Szatmár És Vidéke, 1917 (34. évfolyam, 1-53. szám)
1917-06-26 / 26. szám
SZATMÁR ÉS VIDÉKE. 3 HONFIDAL. „Tied vagyok, tied hazám, ÍE szív, e lélek. “ Szól a haza : „ Pénzed nélkül Én meg nem élek1* Pénz nekem a mindennapi Plédéi, Honfi vagy, ha hadik ölesönt Jegyezel! Hatósági füst és tűz- okádó a városban. Még béke időbeli intézmény. Állami támogatás mellett száguldja körül a várost mindnyájunk gyönyörűségére és egészségének radikális emelésére. Nem is tudjuk elképzelni, mi volna, ha nem lenne. Ha az istenek egyszer nélkülözhetlennek találnák és a maguk használatára besorozván, elvinnék tőlünk. Micsoda kitűnő szerszám volna viharfellegek gyártására, amelyek sűrűségűkben, vésszel és tűzzel terheltségükben vetekednének a legöregebb fellegekkél. Azt hiszem, mindenki tudja, hogy a kis vasútról van szó. Hihetetlen, hogy a város elsői között senki sincs, aki ez ellen tenne valamit. Amikor a Rákcóiz-ut- cáról teljes gőzzel befordul a mozdony a Hámjj^János-ut- cára, — a polgármester ur ablakait ostromolja a tűz és füstfel leg bűze, — a Deáktérre rohanásában a főkapitány helyettes urat üdvözlik a szikrák és az át nem látszó füstgomolyok, majd végig simogatják köröskörül az egész deáktéri korzót, üzleteket, jótékonyan elborítva leplükkel az izzó napot. Ezeket a mozdonyokat nem volna szabad végig ereszteni a városon. A nyári hőség idején épen nem, amikor a levegő teljesen mozdulatlan és ,a füsttömeg nem bir szétoszlani. A sürgős és erélyes intézkedést a város egészségügye követeli. — Gyümölcsuzsora a szatmári piacon. Még alig került piacra a gyümölcs, még alig néhány kofa érusit földiepret vagy cseresznyét, a rémes uzsoráskodás már előre veti árnyékát. A gazd- asszonyok csak a legnagyobb nehézségek mellett tudják beszerezni a napi szükségletet ás most jön a legnagyobb küzdelem a befőzéshez szükséges gyümölcsök vásárlása, ami — ahogy jelenleg látjuk sokkal fáradságosabb less, sem mint hiszik. Sőt a közönség legnagyobb részének lehetetlen lesz, legfeljebb a hadiszállítóknak fog sikerülni a gyümölcsbeszerzés. A legnagyobb baj az, hogy a kofa urak és asszonyságok már kora reggel rá teszik kezüket a vidéki termelő által h piacra hozott gyümölcsre, s önhatalmúlag szabják illetőleg verik fel az árát annak az egekig. Egyik másik sátor előtt érdeklődni merészkedtünk az árak iránt, egy liter cseresznye a selejtesből 2 K, a szebbje csekély 2 K 40 f és ha erre elszörnyülködai merészkedünk a kedves kofa uraknak és termetes kofa hölgyeknek tud szivük biztatni azzal, hogy lesz az még drágább is. Az igazi gyümölcsszezon még ebem kezdődött és már ilyen a helyzet, most gondoljuk el milesz később ? A gyümölcsárusok nem mondhatják azt, | hogy a természetnek többe került az idei gyümölcs termés, hogy megdrágultak az anyagok stb. A gyümölcsfa épen úgy meghozza vagy nem hozza meg a termését, mint tavaly, vagy ötévvel ezelőtt. Az igaz hogy a kofáknak is éppen úgy megnehezült az óletvi- szosyuk, mint másnak, de az nem indok arra, hogy tízszeresére sőt husszorossára verjék fel az árakat. A rendőrségnek még ideje korán gondoskodnia kellene arról, hogy ez a szemérmetlen gyümölcs uzsora, a mi most megkezdődött ne terjedjen. A gyümölcsárakat maximálni kell és mivel a maximálás terén már furcsa tapasztalataink vannak, intézkedui kell arra nézve is, hogy a rendeletet ne lehessen kijátszani. Most ez volna a hatóság sürgős