Szatmár És Vidéke, 1917 (34. évfolyam, 1-53. szám)
1917-05-08 / 19. szám
Harmincnegyedik évfolyam. — 19. szám. Szatmár-Németi, 1917. m< VEGYES TARTALMÚ HETILAP. Megjelen minden kedden. Egyes szám ára 12 fillér. Laptulajdonos és kiadó: MORVAI JÁNOS. Felelős szerkesztő: Dr. FEJES ISTVÁN. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Eötvös-u. 8.; Könyvnyomda. Előfizetés egész évre 6 korona, fél évre 3 kor., negyedévre 1 kor. 50 fillér. Poliári tadkL i Végre egy rokonszenves . és izzig-vérig hazánk viszo- ! nyaihoz való gondolatot ve- | tettek föl, amelynek célja a j városi polgárság megszerve- j zése, — érdekeinek megvé- I élelmezése, elősegítése és ez- j zel annak az eredménynek I megvalósitása, hogy a váró- j sok szava a társadalom jövő alakulásánál, az ország sorsának intézésénél az anyagi és szellemi erőinek megfelelő © súllyal érvényesüljön. Amikor ez a szervezés szóban forog, — legelső kötelességnek tartjuk, hogy a közfigyelmet a polgári becsület elhanyagolt, majdnem letűnt fogalma felé irányítsuk. Az emberi, társadalmi közösségek, nemcsak az egyesek magán tevékenységéből élnek. Az egyénekétől elvont, külön szervezetük a közösséghez tartozóknak a köz irányában való munkálkodása nélkül hivatását be nem töltheti. A társadalmi berendezkedés erkölcse nem csak az emberek egyrnással szemben vallott, morális felfogásától függ, hanem attól is, hogy azok a közösségben mennyire és mily módon vállalják a közreműködést. Vagyis például a városok vagyonosodásánuk ugyan alapföltétele az, hogy polgárai szorgalmas iparos, kereskedő, gazdálkodó és a többi foglalkozást űzök legyenek, de ez magának a szervezet- nek, a polgárok összességét képviselő városnak vagyonos- ságát csak úgy jelenti, ha a város magasabb rendű céljainak megvalósításához polgárai jövedelmük arányában szívesen és becsületesen anyagiakkal is hozzájárulnak. Nevezzük a nevén a gyermeket: adót kell fizetni, alapítványokat létesíteni és adakozni mindenkor a fennforgó szükséghez képest. Már most, hogy ez urán a kézzelfogható példa után a polgári szolgáltatásnak másik elemére rátérjünk, — azt állítjuk, hogy a polgári becsület nem csak abból áll, hogy foglalkozásunk gyakorlása közben, tehát iparűzésünk, kereskedésünk, gazdálkodásunk stb. körében, vagy egymással szemben ne csal- junk és tisztességünket szeplőtelenül megőrizzük, hanem ép ily lényeges, semmiképen sem nélkülözhető követelménye a köz fenmaradhatá- sának az, hogy a polgárok a közösség munkásságában ép ilyen becsületes szándékokkal, lankadatlan buzgalommal kinek kinek erkölcsi és szellemi ereje szerint cselekvő részt vegyen. Mindenki dolgozzék az összességben az összességért, az ügyek ellátásában, a bizottságokban, a gyűléseken, egymásnak és a hivataloknak ellenőrzésében, városi és politikai jogaiknak tényleges gyakorlásában. Pusztuljon ki már egyszer falaink közül a nem törődés rákfenéje, értsük meg a változott időknek követelő szavát, hogy, amint a folyton emelkedő közterheket is csak megfeszített munkával fogjuk kibírni, úgy városunk nagyszabású újjáépítésének kötelességét is csak felfokozott közéleti tevékenységgel valósíthatjuk meg. A tiszta és teljes polgári becsület szava ezt követeli. így válik aztán a város a nemzet, a haza gazdasági, kulturális erejének kincsévé, igy lesznek a polgárok J TARCA l <5! ______ JC irefi országból. — Saját