Szatmár És Vidéke, 1918 (35. évfolyam, 1-52. szám)
1918-03-11 / 10. szám
9 SZATMÁR ÉS VIDÉKE. Feminista előadás, Groák Ödönné & nők választójogáról és a békéről. (Eredeti tudóiitát-unk.) És igy tovább. Pragmatika szankció elvén át fejlesztené a 48-as eszmé- kat, biztosítani kívánja a papi uralom eddigi formáit s a jövöt is éz alapon akarja felépiteni. Kinek kell ez a párt, amely még címében is letagadja, hogy szociálista volt valaha és csak annyit tart meg belőle, hogy „szociális“. Számit a tömegek hiszékeny tudatlanságára, amely az idegen szavakba fullasztott fogalmak közti különbségeket nem ismeri. Néppárt, mert a nép kultúrálatlan tömegeit akarja magához vonni, keresztény, bár e jelző mellett még a keresztények közt is szakadást kiván előidézni. A világcsaiás idői elmúltak és az egyháznak ezek a kétes lovagjai még a papok táborában sem tudhatnak érvényesülni. öntudatos polgárember legyint a kezével erre a hazug prograrnmra és imigyen idézi rájuk saját szövegüket: „Tiétek lészen a mennyeknek országa.“ De csak ez. Az élet a dolgozó emberek el nem papolható tulajdona. Máic. 9. Szombaton este öt órakor nagy 'Közönség jelenlétében rendkivíil élvezetes és tanulságos előadást tartott Grotik Ödönné, a nyiragyházai feminista egyesület elnöke. Tárgyát az égető napi kérdésekből ragadta ki s előadása ehhez képest végig lekötötte a hallgatóság figyelmét. — Rövid, hangulatos bevezetés után rámutat arra. hogy ma nem szokás jogokról, csak kötelességről beszélni. Ezzel ideje szakítani. Taglalja az állam és az egyén közötti viszonyt s oda konkludál, hogy az állam csuk forma lehet, amelyet tartalommal az egyesek töltenek ki, az állam nem cél, hanem a polgárok ömes- ségének érdeke az első, amelynek az állam keretén belül érvényesülni kell. Ha minden polgár tudja, hogy ő a hatalom, akkor tudatosan fog békés politikát csinálni. A történelmi korok ezen találkozásánál ott kell lennie a nőknek is, mert a tömegeknek még szükségük van a női vezetésre, hogy a háború bestiális voltának felismeréséhez jussanak. Bár a nők gazdasági helyzetét a világháború megváltozottan találta, minden gondolkozó ember előtt világos, hogy az asszonyi munkát be kell sorozni a közszolgálatba az ösz- szeserők célszerű kihasználásához. A nők öntudatra ébredése egyidős a proletárság feltűnésével. A demokrácia nem tehet különbséget az emberek felszabadításának módjára és idejére voriatkozólag nők és férfiak között. Politikai hatalom nélkül nincs súlya a szónak. Soha asszonytól nem fog származni a gondolat, hogy viták helyett emberi testeket áldozzanak. Sem az intern, sem a külpolitikának nem lesz háborús tendenciája. A természetes fejlődést nem lehet visszatartani, da ölbat,ett kezekkel sem szabad várni s ezért kell politikai hatalomra törekedni a nőknek is. Zajos taps és éljenzés követte az előadást, mit Bélteky Lajos elnök is megköszönt s röviden vázolva a választójogi javaslat mai helyzetét, indítványozza, hogy dr. Nagy Vincét táviratilag kérjék, hogy nemcsak szavazatával, hanem minden tőle telhető erővel legyen rajta, hogy a nők választójoga változtatás nélkül keresztül menjen. A gyűlés egyhangúlag magáévá tette az indítványt. Belső politika. Bócs, március 10. A király ma kihallgatáson fogadta Windiecbgrätz herceget. Eszterházy a király személye- körüli miniszter? Budapest, március 10. Még ellen nem őrizhető hírek szerint gr. Zichyt a király személye körüli miniszterségben Eszterházy Móric gróf fogja rövidesen felváltani. Minisztertanács. Budapest, március 10. Ma minisztertanács volt, amelyen We- kerle beszámolt bécsi és bádeni útjainak és kihallgatásának eredményéről. Részletes jelentést nem adtak ki. Barta Ödön beszámoló beszéde. — Saját tudósítónktól. — Nagyszőllős, március 8. A nagyszőllősi kerület országgyűlési képviselője, Barta Ödön f. hó 7-én tartotta beszámolóját Nagyszőllősön, az Ugocsai Takarék nagy termében, amely ez alkalomra zsúfolásig megtelt érdeklődőkkel. Megjelent a beszámolón az ugocsomegyci főispán és alispán is. Barta Ödön nagyszabású beszédet mondott, amelyben vázolta a politikai helyzetet. Beszámolójában többek közt sürgette a méltányos birtokpolitika megvaíósitását is. Mert Magyarországon 2-3 millió hektár kötött birtok van. 92 hitbizománybau 770 ezer hektár van elvonva a közforgalomból és a kis existenciák boldogulása elől. Önnálló exis- tenciákat kell teremteni. A beszámolót nagy tetszéssel fogadták. Utána megalakították a kerületi 48-as alkotmánypártot és a gyűlésből táviratilag üdvözölték Weiter lét és Andréssyt. Aki házat, vagy birtokot eladni vagy venni