Szatmár És Vidéke, 1918 (35. évfolyam, 1-52. szám)
1918-11-04 / 44. szám
2 SZATMÁR ÉS VIDÉKE. Felhívom mindazon szatmári illetőségű, az 5-ösök kivételével, bármily címen itt tartózkodó tisztet, tisztjelöltét és legénységi állományú katonákat, akik még nem jelentkeztek, hogy a mai napon megszervezett „Helyi Katonai Készültség“ parancsnokságánál (Katonai rendőrség, Árpád- és Nádor-u. sarok) azonnal jelentkezzenek. A „Helyi Katonai Készültség“ a város lakossága élet- és vagyonbiztonságának megóvására alakult. Tagjai e város katona fiai A magunkét védjük meg, saját és övéink életét és vagyonát. Szent kötelességének tartsa tehát minden itthon tartózkodó katona, hogy e munkánkben részt vegyen ! Papp Anrél honvéd százados. A szociáldemokrata párt szervező gyűlése. Szatmár, 1918. nov. 3. A szociáldemokrata párt a háború előtt Szatmáron népes egy párt volt, amely élénk politikai és szakszervezeti életet ált. A háború a tagokat a frontra vitte, az uralkodó hatalom emellett még el is nyomta a párt tagjait, mert az pacifista és nemzetközi alapokon állván, természetesen háboruellenee propagandát fejtett volna ki. Most azonban, hogy vége a bábomnak és főleg vége a régi zsarnoki uralomnak, végre ezabad lett az országban az egyesülési és gyülekezési jog, az elhanyagolt vidéki szakszervezeteket ismét építik. Szatmáron vasárnap délelőtt Kocsis József elnöklete alatt volt ez a szervező gyűlés. Az elnök a mai idők szellemének megfelelő komoly magatartásra hívta fel a párt eddigi és leendő tagjait. A szervezkedésnek szükségességét indokolva kimutatja annak gazdasági és politikai előnyeit. — Majd Baumgarten Zsigmond tanár, párt tag fejtette ki, hogy az uj világrendnek a szo- ciálista gondolaton kell felépülnie. Határozati javaslatot terjeszt elő, amely szerint a szatmári szociáldemokrata párt csatlakozik a Nemzeti Tanácshoz és azt munkájában támogatja mindaddig, amíg ennek működése a nép érdekeinek megfelel. A javaslatot egyhangúlag elfogadták. Majd Jelinek Ede párt tag beszólt, aki uj szellemmel uj vezetőket, uj embereket követel a régi paktáló alakok helyére az alakulandó köztár saságna k. Matolcsy Lajos a párt programm- ját fejtette ki élénk helyeslés kíséretében. Utána Bélteky Lajos a Nemzeti Tanács elnöke mondott nagyhatású beszédet, amely- ban utalt arra, hogy a válaszfalak ledőltek, az emberek egymásra találtak. Kéri a pártot, hogy a béke és a közrend fenntartásában és védelmében támogassák. (Lelkes éljenzés.) Több közbeszólásra elmondja, hogy a kezébe adott hatalommal teljes szigorral fog élni a közélelmezés terén mutatkozó sérelmek orvoslására. Ezt a kijelentését nagy tetszés fogadta. Végül a budapesti szociáldemokrata párt központ és a Nemzeti Tanács nevében Moln ár Ferenc kiküldött tar'.ott lendületes November 2. A forradalmi alakulások megmozgatták végre a szatmári függetlenségi pártot is, amely, mint megírtuk, szerdán délutáni gyűlésére a radikális pártot is meghivta. Miután ez az alkalom volt az első, hogy a radikális párt a maga programmját összefoglaló keretben Szatmáron ismertethette, — ha pár napi késés után is, — alább vázoljuk a pártunk kiemelkedő tagjának : dr. T a n ó d y Endrének ezen az ülésen elmondott remek beszédjének gondolatmenetét. A beszéd mély hatással volt a megjelent városi polgárságra, amely a kiváló előadót hosszasan ünnepelte. Tisztelt értekezlet A helyzet‘az, hogy a népek agyonsebezve a négy éven át rajtuk lovagló sötét sors sarkantyújától, feljajdultuk emberi jogukért : — az emberi jogokért, az önrendelkezési jogért, az élethez és szabadsághoz való jogért. Nem azért, mert az entente szemforgatói ezeket a jogokat és vágyakat mint „hadicélokat“ belehazudták a történelembe, hanem mert ezek a jogok, ezek a vágyak a teremtés első napja óta a világrend törvényébe vannak iktatva és valahányszor egy hadivereség lehetetlenné teszi, hogy a hatalmasok a „rendfenntartás“ érdemei címén a népeket leigázzák: — a nagy törvény paragrafusai sötét betűkkel jelennek meg az emberi sora horizontján. A helyzet az, hogy a történelem logikája ismét