külön tudósitónktól. — III. Múltkori levelem óta nagyot fordult a világ Oroszországban. A Miljukov jegyzéke, amit az antant hatalmuknál lévő nagykövetekhez intézett, és a melyben u háborúnak a végső győzelemig való folytatását, Ausztria- Magyar- ország felosztását és Konstantinápoly elfoglalását hangoztatja, rendkívüli visszatetszést szült a a munkás és katona bizottságban, nem különben az ideiglenes kormány tagjai között. Ksrsnizky és dUseizde, a kiknél minden reggel rendesen bekopogtatok, iszonyúan fel vannak háborodva és a* ideiglenes kormány mai iiléséu hev-sen kikeltek Miljukov ellen é* követelték a lemondását, a mi elől Miljukov azzal tért ki. hogy 24 órai meggondolásé időt kért, uzzal il védekezvén, hogy azt a jegyzéket nem kell olyan komolyam venni, de hát kénytelen uc angolt, meg a franciát maszlugolni, inig az állapotok jobban megszilárdulnak. Épen készültem hazulról, hogy egyet-mást megtudjak az ideiglenes kormány ülésén történtekről, mikor hevesen kopogtatnak az ajtómon, * még alig hogy szólni tudok, már előttem áll Miljukov, a ki az ülésről egyenesen hozzám rohant. — Barátom ! — kezdi nagy felindulással — bukott ember vagyok, s ha öu nem segít rajtam, az is maradok. Tudom, hogy Kerenszkvvel és Csei/.dével nagyon jól van, arra kérem tehát, szóljon nekik az érdekemben, hogy legyenek «gy kis türelemmel és ne szorítsanak a lemondásra, mert mindent rövidesen jóvá teszek. Az a jegyzék valósággal ki volt tőlem kényszerítve, de uz ördögnek jár az esze a háború folytatásán, vagy az Önök országának a felosztásán. Ez a nyomorult Buchanan annyira a hatalmában tart, hogy nem bírok neki ellsiitállani. De most folyik az általam rendezett ellenakció, a melynek hatása az lesz, hogy az angolok pár nap alatt kámforrá válnak. Ma este már 1000 felfogadott emberem, fogja a* utcán ordítani: „Le az angolokkal 1 Halál Bachananra és társaira !“ — s miután reményem van. hogy ez a jelszó nagy népszerűségre fog találni, az ered ménv kétségtelen. Megértett? Isten vele!“ Kezet szorított és elrohant. Oly hirtelen történt az egész, hogy csak akkor vettem észre, mikor az autója messze járt, a kezembe nyomott két darab ezer fontos angol bankjegyet. Azonnal siettem Kerenszkyhez, a hol szerencsére Cseizde is ott volt és előadtam a történteket, letévén az asztalra a két darab bankjegyet. í*. — Csak tegye el, — mondták mindketten — Oroszországban vagyunk, a hol uz ilyen megszokott dolog. S ha épen megakarja szolgálni, menjen ki este a Netvsky térre és kiáltsa ön is a többivel: „Le az angolokkal! Halál Bucbanunra és társaira!“ Tőlük aztán alaposan értesültem az ülésen történtekről. Miljukov és Gucskov a hadügyminiszter, csakugyan bukott emberek, de egyelőre még nem lökik ki őket, nehogy pártjuk valami galibát csináljon. Az angoloknak pedig különösen, de a többi antantbeli követeknek is a napjaik megvannak számlálva Oroszországban. Pusztulniok kell onnan, ha azt nem akarják, hogy komolyabb bajuk legyen. S mihelyest tőlük msgtieztul a levegő, mindjárt másképen fognak ar. események fejlődni, mint a hogy eddig fejlődtek. Közben Cseizde, mig Kenagyválasztéku cipőraktárát 1 ajásljak a t. vevő kfeínsépeL mint a lepte» bevásárlási forrásíA valódi amerikai Kinn Qaality cipők íizárólaps raktára. Iém és Ä kga&gji cipsraktára. Közvetlen a „Pannónia- szálloda mellett. Talpba VÓS6tt Szabott ár!!!