feladata s egy kis jóakarattal meg is lehet csinálni. — Hősi halál. Fekete Jenő 17. honvéd gyalogezredbeli zászlós, a 2. oszt. ezüst vitézségi érem tulajdonosa, ki a polgári életben a helybeli Princz gyár könyvelője volt, a legutóbbi Isonzó csatában gránátlövés következtében hősi halált halt. A 28 évet élt hős, feleséget és két kis árvát hagyott maga után. Halálát ezredese részvétteljes hangú levélben közölte az özveggyel. — Hősi halált halt tisztek fényképét kérik. A m. kir. szatmári 12. honvéd gyalogezred hősi halált hűlt tisztjeinek és tisztjelöltjeinek emlékét megörökítendő, a 12. honvéd pótzász- lóalj minden elesettnek arcképét az ezred múzeuma részére megfesteti. Ez utón kérjük fel tehát az elhunyt hősök szüleit, hozzátartozóit és ismerőseit, hogy a tulajdonukban levő fényképeket, esetleg 2—3-at is, az említett célra Papp Aurél főhadnagy Eger cimáre mielőbb megküldeni szíveskedjenek. A fényképeket mihelyt nem szükségesek, azonnal visszaküldjük. Eger, 1917. junius hó 16. napján. Hazafias tisztelettel : A m. kir. szatmári 12. honvéd pótzászlóalj parancsnokság. — Halálozás. Dr. Oláh Gyula, a zsolnai megfigyelő állomás orvosa életének 87 ik évében rövid szenvedés után Budapesten elhunyt. Oláh Miklós városi rendőrtiszt é* családja nagybátyjukat gyászolják az elhunytban. — Jeney László debreceni kir. főügyészhelyettes hosszas betegség után Budapesten elhunyt. — Erős Jóssef kir. törvényszéki dijnok 26 éves korában hosszas szenvedés után meghalt. — Férjes asszony, aki muszkához akar feleségül menni. Vigan élte világát egy falusi asszony a közeli községben dolgozó hadifogollyal. Nem is csinált belőle titkot, sőt arra gondolt, hogy feleségül megy a szive választottjához. A községben,amint az alább ki fog derülni, nem igen mert mégsem kérdezősködni, hogy milyen útja van as ilyen házasságnak ; bejött tehát a városba és ott kezdett érdeklődni a hatóságnál. Itt figyelmeztették, hogy rendelet, de tisztesség is tiltja, hogy orosz hadifogollyal viszonyt kössön, mire az asszony előadta, hogy ő Bartolovics Mária özvegy- asszony, aki férjhez akar menni és erről u tilalomról mit sem tud. A rendőrségnek gyanús volt az asszony türelmetlensége, a miért is nyomozni kezdett és kisütötte, hogy az asszonynak a férje a harctéren van és hogy őt nem Bartolovics Máriának, hanem Dekics Júliának hivják. A hatóság a szerelmes szivii asszony ellen megindította az eljárást. — Felmentett rendőr- kapitány. 1915. őszén Huszt környékén a német hadsereg lovakat és szekereket vásárolt, de nem fizettek készpénzzel, hanem utalványokat adtak. Mintegy 194.000 koronát tett ki az az összeg, amiről mintegy 25 gazdának utalványt adtak, akik asután Tankóczy Gyula szatmári főkapitányhoz fordultak, hogy sürgesse ki a nekik járó pénzt. Át is adták neki az utalványokat. Tankóczy elutazott, felvette a pénzt s Szatmárra visszatérve csak pár nap múlva számolt el megbízóival, amikor is 400 koronát költségek fejében a maga részére levont. Az ügyészség 25 rendbeli hivatali sikkasztás miatt emelt vádat ellene, de u törvényszék felmentő Ítéletet hozott, sőt a tábla is. Az ügyész felebbezé*a folytán a kir. Kúria II. büntetőtanácsa a múlt héten kedden tárgyalta ezt az ügyet és megállapította, hogy Tankóczy nem hivatalos működést fejtett ki, amikor a pénzt felvette és ezért a felmentő Ítéletet helybenhagyta. — Két katona rémtette. Borzalmas