Szatmár És Vidéke, 1917 (34. évfolyam, 1-53. szám)

1917-06-05 / 23. szám

SZATMÁR ÉS VIDÉKE. 3 ___________________________________________ _ Mit jövedelmez a hadi kölcsön ? Egészen szárazon közöljük ti következő számítást, amiből első tekintetre kitűnik, hogy a hadikölcsünnél biztosabb és jobban jövedelmező üzlet nincsen. Az állam garantálja a 6°/# kamatozást, öt év az idő, amely alatt a kölcsönt fel nem mond­hatja. Ekkor vagy visszafizeti az egészet névértékben vagy prolon­gálja további 6°/0 mellett. Az öt évi határozott időt véve figyelembe, 10000 K-ás köl- csönjegyzés alapján a számítás a következő: A jegyzés árfolyama 100 K névértókenkánt 9fi K 30 f, — vagyis 9630 K. Minden intézet elengedi most az 50 fillér jutalé­kot, marad a tényleg befizetendő összeg 9580 K. A nagyobb pénzintézetek a folyó évben 4Y2, január 1-től pe­dig az egész 5 évi időre garan­tálva 5°/o mellett adnak a 9580 K 80°/0-a=7664 K után kölcsönt, tehát le kell fizetni készpénzben 1916 koronát. A 10000 K kötvény jövedel­mez 6°/0-t, teljes készpénzbefize­tés esetén természetesen a 9580 K-hoz 600 K kamatot. A lombard eljárás utjáni jagyzésnél murád évi haszonnak az első félévben 1%, a további időben egy egész */e kamatkülön­bözet. vagyis az öt évi idő alatt 522 K 50 f és ennek időközi ka­matos kamata úgy, hogy, ha va­laki az öt óv alatt egy fillért sem vesz föl ebből a pénzből, kb. 535 K-val kevesebbe, vagyis 9580—535=9025 K-ba kerül öt év alatt az a pupir, amiért öt év múlva az állam a teljas 10000 K-t kifizeti. A lefizetett 1916 K ennélfogva 975 K-t jövedelmez, te­hát 50°/0-ot. Űrnapja. A katolicizmus legfényesebb ünnepe az oltári szentségnek, a kenyérré testesült istenség misz­tériumának nagy napja. Csupa fénylő szollemnitás, csupa ragyo­gás, csupa méltóság és fönség. Az utcák képét csodálatosan átvarázsolják a fanyar illatú zöld gályák, a kakukfű friss szaga keveredik a bágyadt méz­édes tömjénnel. A nap a fehér színek hullámzó tumultusán va- kit, selymekbe részegül és arany hímen büszkélkedig. Harangok és lelkendező ceengetyük ének­lik tele az édes levegőt. A* aranyabroncsos csillag glóriái szentek freskóligetének madár­dala ez. Félénk sápatag gyer­tyák hintik tele méla csillagok­kal a nyár édes halavány kék­ségét és a lágyan hullámzó színes habok felett mint drága aranyos gálya libeg a himes baldachin. Szatmáron is az ünnephez méltó szokott fénnyel ülik meg ezt a nagy uapot. A szertartást maga a püspök végzi s az ünnepi körmeneten részt vesz városunk egész kutholikus népe, a ható­ságok, hivatalok és egyesületek főnökeik vezetése alatt. özv. Markovits Mihályné ___ meghalt. _____ Az zal a megdöbbenéssel ad­juk tovább ezt a birt, amit kiváló­ságaink elvesztése kelt az ember­ben. özv. Markovits Mihályné teg­nap rövid szenvedés után távozott az élők sorából. Fiatulon, ereje és ambíciója teljében érte utói a végzet, akkor, amikor a Népkonyhát, ezt az ő különös sseretetóvel körülvett in­tézményt, uj virágzásra vitte. Szive a szegények fölsegité- eét tűzte ki életcéljául. Azok közé a ritka emberek közé tartozott, akik a vagyonban csak a társada­lommal szemben tartozó kötele­zettséget látnak. Két kézzel szórta a jótékonyság áldásait. Ennek áldozata ő maga is. A Népkonyha vezetése e télen rendkívüli feladatok elé állította. Nemcsak a beszerzések, hanem naponta 300—350 szegény em­bernek kellő ellátása emberfölötti munkájába került. A téli rideg, gyakran borzasztó időben járta a hideg folyosókat, tűrte a Nép­konyha nagytermének be-be csapó fagyos levegőjét. Az. idényzárás­kor már rendkívül kimerült és összehült volt. Ezen kívül