Szatmár És Vidéke, 1918 (35. évfolyam, 1-52. szám)

1918-02-18 / 7. szám

4 SZATMÁR ÉS VIDÉKE. IFI Ét h w © <* ml ^ • - - ■ O Uránia 1 íjsí Hétfő - Hedd - Szerdán mindhárom nap este 5, 7 és 9 órai kezdettel (nem folytatólag) Eend.es ! Középeurópa és a magánfoiztositásügy Magyarországion. Irta: Poór Jakab udv. tan., a Generali biztosító intézet igazgatója. — Folytatás. — A biztosítási üzlet nemzetközivé fejlő­dése Magyarországon három irányban fog történni: az egyik irány, talán a legegészsé­gesebb, azáltal , fog igyekezni ennek a törek­vésnek megfelelni, hogy különböző nemzeti igényeknek eleget teendő, az osztrák biztosí­tási expanzió mintájára egy fő- (anya-) intézetből kiindulólag több leányintézetet fog kreálni és egy többé vagy kevésbé erős központól igazgatni. Erre az útra lépett egyébként már a háború előtt első és leg­nagyobb hazai intézetünk, amidőn már an­nak idején egy német (osztrák), egy román és egy szláv biztositó társasággal vette ma­gát körül. A második irány a reguláris vi­szontbiztosítás további kiépítése révén fog érvényesülést keresni és végül harmadik segédeszközül a Magyarországon kivül saját cég alatt való letelepülés fog szolgálni. Emellett azonban nem lehet kizártnak tekin­teni, hogy lesz olyan nézet is, mely mind­három ut követését egyszerre fogja ajánlani és hogy tényleg aszerint is fognak majd •ljárni. A belföldnek a külföldre és viszont gyakorolt ezen kölcsönhatása Magyarország és a többi államok között eddig meglehetős egyoldalúan alakult ki; ez alól csupán Ausztria képe* kivételt, tekintettel arra a benső viszonyra, melyben ezen. állammal élünk. Hogy majd minden nagyobb magyar biztositó intézet közvetlen vagy közvetett utón az osztrák üzletben is résztvesz, az épen olyan természetes, mint. hogy osztrák társa­ságok Magyarországon dolgoznak. Ezzel szemben napjainkig épsn egy tu­cat németbirodalmi biztositó társaság ütötte fel nálunk tanyáját, rnig a magyar intéze­tek közül mindössze egyetlenegy nyert enge­délyt Németországban való működésre. A többi államok közül, amelyekkel nem állunk háborúban, csupán Hollandia, Svájc, Bulgária és Törökország jönnek tekin­tetbe. Két hollandi társaság mér évek óta résztvesz nálunk a direkt üzletben, egy bol­gár intézet pedig épen most telepedett be hozzánk. Török társaságok eféle szándékáról mindeddig nem tudunk. Svájci intézetek dol­goztak ugyan az országban, de itt szerzett szomorú tapasztalataik arra indították őket, hogy megint visszavonuljanak. Ezzel szemben Svájcban és Hollandiá­ban dolgozik ugyan egyetlenegy magyar társaság, de sem Bulgáriában, sem Török­országban nem folytat egy magyar biztositó intézet sem közvetlen üzletet; viszont egy hollandi intézet már a háború alatt magyar üzletéből önálló magyar biztosító társaságot alakított. A Magyarországon működőek olyan vám- külfödi intézetek üzletére, amelynek hazájá­val nem vagyunk ellenséges viszonyban, alább még visszatérek. Ezúttal csak megál­lapítani kívánom, hogy ezek az egyébként oly tekintélyes intézetek, a magyar biztosí­tási üzlet terjeszkedéséhez, élénkítéséhez, emeléséhez és javításéhoz csak igen kevéssel járultak hozzá, de — mint azt később szám­szerűleg fogom