Szatmár És Vidéke, 1918 (35. évfolyam, 1-52. szám)
1918-04-08 / 14. szám
I nek járó tiszteletdíjat, adjuk az árvaalap javára. Ez a pénz biztos, mig a szoboralapra való nyilvános gyűjtés esetleg nem hozza még a kívánt eredményt. A második vélemény még tovább megy s azt mondja: annyival is inkább el kell fogadnunk az első megoldást, mivel arra a szoborra Szat- máron senkinek sincs szüksége, mivel a szatmáriakban nincsenek művészies vágyak, illetve törekvések. Vagy ha vannak is, az ilyen egyéneknek száma olyan csekély, hogy a nagy többség nem óhajt anyagi áldozatokkal hozzájárulni ilyen törekvések megvalósításához. Hogy ez a két tétel nem helyes, sokan belátják; reánk nézve a baj csak abban rejlik, hogy nehéz ellene reális cáfolatot Írni, annyival is inkább, mivel humanisztikus jelmezbe öltözve jelennek meg a színen s az ellenük való beszéd könnyen olyan szinben tüntetne fel minket, mintha mi nem akarnánk az özvegy és árvaalap javára dolgozni. Mert hogy önkéntes, adakozásból mennyi fog begyül ni, azt csak gondolhatjuk. de reálizálni nem vagyunk képesek. Pedig ebben az esetben épen azokra számíthatnánk, akiket a jó célon kívül saját, emberileg megbocsátható és megérthető hiúságuk vezet az adakozásnál. Akik az árva alap javára nem adnának, mert már adtak, adnának az áldozatkészség szobor alapjavára. Ismerni kell az emberi lelkeket, hogy csak címet kell keresnünk mindenre s akkor megy minden. A mi pedig a második tételt illeti, úgy hisszük, csak úgy vetődhetett fel, hogy szellemi szüleik nem gondoltak arra, hogy talán mégsem szabad így gondolkoznunk, amidőn valami nemesebb cél érdekében kell propagandát csinálnunk. Szatmár olyan külső szépségek nélkül lévő város, hogy ebben egész Magyarországon keresnünk kell a mását. Akik ismerik hazánk városait, helyesnek fogják tartani ezt a tételt s azt is elismerik, hogy nagyobb városaink mennyi jóravaló igyekezettel dí- szítgetik városunkat, mint ahogyan ezt bizonyára teszik lakásuk berendezésénél azok is, akik a második tételt felállították Szatmárra nézve. Nem hihetjük el, hogy épen ezek a magukat anyagiasoknak feltüntető egyének lényegileg ne volnának művészetpártolók, s a jelen esetben is csak jótékony - kodási hajlamuk győzhette le a művésziesen szép iránt érzett vágyukat, elfeledvén, hogy a művész ezt a két célt milyen szép egységbe fűzte. Nem hisszük, hogy valaha akár az ipar, akár a kereskedelem, vagy a művészet és tudomány kérdéseiben nagy eredményeket lehetne elérni ilyen félő kicsinyeskedéssel, amely mentesít ugyan a bukástól, de soha- áem visz magasra, nagy perspektívákat sohasem tár föl s annál kevésbé visz győzelemre. SZATMÁR ÉS VIDÉKE.-A. szalsadkeresMelemért. A kereskedők indítványa. Április 7. Előre látható volt, hogy a kereskedőink, mihelyest szervezésükkel nagyobb erőhöz jutnak, a kereskedelem «subáddá tétele céljából beléfognak kapcsolódni a^ országos mozgalomba. Az idő most kedvező, mert úgy herceg Windkchgrätz, mint Szterényi a kereskedelem felszabadítását propagálják és f.egitik. Rokonszanvva! kiaérjük a kereskedők mozgalmát, mert a liberális polgári közép- osztálynak a kereskedők mindenkor erősségei voltak és foglalkozási körük visszaszerzésével a békére való gazdasági átmenet nagy kérdését is megoldva látjuk. A mai közgyűlés elé inditványt terjesztenek, amely az,érint a közgyűlés küldjön ki egy bizottságot, hogy ez a májusi közgyűlésnek konkrét javaslatot tegyen, mily biztosítékok mellett és mely kereskedőket vonják be a közélelmezésbe. Ha a megfelelő formában megnyugtatják a város közönségét, amely eddig bizony meglehetős ellenszenvvel kisérte a kereskedő osztály működését, hogy kivételt nem ismerő elbánásban fognak minden vsvőt részesíteni, úgy a közeliátánhoz