Szatmár És Vidéke, 1918 (35. évfolyam, 1-52. szám)

1918-09-02 / 35. szám

SZATMÁB ÉS VIDÉKE. 3 UillilH || — S ugyan mire lettél volna kiváncsi ? —kérdi a társa. — Barátom, sohasem hallottam még két kir. tanácsost tanácskozni egymással. Az valami felséges élvezet lehet!! Az uj háziurak. Mindenki csak házat vásárol. — A falusiak kitaszítják lakásaik­ból a városi népet. Figyelemreméltó jelenségként kell megállapítani, hogy az ingatlan vásár­lások az utóbbi időben milyen nagy­arányú szaporodást mutatnak. A város­házán, ahol az ingatlanváltozásokat adó és egyéb szempontokból elkönyve­lik, a hivatalnokok maguk csudálkoz- nak legjobban azon, hogy honnan me­rül fel az a temérdek uj háziúr, akinek a házacskáért semmi pénz sem drága Különösen a környékbeli falusiak, akik a jószágtenyésztésen renge­teg pénzt kerestek, s akiknek kezd büdös lenni a sáros falu, ahol a háború alatt felboldogultak, de ahol nincs mozi, színház s több más eféle szórakozóhely, ve­tik rá magukat a városra, össze­vásárolják itt a házakat és a nagy módtul elkábulva félig a városban, felig a faluban laknak, utánozzák a földesurakat, miáltal kitaszítják la­kásaikból az ős városi lakossá­got, ami illetékes egyének véle­ménye szerint, mérhetetlen követ­kezményekkel járhat nemsokára. Az adásvételeknél egész vagyonok fo­rognak olyan könnyedén, mint a pia­con egy kiló krumpli ára. Hiába, a falusi embernek van pénze bőven, ö rakja most zsebre a városi nép keresetének nagyrészét, majd visszahozza a könnyen jött papirt és hálaképen kitaszítja vele még a lakásából is a városi embert. Tenni kell itt valamit, még pe- dig gyorsan, a mig nem késő. Mindenesetre érdekes megfigyelni, hogy a házvótel iránt az érdeklődés mennyire fokozódott az utóbbi hóna­pokban. A hadinyereség elhelyezést keres s mivel a bankok nem rokon­szenveznek a készpénzbetétekkel, a hadikölcsönben való elhelyezés pedig még mindig nem vált, eléggé általá­nossá az uj vagyonok birtokosai kö­zött, tehát házat vesznek, akárhol és mindenáron. Egy teljes vivófelszerelés eladó. Cim a kiadóhivatalban. a s m — Hivatalos jelentés. (Távirati értesítés.) Érkezett szept. 1-én, éjjel 11 órakor. Az olasz harctéren semmi különös esemény n e.m történt. ' — Katonai kitüntetés. A király dr. Chudovszky Móric udvari tanácsos, nópf. törzsorvosnak a háború ideje alatt tel­jesített kitűnő szolgálatáért a Signum Lau- dist a katonai érdemkereezt szallagján adományozta, — Kormányzó alispán. Wefeerle Sándor dr. belügyminiszter Szentpályi Mik­lós alispánt. UgocsavármCgye főispánt teen­dőinek elvégzésével ideiglenesen megbízta. — Gyászhir. Dr. Grósz Mór tisza- uiluki körorvos egész*, tanácsos, a tiszaujlaki tkptr és a tiszaujlaki népbank volt vezér­igazgatója hosszas szenvedés után elhunyt. — Halálozás. Osztroviczky István nyugalmazott főmérnök, mikolai földbirtokos Budapesten, a Jendrassik klinikán, súlyos betegségben 58 éves kovában meghalt. — A szatmári tanárok és tanítók a múlt héten a református főgimnáziumban gyűlést tartottak, a melyen megalakították a helyi szerve­zetet és elhatározták, hogy belépnek tagul a Nevelő Munkások Országos Szövetségébe. — Erdőhivatalból — erdőgond­nokság’. Mint halljuk, a bustyaházai erdő- hivatal megszűnik, illetve beleolvad a mára- marosszigeti erdőiguzgatóságba s Bustyahó- záu csak erdőgondnokság lesz, mint Kőrös­mezőn, Rabén, Felsővisón, Técsőn, Huszton és Ökörmezőn. Az erdőhivatal megszűnésé­nek oka az — egyszerüsités. Az állam most minden téren az egyszerűsítésre s amennyire Dhet, a személyzet apasztására törekszik. Bustyahazára mindenesetre veszteség lesz az erdőhivatal megszüntetése. — Udvariasság a hadifogságban. A „Világ“ közelebbi számában Írja: Van valami mégis, amit nem tudott a háború sem megölni, akad reménység arra, hogy ha egyszer elszáll fejünk fölül a gyűlölködés átka, ismét visszatérnek a régi, kultúrában és az emberi lélek, finomságában gyökerező szokások. így találja ezt Wichanszky Sala­mon, polgári foglalkozására nézve ez idő szerint orosz hadifogoly, aki nyilván jól érezhette magát a derék szabadkaiak között. Tanúsága ennek az a nyílttéri közlemény, amelyet az egyik szabadkai újságban olvasunk: „Köszönetnyilvánítás. Hazámba való visszatérésem alkalmából ezúton búcsúzom Szabadka város közönségétől, Oroszországból szeretettel fogok mindig visszagondolni Sza­badkára, melynek lakossága könnyűvé tette számomra a fogság hosszú hónapjainak eltűré­sét. Wichanszky Salamon orosz fogoly, a Gaz­dasági Munkásbizotteág volt tolmácsa.