igazolni — saját magunknak is édeskeveset használtak. Á viszontbiztosítási üzletben a kölcsön­hatás, magyar álláspontból nézve, hasonló­képen kedvezőtlen. Jóllehet mindegyik ma­gyar társaság vállal kisebb-nagyobb mérvben viszontbiztosítást, részesedése jelentékenyen, igen jelentékenyén kisebb, mint azon dijak összege, melyet vámkülföldre ad tovább. Ezekben a Magyarország részéről külföldön elhelyezett viszontbiztosításokban Németor­szág igen nagy mérvben részes: vagy úgy, hogy egyes németbirodalmi biztositó társasá­gok belföldi, magyar direkt biztositó társa­ságok nagyrészvényesei, vagy úgy, hogy nagy részesedést juttató viszontbiztosítási szerződéseket kötöttek. Noha ennek folytán viszontbiztosításunk kereskedelmi mérlege meglehetősen passzív, mégis dicsérőleg kell kiemelni, hogy egyes nagy németbirodalmi viszontbiztosítók befolyása a magyar biztosí­tásügy kialakulására és fejlődésére igen je­lentős volt. Kimondottan magyar viszontbiztosító intézetünk, amely viszontbiztosításunk passzív kereskedelmi mérlegét megjavíthatná, esak három van: az egyik európai hirü nagy in­tézet, a másik még fiatal és kicsi, » a har­madik tudatosan és programmszerűsn csak egyoldalú, kis viszontbiztosítási üzletet foly­tat. Ezek az eszközök nem elégségesek ahhoz, hogy a helyzetben javulást idézzenek elő. Itt tehát még nagy tér hever parlagon, amelyet Magyarország egymagában még sikerrel művelhetne meg a maga számára. (Folyt, küv.) — Házvétel. Beer Miklós füszerke- reskedő 162 ezer koronáért megvette dr. Weisz Sándor ügyvédnek az Árpád és Attila utcák sarkán levő (régi Zommer-féie) házát. Napraforgó- mag Héjat vásárol minden mennyiségben : Brill Nándor, Budapest, Y. Nándor-utca 28. — Mezőgazdasági munkabérek. Dr. Vajay Károly polgármester u mezőgaz­dasági és kerti-munkálatok munkabéren, va­lamint a tavaszi szántás diját az 1918. már­cius 1-től 1918. május 15 ig terjedő időre a következőleg állapította meg: 1. A város határában egy kézi nap­szám általában 4 korona és élelmezés, vagy 6 korona élelem nélkül. 2. A Szatruárhegyen csak élelem nél­kül állapítandó meg a napszám és pedig egy nő vagy serdült gyermek részére 6 korona, férfi részére 8 korona. Hernyózásért 4 korona. 3. Égy 1200 négyszögöles magyar hold szántás-vetés, boronálása 50 korona a város­ban, 45 korona u S<atmárhegyen. Ha a munka vagy szántás érdekében valakinek hatósági beavatkozásra van szük­sége, ez iránt vagy az illető gazdasági meg­bízott utján, vagy közvetlenül az I-ső fokú hatósághoz, a városban a rendőrfőkapitány­hoz, a Szamárhegyen a rendőrkapitányhoz kell fordulnia. nyomdász tanulónak felveszek. Morvái János. A világítási rendelet határozatait a fényhatás csökkenése nélkül csakis ■ Tungsram­’Nt? félwattos lámpákkal lehet betartani. 11—26 Használjon 25, 40,60 watt fopztámi Tungáramlámpákat. Viszketegség, SÖmÖr, rüh, leggyorsabban el­mulasztja a dr. Flesch-féle eredeti Barna zsír. Nincs szaga. — Nem piszkit. Mindig eredeti pecsétes dr. Flesch-félét kérjünk. — Próbatégely 2.30, nagy tégely 4.— K, családi adag II.— K. Főraktár: Miklós Pál „Meg­váltó“ gyógyszertárában Szat- máron. 16— MORDAT .TÁN03 KÖXYVNYOUDÁJA. SZAT-MÁKON.

Next

/
Thumbnails
Contents