Szatmár És Vidéke, 1917 (34. évfolyam, 1-53. szám)

1917-06-19 / 25. szám

2

SZATMÁR ÉS VIDÉKE.

munka most is valósággal csudákat művelt, de azért még mindenki érzi, hogy most vurmak a dönfű órák. A legnagyobb ellenség: a közönyösség. fCnnek tartalékai, rejtett fedezékekben. még mindig lapulnak, bujkálnak s csak arra lesnek, hogy tíz utpisó percekben mi módqn szökhessenek meg a kötelességteljesités körülzáró elfogatásit elől. Ezeket a bujkálóket foglyul kell ejteni. Fel kell használni ellenük fi legöregebb ágyuk zárótüzelését. Meg kell értetni a lappangókkal, bujkélókkal, hogy úgy sincs menekülés részükre. Ha hadikölcsönt nem jegyeznek: az adójuk lesz nagyobb. Jövőben ugyanis a különböző adók kivetésénél döntő súllyal fog latba esni az a körülmény, hogy az illető eleget tett-e kötelességének, mikor a haza hivó savával, a maga polgáréit a hadikölcsön zászlaja alá toborzottá ? Akii nem tett eleget, az ellenségünk. És az ilyeneket majd az adókivetés hurok- jaival fogjuk meg.

Az utolsó percek pergőtüze vagy foglyul ejti, vagy megsemmisíti a közönyösség fedezékeiben bujkáló belső ellenségeinket.

Tessék hadiköcsönt jegyezni!

Tovább drágulnak a ruházkodási cikkek

Bejelenti ezt minden kereskedő.

Akármennyire meg is nehezedett felettünk az idők járása, még szerencsésnek mondhatjuk magunkat, hogy nem fogytunk ki három esztendő alatt mindenből. Kenyerünk — habár egy kicsit keserű is — van az uj termésig, húsfélékben sem szűkölködünk, csak az árak magasak, ruházkodási cikkek is akadnak s akinek sok pénze van, ruhát is csináltathat magának. ,

A legnagyobb veszodelem azonban épen a ruházkodás tarán fenyeget bennünket, mert a készletek egyre fogynak s a termelés alig képes a szükséglettel lépést tartani. Itt, tehát a maximálás is nagy nehézségekbe ütközik s épen olyan komplikált lenne, mint a cipőnél, ahol most már igazán senki sem tudja, hogy tulajdonképen mennyit is kell fizetni. Igaz, egy kis hatósági kényszer nem ártana úgy a fehér, mint a felsőruha árusításnál, mivelhogy a gyárosok és keroskedők olyan jövedelemre tettek szert, aminőre még álmukban sem mertek volna gondolni. Amikor az első téli háború idején a 24 koronás bárány- bőr bundákért 300 koronát kaptak s ennek ellenében valamiféle nagyon is megtisztelő címmel látták el ezeket a ruhákat, akkor volt csak igazi aratásuk.

Hasonló szerencsében részesültek a fehérnemükereskedők é* divatárusok is. A fegyházban kötött 50 filléres harisnyák ára három hónap múlva 6 koronára

szökött föl. E* most ha bemegyünk sgy ruha vagy divatkeres- kedésbe és valamit vásárolunk, még mindig azzsp ajánlják az üzlettulajdonosok portékáikat, hogy tessék most megvásárolni, mert később még drágább lesz.

Szinte elborzadunk az ilyen kijelentések hallattára. Hát az 50 filléres harisnyáért még mindig nem elég 7 jíorppn, a 72 koronáé rnháért nsm elég 450 kq- rona? Úgy látszik nem. Mert elég tekintélyes azoknak a párna, akik fizethetnek, akik épen azzal büszkélkednek ország-világ előtt, hogy ők ennek a rettenetes nyomornak közepette is képesek megfizetni minden árat, amit csak kérnek. Hadd irigyelje őket a szegény nép, hadd lássa, hogy ők még most is „urak“, akiknek a háború nem ártott. És a szegény népnek milliói milyen sóvár szemmel néznek ezekre a boldogokra, akik, ha kell, ezer koronás ruhában lejtenek végig a korzón és a kávéházak parkettjén.

Reméljük, hogy az uj kormány talál majd módot ennek megszüntetésére is és megcsinálja a ruhaárak maximálását i» úgy, hogy abból elsősorban a millióknak legyen haszna s ne a meggazdagodott gyárosoknak és kereskedőknek.

A legújabb zsákmány a ruhabeszerzési segély. Ezt iparkodnak most a kereskedők kihúzni a közalkalmazottak zsebéből. És hogy ezt a shilokki Inunkét minél előbb elvégezzék — embertelen árakat vesznek mindenért.

2-4

Akácbármely mennyiségben

a legmagasabb napi árban veszek.

BEER Miklós, Szatmár.

géphez raanilla helyett para- fihált tiszta natron cellulose több ágú kiváló jó minőség franko küldés 2-3

100 kg. 800 korona.

PATRIA papírgyár

papirspárgáinak eladási irodája :: Magyarország részére : :

Budapest, VII. Rákóczi-ut 6.

Telefon 83—63.

A jövő héten eqy város sem kap lisztet.

— Az Egri Újság tudósítása. —

Aratás előtt állunk- Csak hetek választanak el bennünket attól, hogy a magyar föld életét és a hadviselés további folytatását biztositó termését csűrbe gyűjtsük. A harmadik háború« év utolsó hónapjában elérkeztünk ahoz időponthoz, amit báró Kürthy kritikus időpontnak jelzett.

