Szatmár És Vidéke, 1916 (33. évfolyam, 1-52. szám)

1916-04-18 / 16. szám

2 ' SZATMÁR ÉS VIDÉKE. 30-ikán éjjeli 11 órakor követke­zik be: az órákat ekkór 12 órára igazítják és így előreigazit va tart­juk óráinkat szeptember 30-án éj­iéiig, amikor viszont egy árával visszahajtjuk a mutatót és bele­zökkenünk a rendes kerékvágásba a téli időrendbe. A praktikus, okos rendnek óriási nemzetgazdászati jelentősége van. Németországban 80 millió márka, a monarchiában 56 miiló korona megtakarítást érünk el csupán a főbb üzemek világításá­nak megtakarításánál. A szezonvégi színházi életet a Balia esték után Fáy Szeréna, a budapesti Nemzeti Színház művésznőjének vendégjá­téka tette emlékezetessé. A két első előadás nagyon is gyér ezámu közönség előtt, melynek oka a darab helytelen megválasztása volt. Olyan két darabot tűztek műsorra, melyebben Beregi Oszkár s több fővárosi művésznő szerepeltek ná­lunk. Annál jobban sikerűit a mű­vésznőnek harmadik játéka, Heger- man drámájában a „Remény“-ben. Hatalmas drámai ereje « kiforrott művészete ritka műélvezetet nyúj­tott közönségünknek. Fáy Szeréna után újra Bállá Mariskát szere­peltették négy estén át. Az Évá­ban, Erdészlányban, Tatárjárásban s Cigányszerelemben lépett föl. A hadi Falurossza ma, kedden este kerül színre a városi ssinházban. A jól ismert régi magyar népszínművet, melyet a József főherceg és báró Hazay Samu védnöksége alatt álló cseh­országi magyar Katona Otthonok javára adnak elő, ez alkalommal katona-művészek játszák a szín­társulat közreműködésével. A vendég művészek tegnap este érkeztek meg. Göndör Sándort Schneider István főhadnagy, Gonosz Pistát Iványi Sándor, a Katona Otthonok főrendezője, Feledi Gáspárt Vámos Jenő, Andris cigányt Szigeti Jenő Misézni szoktam a lővőárok- ban is, aminek igenörülnek a ka­tonák. — Igen soká emlékezetes marad számomra a március 25 és 26-ikának megünneplése. Március 25-ikén a nyílt lövőárokban mutattam be a legszentebb áldo­zatot. Mídő kedves, minő megható volt ez áldozat ! Oltárul egy kis faállvány szolgált, melyen még csak kevéssel előbb állott ez őr­szem. Katonáim sűrűén álltak a szűk árokban » .. . Fejünk felett mo«o- lyogva ragyogott a tavaszi nap­sugár s bearanyozta, glóriába fonta az Ur szent testét. Tavasz kez­dete lóvén, a kis dalos pacsirták sem hiányoztak szentmisénkről mert felettünk, a légben, fennen köszöntötték a boldogságos Szűz Máriát. . . Minden ünnepelt, min­den ünnepélyes volt, épp azért a diszlövés sem maradhatott el, mert majd jobbra, majd balra dördült ' egy-egy fegyver s rá a viszhang az orosztól: „pik-pák, ksz, ksz.“ Közbe-közbe egy-egy ágyú is megszólalt mindennek dacára jó katona-művészek játszák. Az elő­adáson a szatmári 65. gyalogez­red zenekara ünnepi nyitányt, fel­vonásközben pedig koncert-számo­kat fog játszani. Az előadás iránt a közönség körében nagy az érdeklődés. * Színházi műsor. Kedd : Falu rossza. A „Ka­tona Otthon“ javára. Szerda: Hermelin. Újdonság. Szomory Dezső nagysikerű szín­műve. Csütörtök: Hermelin. PéDtek s Szünet. Szombat: Mágnás Miska. Operett premier. Horváth Nusi jutulomjátéka. Apróságok. A szatmári kath. társadalom képviselete által rendezett vasárnapi hangversenyen a plébánosunk is közreműködött, a porszemről tartott egy érdekes felolvasást, a melyből sok mindent megtudott a hallgatóság a porszem szerepéről a természet­ben s különösen, hogy mily nagy mennyiség az, a mit lélegzéskor a tüdőbe beszivunk. — No most már értem, — súgja a szomszédom — hogy miért