Szatmár És Vidéke, 1918 (35. évfolyam, 1-52. szám)

1918-04-15 / 15. szám

2 SZATMÁR ÉS VIDÉKE. Légi harcban a két utolsó napon 37 ellenséges repülőgépet és 3 kötött léggömböt lőttünk le. Wenkhoff hadnagy 24-ik légi győzelmét aratta. A többi harctérről nincs újság. Ludendorff. Szemlélődés. A politikai helyzet nupról-napra zava­rosabb lesz. Pedig, ellenkezőleg, napról-nnprá tisztábbnak kellene lennie. Az ütköző pont a választói jog. Az erkölcsi igazság a válasz­tói jog minél szélesebb kiterjesztését követeli. Jogokban részesüljön mindenki, ha javait, életét a nagy állami célok szolgálatába állít­juk. Az osztályuralomnak ás nepotizmusnak el kell muinia. A sokat szenvedett országot, a megíogyatkozott nemzetet lábra állítani, gazdaságilag erőssé, függetlenné, erkölcsileg és politikailag hatalmassá, életképessé csak úgy lehet tenni, ha az emberi jogokat ki­építő, öntudatosan demokratikus politika lép a régi rendszer helyébe. Legyen az ország minden polgára igazáu egyenlő és szabad; a tehetség és nemes szándék mindenekfölött érvényesüljön; dönise le a munka és szor­galom a korrupció és protekció bálványait; legyen vége n születési előjogok kizárólagos hatalmának. Ezek az elvek világosak, igazak é« jogosak. Ezekuek győzedelmeskedniük kell. Tehát csak napról-napra tis/.tultabbuak, nem pedig zavarosabbnak kellene lennie a poii- kai helyzetnek. A munkapárt akadékoskodik. Sőt szí­vósan ellenáll. Görcsösen védi eddigi befolyá­sát; fél a jogok kiterjesztésétől, mert az a halálát jelentené. » És van egy fő védelmi eszköze. Nem a saját politikai igazsága. Hanem n kor­mányzó pártok gyengesége. A purifikálás jelszavával föllépő uj kor­mányzat a kitűzött irányelveit gyakorlatilag nőm követi teljesen. Nem volnék becsületes függetlenségi ember, ha ezt be nem vallanám, illetőleg — miután nekem benne semmi ré­szem nincs — meg nem állapítanám. De tudom azt, hogy e megállopitásból erkölcsi erő fa­kadhat. Mert a leplezés ctak a betegséget növeli, mig a baj megnevezése és kimondása, a hiba föltárása az igazi demokratikus esz­mék megvédését, előbb-utóbb való diadalá­nak folt nélküli biztosítását jelenti. Hiba és következetlen eljárás volt olyan nagy mértékben sógornak-komának, herber- teknek kiosztogatni a vezető állásokat, nepo- tista kormányzással tovább folytatni a nem­zetet kiélő osztály-politikát. Alig látok pl. v egy pár önzetlen gondolkozásu, tehetséges függetlenségi embert vezetőállásokban; olya­nokat, akik nem családi összeköttetésüknek vagy más befolyásnak köszönik érvényesülé­süket. A komoly, jószándéku, tartalma« em­berek nagy számban mellőztettek. És kifor­málódott egy uj típus is: az álfüggetlenségi alak, aki merészen és önzőén lépett föl a közigazgatásban, a közjogi poziciókban és a függetlenségi sajtóban. Erre az eltévelyedésre mutat rá a munkapárt. Viszonvádat emel. Tehát én ön­érzetesen tiltakozom mindazok nevében, aki­ket nem illethet, e viszonvád ellen. Mi nem vállaljuk sem az általános kormányzat téve­déseiért, sem az álfüggetlenségiek kis játékai­ért a felelőséget. Sokan, hála Istennek, na­gyon sokan vagyunk, akiket nem lehet hi­báztatni és akik a függetlensági eszmék egyszerű, de mindenkor jó szándékú és lel­kes napszámossal vagyunk; akik úgy ére­tünk és cislekizünk, amint beszélünk és írunk ; akik szenvedtünk és nélkülöztünk e nagy gondolatokért, de mindenkor rendíthe­tetlen gárdáját képezzük az igazi demokra­tikus függetlenségi politikának, a Kossúth Lajos által hirdetett eszméknek. Ez eszmék igazságán sem változtat egyesek tévedést Eljön még az idő, amikor ez eszmék zászlója alá a hazatérő milliók gyűlnek ejfybe « éret­tük a sok százezer magyar mártír halhatat­lan lelke is táborba száll. S Bízva ez eszmék örök igazságában és ellenállhatatlan erejében, minket sem a vál­tozó kormányok gyöngeségei, sem a munka­párt vergődő ellenállása meg nem ingatnak utunkon, amely nem sokára a dicsőséges célhoz vezet: az önálló, független Magyar- ország megteremtéséhez, a jogegyenlőség megvalósulásához. , Azok, akik ekként