Szatmár És Vidéke, 1917 (34. évfolyam, 1-53. szám)
1917-12-18 / 51. szám
SZATMÁR ÉS VIDÉKE. 2 azt, amit műveltebb és szabadságot jobban megbecsülő országok megadtak már a maguk asszonyainak: a választójogot.“ Szegvári Sándorné a nemi betegségek elleni ankéten igy nyilatkozott: „A kettős morál szellemétől kell megszabadítani a törvényhozást, a társadalmat, a közfelfogást, ha azt akarjuk, hogy egészség és bizalom honoljon az otthonokban! Nem lehet kétféle mérték : női becsület és férfi anarchia. Hanem legyen egyféle emberi, sexuális becsület. Csak egyféle megbizha- tóság, csak egyféle tisztaság, csak egyféle hűség van. Ez az a „Neuorientierung“, amelyet ránk parancsol az óra komolysága, ha azt akarjuk, hogy népűnk megmaradt része jövőben fajunk megmen- tője lehessen.“ Mindebből napnál világosabban kitűnik, hogy a feministáktól semmi se állt és áll távolabb, mint immorális, (pláne amorális!) elveket hangoztatni, terjeszteni. Aki az ellenkezőjét állítja, az vagy nem tudja, vagy nagyon is tudja, hogy mit, miért beszél... Ámde mindhiába! •— a karaván halad, halad, előre, fel! ellenben az a néhány maradi, kákán csomót kereső dáma, aki csak megszólni tud, de az emberiség kátyúba jutott szekerét még csak meg se próbálja kizökkenteni onnan, marad, marad és — elmarad, —■_ ott messze, messze — Bugaczon, vagy —Mucsán?... Ki bánja ! — Csak hadd beszéljenek! Hadd mulassanak, ha jól esik. Az uj lakásrendelet. ügy véljük, szolgálatot tegzünk a nagyközönségnek, ha a november elején életbe lépett legújabb miniszteri rendsletet, amely a lakások béremelésére ás felmondására, a katonai szolgálatot teljesítők bérleti viszonyaira vonat- koaik, röviden ismertetjük. E rendelet valamennyi korábbi rendelkezést hatályon kívül helyez, tehát egyedül irányadó. A béremelés korlátozására vonatkozó fejezetben különbséget tesz a kis, közép és nagylakások között. A kis lakások bérét (nálunk évi 1000 K bérig) a jelenleginél magasabbra emelni nem lehet. A közép lakások bérét (a melyekért 1000 —3500 K-t fizetnek), ha a bérbeadó kimutatja, hogy 1914. február elseje óta nem emelt, vagy az eddigi bérlő személyére tekintettel a bérösz- azeg tulalacsonyan volt megállapítva, vagy, ha a netáni béremelés nem fedezi a háborús viszonyok folytán nagyon magas fentartási költséget, emelni lehet. Azonban az ilyen béremelést is, amely nem haladhatja meg a 10 százalékot, csak a lakáshivatal engedélyezheti. Nem szükséges a lakásbiva- tal engedélye akkor, ha a bérbeadó csak arra a legmagasabb ösz- Bzegre emeli a bért, melyet a lakásért 1914 febr. 1-től 1916 nov. 1-ig bezárólag terjedő időszakok valamelyikében fizettek. Ez a szabály a kis- és középlakásokra egyaránt áll. A nagy lakások (3500 K évi bérnél magasabbak), továbbá bérösszegre való tekintet nélkül az üzlethelyiségek, raktár és iroda bérletére a korlátozás nem vonatkozik, de az ilyen lakások vagy üzlethelyiségek bérét sem lehet olyan összegre emelni, amely tekintettel a lakás minőségére, a helyi viszonyokra, a felek helyzetére, a ház jövedelmezőségére és az egyéb körülményekre, indokolatlanul magasnak mutatkozik. Az 1914. aug. 1. előtt utoljára fizetett bér indokolatlanul nagynak nem tekinthető. ^ A rendeletnek ez az intézkedése nagyon sok vitát fog provokálni, mert oly határozatlan, hogy mindenki saját javára magyarázhatja. Ha az üzlet kapcsolatos lakásbérlettel, akkor az egész bérletre az üzletre vonatkozó szabály alkalmazandó, kivéve, ha a lakás a főtárgya a bérletnek, mert ekkor a lakásra megszabottak irányadók. Vitás esetekben a lafeáshi- vatal határoz. Bútorozott lakás bérét, akár fő, akár albérlet, nem lehet magasabbra tenni, mint amilyen 1916 nov. 1. napján volt. A lakáshivatal kivételesen indokolt esetben magasabb összeget állapíthat meg. A bérösszegben a szoba használatának, tisztogatásnak, bútor és ágynemű használatának és tisztításának bére is bennfoglaltatik. Ha többen bérelnek, aránylago- san magasabb bár jár. A bérbeadást egyéb szolgáltatások igénybevételéhez