régi cukorbetegsége sulyosodott. Budapesten keresett pihe­nést és gyógyulást, e alig egy hete érkezett haza, hogy itthon örök gyógyulásra találjon. A társadalom osztatlan fáj­dalmában találjanak megnyugvást itthagyott árvái és széleskörű ro­konsága. — Uj tiszteletbeli ka­nonokok. Károly királyunk Őfel­sége Gyöngyösön május 23-án kelt legfelsőbb elhatározásával a hajdudorogi egyházmegye tiszte­letbeli kanoookjaivá Gönczy Antal esperes, szentszéki ülnök, szatmári, Újhelyi Andor szent- széki ülnök, hajdudorogi lelkésze­ket kinevezte. Gönczy Antal ér­tékes tagja a klérusnak, főpász­torai mindenkor elismerték és ho­norálták munkásságát. — Kitüntetés. A király a háború idején teljesített kitűnő szolgálata elismeréséül tahrári T a h y Márton, 12. honvéd gya­logezredbeli ezredesnek, a Ferenc József-rend hadidiszitményes tiszti keresztjét adományozta. — Előléptetett ezred- orvos. A király dr. Dasek Bálint ezredorvost törzsorvossá nevezte ki. Dr. Dasek Bálint előbb mint a cs. és kir. 5. gya­logezred ezredorvosa, majd a há­ború kitörésekor mint a cs. és kir. tartalékkórház parancsnoka működött Szatmáron. Szntmárról váratlanul rendelték be Kassára, ahol a cs. és kir. katonai parancs­nokságnál fontos hivatal tölt be. — Kinevezés. A pénzügy- miniszter id. dr. Borgida La­jos szatmári ügyvédet ideiglenes királyi adóbiztossú nevezte ki a besztercei m. kir. pénzügyigaz­gatósághoz. — Áthelyezések. B. K o­Í váts Géza bányatanácsost, tüzér- főhadnagyot a katonai hatóság a fernezelyi kohóműhöz katonai vezetőnek osztotta be. Várme­gyénk főispánja Jakó Endre közigazgatási gyakornokot Csen- gerből Szinérváraljára, Dienes Sándor h. szolgabirót Szinérvá- raljáról Fehérgyarmatra a főszol­gabírói hivatalhoz áthelyezte. — Előléptetés. S z a g h y Bertalan adóhivatali gyakorno­kot a pénzügyminiszter a szatmári királyi adóhivatalhoz adótisztté nevezte ki. — Érettségi. A helybeli kir. kath. főgimnáziumban, május 29. és 30-án folyt le az érettségi vizsgálat Bagossy Bertalan igaz­gató elnöklete alatt a következő eredménnyel: Jelesen érettek: Berger Bözsi, Csendes József, Dunay Béla, Lengyel János, Bedl Károly. Jól érettek: Hartmann József, Musztyánovics Bomán, Sztojka Tibor. Érettek: Bota Olivér, Hirsch Károly, Kozányi István, Molnár Mihály. Egy ta­nuló sem bukott el. — Dr. Szigyártó Antal meghalt. Dr. Szigyártó Antal törzsorvos, 52 éves korában Bu­dapesten elhalt. Az elhunyt Szat­máron régebben huzamosabb ideig működött, mint az 5. cs. és kir. gyalogezred ezredorvosa és tár­saséletünknek egyik igen kedvelt és rokonszenves alakja volt. Szi­gyártó 1914-ben sebesülten orosz fogságba esett, ahonnan nemrég mint csererokkant került haza. A harctéren szerzett betegségé­ben halt meg. Nyugodjék békében. — Gyászhirek. Súlyos csapás érte Szatmár vármegye egyik előkelő családját.: a buji és jékei Jókey családot. Dr. kom- játi Komjáthy Pál miniszteri titkár 42 éves korában, boldog házasságának 15-ik évében hirte­len elhunyt, a megboldogultat felesége szül. buji és jékei Jékey Bella, három gyermeke, özv. buji és jékei Jékey Zeigmondné mint anyósa, buji és jékei Jókey Ist­ván valamint buji és jékei Jékey László, mint sógorai, valamint kiterjedt és előkelő rokonság gyá­szolja. Holttestét a család Mun­kácsra szállította, ahol nagy rész­vét mellett helyezték örök nyu­galomra a családi sírboltban. — gyergyóujfalui Solioin Gusztáv Miklós, a nagyváradi m. kir. hon­véd hadapródiskolának IV-ed éves növendéke, ifjú életének 18-ik évében folyó hó 31-ón éjjel 1 óra­kor, agyhártyagyuladásban meg­halt. Temetése junius hó 1-én délután 5 órakor volt az István­tól- 26. 