Szatmár És Vidéke, 1918 (35. évfolyam, 1-52. szám)

1918-01-28 / 4. szám

SZATMÁR ÉS VIDÉKE. Belső politika. Hova vezet Wekerle? Szatmár, jan. 28. A politikai helyzet annyiból tisztázó­dott, hogy a Károlyi párt, a parlament egyet­len magyarul és demokratikusan gondolkodó párt nem követi Wekerlét azon az utón, mely a biztos bukásba vezet. Az uj párt alakitálának mai állása szerint az Apponyi párté a túlsúly anélkül, hogy a munkapárt bármely részvételének legcsekélyebb jelét látnák. Mit hozhat Wekerle, amiért a mun­kapárt a választójogot megszavazná mai for­májában? Semmit. A magyar hadsereg fel­állításáért az a párt sohasem exponálta ma­gát. Wekerla tehát — ha politikai reaon szerint jár el — tervszerűen- vezeti a dolgo­kat az uj választások kényszere felé. — Ha.. Így fog állani a dolog, akkor mindent meg­fogunk bocsátani az öreg politikus ravaszsá­gának, de ha a megoldás radikális keresztül­vitelének elodázására csak kétes értékű játé- Űz, akkor elkergette a közvéleményből azt a szimpátiát, amit nagy politikai múltja árán méltán kiérdemelt volna. A Károlyi párt ebbe a kátélii játékba nem hajlandó belemenni, inkább vállalja az ellenzékiség nehéz feladatát. A Károlyi párt csak a választójogot támogatja. Budapest, jan. 27. A képviselöház legközelebbi ülé­sén a Károlyi párt ellenzéki szerep­pel fog fellépni. A kormányt csak a választójog kérdésében támogatja. Tisztelettel tudatom megrendelőimmel, vevőimmel, valamint Szatmárváros és a vi­dék gazdaközönségével, hogy a katonai szolgálatból hazaérkeztem és üzletem vezetését személyesen átvettem. Raktáron tartok nagyobb mennyiségű kocsizó és igás lószerszámot, továbbá olcsó gurtni és; használt lószerszámokat. Lószer­szám javítást, és a szíjgyártó szakmába vágó mindennemű dolgokat a legelőnyösebb árban készitek. Gépszij javitást is elvállalok. Kiváló tisztelettel: Kerekes István szíjgyártó. Szatmár, Majláth-utea 18-ik szám. A színház sorsa. Szemlélődés. A szinügyi bizottságra meglehetősen nehéz és kényes feladatot ró a színház uj igazgatójának megválasztó*». Eggyel tintá­ban kell lépniük a bizottsági tagoknak. A választásnál kizárólag ciakis a város közön­ségének hangulata lehet irányadó. így tehát Kiss Árpád akkor sem jöhet, ha arany he­gyeket igér, másrészt bizonyos protekciós nyomásokat minden gondolkodás nélkül el kell maguktól háritaniok. Határozatuk csak úgy lesz megnyugtató, ha a polgárság kíván­ságát megtudják érteni, el tudják találni. Hozzá akarunk járulni ennek a feladat­nak megkönnyitéiéhez. A szerződések tárgyi feltételei és biz­tosítékai objektiv alapot nyújtanak az össze­hasonlításra, — ezek fölött vita talán nem is lesz lehetséges. Idegenekkel való kísérle­tezésekre sem alkalmas az idő. Viszont van­nak olyan momentumok a Heves Béla megválasztásának támogatására, amelyeknek rokonszenves mérlegelése elől nem lehet el­zárkózni. Hevesékkel szemben Szatmár város kö­zönsége erkölcsi kötelezettségben áll. Bállá Mariska fiatalságának és tüneményes tehetségének fényével öt eszten­dőn át sugározta be színpadunkat. Ez az idő a mi színházunk történetének páratlanul álló korszaka. Pazar bőkezűséggel osztottu meg közönségünkkel művészetének kincseit, a nave ma is fogalom. Sohasem éreztette, hogy épen azokban az időkben mostoha elbánásban részesült a férje, hogy a lelkes elragadtatás, amellyel az ő művészetét ünnepelték, nem nyilatkozott meg a közönség részéről megfelelő támoga­tásban a színigazgatóval szemben. Az idők nehezek voltak, a világ fáradt volt, az embe­rek a maguk ezer bajával voltak elfoglalva, nem jutott idő és pénz a szinházra. Haves Bála mindenét elveszítette itt nálunk. Vagyonának utolsó fillérjéig is helyt állott azonban, becsületesen ölte pénzét a színház fenntartásába minden habozás nélkül akkor is, amikor kilátása sem volt arra, hogy az idők jobbra forduljanak. Ma, amikor ez a kát ember egy két- ségb# nem vonható nemes áldozatok idejére való hivatkozással