Szatmár És Vidéke, 1918 (35. évfolyam, 1-52. szám)

1918-09-23 / 38. szám

SZATMÁR ÉS VIDÉKE. 3 Mint. a lapok írják, a kormány tervbe vette a finánczság eltörlését. E helyett kincs­tári rendőrséget szerve«, a melynek a leg­főbb parancsnoka vezérőrnagy! rangot kap. Gondolkoztam rajta, hogy ez az állás épen nekem való volna, azért nem sokadoztam sokáig, hanem rohantam fel Wekerléhez és előadtam neki, hogy mit akarok. Olyan a viszony köztünk, hogy ezt megtehettem. Meg is Ígérte, ha lenne belőle valami, de ő alig hiszi, mert a cél az volna, hogy a finánc nevet megszüntessék, de akit még megkér­dezett, mindenki azt mondta, hogy mig ma­gyar ember lesz a világon, addig a finánc név sem fog elpusztulni. * Megsúgta valaki, hogy Rényi Árpád barátomnak van 80 darab virzeiniája még a bábom előtti időből. Nagy szó ez, mert va­lami nehezen már megint lehet kapni mosta­nában, de ez csak amolyan háborús gyárt­mány. a mely nyomába sem lephet a régi­nek. Azóta egyre azon töröm a fejemet, ho­gyan lehetne ahoz a 30 darabhoz hozzá jutni. Végre aztán Írtam neki egy szép levelet, de olyan szépet, hogy annál szebbet már elkép zelni sem lehet. Szerelmes ifjú várhatja úgy kedvesének sorait, mint a hogy én az ő válaszát várom. Demeter. Hatvani Béla képkiállitása. (Saját tudósításunk.) Szatmár, szept. 22. Nem dönget puffogös frázisokkal világiéi fogásokat, nem forradalmár, ha­nem a képein is az a szerény, elmélyedő poéta, aki az életben. É- ezzel már meg is magyaráztam, milyen a Hatvani Béla képeinek tónusa, melyik iskolához tar­tozik az ö művészete. Egy természet imádó, szelid leikii ember mosolygását és ábrándozását látjuk a tárlaton, amint a falak mellett körülsétálunk. Különö­sen az esti hangulatok megértő tol­mácsa, de néhány napfoltos képe azt bizonyítja, hogy megértőén együtt tud kacagni a táncoló napsugárral is. Szí­nei kifejezéssel teljesek, ecsetje alól biztonságosan kerül ki a témája. Külö­nösen föltűnik az első teremben néhány szürkület: Velencei laguna viz-részlet, felhőtanulmányai, egy deák-téri éjsza­kai hangulat (Markó-féle világítás mel­lőzésével), a napsugaras képek közül két nagyon üde Kossuth-kerti részlet, sza- mosmenti és dinyéskerti képei. Külön tanulmány a hollandiai tengerpartról festett két képe, amelyek párás, opálos fényben ragyognak és végül egészen sa­játságosán poétikus, bájosak virágcsen­déletei, amelyek mindegyike egy-egy gyöngéden, csengőn rímelő virágének. Aki egy néhány szelid, üde ne­gyedórát el akar töltepi, akinek még van a lelkében gyöngédség, okvetlenül nézze meg azokat a képeket magukért a képekért, aki pedig érzi a háziezre- dünkkel szemben tartozó kötelességét, az nézze meg azért, hogy a belépődíjjal az ötösök özvegyeit és árváit segitse. A képek egy része el van adva, a többi közül néhány még eladó. (ma.) Pl HÍRÜK. BBS — Iskolalátogatás. V i g h Albert udvari tanáé os, budapesti főigazgató, a fa­ipari szakiskolánál felügyeleti vizsgálat tar­tása céljából Szatroárra érkezett. — Kitüntetés. Orosz Antal főerdő- tanácsost, a Jíptóujvári főerdőhivatal főnökét nyugdíjazása alkalmából a király a