akar, forduljon bizalommal Szigeti József ügynökhöz, Szatmár-Németi, Nyil-utca 19. sz. Intézeti részvényeket és Hadikölcsön- kötvényeket veszek a legmagasabb árban. Szemlélődés. Ha valamelyik osztrák ministerelnök- nek már roazul áll a szénája, akkor gondol egyet s támadó beszédet mond a magyarok aspirációi ellen. Erre az osztrák birodalmi gyűlés egyhangú helyeslésbe tör ki s e görögtüzes fényben eltereli saját dolgairól a figyelmet az osztrák kormány. E véráztatta magyar földön ól egy ezeréves magyar nemzet. Ezeréves hazát alkot olyan sok szenvedés, harc, küzdelem után is. Van élő nyelve, izmos nemzeti irodalma, költészete és művészete. Volt magyar öröm és van magyar bánat. Van magyar igazság, amelyet mindig el akartak nyomni, de amely még a sírból is — s onnan csak igazán — kitör és eget kér. Magyar vizek folydogál- nak magyar ég alatt s e vizek partján zeng a magyar ének és dal, igaz, hogy most csak édes-búsan. Van magyar zene, amelyben a magyar lélek mélységes akkordjai csendülnek meg. És van világra szóló magyar vitézség, királyhűség, kiapadhatlan áldozatkészség, amelynek örök tanúságaként ezer meg ezer magyar katona sötét sirhantja domborul. De hol van az osztrák nemzet? Met- től meddig terjed az osztrák haza? Milyen az osztrák nyelv? Milyen dallam száll föl az osztrák zenéből ? Hol sír vagy hol kacag az osztrák dal? Ki sorolja el az osztrák irodalom, költészet és művészet termékeit? Csak egy „osztrák“ gyűjtőnév van, amely nemzeti lélek nélkül politikai abroncsokkal fogát egy csomó szertehúzó népet ás fajt. É politikai keveréknek is állami életet tulajdonképen a mi föllépésünk adott, amikor megkívántuk, hogy Ausztria is valamilyen alkotmányt kapjon. És amikor a csatatereken ír piros drága vérrel történelmet a magyar nemzet és nélkülöz és szenved a négy év gyötrelmeitől; amikor a békétárgyalásokon mit sem kap hódításul; amikor csak régi jogainak és vágyainak teljesedését óhajtja: akkor az osztrák ministerelnök úr jÓDak látja kétségbevonni az ezeréves magyar nemzet önrendelkezési jogát. Kimondju, hogy önálló nemzeti hadsereghez sincs jogunk. Mert a hadsereg közös. Olyan közös, hogy nem magyar, hanem osztrák és csakis az. Miért nevezzék azonban a közös hadsereget osztrák hadseregnek? Micsoda törvények, micsoda történelmi jogok, micsoda igazságok alapján ? Régi törvények, történelmi jog és igazság nem a mi részünkön vannak-e ? Ha a csatatereken mindenfelé jó a magyar csatakiáltás, itthon miért nem jó a magyar szó? Miért ne lehessen külön magyar nemzeti hadsereg és e mellett a védelem kölcsönös, de csak egyenrangú szerződés alapján ? Az 1867 évi XII. törvénycikk is, amelyre az osztrák ministerelnök hivatkozott, a magyar törvényhozási faktorok: a magyar országgyűlés és a magyar király együttes alkotása. É9 habár tartalmát u kivitelben annak idején meg is hamisították, ez a törvény sehol sem mondja, hogy Magyarország lemond az önállósághoz, függetlenséghez és a külön nemzeti hadsereghez való jogáról, és sehol sem mondja, hogy a közös hadsereg kizárólag csak osztrák hadsereg. Ezt a törvényt azok a faktorok, amelyek hozták: a magyar országgyűlés és magyar király vannak jogosítva módosítani, megváltoztatni és el is törölni bármikor, amikor úgy tetszik, — anélkül, hogy abba bárkinek és Ausztriának is beleszólása lehetne. Illetéktelen beavatkozás volt tehát az osztrák ministerelnök nyilatkozata. De értjük a célját. Politika ez az egész. Az osztrák urak érzik az idők szelét fujdogálni. Féltik a hatalmi befolyást, amelyet Magyarországra gazdaságilag és politikailag gyakoroltak. Pedig hiába minden erőlködésük. Isten és ember előtt tisztán áll igazpágunk és jogunk, hogy Magyarország önálló és független ország kell hogy legyen. Az is lesz. * Hosszú-hosszú idő után végre megjött a dohány-készlet. Szétosztották az uj rendszer alapján. Azt mondották, ne türelmetlenkedjék senki, mert jól elosztva, mindenki megkapja jogos járandóságát. Miért van az mégis, hogy aki türelmesen várt, óhajtott szivarját vagy dohányát nem kapta meg. A nem türelmesek pedig hatalmas torpedó-szivarokból eregetik a füstöt. A dohányzás lehet akármilyen élvezet vagy szenvedély; azonban nem óletszüksóg. De a szerényen várakozó embert mégis joggal bántja a méltánytalanság. Pénzéért minden dohányos embernek meg kell kapnia a maga részét, úgy, amiként az intézők hangoztatták. * Csak néhány nap választ még el bennünket március 15-ikétől. Örömmel állapítom meg, hogy lelkes ünnepségekre készülődik közönségünk. Ifjak és öregek, férfiak és nők vételkedni fognak, hogy szivük minden nemes érzését öntsék e