Pár hónappal ezelőtt báró Kürthy azt mondta:

— Május végéig csak kibírjuk, de hogy azután mi lesz, azt csak a jó Isten tudja.

Az aggodalom iguznak bizonyult ugyan az ország több helyén, de azért nincs ok a pesBzi- musra. Helyes beosztással, takarékoskodással és főleg tavaszi ve- temények fogyasztásával okvetlenül kibírjuk az uj termésig.

Az a két és fél hónap, ami augusztus közepéig hátra van, hosszú ugyan, de n«m kell aggódni. Legfeljebb az emberek még jobban hozzászoknak a lemondáshoz.

A Haditerménynél a készletekre jövőre vonatkozólag a következőket mondták :

— Az uj termésig hátralevő két hónap lesz a megpróbáltatások ideje. A Haditermény alig pár száz waggon gabonával rendelkezik, a meiy mennyiséget a harctereken küzdő katonáknak kell visszatartani. Az első R katonaság, amely a határokat védi; a civil lakosság élelmezése — bármily fontos is, — az másodrendűvé válik a hadsereg mellett. A civilek tavaszi véleményekkel s minden mással pótolhatják azt, amit a fronton nem tehet meg a katonaság.

— A mostani gabonasziik yijtjgban a Haditermény nem tebet mást, minthogy junius tizenötödike után egyetlen vidéki városnak vagy törvényhatóságnak sem utal ki gabonát vagy lisztet sem, hanem a sorsukra bizza azokat. Minden város és hatóság igyekezzék biztosítani az ellátásra szoruló néptömegek élelmezését.

— Az uj termés még messze van. Hogy milyen lesz, még senki sem tudja; legfeljebb sejthető. A mig leka,szálljak az uj búzát, amig azt összetakaritják s cséplósre érett lesz, addig sok idő múlik el. A cséplés som megy a gondolat szárnyán s a kicsépelt gabona sem őrölhető azonnal, úgy hogy legalább hatvan nap fog elmúlni, mig megfelelő nagy készletek felett diszpouálhat a Haditerménv s azt odautaíhatja, «hoi a legnagyobb szükség lesz rá.

— Fürdők élelmezése. Szent László Püspök fürdőn a

fürdőigazgatóság szállodáiban elhelyezett fürdővendégek élelmezéssel való ellátásáról teljes mértékben egész idényre gondoskodott. Fürdővéndégek száma a mai napig 1576.

Apróságok.

Az uj kormány megalakulásától folyik ß beszéd és egymást éri a sok jóízű megjegyzés.

— Éa csak Polónyit bámulom, — mondta valaki — bogy micsoda vas szervezete lehet annak. Az élet annyi megpróbáltatása és magas élotkora dacára minden veszedelem nélkül túlesett rajta, hogy Vázsonyi lett az igaz- ságügyi miniszter.

*

Hogy mennyi kiváló és érdemes ember van mi nálunk, azt csak most, 1 «3her, látni igazán, a mikor a különböző állások betöltéséről van szó. Fővárosi tudósitónk értesítés^ szerint valóságos bucsujúrás van n miniszterelnöki palota előtt és a gőzsiklónál annyi a várba igyekező ember, hogy órákig kell várakoznia, míg az egyesre sor kerül.

— Mi van itten? — kérdi egy öreg ur.

— Kiütött a demokrácia! — mondja rá a mellette álló.

*

A kis Ugocsa igazán büszke lehet, az ő volt főispánjából egyenesen belügyminiszter lett. Képzelem, hogy akkori hívei közül bányán kopogtattak már azóta nála s nem lesz rajta mit csodálkozni, ha a kis vármegyéből a legtöbb főispán fog kikerülni. Annyi bizonyos, hogy az „Ugocsa non koronát“ mondás régi jelentését elveszti, mert mostantól kezdve Ugocsa valóságos tényező lesz. Olyan most minden ugocsai ember, mint a Napoleon katonája, zsebében hordja a kinevezést.

*

Az uj miniszterek elfoglalták hivatalukat, és ezen alkalommal felhagytak a régi szokással, nem tartottak beköszöntő beszédeket. Hát ez határozottan demokratikus vonás, meri mint Petőfi , is megmondta: „Minden Demoathenesnél szebben beszél a tett !“ Egy hibája azonban mégis van, az t. i. hogy eddig a beköszöntő beszédekből annyi' minden esetre megtudott a közönség, hogy mit csináltak volna a miniszter urak, ha tényleg csináltak volna valamit, mig a mostani újítás mellett ezt sem fogja megtudni. *

Szeretnék azonsa miniszteri tanácson úgy látatlanban jelen lenni, mikor azt fogják tárgyalni, hogy hány uj miniszteri állást kreáljanak. Mert hogy öt aligha 1 lesz elegendő, az már az előjelekből most. is nyilvánvaló. Oly hatalmas tömegekben nyomulnak előtérbe a munka,vágyó elemek, hogy szerintem tiz is kevés lesz a jogos igények kielégítésére. Es aztán nincs is miért szükmarkos- kodni. Legyen már egyezer a népnek is ünnepe, már pedig annál nagyobb ünnepe nem lehat, mintha azt látja, hogy mily sokan vannak azok, akik érette dolgozni akarnak. Demeter.

t HYGIENIKDS SZIVÁRKAHÜVELYEK!

Sajnálattal tudatjuk aT. cigarettázó urakkal, hogy mindennemű anyag roppant megdrágulása folytán kénytelenek voltunk a hüvely dobozának árát egy harmaddal felemelni.

» JEGY

1 könyvecske (sodorni való) „PAX“ cigarettapapír ára 20 fillér. — PAX VALLALAT