kötni nem szabad. Világítás és fűtésért csak a készkiadás számítható fel, amit vitás esetekben a lakáshivatal állapit meg. A megengedett béremelést a bérbeadó a felmondási időben előre Írásban tartozik a bérlővel közölni s ebben kis és középlakásnál elő kell adni azt a körülményt is, amire az emelést alapítja. Ha a bérlő e közlésre nem nyilatkozik, , vagy elfogadásáról Írást nem ad, vagy kijelenti, hogy az emelést el nem fogadja: ez okból a bérbeadó fel nem mondhat, hanem a bérlő kötales — habár egyoldalú nyilatkozattal — a megengedett mértékben emelt bért megfizetni. Szerződésben több évre kikötött béremelkedés érvényes, minden más az emelésre vonatkozó megállapodása feleknek a megengedett mértéken felüli összegre hatálytalan, a netán szedett magasabb bér a fizetés napjától számított egy év alutt elévül. II. A felmondás \ általában ki yan'zárva. Mégis rendes felmondást enged a rendelet akkor, ha a bérbeadó, vagy jogutódának: 1. a lakásra saját maga részére amiatt van szüksége, mert a vele szemben nem a saját hibája vagy mulasztása miatt történt megengedett felmondás következtében saját lakásából kiköltözni kénytelen ; 2. ha a lakás kiürítése a ház fenntartása érdekében elodázhatatlan munkák teljesítésére szükséges ; 3. ha a helyiségre közintézmény részére van elkerülhetetlen szükség; 4. ha a felmondása a bérlőnek a házi rendet ismételten súlyosan sértő tűrhetetlen, megbotránkoztató magaviseleté miatt indokolt; 5. ha a lakásra az ingatlan tulajdonosának, vagy leszármazó- jának életbe vágó fontos érdekből van szüksége és a költözési költség megfizetésén kivül nem terhesebb feltételű megfelelő lakást kerít. Ezek a szabályok a kis, közép és nagy, valamint a bútorozott lakásokra is. Bútorozott, albérletbe adott szobák albérletét 1918. febr. 1. utáni időre korlátlanul fel lehet mondani. A felmondás, ha arra a bérlő nem nyilatkozik, vagy nem fogadja e), csak úgy hatályos, ha annak indokoltságát a felmondástél számított 8 nap alatt beadott kérelemre a lakásbérleti bizottság megállapítja. (Folytatjuk.) Fizessen elő a Hétfői újságra, amely a békéért, általános választójogért, a városi polgárságért és modern város- politikáért harcol! Az utolsó „Kedden“. A „Szatmár és Vidéke“ hétfői újság lesz. Állandó a törekvésünk, hogy annak az olvasó közönségnek részére, amely olyan kedves ragaszkodással tart ki mellettünk, — habár csak heti lap vagyunk, — újságunkat lehetőleg változatossá tegyük, tartalmában emeljük. Az, hogy a politikát is — és pedig a legideálisabb programmu fajtáját — tárgyalni kezdtük, abban találja indokát. Most egy lépéssel ismét tovább fejlődünk. Ha már napilappá nem alakulhatunk a háborús nehézségek miatt, addig is, a mig ez megtörténik, hétfőn déli órákban fogunk megjelenni, amikor a városnak semmilyen friss lapja nincs. Budapestről csak a vasárnap reggeli lapok jönnek meg, tehát teljes 24 óráig tudósítás nélkül áll a város. Az első hétfői számot karácsony előtt adjuk a piacra. A hétfői lapok mindenütt nagy népszerűségnek örvendenek és reméljük, hogy gyors, pontos és megbízható híradásainkkal rá fogunk szolgálni az elismerésre. Kitüuö kartársunk vállalta Budapestről a tudósítást. Egyúttal bejelentjük azt is, hogy még béke időre is nevetségesen csekély hat koronás évi előfizetési árat 10 K-ra, példányonként 20 f-re emeljük. Ezzel a távirati és telefondíjak és a papírárak nincsenek megfizetve, azonban hisszük, hogy majd a béke idők kárpótolni fognak bennünket. Fogadják szívesen olvasóink ezt a nagy megterhelésünkkel járó uj alakulást, szíveskedjenek előfizetési dij- jaikat mielőbb beküldeni, minthogy most minden példány drága és csakis azoknak küldhetünk újságot, akik hátralékban nincsenek. Egy kis számítás. Édes apám szokta mesélni, hogy az édesanyja, — már mint az én öreg anyám, — egy ezüst húszassal (33 pengő krajcár) ment ki bevásárolni a piacra s ez az egy ezüst huszas bőven födözte a napi szükségletet, még cseresznyére is került belőle a hét gyereknek.