III. oszt. vaskoronarenddel tüntette ki. — Halálozások. Kolozsváry Ká- rolyné Losonczy Róza hosszú szenvedés után ma reggel 5 órakor 63 éves korában a Szat- márhegyen meghalt. Temetése szerdán délu­tán 4 órakor lesz a szatmári református temetőben. Gyászolják: Kolózeváry Károly, férje; Kolozsvárv Mihály és neje Benkő Pi­roska, Kolozsváry Mariska és férje dr. Szabó Márton, Kolozsváry Juliska, Kolozsváry Etelka és férje dr. Tar Zoltán, gyermekei; és az unokák, — Dr. Doni by Zoltán a szat­mári kir. törvényszék ügyésze f. hó 18.-án a budapesti Pajor szanatóriumban meghalt. A rokonszenves egyéniségű és sokoldalú te­hetséggel megáldott 42 éves királyi ügyész halála mély részvétet keltett. Halálát szülei és felesége gyászolják. — Református egyházmegyei közgyűlés. A szatmári református egyházmegye ez évi rendes őszi köz­gyűlését folyó hó 24.-én és 25.-én fogja megtartani. A gyűlésnek kiváló érde­kességet fog adni H a y p á 1 Benő budai ref. lelkész megjelenése, aki az ország­szerte megindított protestáns sajtómoz­galmat fogja ismertetni. — Vármegyei közgyűlés. Szat- márvármegye törvényhatósági bizott­sága folyó hó 26.-án délelőtt 10 óra­kor rendes közgyűlést tart, melynek tárgysorozatán szerepel Szatmár-Németi sz kir. város határozata a Szamos folyó- nak a torkolattól Szatmár-Nérneti vá­rosig hajózhatóvá tétele és a Tisza folyó Szolnok—vasárosnainényi szaka­szán a hajózás megkezdése iránt. — A vármegyei tiszti alügyészi állás sí csütörtöki közgyűlésen lesz betöltve. A megnyilatkozó Uö hangulat szerint dr. Tóth Zoltán ügyvédnek legvalószínűbb a megválasztása. — Katolikus sajtó'és klerikális- sajtó. Abból az alkalomból, hogy Czumbel Lajos megvált „sok oldalú elfoglaltsága miatt4 a Szatmári Hirlap szerkesztőségéből és helyébe Bakkay Béla lépett mint szerkesztő, nem árt egy kis összehasonlítást tenni a kle­rikális és katolikus sajtó között. Tulajdon­képen nem is kellene egyebet tenni mint egymásmellé állítani a Szatmári Hirlap Czumbel szerkesztette számait a Bakkay szer­kesztése alatt megjelent Szatmári Hírlappal. Az előbbiben hemzsegnek az otrombábbnál, otrombább kifejezések, melyek az antiszemi- tismus szótárában — pedig rendesen 1-ső szótár ez ma már — is ritkaság számba menők, tartalom nélküli, logikátlan. Az utóbbi nívós, tartalmas, nyugodt hangú. Az előbbit minden kirohanásai és nyelvöllögeté- sei dacára senki sem vette komolyan, sem azok akiknek Íródott, sem azok akikről ír­ták. Cikkei nem keltettek visszhangot, még a legbántóbbakra sem válaszolt utóbb már senki, mert úgyis annyira nevetségesek vol­tak, liogyikár volt velők foglalkozni. A Szatmári Hírlapban „kicikkezve“ lenni, ez már csak mint vicc szerepelt és az emberek csak azért vették közökbe a lapot, hogy néha egy derűs órát szerezzenek, maguknak. Az igazi katolikus sajtó úgy látszik maga is megakadja különböztetni magát a klerikális heccsajtótól és ha a Szatmári Hirlap most klerikális lapból átvedlik katolikus lappá, azzal azt hisszük a saját olvasói lehetnek legjobban megelégedve. Ha Bakkay Béla katolikus lapot fog szerkeszteni és nem kle­rikális lapot, úgy reméljük a Szatmári Hir- lapirás sokat fog nyerni a szerkesztő válto­zással.