rublógyilkosság történt a 21-ére, csütörtökre virradó éjszakán a szaímármegyei Vállaj községben, a káutorjánosi Mándy Géza udvari tanácsos, földbirtokos uradalmában. Két katonaruhába öltözött rabló éjszakának idején behatolt az uradalom főkönyvelőjének, G o n d a Antalnak a lakására és miután a főkönyvelőt, aki egyszersmint az uradalom pénztárosa is volt, páratlan kegyetlenséggel megfojtották, kifosztották az uradalom pénztárát, amelyből 9000 koronánál nagyobb összegű pénzt vittek el. A borzalmas gyilkosságról a napilapok részletes tudósítást közöltek, amelyet lapunk olvaeói bizonyára már ismernek. A gyilkosokat a csendőrök elfogták. Az egyik gyilkost még pénteken délután fogták el a csendőrök Szatmáron, a közúti vashiddal szemben levő Csillag szállóban, Varga Miklós volt urudalmi írnok, 83. gy. e. tizedes személyében, a másik gyilkos Orosz István, a miskolci 10. honvéd gy. e. közkatonája személyében Budapesten ktsrülhurokra. Mindketten szökött kát tonák; beismerték, hogy a gyilkosságot reblás miatt és együttesen követték el. A szerencsétlen Gonda Antalt feiboncolás után a Váliajjal szomszédos Mérk község temetőjében temették el. Úgy az uradalomban, mint a környéken nagy részvéttel beszélnek a boldogtalan emberről, aki már 14 éve szolgálta az uradalmat. Családja nem volt, testvérei harctéren vannak és a gyilkosság ustéjén várták Vállsjra 80 éves özvegy édesanyját, aki Budapesten a Dem- biszky-utoán lakik s akit fia tragédiájáról a budapesti államrendőrség utján értesítettek. — Védekezés a légitámadások ellen. A légijármütechnikn mai nagy fejlődési foka és más harcterületeken szerzett tapasztalatok nem zárják ki annak a lehetőségét, hogy az ellenséges repülők Feisőmagyarország vidékeire is ellátogassanak. Ennélfogva elővigyázatra van szükség és a tényleg fennálló lehetőségnek nem szabad készületlenül elébe nézni. Szatmár-Németi sz. kir. város biztonságának megóvása végett a császár és királyi hadsereg-parancsnoksággal egyetértőleg Ambrózy József h. r. kapitány a következőket közli: Az ellenséges repülők közeledését a 37 méter magasságban levő tűzoltó toronyban elhelyezett harang megszólaltatásával adjuk a közönség tudomására. A hsrangozást valamennyi templom harangjain és a veszély egész ideje alatt szakadatlanul folytatják. Telefon értesítésre működésbe lép továbbá a téglagyár gőzsipja is és minden kaszárnyában egy kürtös a takarodójelt fújja. Mihelyt ez a riadójel elhangzott, a következőkre kell különösen ügyelni: szabadban, a háztetőkön, az erkélyeken, az ablakok mellett tartózkodni veszélyes. Aki a szabadban tartózkodik, az lehetőleg a ház bejáratnál keressen menedéket. Aki kint a nyílt mezőkön (szántóföldön) tartózkodik és menedéket nem talál, az feküdjék a földre. Azok részére, akik többemeletes épület legmagasabb emeletén tartózkodnak a riadójel elhangzásakor ajánlatos az alsóbb emeletekre lemenni. Több emeletes házakban nincs szükség pincj helyiségek felkeresésére. Minden esetre kerülni kell az emberek torlódását. Kisebb helyiségek a légi támadás szempontjából kevésbé veszélyesek mint a nagyok. Lakások elhagyásánál különösen ügyelni kell, hogy a tűz ne égjen és a lámpák el legyenek oltva. — Gyülekezések az utcákon és tereken feltétlenül tilosak. — A liszt-kiosztás ma délután veszi kezdetét. Akácmézet bármely mennyiségben a legmagasabb napi árban veszek. BEER Miklós, Szatmár.
