Szatmár És Vidéke, 1918 (35. évfolyam, 1-52. szám)
1918-04-29 / 17. szám
Harmincötödik évfolyam\. — 17. szám. Szatmár-NémcM, 1918. április 29. Előfizetési ára : egész évre 10 korona, félévre 5 korona, negyedévre 2 korona 50 fillér. Egyes szám ára 16 fillér. — Főszerkesztő lakása: Eötvös-u. 19. Felelős szerkesztő lakása: Petőfi-u. 1. Szerkesztőségi kérdésekben ide kell fordulni. — ffiétfői Mjság ■■— ..... Politikai lap. ....... Hi rdetések dija előre fizetendő. A legkisebb hirdetés ára 2 korona. Megbízásokat pénz nélkül nem fogadunk el. — Nyilt- tér garmond sora 40 fillér. — Kiadóhivatal: Eölvős-utca 8. Könyvnyomda. — Előfize- ' tési díj, hirdetés, pénz ide küldendő. — Főszerkesztő: Dr. Fejes István. — Felelős szerkesztő: Dr. Markovit* Aladár. — Laptulajdonos: Morvái János. M orosz Wrist cárrá IMI II Oroszországban. Hollandia és Németország között helyreállt a békesség. A törökök elfoglalták Kars erődöt. — Saját telefonjölentéseink. — « Kópén Hága, április 28. A Rican ügynökség táviratozza Stokhohnhól: Az Afften Bladed Abo (Fiimország)-ból érkezett távirata szerint nagy határozottsággal tartja magát az a hir, hogy a volt trónörököst, Alexejev Nikolajevet orosz cárrá, Alexej nagyherceget pedig — a volt cár egyik fivérét — r ágenssé kiáltották ki. Hága, április 28. A Correspondenz bureau jelenti : Gevere, Hollandia berlini nagykövete ma reggel visszautazott Berlinbe. Konstantinápoly, április 28. A főhadiszállás jelenti : Kaukázusi arcvonul: Kars-ért vívott harcaink az erőd elfoglalására vezettek. 860 különböző kaliberű ágyút zsákmányoltunk. Bukarest, árilis 28. A Magyar Távirda Irodának jelentik, hogy Burián báró külügyminiszter Lipták báró követ és Colloredo gróf követségi tanácsos Kíséretében Bukarestbe érkezett. Ugyanezen vonattal jött Kühlmann külügyi államtitkár is. A németeknél nem sikkasztják el zh& általános választójogot. Berlin, április 28. A kancellár fogadta a munkásság vezéreit és előttük a választójog kérdéséről nyilatkozva hangsúlyozta, hogy a porosz választójoggal áll vagy bukik. (Mintha ezt már hallottuk volna valahol ? Szerk. j Megcáfolta azt a híresztelést, mintha a császár tovább is nem a választójog alapján állana. A munkásvezérek biztosították a kancellárt, hogy a munkás- mozgalmak nem akarnak általános sztrájkot szervezni. Az ellenkező híresztelés valótlan. Kívánatos azonban, hogy a katonai és polgári hatóságok a munkás mozgalmakkal szemben nagyobb megértést tanúsítsanak. Stokholm, április 28. A Tidningen jelentése szerint a finnországgyülést legközelebb összehívják. A szociálista képviselőket legnagyobbrészt hazaárulás miatt kizárják az ország- gyűlésből. Antiszemitizmus és szekularizáció. Irta: Weisz Kálmán. Méltán kelthet csodálkozást, hogy most, amikor minden részén a világnak demokratikus átalakulások vannak és a jogok tulajdonosainak többsége szükségesnek tartja a népuralom érvényre jutását, akkor üti fel tüzcsóvá- ját a felekezeti villongás a legnagyobb mértékben. Most, amikor az összes magyar állampolgárok a szenvedésben, közös nyomorban és fájdalomban egyesültek, nemzetiség, faj, valláskülönbség nélkül, akkor üvölt a reakció tábora a leghangosabbah. Vájjon miért? hogyha ma már minden józan eszü, kulturált és intelligenciával biró ember belátja és elismeri a holtkézi birtokok, a latifundiumok kisajátításának szükségét, mert a népszaporodási, kivándorlási, illetve visszatelepítési és többtermelési nagy problémák kérdéseinek a megoldása el sem képzelhető a holtkézi birtokok kisajátítási nélkül? A szekularizációnak elkerülhetetlenül szükséges keresztülvitelét, a haladást megállítani, a forradalomnak legbiztosabb ellenszerét, ezt a reformot megakadályozni, a célja a reakciós anti- semita mozgolódásnak. Iránya a katho- likus reakció szolgálása és harcolni nemcsak a szabadelvűsig és radikáliz- mus ellen, hanem a katholikus demokrácia ellen is. Egy egészen középkori feudális mozgalom külső és belső társadalmi. reakció a célja a Pázmány Péter karikatúráinak. Ez a szervezet a legkülön- bözőbb ürügyek alatt csinál klerikális politikát, védi a főpapok tízezer holdjait, akadályozza az igazságos, becsületes birtokpolitikát, mely ,a nép éhező millióit földhöz juttatná és a nyomortól, küzdésből, szenvedésből kiemelné. A nép millióinak nyomorogni szabad, keserves verejtékkel megszerezni a mindennapi falatot, ők a szentek és jámborok kincset kincsre halmozva dúskálhatnak a jólétben és mindössze a túlvilág! üdvösséget akarják a nyomorgók ezreinek átadni. Látják, hogy ezt a népámitási politikát ma már folytatni lehetetlen, mert a nép feleszmél, ébred, követeli a maga jogait. Maguk előtt látják a francia, az oroszországi eseményeket, érzik IáLapunk egyes száma 13 fillér.
