Szatmár És Vidéke, 1916 (33. évfolyam, 1-52. szám)
1916-05-30 / 22. szám
2 SSATMÁR ÉS VIDÉKE. A miniszter újabb rendelete azonban módot ad az iskola padjairól most katonának készülő diákoknak is arra, hogy ne károsodjanak meg tanulmányaik elvégzésében tv haza hivó palancsáru lel- keeeddésstíl teljesített katonai kötelezettségük következtében. A katonáskodásra készülő diákok nem kötelesek május 29-én bevonulni, hanem ehelyett részt vesznek a miniszteri rendelet értelmében rendezett előkészítő tanfolyamon és a vizsga végeztével junius 30-án kell a legfiatalabb diákujoncoknak bevonulni csapattetteikhez. Természetes, hogy azok a tizennyolc éves újoncok, akik nem középiskolai tanulók, vagy akikre nem illik a kultuszminiszter rendeletének valamely feltétele, változatlanul május 29 én vonulnak be. Apróság-ok. A francia köztársaság elnöke ugyancsak keményen beszél a béke ellen. Majd csak akkor lehet békéről sző, mondja szilárdan, ha a németek könyörögni fognak érte, mert a végső győzelem az övék lesz. Látszik, hogy igazi ügyvéd, a ki körömszakadtáig védi a fele érdekét, s minél rosszabbul áll a per reá nézve, annál hangosabban hirdeti, hogy végezetül neki lesz igazsága. Fogja még ő adni olcsóbban is. ■# Grey az már egészen más ember; ó már más húrokat penget. Eddig ö volt a nagy iutrikus, a nagy felidézője a világháborúnak, a ki nem akart egyebet, mint Németországot kiirtani a földszinérő!, Ausztria-Magyarorszá- got pedig feloszlatni a többi országok között és most kezdi az ártatlant játszani. Soha sem volt ellene a békének, de mindig ellene volt annak, hogy háború legyen, hanem azokkal a németekkel nem lehetett bírni, erővel háborút akartak. Maga sem hiszi, a mit mond, de olyan sem akad, a ki neki elhigyje. * — No mi az újság Péter ? — kérdi az Ur öreg szolgáját, mikor a reggeli postával beállit. — Itt van egy hosszú kérelem, hogy hallgasd meg az olasz papok imáját. Kilenc napi könyörgést rendeltek el az olasz fegyverek győzelméért. — Lökd a papír kosárba ! Majd adok én nekik győzelmet, a miért olyan gyalázatos mddra cselekedtek. A papok meg csak imádkozzanak, az az ő dolguk. * Fiatal zászlós, egy jó barátom fia látogatott meg a napokban, aki az olasz frontról jött haza 40 napi szabadságra, hogy az érettségit letegye. A nagy vitézségi érem diszlett a mellén, a mi azt mutatja, hogy megállta a helyét emberül. Gratuláltam neki a vitézségéhez. A vizsgáról is szó esik, de az én zászlósom arca egyszerre nagyon komoly lesz. — Micsoda? csak nem félsz attól a vizsgától, aki annyi olaszt legyűrtél ? — kérdem tőle tréfásan. — Hiszen, ha a tanárok is olaszok volnának 1 — felelte rá komolyan. * A hét legnagyobb szenzációja, az uj h. főkapitány, a kiről minden körben szó esik, s bár még az állását el sem foglalta, a kritika már is alaposan megdolgozta. Ha mind papírra tennék és egy kötetben átnyújtanák í neki, a mit ez idő alatt róla elmondtak, abból apróra mindent megtudna, a mi rá vonatkozik. — Én csak annyit mondok. — jegyezte meg egy társaságban valaki — hogyha rá tudja szoktatni a rendes felkelésre ama bizonyos urat, akkor csakugyan jó főkapitány lesz belőle. Demeter. Ajánljuk a hölgyek figyelmébe a közismert és az egész művelt világon nagy feltűnést keltett Földesféle Margit-crémet, szappant és pudert. Ez a három cikk a szépség titka. Gyermekkatonák. Gyermekarcu, sugár legénykék, Tegnap még a széltől is védték, S im, láss csudát, már hadba szállnak, Jegyesei hősi halálnak Dicsőséges, hősi halálnak 1 Még alig éltek, szét se néztek. A húsz tavaszig el sem értek, S már mennek mennek... Hová mennek? Oh, jaj, mi lesz a vége ennek ? 