- FIGARÓ cimmel művészi kiállí­tású uj szinházi, művészeti és irodalmi heti­lap jelenik meg szeptember 18-tól kezdve minden szerdán. A FIGÁRÓ szerkesztőségé­nek tagjai: Braun Sándor, Biró Mihály, Feiks Jenő, Gedő Lipót, Kaczér Illés, Karinthy Frigyes, Kosztolányi Dezső, Lakatos László, Lendvai István, Lukács Gyula, Nagy Lajos, Somlyó Zoltán, Szenes Bála, Színi Gyula, Várnai István. Felelős szerkesztő: Radnóti József. A FIGÁRÓ gazdagon illusztrált füg­getlen, kritikai szinházi hetilap, mely heten­ként ötvenkét oldalon bőven és elfogulatla­nul ismerteti a legfrisebb szinházi, művészeti és irodalmi eseményeket. Egy szám ára egy korona. Előfizetés negyedévre fiz korona. Szerkesztőség: Teréz-körut 19. Kiadóhiva­tal : Teréz-körut 5. Szemlélődés. Burián gróf békejegyzéke s Wilson 14 pontja ,áll szemben egymással a világháború megoldásánál. Aki a világbéke szent jelszavát vette ajkára, amikor beleavatkozott az európaiak küzdelmébe, a Burián ajánlatát olyan rövi­den és kihívó hangon nem utasíthatja el. Mert a Burián ajánlatának fő tétele az, hogy a hadviselő felek kötelezettség nélkül vegyék föl a béketárgyalás fonalát, miután a békét igazán csak úgy készíthetik elő, ha arról eszmét cserélnek; ez elv keretében aztán természetesen az egyes felek kivánsága is szóba kerül. Tehát magát a gondolatot is eleve elutasítani, ez következetlen és igaz­ságtalan eljárás, akkor, amikor Wilson kizá­rólag a .saját követeléseinek teljesítése mel­lett hajlandó csupán a béketárgyalásokat megkezdeni. Az Amerikai Egyesült Államokban — a népek minden szabadsága mellett — az angol-faj uralkodik, az angol nyelv a hiva­talos nyelv és a Monroe-elmélet teljesen ér­vényesül, ha kell, erőszakkal is. Ezért szen­vednek annyit az Egyesült Államok erősza­kosságától a függetlenségüket védő mexikó­iak. Az angol-faj fennsőbbeégánek megóvása és fenntartása érdekében létesült az ameri­kai bevándorlási törvény is a legszigorúbb határzárlattal, amely súlyos rendszabályok­kal és büntetésekkel zárja el Amerikát egyes idegenek, ísry a japánok és különösen a kí­naiak bevándorlása elől. A nagy világsza- badsáff hangoztatása mellett tehát a való- ságban tulajdonképen egy európai termé­szetű állami sovinizmus jellemzi az Egye­sült Államokat is. De azért a vilégszabad- ság hangoztatásával követelik, hogy Euró­pában és tehát Aúsztria-Magyarországban is érvényesüljön a népek önrendelkezési joga, de úgy, hogy a központi hatalmak nemzeti­ségei önálló állammá alakulhassanak a régi történelmi országok területi ás politikai jo­gainak rováséra. Különösen Ausztna-Magyar- országgal szemben hangoztatják ez illogikus követelésüket, mert így szeretnék a két or­szágot földarabolni és erőtlenné tenni; Ma­gyarországot azért, mert gazdaságilag és katonailag erős oszlopa a központi hatal­maknak. Pedig a mi nemzetiségeink szoká­saikban, vallásuk gyakorlatában és nyelvük használatában egészen odáig szabadon cse­lekedhetnek, ameddig ez a magyur állami érdekbe és fennhatóságba nem ütközik. En-

Next

/
Thumbnails
Contents