Szatmár És Vidéke, 1918 (35. évfolyam, 1-52. szám)
1918-05-27 / 21. szám
SZATMÁR ÉS VIDÉKE. # S rán a városra kb. 80 drb jószág beszolgáltatása esik. A gazdák intéző szerve: a mezőgazdasági intéző bizott- säg értekezletet tartott, amelyen azt határozták el, hogy a 80 drb marhát maguk összevásárolják, nehogy azokat attól vegyék el, akinek nincs fölöslege és mivel a rekvirálási ár kisebb a szabad forgalom árainál, hogy az igy támadt hiányt fedezzék, elhatározták azt is, hogy a megkiinélt gazdák a különbözetet egymás között kivetik. Erre a célra a várostól 250 ezer korona kölcsönt kérnek, amit a lebonyolítás után azonnal vissza fognak fizetni. A tanács a kérelmet pártoló javaslattal viszi a közgyűlés elé. Séta, az ötösök fényképkiáiiitásán. — Saját tudósításunk. — Szfitmár, 1918. május 25. ...Sok fényképet egyszerre végignézni »okkal fárasztóbb, mint bármi más gyűjteményes kiállítást. A fénykép mind egy alapszínű. sötéttől) vagy világosabb barna, nincs egy színes folt, vagy egy élénkebb tugár, ami egyszerre megkapná a lelket. A fénykép élvezéséhez a tárgyhoz mérten különös figyelem és elmélyedésre való készség kell... Ilyen gondolatok között kezdi meg az ember az ötösök fényképeinek kiállításán körútját,, amikor apróbb, nagyobb barna foltokat lát a falon sorakozni. Mikor azonban tényleg belé is nézünk a barna színekbe, — egyezerre eleven élet lüktetésének melegét érezzük, egy különös világ mozdul meg szemünk láttára, amelyből legdrágább hozzátartozóink merész lendületű győzelmes harcai, ezeknek helyszíne, eszközei, majd az eltöltött kedves, vidám percek hangulata bontakozik ki. A kiállítás két termo egyaránt gazdag az értékes felvételekben. Mindjárt az ajtó mellett megragadja a figyelmet két kép : az oroszok által felrobbantott vasúti hid, amelyből bámulatosan csak a sinek és a rajta függő talpfák maradtak meg. A Dnyeszter parti állások ezredünk frontépitő munkájának tökéletességét mutatják be. Különösen érdekes Fekete ezredesnek egy 1916 os fedezéke, kockaköves és beton védőműveivel valósáiííra! monumentális »1 oo kötés. A másik falon Frimm főhadnagynak egy „harctéri firkája“ kacag reánk. Legénységi beszállásolás a cime. Széles priccsen vagy tizen feküsznek hanyatt a bakák egy takaró alatt, nem látszván ki más, csak a kerek fejek teteje és a felénk meredő kidiszi- tett bakancs talpak. Gyönyörűek a repülő felvételek az ellenséges állásokról, hidrobbantásokról, ellenség meneteléséről. Ebben a helyiségben vun néhány hősi halott fényképe, köztük a Földényi kapitányé. A kiállítás második terme azokkal a a felvételekkel kezdődik, amelyek királyunkról készültek, amikor az ötösöknél látogatást tett. Ezek a képek talán a legmelegebbek. A fiatal király látható örömmel ás büszkeséggel szemléli hős bakáinkat, tisztjeinkkel szívesen beszélget, majd kitüntetéseket osztogat. Odább román fronti vadregényes részletek között a Monte Budacu félelmes külsejű képe látszik, amit az ötösök foglaltak el Martiny ezredes parancsnoksága alatt. Bensőséges hangulat árad az „5-ös őrszem a román határon“ c. képről, majd egymás után tűnik elénk a Gázvészjelző, a Bajonett gyakorlat, a Bélbor hegyi menetelés képj, a 2-ik század, amely a Gárda nevet vívta ki magának. Látni, látni kel! mindezt, és a többi sok, sok szép képet mindenkinek. Minden képen ott áll valaki, ember a mieinkből, mind-mind valamelyik családnak féltett kincse, talán elsiratott hőó halottja. Menjen mindenki el, kijére ismer a sok között és minden can Iád szerezzen az őt érdeklő képekből, a város pedig csináltasson a maga dicsőségére amiók albumot. Valamennyien gyarapitsuk pedig az ötösök özvegy és árva alapját. dr. Markovits Aladár. Apróságok. Miről is beszélnének most egyébről az emberek, mint a nagy drágaságról. A cipő, a ruha, ez viszi a főszerepet. — Mikor a cipőt lehúzom, — meséli valaki — aggódva nézek a talpára, s reggel amint felkeltem, első dolgom a nadrágom az ablak felé tartva meggyőződni, nem jslent- kezik-e inég a rettegett folytonossági hiány, ügy vagyok, mint u párisink a mssszehordó ágyúval, mindén percben rémülve gondolok a bekövetkezhető katasztrófára. « Eddig a kereskedők állottak előtérben, de ma már a cipészek és szabók vannak a lisztán, ő ellenük van elkeseredve mindenki, umióta kisült, hogy amiként a szenteknek, nekik is maguk felé hajlik u kezük. Sőt a kereskedők szinte rehabilitálva lettek, amióta Fischer Józsi úgy S'.