1 Hősi halál lesz vége ennek. Bujócskát játszt.ak még nem régen, Labdáztak a virágos réten; Anyacsóktól meleg az arcok, S már vivjált a rettentő harcot — Azt a kegyetlen véres harcot! De sok megy el s de kevés vissza, Vérét a föld hánynak beissza.' Hány ifjú életet takar a föld be, Hány szív porlad idegen földbe’ Jaj, idegenbe’, s nem magyar földbe’ Minket vinnének, véneket, bár, Ha meghalunk, érettünk nem kár. De ők ! De ők ! Ki vált fel minket ? Ki szántja s védi földjeinket ? Áldott, fekete földjeinket!? . . . Benedek Elek. Tizennyolcévesek nótázásától hangosak az utcák. Tizennyolcévesek. Az élet hajnalpirja s vérükkel már is pirosra akarják festeni a földet, amelyen nem is olyan régen bolyonganak. Tizennyolcévesek. Tegnap még az iskola padjába faragták egy kis szőke vagy barna j leány nevét, tegnap még era- ] lékkönyvbe Írtak egy Bider- ■ mayer-verset a nefelejcsről és holnap már a halál jegyesei, a harc vőfélyei lesznek. Tizennyolcévesek. Szelíd és álmodó szemük az élet arany napsütésén ámul. Floreál orgonavirágtől mámoros hónapja most bontja első rügyeit fiatal lelkűk kertjében és ők oda indulnak, ahol az ágyú ércnyelve hirdeti a sorsot, ahol a gépfegyver kattogása a végtelen melódia. Tizennyolcévesek, milyen csodálatos is, hogy ők fogják védeni, megmenteni és diadalra segiteni a magyarság életét, amelynek ők még alig lehettek részesei. Bizony ti öregek, akik mindig lenézitek az ifjúságot, mert lázasan és boldogan forró mustja nem adja meg az elszált évek ódon zamat át, és mert forradalmas vére májusi ritmusokban lüktet izzó halantéka mögött, ti, öregek, akik a megszokás szövőszéke mellett egykedvűen és egyhangúan szövögetitek az örök sablon boldogitó szálait, gondoljatok most rájuk, nézzétek jól meg őket, a tizennyolcéves fiatalság csillogó szemű és feszülő izmu légióját, amely dalolva, ujjongva, evoézva megy megy, győzni vagy halni, hogy a ti szövőszéketek épen maradjon, hogy a ti kedves éveitek csűrben gyűjtött termése bán- tatlanul álljon, hogy a ti régi vidám szüreteitek óbora ne omoljon a porba. Tiszteljétek az öregséget ! Helyes és méltányos e mondás, az öregséget, nely Cincinnatus és Washington derűs és nemes bölcsességét sugározza, mint az őszi nap hervatag aranya az utolsó és igy oly igen kedves meleget, de szeressétek a fiatalságot, amely egy virulóbb tavasz, egy tisztább magaslat, egy boldogabb világ Ígéretét eosabb módját, a párhuzamos üldözést biztosítja és hogy itt igen nagy eredményt érhetünk el. Esetleg itt szivén találhatjuk az ellenséget! A német hadvezetőség a terv keresztülvitelére Mackensen vezérezredes hadseregét rendeli erre a harctérre, ahol a legnagyobb csend van, a seregek egymással éppen csak szemben állanak, mintha nem készülne semmi, inig a Pflanzer-Baltin, a kárpáti seregek és a Visztulától északra álló erők az oroszok figyelmét élénk harci tevékenységgel a nyugat- galiciai harctérről elterelik. Hin- denburg Oroszország északnyugati része ellen támad. Below tábornok pedig Kurlandban nyomul elő, hogy az erős orosz erőket magukra vonják. Mackensen pedig a cs. és kir. 6. hadtest mögött ezalatt gyorsan, a legnagyobb csendben és titokban gyülekezteti hadseregét. Azután megkezdődik a nagy csata. Május elsején József Ferdi- nánd főherceg hadserege Tarnow- tól északra átkelt a Dunajeceu, hogy a nyugatgaliciában lévő orosz tartalékokat magára vonja. Május 2.