gondolkoznak, tart­sanak ki tehát továbbra is. A munkapárti igaztalan ellenállásra pedig egy országos vá­lasz hangozzék föl: »népjogok kiterjesztésé­nek és az önálló és független Magyarország megteremtésének ünnepélyes követelése! Szatmár-Németi, 1918. április 12. Csemay Győző. Belső politika. Budapest április 14. A külügyminiszter lemondása a magyar belső politikára szokatlanul erős hatással lesz. Úgy látszik, helyes a föltevés, hogy az uj külügyminiszter Andrásíy vagy Tisza lesz, » így valamelyik nagy politikai pártban ve­zércserének kell történni, arai irány változást is hozhat magával. < Az események rendkivülisógét igazolja az a telsfonjslentés, amely szerint vasárnap délelőtt a király, miután a szokásos előter jssztéseket meghallgatta, külön kihallgatá­son fogadta Wekerle miniszterelnököt és aztán ma éjjel Budapestre utazott. A döntés Budapesten fog megtörténni. Szocialista tömegtüntetés Budapesten a választójogért. Budapest, április 14. Budapesten a munkásság óriási tömeg gyűlést tartott a városligeti iparcsarnok előtt. A gyárakban gyülekeztek és a legnagyobb rendben vonultak fel, meghallgatták szóno­kaikat s hangsúlyozták, hogy egész erejük­kel ügyelnek a válusztójogi törvény sürgős megalkotására. A gyűlés minden rendzavarás nélkül ért véget és a tömeg csendben szétoszlott. ♦ A berni nemzetközi nökongresszes, — Saját tudósításunk. — Budapest, ápril. 18. Holnap, április 14.-én veszi kezdetét Bernben a Hágában székelő „Internationale Frauenvereinigung für den Dunernfrieden“ ciinii egyesületnek nemzetközi kongresszusa, amely még februárra volt tervezve, de a te­mérdek külpolitikai akadályt csak mostan lehetett legyőzni. Magyar részről Schvimmer Róza vett volna részt a tanácskozáson, akitől a kongresszus terve kiindult. Jelen lesznek a semleges svájci, holland nőkön kivül osztrák, német, lengyel, francia, olasz, angol és belga kiküldöttek. Minden tárgyhoz egy szónok szólal fel, a központi, egy az ántánt hatal­mak képviselői közül. A tárgysorozat legér­dekesebb pontja: a nők felkészülése a jö­vendő békemunkára. Természetes, hogy elsősorban a mai békeiehstőségeket fogják megvitatni. Sonvimmor Róza utazását külügyi kép­viseletünk nem engedélyezte. Lapunk mai számához a halmii kir. j.-blróság mint telekkönyvi hatóság 1513/1918. tksz. Hivatalos jelentés. Végzés, cimü hirdetése mellékletül van csatolva. Törtetés. A jogosulatlan érvényesülésre törekvés éli most forradalmi idejét a római katolikus egyház kebelén belül. Nagy törtetések jeleit látjuk feltün dezni, érdemes ezzel a jelenség­gel közelebbről foglalkozni. A kereszténység • egyetemes gondolata nálunk az egyházpolitikai harcok lezajlása után mintha közelebb hozta volna legalább a keresztény felekezeteket egymáshoz, s la- fohasztotta volna a türelmetlenséget más fele­kezetekkel szemben. A katolikus egyház kebelén belül nagy­szabású kulturális és gazdasági munka indult meg, amelynek a nemzet megerősödésében elsőrendű hivatása lett volna. A főpapok a népben rejlő államfenntartó tényezőt fölismer­ték és a ^demokratikus politikai irány felé mindjobban hajoltak. Az ország egész népé­nek egy kulturális és gazdasági közösségbe olvadása volt kilátásban, amelynek elővarázs- lására a nép minden rétegéből akadtak harcosok. A háború megteremtette az erkölcsök anarchiáját. Ez a bomlasztó folyamat egy­szerre szétverte az egymás felé törekvő nem­zeti erőket esnem hagyta érintetlenül a kato­likus egyházat, sem, amelyben hirtelen előre­tört a hatalomra vágyók serege. Két szervezetben látunk emberfeletti munkát a társadalomban. Az egyik szervezet a szociálistáké, amely sohasem képzelt hatalomhoz jutott, célja tiszta : kenyeret ét jogot követel minden be­csületesen dolgozó embernek és pedig egyen­lően, a végzett munka arányában. Ez a háborít alatti szükebb programra. SZÍNHÁZBAN ma, hétfőn este 6 órától utói jajra, 11 Gábor Andor óriási sikert ért színdarabja a Színmű 4 felv. Kedd, szerda és csütörtökön nagyszabású detektív komédia Az elveszett ■ nyakék. ■ 4 felvonás.

Next

/
Thumbnails
Contents