való bevonásuknak som- mi akadálya nem lehet, sőt az ácsorgás egyedül ezen a módon szűnhet meg. Hiiataloyeleités. Budapest, április 2. Az olasz arcvoualon nincs különösebb esemény- Vezérkar főnöke. NYUGATI HARCTÉR. A csatatéren a délután folyamán heves tűzharcok fejlődtek ki, amelyeket az Ancre és Avre között erős angol és francia támadások követtek. Sűrű tömegben támadó ez- rsdek omlottak össze Beaumont Hameltől északra és az Albert ut mindkét o'dalán levő hídfő állásunk előtt. Villersbreton Euxtól délre az ellenségnek harckész rohamcsapatai tüzűnkben nem fejlődhettek fel. Más arcvonalakról újólag harcbavetett francia hadosztályok hasztalan támadtak, az Avre nyugati partján Castel és Mailly között Thorytól keletre Cantignynál és öt ízben Mesnilnél támadásaik legsúlyosabb veszteségeik mellett több helyütt a legelkeseredtebb kézitusa után meghiúsultak. Boehm tábornok hadseregének csapatai tegnap reggel megtámadták az ellenséges állásokat az Oise déli párján Avignynél, mialatt egyes részek maguknak a széles s nagyon mocsaras Oise szakaszon való átható^ lást kierőszakolták. Más csapatok keletről támadva elfoglalták az erős ellenséges állásokat Arnignynél ás Coucy északkeleti részén elértük a Bichancourt Hutraville és a Barisis északi széle közötti vonalat. Tüzérségünk és aknavetőink lenyűgöző tüze a franciáknak nagy véres veszteségeket okoztak. Ezideig egyezer négyszáz foglyot ejtettünk. Laori szálásaink tartós lövetésének megtorlásául: Reims lövetósét folytattuk. A Maas keleti partján egy felderítő előretörésünk Beaumontnál hetven foglyot és tiz géppuskát eredményezett. Légi harcban tizennyolc ellenséges repülőgépet lőttünk le. Richthofen báró kapitány hetvenhatodik, Udet hadnagy a huszonnegyedik légi győzelmét arratta. MACEDÓN ARCVONAL: Előtéri csatákban a Vandar és a Doiran tó mentén egynéhány görögöt, franciát és angolt elfogtunk. A többi harctérről nincs újság. Ludendorff. Hit és üzlet. A papi újság arra hivja fel Morvái Jánost, lapunk kiadóját, aki hivő kathollkus ember, hogy válasszon a baldachin vagy felelős szerkesztőnk között. Felhívása fenyegetés, hogy ha továbbra is kiadja a lapot, egyházi átok alá kerül s elveszik tőle a baldachin hordozás jogát. Eltekintve attól a nsiv követeléstől, hogy Morvái szerződéses kötelességét szegje meg, — végtelen szomorú a harcos kleriká- lizmusnak ez az indokolatlan bátorsága, hogy már nemcsak maszlugolással, de lelki fenye- tésekkel is terrorizálni akarja hitbelije üzleti elhatározását. Vissont örömmel kell megállapítanunk, hogy nem nagyon dőlnek be oda az emberek, ahol ilyen óriási represszáliával kell dolgozni. Hogy jön a hit, » vallási szertartás gyakorlása a hétköznapi üzlethez, mit változtat, a lélek bensősógteljes hitén az, hogy valaki gépiesen más és más tartalmú és tendenciája nyomtatványokat állít elő? Mintha azt állítanék mi, hogy a Heti Szemle nem lehet igaz meggyőződésű klerikális újság, mert nemzetközi alapon szervezett szociálista (sőt nem egyszer zsidó!) munkások szedik és nyomják, hasonló szellemű technikai vezetés alatt. Tudjuk, hogy ez ellen sem tehetnek semmit, mit akarnak akkor lapunk kiadójától, aki teljesen független tőlük ? És azt kellene mondanunk, hogy, ha olyan nagyon szivén viseli a papi rend, hogy kiitbolikuaok ne legyenek ráutalva más vallásunk munkájára, hanem egymást mindenben támogatniok kel), akkor elsősorban miért hoztak konkurenciát á papi nyomda felállításával annak a hithű Morvainak; minek csináltak konkurenciát a Szatmár és Vidé“ J®28, = ' csütörtök - péntek - szombatra a Phönix filmgyár diadalfilmje — Csortos Gyula és Lenkeffy Ida főszereplésével a Szerelmi játék 4 felvonásban. !!! Számozott helyek !!! Jegy elővétel naponként délután 4 órától.
