Szatmár És Vidéke, 1918 (35. évfolyam, 1-52. szám)
1918-05-06 / 18. szám
2 A politikai fejlődésv folyamán a 68-iki nemzetiségi törvény körül állandó harc alakult ki. A negyvennyolcas fel- szabadulás eredményei sehogysem bontakoztak ki, a társadalmi és gazdasági erők küzdelme tovább tartott, a hetvenes években a nemzeti rend, amely régi kiváltságaihoz görcsösen ragaszkodott ás az újonnan kialakulóban volt nagytőke veszélyeztetett hatalmi pozícióik védelmére ismét a nemzetiségi kérdést rángatta elő, úgy, hogy ez időből újra nevezetes megnyilatkozások maradtak reánk. így 1870-ben több függetlenségi politikus a nemzetiségi vezérekkel egy uj törvényjavaslatot dolgozott ki a nemzetiségi kérdés szabályozására. A függetlenségi párt részéről Irányi Dániel, Simonyi Ernő, Káliay és Madarász vettek részt a munkában. A tervezet a demokratikus egyenlőség elvén felépülő közigazgatást, bíráskodást és parlamenti részvételt szabályozza. Az volt a felfogás, hogy csak a demokratikus államintézmények vennék el hazánkban is a nemzetiségi kérdés mérgét. Azóta különösen a világháború adott erős aktualitást és látszólag jogos külső mázt az úgynevezett túlzó sovén jelszavaknak. A választójogi egész küzdelem alatt teljesen néma a nemzetiségek minden képviselője. Az idő nem alkalmas a helyzet és a történtek tisztázására. Ehhez higgadt belátás és sok megértés szükséges. A mai napok izgalmai csak árthatnának a diskussziónak. A nemzetiségiekével együtt sok százezer szinmagyar választójogát is koporsóba tették, amely fölött a politikai becstelenség és árulás tüzes oszlopa lesz a síremlék. A hazatérő hősök majd rá találnak a sírra és a sírásókra is. Akkor lesz majd az igazi feltámadás. Újra keltik a népjogokat és lesöprik az árulót. Belső politika. Wekerle az uj miniszterelnök. Szatmár május 5. Wekerle boszorkánykonyháján rotyog a húsos fazék, a választásoktól fázó képviselők dideregve húzódnak melléje. Életüket némi mesterséges meleggel táplálják és igyekeznek hosszabbítani s a választójog helyzetét roiszabítani. Egyelőre hosszabb lélekzet- hez jutottak. Wekerle a választójogot plé- num elé viszi minden áron. Tisza-pártjának szabad kezet adott a részletekben. Hát lássuk! A demokrácia híveiben még van egy kis türelem. De nem sok. Közeledik a leszámolás ideje. Megválik ki a legény a csárdában ! Wekerle kinevezése kedden megjelenik. Budapest május 5. Wekerle kinevezése a hivatalog lap keddi számában fog megjelenni, az uj kormány kinevezése a szerdai számban. Az eskütétel kedden, vagy szerdán lesz a budai várpalotában. Két hangverseny est. Május 5. Polgári miliőhöz szokott szemünket két estén át kápráztatta az a rengeteg ragyogás, amit a vármegyei hadiözvogyek és árvák javára rendezett két hangverseny estén a megye el«ő úri családjai a szatmári színpadon és nézőtéren kifejtettek. De elragadtatással csodáltuk azt a kemoly művészi tartalmat is, amivel a prográmmot vógtől-végig megtöltötték, és csak fájlalni tudjuk, hogy színházunk kis befogadóképessége miatt a városi polgárságnak tekintélyes része nem juthatott hozza e ritka műélvezethez. A hangversenyt dr. Tacódy Endre konferálta szikrázó ötletességgel. A keretet egyébként ftót meseszép élőkép adta Zolnay Géza tanár festői rendezésében. A réstvevők gyönyörű és stílusos jelmezei nagy hatást keltettek. A gazdag műsorból kimagaslott dr. Jékey Istvánnénak és a kis Szuhanyi Ferinek hangulatos éneke, a Medve Ibi és Kózsi poótikus táncdustje és Balázs Árpád mélységesen álérzett nótázáea. Művészi értékénél fogva külön meg kell említeni Németh Jenííné zongorajátékát. Első estén Boér Sarolta énekelt pár német dalt kifejező