Szatmár És Vidéke, 1918 (35. évfolyam, 1-52. szám)
1918-03-11 / 10. szám
SZATMÁR ÉS VIDÉKE. K rus viszonyok terméke és hogy a háború megszűntével a pénz előbbi szerepe és jelentősége teljesen helyreáll. És ha kifejezetten ezekkel a törekvésekkel nem is foglalkozik, könyve erős érvet ad azok kezébe, akik harcot folytatnak a valutavédelem köpönyege alatt rejtőzködő monopolisztikus törekvések ellen. — Az Érdekes Újság húsvéti Száma újra szenzációja lesz a könyvpiacnak. Borítékait gyönyörű háromszinü mélynyomásban két kiváló magyar festő. Csók István és Vastaga Géza festményei díszítik. A húsvéti számnak'a gazdag főlapon kivüi két külön könyvmelléklete lesz. Nagy Endre „Jönnek a színészek“ oimmel egy vidám kis könyvet irt, melyet maga illusztrált is. Másik könyvmellékletként Moly Tamás Velencei kaland cimü kötetét adja az Érdekes Újság húsvéti száma, melyhez mulatságos gyermek- játék is lesz mellékletül. E gazdag húsvéti szám ára 2 korona. — Szíjgyártó tanuló felvétetik teljes ellátással Kerekes István szijgyárló mesternél Majláth-u. 18. Közópeurópa és a magánbiztositásiigy Magyarországon. Irta: Foór Jakab udv. tan., a Generali biztositó intézet igazgatója. — Folytatás. — Magyarországon az 1875. év végéig a biztosítási vállalatokra nézve engedélyezési kényszer volt érvényben, minden állami ellenőrzés nélkül. 1876. január 1-ón lépett érvénybe uz 1875. évi XXXVII. t. c. (kereskedelmi törvény), umely az engedélyezési kényszert megszüntette és a nyilvánosság rendszerét hozta be. Kereskedelmi törvényünk, amely ma is még érvényben van, előírja, hogy minden biztosítási vállalat köteles a cégbejegyzésre illetékes törvényszéknél a biztosítási ügyletek minden ágára nézve, mellyel foglalkozni szándékozik, külön-külön, legulább ÍOO.OOO-— forintnyi (200.OOO1— korona) tényleg befizetett biztosítási alapot kimutatni. Ezen alap kimutatása előtt sem a cég bejegyzése sem az üzlet megkezdésének helye nem lehet. A cégbejegyzés alkalmával azon elvek is be- jelentendők, melyek szerint a befizetett alaptőke s a díjtartalék elhelyeztetik. Ezen elvek a törvényszék által közzótétetnek. A biztosítási vállalatnak a közzétett elvektől addig, amig a szándékolt eltérés a törvényszéknél be nem jelentett és közzé nem tétetett, eltérni rffem szabad. Az életbiztosítási vállalatok a cégbejegyzés alkalmával azonkivül a díjtartalék kiszámításának elveit is, az ennél alkalmazott halandósági, illetőleg élettartami táblázatok bemutatása és a számításnál alapul vett kamatláb kijelölése mellett, bejelenteni tartoznak. Ezen adatok közzé nem tétetnek ugyan, de a törvényszéknél mindenki által megtekinthetők és másolatban kivehetők. Azon biztosításoknál, melyek az ezen elvektől szándékolt eltérés bejelentése előtt vállaltattak el, alapul az eredetileg bejelentett díjtartaléknál csekélyebb nem vehető. A javulás, melyet a kereskedelmi törvény életbeléptetésétől vártak, elmaradt. A reá következő években ugyanis számos uj biztosító társaság alakult, amelynek legnagyobb része tönkrement. Ezek az évek a legszomorubbak a magyar biztosításügy történetében, mert a közönség körében a bizalmatlanság magvát hintették el a biztositó társaságok iránt. Ez a bizalmatlanság hihetetlen módon elfajult ős hatása sok tekintetben még ma is érezhető. Ebbem az időbeu merült fel nálunk először nagyobb nyomatékkai uz állami felügyelet iránti kívánság. Először az úgynevezett „tüzbiztositási utazó üzletszerzők“ űzőiméit akarták megszüntetni és meg is jelent 1891-ben egy törvényjavaslat „a tűzkár elleni biztosítás körül követendő némely intézkedésekről.“ Ez a törvényjavaslat olyan drákói rendszabályokat tartalmazott, hogy kivihetetlennek bizonyult és csakhamar lekerült a napirendről. A második javaslat (törvényjavaslat a magánbiztositási vállalatokról) az 1894. évben jelent meg. Ebben volt szó először arról, hogy „a magán biztosítási vállalatok megalakulása, működése és a törvény határozatainak teljesítése és megtartása feletti felügyelet és ellenőrzés gyakorlására, a m. kir. kereskedelemügyi minisztériumban a miniszternek alárendelt állami biztosítási hivatal állittatik fel.“ Ezt a törvényjavaslatot három másik követte, mig azután 1907. évben újabb javaslat jelent meg „a biztosítási vállalatokra vonatkozó törvényes batározmányok módosítása és kiegészítése tárgyában.* Ezzel a törvényjavaslattal nem szándékoznak alapos rendezést, végezni, hanem csupán a kereskedelmi törvény némely §-át akarták hatályon kivüi helyezni és helyükbe másokat tenni. De ez a javaslat sem vált törvénnyé és igy maradt minden a régiben. Az állami felügyeleti hivatal létesítésénél, a biztosítási ügy nemzetközi jellegére való tekintettel, de a magyar biztositó társaságok további fejlődése érdekében is, elsősorban arra kell figyelemmel lenni, hogy a magánbiztositó társaságok állami felügyelete egységes szabályok szerint történjen. (Folytatjuk.) üres palackokat 25 darabonkint bérmentesen Rimaszécs állomásra szállitva 20.— koronáért vesz vissza és a CSIZI JÓD BRÓMOS VIZ ISMERTETŐJÉT készséggel megküldi a Fürdöigiísgatóság, Csizfürdőn. Vissketegség, SÖmÖr, rüh, leggyorsabban elmulasztja a dr. ! Flesch-féle eredeti Barna zsír. Nincs szaga. — Nem piszkit. Mindig eredeti pecsétes dr. Flesch félét kérjünk. — 'Próbatégely 2.30, nagy tégely 4.—K, családi adag II.— K Főraktár: Miklós Pál „Megváltó“ gyógyszertárában Szat- máron. 19— A világítási rendelet határozatait a fényhatás csökkenése nélkül csakis félwattos lámpákkal lehet betartani. 14-26 Használjon 25,40,60 watt fosyasztásn Tunggramlámpákat. Márc. 11-12-13. m Kedd m a a Szerdán m mindhárom nap este 5, 7, és 9 órai kezdettel — nem folytatólag —• Igazi költői mü e dráma, mely kiállítás és rendezés tekintetében káprázatos produkció. Szenzációja e filmnek a bécsi udvari opera balettkarának közreműködése is. 10 tap miiveszi zenek Rendes helyár. Kedvezményes dm jegy nincs. MORVÁT JÄN03 KÖNYVNYOMDÁJA, SZ ATM A KON.
