Szatmár És Vidéke, 1917 (34. évfolyam, 1-53. szám)

1917-11-27 / 48. szám

POLITIKAI ÉS TÁRSADALMI HETI ÚJSÁG. Harmincnégyedik évfolyam. — 18. szám. Szatmár-Németi, 1917. november 27* Megjelen minden kedden. Egyes szám ára 12 fillér. Laptulajdonos és kiadó: MORVÁI JÁNOS. ■MHHiiSS Főszerkesztő: Szerkesztőség és kiadóhivatal: Dr. FEJES ISTVÁN. Felelős szerkesztő: Dr. MARKOVITS ALADÁR. Eötvös-u. 8.; Könyvnyomda. Előfizetés egész évre 6 korona, fél évre 3 kor., negyedévre 1 kor. 60 fillér. A nők választójogba» Annak a szívós és cél­tudatos agitációnak, amit a magyarországi nők politikai érvényesülésükért kifejtettek, örvendetes eredménye van. A választó jogért ala­kult kormány a nők aktiv és passzív választójogát szé­les terjedelmében fölvette ja­vaslatába és igy, ha a ter­vezet igy emelkedik törvény­erőre, a ' magyar nők szót kapnak az ország sorsának intézésében. E jelentőségében nagy­szabású eseményről csak szim­pátiával lehet megemlékezni és a dolgozó nők előtt, ennek a sikerüknek alkalmából a legmelegebb üdvözletünket kell tolmácsolnunk. A nők a politikában, — pár év előtt még utó­TARCA. /a rj az olasz JL6V61 harctérről. (Saját külön kiküldött harctéri tudósítónktól.) in. Tek. Szerkesztő Ur! Még ugyan Velencében nem vagyunk, de nemsokára ez is megtörténik. Nagyon rohamosan mentünk előre, s ha közbe nem szólok, talán már ott is volnánk, azonban amikor a Piave folyóhoz értünk, azt mon­dom Bellow tábornoknak : „Bará­tom, ez igy nem jól van, a tem­pót lassítani kell, hadd szedje össze egy kissé az ellenség magát, s nem fog ártani egy kis pihenés a mi embereinknek sem!“ így történt, hogy a Piavé­nái rövid időre megállottunk. Ne­kem ugyan még más okom is volt. Konrád, aki Tirol felől jön sere­—. nov. 27. piának tűnt föl. A nőkről a mesterségesen informált köz­hangulat nem volt valami jó véleménnyel. Nemcsak a férfiak közt, hanem maguk­nak a nőknek táborában is tekintélyes számú, meggyő­ződésből való ellenzője volt a jogokban részesítésüknek. Az a másodlagos hely­helyzet, ami a nőt évszáza­dokon keresztül megfosztotta a nyilvános szereplés lehető­ségétől, távol tartotta attól, hogy véleményét, akaratát a közügyekben nyilváníthassa, vagy érvényesüléshez jut­tassa, — lassanként azt a felfogást vitte be az általá­nos tudatba, hogy a nő nem is képes nagyobb szellemi kon­cepcióra, hogy szellemi ereje kisebb volna a férfiakénál. gével, futárt küldött hozzám a következő sürgő« levéllel: Kedves Ripp! Nagyon kérlek,azonnal gyere ide, mert igen fontos megbeszélni valóm volna veled: hived Konrád «. k. Persze, hogy rögtöni lóra pat­tantam és késedelem nélkül nála voltam. Elég fontos volt, amit kérdezni akart. Előtte áll a Tómba erőd, melyet az olaszok bevehe­tetlennek hirdetnek és a útig ez el nem esik, nem lehet előre ha­ladni. Már most az a kérdés, hogy mit csináljon ? Ha egyeneseu neki megy, az roppant vóráldozatba kerül, a mit pedig Ő nem akarna. Azonnal tisztában voltam a hely­zettel. Hasonló esetem volt Ver­dun ostrománál, ott is az ón taná­csom segített. Ilyenkor az oldulozó támadás a célravezető, amely egy­részt az ellenséget állandóan za­varban tartja, másrészt pedig a látszólagos szemben való támudás­Erről a felfogásról az i újabb idők története frappáns | tényekkel mutatta ki, hogy .teljesen hamis. Ahol egy pálya a nők előtt megnyílt, ép oly- arányú közép