képes megoldani, pl. a leánynevelésnek problémája, ahol nem a tu­dáson, de az asszonyi természet megértésén fordul meg a kérdés lényege. Igat'i eredményt csak akkor fogunk elérni, ha ügyünk szószólójának a törvény­hozók között méltó helye lesz és a törvény ereje fogja szentesíteni jogos kívánságainkat. Ha a inai világ olyan tökéletes volna, hogy nem szorulna javításra, azt hiszem rnindnyá- _ jan belátnák, hogy nincsen reám szükség, mert a férfi ügyessége folytán kifogástalan és hibátlan állapotoknak örvendünk. De saj­nos ez nincs így, nap-nap után látjuk, hogy rosszul, nagyon rosszul vaunak a dolgok, úgy ahogy vannak, és azt hiszem, hogy a férfiak mindenesetre semmit sem kockáztat­nak, ha bennünket is belevonnak az ügyek vezetésébe. A háború előtti korszak két asszony- typust mutat fel. Az egyik a foglalkozás nélküli, férje keresetéből élő parazita asszony, aki előtt a hiányos nevelés folytán bezáró­dott a komoly munka lehetősége és aki üres életét kávéházakban divatszalonokban és szerelmi kalandok utáni bajhászásban tölti el. Ez az asszony, aki legtöbbnyira ezen élet által hisztérikussá válik, ér rá legkevésbbé saját gyermekeivel, férjével és háztartásával í foglal kozni. Ugyanakkor latjuk a gotidgyö- j törte proletár asszonyt, számtalan gyermek j anyját, aki a legfárasztóbb, legkeményebb az j asszonyi phi-i kurírnak a legárt»Imasabb műn- ' kát végzi a legalacsonyabb bér mellett. Lapunk egyas száma 13 fillér..

Next

/
Thumbnails
Contents