megérlelte egy termését azoknak I az eszméknek, amelyekért a demokrácia harcol az újabb világtörténelem egész folyumán át éa amelyekért a radikális párt másfél évtizeden át élte a politikai hontalanság keserű kenyerét. Nem azért gyűltünk össze, hogy az együtt működésre szövetkezett pártok prog- rammjait végig taglaljuk. Ezért csak pártom politikai hitvallásának azokat az alapigazságait vázolom egész rövidséggel, amelyeket a fejlemények ragyogó következetességgel valóra váltottak, beigazoltak és amelyek megteremtik a szellemi kapcsolatot a demokratikus függetlenségi harc és a független demokráciáért folytatott küzdelem táborai között. Három ilyen alapigazságunk van. Az első az, hogy egy nem demokratikus, hanem a feudalizmus és & banktőke politikai hatalma alatt álló Magyarország képtelen felszabadítani magát a bécsi sszövetség nyomasztó kötelékéből. Kossuth Lajos jövendölése szerint az első nagy conflagratio meghozta Magyarország függetlenségét; de Magyarország még így sem volt képes Ausztriától elszakadni, hanem Ausztria szakadt el Magyarországtól. Hogy is lett volna képes rá, mikor a '„nemzet“ neve alatt kizárólag egy főúri és nagybanki társaság működik, és ennek a hatalmi eszközei túlnyomó részben a udvarés a belső béke;megőrzé?éro vonatkozó beszédet, mire u gyűlés a köztársaság lelkes éltetésével véget- ért. tói, a közös hadseregtől és az osztrák nagytőkétől származnak? Ezek fogják lerázni az osztrák nyomást, agyonverni a „dualizmus“ félszázados szent tehenét, amikor ez a fétises állat magas kora dacára olyan jól tejelt? Csak az a kár, hogy az urak fejték és mi etettük ! Azt hirdettük, hogy hiábavaló a nemzeti jelszavak és függetlenségi eszmék hirdetése, ha egy nagy, concentrált demokratikus küzdelem meg nem szerzi az erőt és a hatalmat a nép számára, hogy az ország valódi érdekeit kikűzdje. Második alapigazságunk, amely valóra vált, hogy Magyarország egysége, integritása végzetes próba alá kerül a legelső con- flagratio esetén, ha idebeun a belső nemzetiségekkel egy állandó, demokratikus béke megtQremtésén mm fáradozunk? Az eddigi uralkodó osztályok sovinista lelki alkata egy keserű, ingerült légkört vont. a magyarság és a nemzetiségek köré, és ebben a légkörben megszűnt minden érzelmi kapcsolat r magyar állam és a nemzetiségi alattvalók között. Felvetődött a hazaszeretet kérdése, amelynél nemcsak az fontos, hogy a fiai szeressék a hazát, hanem az is, hogy a haza szeresse a fiait. Mi a hazaárulás és nemzetietlenség vérvádját viseltük, mert kezdettől fogva a nemzetiségi kérdésnek, közismertetes jó magyar emberek: — Kossuth, Deák, Eötvös elvei szerint való rendezését követeltük. (Szónok ezután részletesen ismertette a Kossuth Lajos féle nemzetiségi politika irányelveit, majd igy folytatja:) — Egy ilyen nemzetiségi politika mellett hová lettek volna az agitátorok é* hová lett volna az a keserű ellenségeskedés, amely most az ország felbomlásának sötét eshetőségét vetiti egy bizonytalan jövő horizontján. A harmadik bevált igazság Kossuth Lajos egy tételének alkalmazása a magyar társadalom politikai magatartására. Bostonban márványba van vésve ez az igéje : „Van közösség, van szolidáritás a népek sorsában.“ — Van közösség, van szolidáritás a politikai hatalomból kitagadott osztályok sorsában! — hirdetjük mi. A magyar polgári osztály előbb ellenségesen, majd közönnyel, végül émelyítően lanyha elméleti helyesléssel kisérte a munkásosztály politikai küzdelmét. Az iparos és kereskedő a felsőosztályoknak szavazott és fizette az egyenes adó teher nyomasztóan nagyobb részét, és nekik korteskedett az értelmiségi latájner osztály és lehetővé tette, hogy a főurakból és főbankból alakult társaság, amely a monarchiából bérbevette Magyarországot — osztozkodjék Magyarország testén lelkén, vagy mai és jövendőbeli üdvösségén. A polgári tisztviselő osztály pedig egyszerűen beletévedte magát az uralkodóosztályba. Egy pár „szervusz kérlek alássan“, egy pár barátságos szó kellett hozzá, hogy a nemzetnek ez az igazán szinejava jóhiszeA radikális párt programmja Szatmáron.