vagyok én mindig szomjas. Az a sok porszem csinálja, a mit lenyelek. * Mikor lesz vége a háborúnak, ez a kérdés van állandóan napiren­den s bár e tekintetben minden em­ber egyformán van tájékozva, mégis naponként minden ember megkér­dezi a kivel találkozik, hátha az vé­letlenül csakugyan tudna valamit. — Pontos napot nem mond­hatok, — feleltem egy ilyen kiváncsi kérdezőnek — de biztosra veszem' hogy a mikor Pista fiam a frontra indul, a háborúnak azonnal vége lesz, mert katonai hírneve már is olyan nagy. * * Fiatal gavallér, a ki bevonult katonának, eladóvá teszi a civil ru­háit. Egyik jó barátja hajlandónak mutatkozik a vásárra s szeretné tudni, miből áll az eladó portéka. — Két, majdnem egészen uj anczug, alig volt rajtam egy párszor, mennyit adsz érte — Barátom, én nem akarok rajtad nyerészkedni, azért kész va­gyok annyit adni érte, a mennyit te adtál. — Hohó! úgy nem alkuszunk! * katonáim, mintha csak kis falusi templomukba lettek volna, zeng­ték karban : — A keresztfához megyek, mert máshol nem lelhetek nyugodal­mat lelkemnek . . . Mise közben rövid szentbe­széd is volt: „Mária nem hagyja el a benne bízókat.“ A szent áldo­zat. végeztével pádig fel hangzott ajkunkról a magyarok imája: „Isten áldd meg a magyart!“ Március 26-án mintha vissza­tértünk volna az Egyház ősko­rába, mert miként keresztény őse­ink mi is a földnek mélyében hatméternyire ünnepeltük meg a legszentebb áldozatot. Gránát ellen biztossá tett földalatti helyisé­günket ez alkalomra remekszépen kápolnává alakítottuk át. E ked­ves kápolnát egy zsidó vallásu főhadnagy készítette szamomra. Jelen volt a szentmisémen is áhU tattal. Való igaz és követésre méltó, hogy zsidó vallásu tisztje­ink e tekintetben jó példával jár­nak elő. Pumpfi urat erősen szoron­gatja egyik makacs hitelezője, a ki végre is megunva a sok sikertelen beszédet, elkeseredve kérdezi tőle, hogy legalább azt mondja meg, lesz-e olyan valaki, a ki ezt az adósságot helyette megfizeti. — Azt már igazán nem tudom, mert ha a harangokat Rómába elvi­szik, akkor csakugyan még a nagy harangra sem lehet hivatkoznom. * A bécsi Rotschild bankház 36 milliót jegyzett a 4-ik hadikőlcsönre. E felett folyik az eszmecsere egy társaságban s valaki nagyon dicséri ezért a Rotschildokat. — Mi van ezen dicsérni való *? — szól erre egy heves természetű úri ember — Jia nekem annyi va- gyonom volna, kétszer annyit je­gyeznék ! — És igy mennyit fogsz je­gyezni ? — kérdi tőle az egyik kí­váncsian. — Valamivel kevesebbet, — fe­lelt rá meggondoltan. Demeter. Tiszteletbeli kineve­zések. Csaba Adorján főispán dr. Biró Elemér, dr. Nagy Barna, dr. V e r é c z y Ernő szatmári ügyvédeket tiszte­letbeli főügyészekké, Dem kő Sándor közgyámot tisztelet­beli tanácsnokká, Horváth Sándor rendőrtisztet tb. fogal­mazóvá, Oláh Miklós és Csízek János rendőrirnoko- kat tb. rendőrtisztekké ne­vezte ki. Katonai kitüntetések. Ö Felsége a király az ellenséggel szemben tanúsított kitűnő szolgá­lata elismeréséül Schamshula Raező vezér őrnagynak a vasko­rona rend 2. osztályát adományozta ; a hadiékitménnyel; egyben meg­parancsolta, hogy a legfelső dicsé- elismerés az ellenséggel szemben í tanúsított vitéz magatartásáért S c h u 11 a Ede 5. gyalogezred­beli őrnagynak tudtul adassák; A földalatti üreg vastag ho­mályában szelíden pislogtak az ol­tár számtalan kis gyertyái s hal- j vány fénnyel vonták be az oltárkő- í rttl leboruló tiszteket és katonákat. Egéuz misém alatt irtózato- ; s»n szóltak az orosz ágyuk, mert í