előadásban, az első élőképet pedig Fabó Ica kellemes éneke vezette be. A nagyszabású erkölcsi és anyagi siker dr. Jékey Sándorné főispánná fáradhatatlan munkáját dicséri. SZATMÁR ÉS VIDÉKE. IlIfiS jUtt. Nincs semmi újság. Berlin, május 5. A Wolff ügynökség esti jelentése: A harcterek egyikén sincs semmi újság. A király Veneziából visszatért. Bécs, május 5. A király vasárnap reggel Veneziából Bécsbe visszatért. Apponyi Albert gr. fölhívása. • Bukarest, május 5. Az itt megjelenő Reggeli Újság, az első magyar lap első számában gr. Apponyi Albert felhívását közli, amelyben Apponyi arra szőlitja fel a lapot, írja meg, hogy bár minden magyar visszatérhetne már hazájába, mert itthon nagy szükség van rájuk. A legjobb nemzeti politika: mindnyájunknak együtt lenni. A svéd kormány csapatait visszavonta. Stokholm, május 5. A svéd kormány, amely az alandi expedícióval célját elérte, megkezdte csapatainak az Aland szigetekről visz- szavonását. Sikeres német repülőtámadás. Berlin, május 5. Hivatalosan jelentik: Hárofln német, vizi repülőgép május 4.-én a flandriai partok előtt négy ellenséges repülőgépet lelőtt. Két ellenséges repülő sebesülten kénytelen volt leszállani. Mindakettöt megmentettük és elfogtuk. Az olasz municiós minisztert cellájában felakasztva találták. Luganó, május 5. Bonamico municiós miniszteri osztályfőnököt, akit sikkasztás miatt letartóztattak, cellájában felakasztva találták. — A lapok hangsúlyozzák, hogy az eset. külsőségeiben hasonló az Almereida esethez. Hivatalos jeleis. Az olasz arcvonalon a tüzérségi harcok egyre tartanak. — Nyugaton a franciák támadnak. — Mindenütt erős tüzérségi tevékenység volt. — Egy angol előkészített támadás a németek tüzében nem tudott kifejlődni. ■ Budapest, május 5. DÉLNYUGATI HARCTÉR: A tüzérségi harcok egyre tartanak. A Piave alsó folyásánál az olaszok felderítő vállalkozásait meghiúsítottuk. Vezérkar főnöke. Berlin, május 5. Nagyfőkadiszállás jelenti: NYUGATI HARCTÉR: Francia hadosztályok a legerősebb tüz- előkészités után megtámadták állásainkat a Kemmelen és Baileul mellett, de hiába. Súlyos veszteségek mellett visszavertük az ellenséget, amely több, mint háromszáz foglyot hagyott kezünkön. Egy angol hadosztály Baileultől nyugatra előkészített támadása füzünkben nem tudott kifejlődni. Huberternetől délre angol előretörések meghiúsultak. A Sommetól két oldalt elterülő harcvonalon este kiújult a tevékenység, mely különösen Villers Bretouneux- nál és az Avre nyugati partján fokozódott. Az arcvonal többi részén nem volt lényege* esemény. A többi harcterekről nincs újság. Ludendorff. Szemlélődés. Ebben az országban minden beteg. Betegek a szivek, a lelkek, az erkölcsök. Kell-e ezt részletesen bizonyítani?! De hányán is törődnek igazán és őszintén az ország betegségeivel ? Sőt sokan azt mondják: bolond, aki teszi! „Miért legyek épen én, aki szerabeszálljak a közállapotokkal, hogy legázoljanak?!* — igy szólnak az emberek, akik' már egymástól sem várnak semmi jót, csak gyűlöletet, roszakaratot. Az igazság és becsület előttük kétséges fogalom. , Megbasonlottak önmagukkal is. „ Ez lstt a gyászos következménye annak a politikai rendszernek, amely évtizedek óta uralma alatt tartja ezt az országot. Mert nem is annyira a háború idézte elő ezeket az állapotokat; a háború csak előmozdította a züllést és romlást, amelyet az ország lelkiismeretlen kormányzása teremtett. Ez a kormányzás csak a személyeket változtatta, aszerint, amint azok lejárták magukat, — de az orszá-’ got kiélő elveit nem. Most is milyen rút komédia folyik, amelyet a választói jog címén a hatalomért játszanak versengő politikusaink.