“ Wichanszky Salamon utrakelt hazafelé, szive tele a béke és a szabadság boldog örömével és kalapját lengetve, a szabad em­ber önérzetével köszönti „Szabadka város közönségét“, amelynek legszebb dicsérete az orosz fogoly előkelő búcsúja. A magyar kö­zönség általában a fegyvertelen oroszban sohasem látta ellenségét, hanem csak az em­bert. Wichanszky Salamon bucsuzója eszünkbe juttatja a szatmári ese{et, ahol uz orosz béke legelső sugarára a foglyokkal megünnepel- tettók az orosz husvétot és az egyik helyi lap lelkesedve irta: „tegyük emlékezetessé ezt a napot közöttünk időző orosz polgár­társaink számára.“ A magyar nép számára a béke első napján „közöttünk időző polgár­társ“ lett az orosz fogoly. Ha több szép emlé­ket nem is tudnak hazavinni a Wichanszkyak, ezt az egyet aligha fogják elfelejteni. — Szüreti kilátások Ugocsában. Laptársunk az „Ugoosa“ irja: A szüreti kilátások nálunk általában közepes jónak ígér­keznek, a napokban tartós hőség minőségi­leg feljavította a szöliőt s igy az elmaradt növés helyre jöhet még. Bor iránt tovább sincs érdeklődés. Németország bojkottálja borunkat, s leszorítani kívánja uz árakat, ugyanezt cselekszik a Haditermény concern- jóbe tartozó nagy borszállitók. Borpárlatot most nem főmek, a galíciai kivitel teljesen szünetel — miután razziákkal sikerült a ve­vőket elriasztani, ilyen formán ezidőszerint csak a csekély belföldi fogyasztás csökkenti a borkészleteket. — A borárak alakulása. A Magyar Szőlősgazdák Országos Egye­sületéhez érkezett jelentésekből megál­lapítható, hogy a szüreti kilátások az egész országban jók. A bortermelés a tavalyi eredményt el fogja érni. Az óbor ára a legutóbbi hetekben esett. Ma hektoliterenkint 900--1000 K-t fizetnek óborért. Finomabb borokért 1300 —1500 K-t. Ujbor iránt a keres­let csekély. A termelők nem adják oda boraikat. Ujborra kötések csak elvétve történnek 600—650 K hektoliteren­ként! árban. — Az árak feltüntetése az üzle­tekben. Sok helyről kérdést kaptunk, hogy a közszükségleti cikkeknek és az élelmisze­reknek árait csak a kitett árukon kell-e fel­tüntetni ? A kiadott miniszteri rendelet sze­rint úgy a kirakatba tett, mint az üzletben, vagy raktárakban levő minden eladó cikk órát láthatóan ki kell tenni, az élelmezési üzletekben árjegyzéket kell kifüggeszteni, a zsákokban, ládákban levő áruk árait szintén jelezni kötelesek az eladók. — Meg kell házasodni. A kormány törvényjavaslatot dolgozott ki, melynek célja a házasságkötések szaporodásának biztosítása. Az annyira szükséges törvényjavaslat megkönnyíti a családalapítást, intézkedik az anyák védelméről, segélyezi a többgyermekes szülőket. E törvényjavaslatban a kor­mány szembeszáll az elterjedt egy­kerendszerrel s úgy tervezi, hogy az egy gyermekes szülök felevagyona az államra száll. A törvényjavaslat az agglegényekre is kiterjeszkedik, a kikre magas nőtlenségi adót vet s ezzel jó­részt befellegzett az agglegényi sivár életnek. Most már igazán csak a kény­szerházasság marad még hátra. —- A Kárpátok hősi halottai. A német hadvezetőség a mi hadvezetőségünk­kel egyetértőleg több mérnökkari és egész­ségügyi tisztet küldött ki, hogy kutassák ki a Kárpátokban az elesettek ideiglenes nyug­vóhelyeit és a hősöket hozzájuk méltó kül­sejű temetőkben helyezzék el. Az exhumá­lások már a tavasszal befejeződtek és azóta a temetők rendezésével foglalkoztak. A sir- kertek elhelyezésénél az a szempont érvé­nyesült, hogy a kárpáti tájak vadregényes szépségei adjanak megfelelő keretet. Kilenc temető létesült, nagyobbára Bártfa, Sztropkó, Uzsok, Máramarossnget és Zboró környé­kén. Minden sírhelyet vasemlókkel jelöltek meg és természetesen összegyűjtötték az oroszokat is. Körülbelül hatvanezer elesettet exhumáltak.

Next

/
Thumbnails
Contents