repülőink működésben voltak. Kis | p . . . i tanyánkat is lőtték. Ren- t gett a föld s katonáim gyöoyö- | rüen, megkapó fenséggel ónekel- \ tók a „Keresztények sírjatok“ 1 ének varsszakát.: „A kősziklák repednek, Nap és hold sötétednek: Minden állat megindul — Csak a bűnös nem busul.a Mise végeztével kedves em­lékkel, mély hatásokkal gazdagon mentek haza katonáim földalatti lakásukba. „ . . így élek én itt, kün a fronton . . . Együtt élek. együtt érzek s ha kell, együtt is halok meg katonáimmal . . . Dolgozom szivvel-lélekkel, mert tudom, hogy ott, fenn a magas Égben, nem múlandó, de örök jutalom lesz a részem. Horváth József, tábori lelkész ugyancsak a legfelső dicsérő elis­merés tudtul adását rendelte el a király az ellenség előtt teljesített kitűnő szolgálata elismeréséül Steinberger Herman népfölk. hadnagynak, — Simankovics Imre 12. honvéd gyaloge.-beli tart. hadnagynak, valamint az elleuság előtt elesett Früh auf Gyula 12. bonv. gy.-ezredbeli hadnagynak pedig az ellenség ellőtt tanúsított vitéz magatartásuk elismeréséül a hadiékitményes 3. osztályú kato­nai érdemkeresztet admányozta. Kinevezés. A hadseregfő­parancsnekság Kossaczky László 12. honvéd gyalogezredbe!! főhadnagyot, a Munkásbiztositő igazgatóját, soronkivüii századossá nevezte ki> Berendelés. A debreceni tábla elnöke Csics Lajos nagy­károlyi járásbirót 3 hónapi mű­ködésre kisegítőül a szatrnárné- meti-i kir. törvényszékhez ren­delte be. Lemondás — választás. Debreczeni István kir. taná­csos, polgármester a nagykárolyi ref. egyház főgondnoki állásáról sok évi buzgó működés után le* mondott. Helyébe az egyházköz­ség vasárnap tartott közgyűlése egyhangúlag megnyilvánult biza­lommal Néma Gusztáv városi főjegyzőt s helyettes polgármes­tert választotta meg az egyház főgondnokává. Gyászhir. 8 c h e k k Ede csanálosi kereskedő élete 62-ik évében elhunyt Csanáloson. Te­metése f. hó 11 én d. u. fél 4 óra­kor volt nagy részvét mellett. Az elhunytban dr. Székely Eduárd szatmári törvényszéki biró édes apját gyászolja. Nyugtázás. A liptóujvári Vöröskereszt fiókegylet,— amely­nek elnöke Orosz Antal főerdő- tauácsos, — 7 nagy láda külön­böző fehérneműt és 51 drb pár­nát küldött a helybeli kórházak részére. E nagyon értékes és hasz­nos adományt, hálásan köszöni a V. k. egylet nevében: Szlávy Dezsőné, alelnöknő. Dr. Csomay Aladár tb. rendőrfőkapitány ismert fegyelmi ügyében e hó 10-én hozta meg az ítéletet a fegyelmi választmány, megállapítván ellenében a hivatali mulasztásokat és e miatt 300 ko­ronára Ítélte. Köztudomású, mik voltak az ő mulasztásai, nem volt rászorítható, hogy a hivatalos órákat, betartsa és ezt 10 éven keresztül csinálta, míg végre a fegyelmi elkövetkezett. Kíváncsian várjuk most már, lesz-é ennek az ítéletnek valami üdvös hatása és ha véletlenül nem lenne, ismét 10 évin kell majd várni arra, hogy a fegyelmi eljárás újból meg­induljon ?1 Műsoros estét rendezett vasárnap délután fél 6 órakor a kir. kath. főgymnázium díszter­mében a szatmári kath. társada­lom képviselete, melynek jöve­delme a katonák húsvéti megven- dégelésére lesz fordítva. A dísz­termet egészen betöltötte a közön­ség és élvezte a mindvégig érde­kes műsort, melynek előadóit lel­kesen megtapsolta. A székesegy­házi műkedvelői énekkar Sepsy Márton karnagy vezényletével Pa­taki Lajos két szerzeményét adta elő. B e n k ő József plébános a porról tartott tudományos színvo­nalon álló érdekes felolvasást; dr. Kovács Lajos ügyvéd gyönyörű

Next

/
Thumbnails
Contents