újból bebocsátást kér ná­lunk, azzal az Ígérettel, hogy egyesített am­bícióval, biztosított áldozatkészséggel meg­mentik színházunknak lezüllesztett nívóját, amikor módot adhatunk nekik arra, hogy művészi munkájukat az eredményesség kilá­tásával ismét fölvegyék nálunk : nem dughat­juk el fülünket a kérés elől és nem zárhatjuk el szivünket a rokonszenv érzései elől. Hálátlan feladat az emberek hálájára appellálni. Megkíséreljük mégis. Hátha lesz, aki belátja, hogy nem is olyan rossz üzlet hálásnak lenni akkor, ha ez a hála tulajdon­képen a város közönségének, színházunk megmentésének fog elsőrendű művészi ered­ményeket teremnni. Ott voltam a feminista gyűlésen. A po­litikai jogok kiterjesztésének áramlata vette szárnyára, erősítette meg s viszi a győzelem felé ezt a mozgalmat is. Mert necsak meg­hamisított jelszavakban éljen a jogegyenlő­ség gondolata, de váljék valóra is minden­kire nézve, társadalmi és politikai téren egy­aránt. A fegyverforgató férfiaknak jutott ki a szenvedések nagyobbik része. De közvetve az anyák, hitvesek, mátkák, testvérek és gyermekek — és tehát a nők is átélték u sötét gyász, a féltő kin, az állandó lelki iz­galmak és nélkülözések hosszú kálváriáját; hiszen az egész ország érzi. szenvedi a há­ború pusztításainak lelki és testi gyötrelmeit.. Lehet-e meghálálni eléggé azt a mérhetet­len önfeláldozást, türelmet és nagylelkűsé­get, amelyet ez ország népe e háborúban olyan megrázó fényességgel ragyogtntott ? Ezért minden tisztességes és jószáudéku embernek arra kell törekeduie, hogy a kö­zeledő ujjáalkotás erőket megfeszítő munká­jával egy áldásos kultúra szilárd alapzata helyeztessék le; épüljön ki egy igazságos ás a valódi emberiesség nagy céljait szolgáló, állami élet, — hogy ebben az országban feltétlenül jól megélhessen minden dolgozó ember, érvényerülhesscn minden jó törekvés és nemes szellemi érték, vezessenek minden­ben a derék és jelleme« emberek — férfiak és nők egyformán. Belátom, nagy és Dehóz feladat annyi veszteséget pótolni és annyi betegséget meg­gyógyítani. Di ha minden jóérzést! ember — férfi ás nő — erős akarattal megy a cél felé; ha egész valónkat átadjuk a nagy gon­dolatnak, — lehetetlen, hogy jobb jövő ne virradjon reánk. Izzó lesz még a politikai élet atmosz­férája. Jön az uj választói jog is, friss vért eresztünk az ország elernyedt és sorvadd erezetébe, segítségünkre lesz az uj jogosul­takkal az ifjúi hév, idealizmus és lelkesedés. Éii nugy mértékben szerephez jutnak a ttok is. H iszen férfiak és nők együtt alkotják a társadalmat, az államot; együtt szenvedik át az országot érő megrázkódtatásokat és megpróbáltatásokat. Az ország, a társada­lom jövőjéért akarjuk tehát, hogy a jogki­terjesztésnél u nők jogai minél inkább ér­vényesíttessenek. Mert a női lélek emelke­dettségétől, a nemes és szép dolgok iránti fogékonyságától; a nők emberszerető érzé­kenységétől és igazságérzetétől, gondos és lelkiismeretes munkásságától és sok más je­les tulajdonságától csak a politikai élet tisz­tulását. és erkölcsösödéeét, hasznos alkotá­sokban tartalmasabbá tételét várhatjuk. Ezekről óhajtottam volna a feminista gyűlésen is néhány szóval elmélkedni. De eladottam a szótól, mert az idő rövid volt. Különben is a gyűlés vezérszónoka szépen, okosan beszélt s a célt teljes mértékben szol­gálta magvas fejtegetéseivel. E helyen még csak arról akarok meg­emlékezni, hogy a nők politikai jogairól m ár hangzottak el nyilatkozatok e városban. így 1901-ben a szatmári függetlenségi és 48-as párt akkori elnöke nagyobb beszédet tartott egy gyűlésben. — amelynek során, többek között a választói jog kiterjesztéséről be­szélve, általános helyeslések mellett a követ­kezőket mondotta: „ ... választó legyen minden önjogu nő, aki 10 koronával adózó föld vagy ház­birtokkal, mint tulajdonával rendelkezik, A rali amerikai Kim Qnaiity cipói iizárólaps raktára. Talpba vésett szabott ár!!!

Next

/
Thumbnails
Contents