-án pedig megszólal 1500 ágyú érctorka, négy óra 5 hosszat zúdít vasfergeteget az orosz állásra, amely előtt és alatt a gyalogság rohamtávolságra megközelíti az orosz állásokat, elpusztítja az állások előtt lévő akadályokat, majd rohamra megy s délután 5 órára Gorlice-Maiaston- Grommik között, 35 km. szélességben át volt törve a front! Harmincezer fogoly, 22 ágyú, 64 gépfegyver volt a zsákmány! A következő napokon az oroszok megkísérlik még, hogy a hátrább előkészített második és harmadik védelmi állásokban állítsák meg győztes hadainkat, de ezt már megállítani nem lehet! Május 3 án a 10. honvéd gyalogezred hétszeres rohammal tör be az orosz állásba. Május 5 én József Ferdinánd főherceg hadserege is — és beveszik Tarnowot. Most már végleges a siker. A gorlicei áttörés következtében a kárpáti orosz hadseregek katasztrófája elkerülhetetlenné vált. Az oroszok kénytelenek a duklai horpadástól délre elhelyezett erőik nyugati szárnyát visszavonni, de már elkéstek, mert most már a Boroevics-hadsereg is megkezdi az üldözést, az oroszok hátamögött már a mi hsdaiuk vannak és igy az orosz Brussilow-had- seregnek csak roncsai menekülhetnek s két orosz hadosztály pedig j teljesen megsemmisül. A továbbiak folyamán az i oroszok azt remélik, hogy a Wis- > lok-folyó mentén foglalhatnak ál- | lást, úgy hogy a Nida-folyó menti I és a Lupkovtól keletre húzódó i állásaikat megtarthatják. De re- { ményeik csakhamar füstbe mennek. 1 * Alig, hogy megkíséreltem a terv megvaiósitását, a 39. honvéd had- t osztály csapatai május 7-én este I rohammal beveszik Krosnot, a Böhm-Ermolli hadsereg ugyanazÍ nap elfoglalja a lupkovi hágótól keletre lévő orosz állásokat, úgy s hogy az oroszoknak az uzsoki szó- \ rosig kell hátrálni. Az oroszok most. Kzezov- [ Sanok-uzsoki szoros vonalában j akarnak mcgallani, de csapataink f továbbra is nyomukban vannak és a négynapos Bzezow-sanoki csatában az oroszok újra vereséget szenvednek s a San vonalra vonul- jj nak vissza. Az orosz haderő megrendült. Többé már nem állhat ellent fegy- ' véreinknek. Egymásután vesztik el a San-vonalat, Przemyslt, Lem- berget! Evután megkezdődik a győzelmes előnyomulás a Bug és Visztula között. Egymásután esnek el az orosz várak ! Az orosz hadsereg egymásután többszörösen megverve, májustól augusztusig csak foglyokban több mint egy millió embert vészit és a szövetségesek 2000-nél több ágyút zsákmányolnak ! Mindezen óriási nagy eredmények kiindulópontja, közvetlen előidézője a Goriice-tarnowi csata! Ez a nagy csata nem csupán hatalmas, nagy ellenfelünktől az orosztól szabadított meg. hanem közvetve, — miután az orosz erők megbénulására vezetett, — lehetővé tette, hogy az oros.í harctéren felszabaduló seregeinket Szerbia ellen vessük és hogy Szerbia elvegye méltó büntetését, lehetővé tette, hogy az oroszok balkáni vezetőszerepéfc hosszú időre megsemmisítsük, lehetővé tette, hogy legálnokttbb és leghitszegőbb ellenségünknek, az olaszoknak Albániára vágyó tesveit örökre tönkretegyük és lehetővé teszi valószínűleg nemsokára, többi ellenségeink fölött is a végső diadalt!