tehet­séget, ^ép olyan számú kima­gasló alakot produkált, mint az a dolgozó férfiak között van. Azt is észre kellett végre venni, hogy a nők igenis gyakorolnak befolyást a köz­ügyekre és pedig, mivel nyíl­tan nem tehették, a politikai élet kulisszái mögött: a csa­ládban, a társaságban. Ez a helyzet magában hordta ve- ■ szedelmességét, mert titkos, ellen nem őrizhető, vitatko­zás és nyilvános kritika nél­küli érvényesülés volt és in­kább birt a jogosulatlan int­rika dehonesztáló jellegével. A nőkben a politikában a mérséklő, idealisabb, ne­mesebb felfogások és célok küzdői táborának erősítőit sál folyton urra kényszeríti, hogy a főerejét itten Összpontosítsa, s a vége rendesen az szokott lenni, hogy a siker gyorsan bekövetke­zik. Igaz, hogy ez Verdunuél el­maradt, de ennek oka az volt, hogy az általam készített tervtől egy pontban eltértek, ami Falken- hayn közbelépésének volt követ­kezménye, amiért ő aztán kegy- vesztetté is lett és csak hosszabb idő múlva sikerült a császárt irá­nyában kiengesztelnem. Azért fi- gyelmaztettem Konrádot is erre a körülményre, aki meg is Ígérte, hogy pontosan a megbeszélés sze­rint fogja a támadást megcsinálni. Nem is kételkedem benne, hogy az eredmény rövidesen igazolni fogja az én felfogásomat. Az, uj olasz hadvezért, Diaz tábornokot nagyon jól ismerem. A tripoliszi háborúban Caneva vezérnek volt az adjutánsa. Hogy ő is jól ismer engem, azt egy fo goly tiszttől hallottam, aki szerint a király előtt ilyen nyilatkozatot tett, mikor a fővezérséget neki reméljük, akik természet adta gyöngédebb lelkületűknél fog­va a szociális megértés irá­nyában fognak dolgozni. A demokrácia nyílt, igazi bajnokait reméljük bennük, akik minden titkos törekvés­nek ellene fognak szegülni, ami az emberiségre, a társa­dalomra, a családra fájdal­mat., igazságtalan megterhe­lést hozna. A nőkben a családi ér­zés, az emberszeretet érzése eddigi helyzetüknél fogva jobban ki van fejlődve, mint a férfiakban, — ezért a bé­kének elszánt harcosaivá, a háború kérlelhetetlen ellen­ségeivé kell válniok. Anyák, leány testvérek sohasem lesznek a háborús okok szószólói. Végül az állami köteles­ségek fölismerésében és meg­valósításában nagyszabású kezdeményező és megvalósitó munkát várunk tőlük ott, Mr és vidéke ligugyolft cipőraktára. Közvetlen a „Pannónia“ szálloda mellett. A valódi amerikai Kiij Quality cipők kizárólaps raktára. Talpba vésett szabott ár!!! átadtn : „Minden jó volna Felség, csak egy a baj, hogy ott van a* az átkozott Ripp, aki már Tripo- liszban is annyi bajt csinált ne­künk.“ Mire a király szomorúan csak annyit mondott: „Hát bizony azt magam sem nagyon szeretem.“ Bellow tábornokkal tegnap nagy csapatszemlét tartottunk és örömmel állapítottuk meg, hogy a hangulat kitűnő, a legénység türelmetlenül várja az előre való menetelt. Az este nagy meglepe­tés ért bennünket, egész váratla­nul betoppant hozzánk a császár, akivel aztán majdnem éjfélig be­szélgettünk a háborús dolgokról. Da a meglepetés a vágón volt iga­zán, mikor hozzám fordulva rövi­desen kijelentette, hogy tulajdon- képen ón miattam jött ide. Flan­driában ugyanis az angolok na­gyon elbizták magukat, tehát fel­tétlenül szükséges, hogy oda men­jek, s miután az olasz harctéren most minden rendben van, reméli, hogy kérését teljesíteni fogom ó* holnap reggel együtt fogunk el-

Next

/
Thumbnails
Contents