átmérőn, mint Nagybányán oly sötét színekkel festette le a helyzetüket, hogy a közrészvét egyszerre feléjük fordult. Most már én is azt mondom, tenni kell valamit az érdekükben, hogy a közönség javára intenzivebb működéit fejthessenek ki ás megmutathassák, hogy mennyire félre vannak ismerve. * Az utolsó mohikánok kezdenek felszínre kerülni. Napról napra szaporodik azoknak a száma, akik szalonruhában járnak hétköznap is. A múltkor egy ilyen alaktól kérdi valaki: — Talán bizony vizitbe megyünk? — Szó sincs róla! Nem vizit ez, de az utolsó tartalék, s ha ennek is vége lesz, mei hetünk Kukutyinba zabot hegyezni. * Érdeklődtem a polgármesternél, hogy van-e sok jelentkező az OFztrák gyermekekre. — Hogy van-é? — mondta ő — Reggeltől estig csapatostól jönnek az emberek és annyi már az előjegyzés, hogy ha mindenkinek eleget akarnánk tenni, még egy másik ezeret, kellene hozatni, sőt talán még az sem volna elegendő. Ennek a Marczinak tv czikke a Szamosban úgy falzavarta a közvéleményt, hogy most már neru akar senki sem gyerek nélkül maradni. A három fagyos szent után Orbán is megbecsülte magát és igy mo t már a szőlősgazdák is nyugodtan aibatnok, lesz mit szüretijei az idén is, és ha a bor ára a mostani tempóban fog tovább is emelkedni, milliomos lesz mindenki, akinek a Szatmár- hegyen szőlője van. Ez az egy módja lett volna, hogy gazdag ember lehetett volna belőlem, de sohasem volt ámbiczióm, hogy szőlősgazda legyek, a szüreti vendég szerepe kielégítette minden vágyamat, most aztán ott vagyok, hogy se pénz, se posztó, mióta kiment a szüret is a divatból. Ennek is éz az átkozott háború az okozója. Demeter. Eladó József kir. herceg-utca 29. sz. alatt egy boltberendezés, két drb. órás kirakat, egy asztal és egy jégszekrény. l— , BBE9 Pünkösdi — tüzes nyelvbéli — szózat. Mi-Atyánk, aki vagy a mennyekben, — Te kiengesztelendő haragodnak nagy voltában földünkre bocsátád e háborús embervér- özönt: még sem elégelted-e meg a vezeklő szenvedéseket, amelyek által nyilván meg kell immár váltatnunk a mi bűneink sokaságától !? / Avagy hogy a prófétáid intelmével igértetett időknek teljessségeiglen akarsz talán még továbbat is mérlegelő próbára tenni bánunkét? — Hogy hadd lakoljon ki belőlünk, hami netán jó a testünknek: az élet tobzódó öröme; s ami holott rossz a lelkűnknek: az eredendő bűn!? Az a büu, amelyet bizony-bizony a földi életnek élveteg örömeiben tobzódva követnek el — oh, Uram! — még mostanság is a mindnyájunknak adatott igaz tanításod körül, a Te szemetedben hazugúl hitvalló papok is Akik tudni illik kárhozatos gyűlöletté hamisítják az eme szent tanításban kinyilatkoztatott üdvözítő szeretetet. És akik kiváltképpen a szószék szentségének az 6 szavukra csempészett leple alatt prédikálni, papi talárjukba bújtatva hirdetni nem átalják : nehogy a Terád valló örök-egy szeretetheti egyesüljenek testvérekként, hanem hogy az ő általuk vallott örökös gyűlöletben különüljenek ellenségekként a Te szenvedő embert teremtményeid, — Atyánk, aki a mennyekben vagyl! Dr. HERMAN LIPÓT. — A Hadialbum fényképki- állításának idejét 10 nappal meghosszabbították. — Regéczi emlékünnepély. — A szatmárnémeti református főgimnázium tanári kara a volt tanítványok és tanulók jelenlétében leplezte le vasárnap délután Regéczi Sándor arcképét, ami Boromizza Tibor egyik legsikerültebb alkotása. Dr. Szűcs Sándor a volt tanítványok nevében szép emléfebeszéd- ben méltatta Regéczi érdemeit, majd Bélteky Lajos beszámolt a gyűjtés eredményéről ás a fentmaradó összeg hováforditásárói. A közönség lelkesen éltette a népszerű tanárt. Este bankett volt, amelyen számos pohárkö- ezöntőt mondottak az ünnepeltre. — A Szatmári Jótékony Nőegyesület junius 15-iki műkedvelői előadására az előkészületek már folynak. Egy kiváló iró szellemes vígjátékéi kerül szinre. A műkedvelői gárda legjelesebbjei fognak szerepelni. Az előadás iránt nagy az érdeklődés. — Halálozás. Király Géza 12-es önkéntes őrvezető, aki 8 hónapig teljesített az olasz harctéren katonai szolgálatot, u múlt héten csütörtökön 19 éves korában meghalt. A megboldogultat folyó hó 25-én helyezték örök nyugalomra a Maklári-uti temetőbe. — Százezer korona évi bér egy mozijogért. A Városok Lapja Írja: Arad városa tudvalevőleg házi kezelésbe vette a moziipart. Eddig két városi mozi működik, amelyhez most egy harmadik fog csatlakozni. Az uj moziért nagy versengés indult meg és többen tettek a városnak ajánlatot. A tanács foglalkozott az ajánlatokkal és úgy döntött, hogy a mozikonzorciumuak adja bérbe. A konzorcium, melynek élén Bohus Lajos báró áll, tizennyolc évre kéri a bérletet és magáért a jogért évi 60.000 korona bért ajánlott fel, amely a moziadóval együtt kerek százezer korona jövedelmet jelent a városnak.