8z. háztól. Gyászolják: özvegy gyergyóujfalui Solirn Fe- rencné szül. Mika Anna édesanyja ; testvérei: gyergyóujfalui Soliorn Ferenc, m. kir. 12. honvédgyalog- ezredbeli hadnagy, Magda és Anna ; továbbá nagybátyjai: fel­torjai Petheő György jószágigaz­gat ó gyermekeivel és Mika Otto­kár ny. járásbiró feleségével. — Mester Károly joghallgató, Mester József timáriparos fia, 23 éves korában hosszas szenve­dés után meghalt. Vasárnap dél­után helyezték örök nyugalomra. — Egy menekült leány halála. Siegelvachs Sára 18 éves kőrösmezei menekült leány a Bercsényi-utca 7. számú ház padlásáról leesett. A szeren­csétlenül járt leány, dacára a rögtöni orvosi segélynek, pár órai szenvedés után agyrázkódás kö­vetkeztében csütörtök éjjel meg­halt. — Halálozás, özvegy id. Koos Józsefnó, szül. Nagy Zsu- zsánna 88 éves korában junius 1-én reggel meghalt. Az elhunyt­ban Koos Kálmán kereskedő az édesanyját, Gyapay István városi tisztviselő az anyósát gyászolja. Az elhunytat vasárnap délután helyezték örök nyugalomra a vasút melletti gör. kath. temető­ben, ahol a sírnál Boros Jenő ref. lelkész végezte az egyházi szer­tartást. — Szatmári György vendéglős, a „Héromcsőrü kacsa“ egykori tulajdonosa, 68 éves ko­rában e hó 2-án hirtelen meghalt. Temetése tegnap délután ment végbe nagy részvét mellett. — Lóhere a pipában. A szenvedélyes dohányzók min­den lehető módon iparkodnak se­gíteni a dohány hiánya folytán támadt bajokon. A szatmárvárosi pipás parasztok — amennyiben (ha igaz, bár ezt a dohányárusok állítják) a dohányt most már csak­nem kizárólag a tisztviselők szívják el — úgy akartuk kilábolni a dohány elmaradása következtében rájuk zudult szenvedésekből, hogy dohány helyatt száraz diófaleve­let tömtek a füstölő táplálók foly­tán árván maradt pipába. A dió­falevél erősen maró füstje fájdal­mas kiütéseket okozott a pipás parasztok különben kellőleg ed­zett garatjában, ezért most a sze- lidebb természetű lóheréhez folya­modnak, a dohányhiány okozta fájdalmak és szenvedések eltünte­tése céljából. — Vármegyei közgyű­lés. A közelebb megtartott vár­megyei közgyűlésen Csaba Ador­ján vármegyénk főispánja utalva a politikában beállott fordulatra, bejelentette, hogy elhagyja a fő- ispáni széket és meleg szavakban vett búcsút a vármegye közönsé­gétől. Szuhányi Ferenc ország­gyűlési képviselő és dr.Fulussy Ár­pád méltatták a főispán 7 éves működését, igazságosságát, pár­tatlanságát, conciliáns modorát s holott az általa képviselt politi­kának tántoríthatatlan hive volt, megszerezte a vármegye szerető­iét, tiszteletét és nagyrabecsülé­sét. Ezután a főispán megemlé­kezett a 12. honvédgyalogezred nagy hadi tetteiről és indítványára a vármegye csodálatának és hó­dolatának adott jegyzőkönyvileg kifejezést és erről az ezredparancs­nokot táviratilag értesíteni ren­delte. A gyöngyösi tüzkárosultak részére a megyei gyűjtést elren­delte és 2000 koronát megszava­zott a közgyűlés. Heves várme­gyének a miniszterelnök és kor­mányzata iránti bizalom nyilvá- nulása tárgyában kelt átirata igen élénk és nagy vitát keltett, mely­ben Szuhányi Ferenc, N. Szabó Antal, dr. Adler Adolf, dr. Jármi Béla, df- Falussy Árpád, Kende Zsigmond báró, Bónai István és a főispán vettek részt, melynek végeredménye az volt, hogy az állandó választmány javaslata egy­hangúlag elfogadtatott. Eszerint a vármegye álláspontja az, hogy : „az általános választói jognak a magyar faj supremációja érdeké­ben szükséges védelmi korlátok nélkül való behozatalát egyene­sen végzetesnek tekinti és külö­nösen kiemelni kívánja azt, hogy

Next

/
Thumbnails
Contents