Szatmár és Vidéke, 1915 (32. évfolyam, 1-52. szám)

1915-11-30 / 48. szám

Harminckettedik évfolyam. 4B-ik szám.. Szatmár-Németi, 1915. itavímber oO. SZATM VIDÉKÉ tt#** S TÁRSADALMI, ISMERETTERJESZTŐ ÉS SZÉPIRODALMI HETILAP. MEGJELEN MINDEN. KEDDEN. Az előfizetés ára: Egész évre . . . 6 kor. I Negyedévre likőr. 60 fill. . Fél. ». . . 8.. » 1 Egyes szám ára 18 > SZERKESZTŐSÉG és KIADÓHIVATAL hóra a lap szellemi részére vonatkozó közlemények« továbbá előfizetések és hirdetések (küldendők : Morvái János könyvnyomdája, Eitrói-ntM 8. as. —v HIRDETÉSEK -v— — e lap kiadóhivatalában — jutányos árak ellenében Tétetnek föl. A hirdetőnek díjjal előre flaetenAök. Nyilttér garmond sora 20 fillér. 93 fillér, nem egy egész korona az az összeg, amit a hadbavonultak hozzátartozói napon­kint és személyenként' kapnak hadi­segély címén. Tessék e napi filléreket összegezni és aztán jöjjön az- a hires matematikus^ közgazdász, takarékossági főmester, aki kikalkulálja, hogy egy nagyobb család, vagy magánszemély, esetleg apró gyermekkel itthagyott fele- ség miként tud ebből megéfni, étkezni, házbért fizetni j a legszerényebben ruház- kodni... Mit jelent ez a kiléncven- három fillér a mai drágaságnak fene­ketlen tengerében ? Egy liter tej; néhány krumpli talán jut belőle, de egy karaj kenyérre már nem futja ki. A háború elején ez megjárta, de akkor nem gon­doltak arra, hogy a különböző uzsorá­sok milyen lelkiismeretlenül fölverik az élelmiszerek árait s ezzel raegrabol- ják azoknak a hozzátartozóit, akik a . harctéren küzdenek. A társadalom min­den rétege keservesen küzködik a meg- élhetésért és a hadseregszállitókon, továbbá a dúsgazdagokon kiviil min­denki nagyon megszorította az igényeit. A legjobban azonban a hadbavonultak hozzátartozói szenvednek, a küzdő kato­nák családjainak helyzetén haladékta­lanul segíteni kell. December hatodikétól kezdve újból szaporodni! fognak majd azok, akik erre a Jcilencvenhárom filléres segélyre kény­telenek rászorulni. Az „öreg, fiuk“ né­hány nap múlva elbúcsúznak a polgári éleitől, feleségtől^ gyermekektől^ irodá­tól; hivataltól,' műhelytől,' szerszámtól és elmennek az ország védelmének mes­terségét, elsajátítani, a határokra, ezer veszély és- mérhetetlen t szenvedés árán az országot megvédélmezni. Tizenöt hőnap alatt már sokszor bucsuzkodtunk. Az itthonmaradottak fájdalmas búcsúja, szerető aggodalma egyforma volt akár a gyermek, akár a testvér, akár az apa vonult el a harctérre. A hadbavonuló saját életének veszélyeztetését, a be­következendő szenvedéseket könnyebb szívvel viseli el, ha az itthonmaradot- takat biztonságban érzi. Dehát biztonságban érezheti-e az itthonmaradottait? Hiszen a most be- vonulók a maguk szemével látták, hogy milj’en nyomoru-ágosan, milyen keservesen.lehet tengődni abból a kilenc- venhárom fillérből, amit az állam jut­tat. Miskolcz város törvényhatósága volt az első* aki felirt a kormányhoz, hogy* emeljék föl a hadisegélyh Most az ország többi; várósai is sorban fel­írnak a kormányhoz. Akadnak ugyan olyan cinikus agyvelök is, akik azt képzelik, hogy most már a hadisegélyt élvező szegényeknek jól megy soruk,' nem kell dolgozni és akár ezreseket rakhattak félre a kilencvenhárom fillér­ből ... Akadnak tényleg olyanok is, akik visszaélnek a hadisegéllyel, az nem jelentheti azt. hogy még többen éhenpusztuljanak, mert a fiú, testvér, vagy apa a hazát védelmezi. A vissza­éléseket megakadál} ózni és megtorolni, a szenvedők nyomorát enyhíteni leg­sürgősebb kötelesség. Apróságok. Hiszen mind igaz, hogy a szerbek rászolgál­tak a legkegyetlenebb visszatolásra, egy kipusz- titani való náció, a mely számtalan tettével kimu­tatta, bogy inkább a vadállatokhoz, mint az em­beriséghez tartozik, hanem azért, a ki szombaton este látta annak az 1500 szerb fogolynak a bevo­nulását az indóháztól a fogolytáborba, annak szi­vét mélységes szánalom fogta el és megfeledkezett arról, hogy halálos ellenségének szenvedésében gyönyörködjék, még ha arra gondolt is, hogy a mi foglyaink helyzete talán ennél is roszabb lehet. * Minek tagadóéin, nekem bizony jól esett a „Szatmári Hírlap“ egyik legutóbbi számában ol­vasni a reám vonatkozó elismerő sorokat. Alig akartam hinni a szemeimnek, kétszer is megnéztem, hogy nem tévedek-é, de bizony nem tévedtem, csakugyan valóság volt. Hanem aztán elgondoltam, hogy a dicséret, a milyen jól esik -nekem, viszont lehetnek és bizonyára vannak is sokan, a kiknek épen olyan roszul esbetik s minthogy e miatt be­lém nem köthetnek, az én Gáspár barátom találja megadni az árát, a miért ezt megcselékedte. Ezt pedig igazán sajnálnám. « Valakiről beszélgetnek egy társaságban, hogy anyagilag nagyon meggyengült és találgatják, hogy mi lehetett ennek az okozója. — Mi lehetett ? — szólal meg az egyik je­lenlévő — Hát lehet Szén ma csodálkozni? Nem kell hozzá egyéb, mint egy fél öl fát és két mázsa szenet hozatni, hogy az ember egyszerre tönkre menjen 1 * Moratb őrnagy, a hires katonai szakíró, a ki pár hónappal ezelőtt olyanformát irt, bogy a dolgok mostani állása mellett a bábom nem sokára véget ér, a napokban egy újságíróval eszmecserét folytatott, a ki végül azt kérdezte tőle, hogy mit gondol, mikor fog a béke elkövetkezni. — Nem gondolok semmit,' — válaszolt a kérdésre — az az nem jól mondom, gondolok biz én, de nem mondom, hogy mit gondolok, nehogy szamárságot mondjak. •a Hogy mi lesz Romániával ? — magyarázza 'Bögre ur — majd csak lesz valami azzal is. Két eshetőség lehetséges, t. i. vagy semleges marad, vagy pedig háborúba keveredik. Hogy aztán me­lyik részhez fog csatlakozni, azt ma még talán maga Bratianu sem tudja. Én csak annyit tudok biztosan, hogyha én annak a Filipeszkunak és Joneszkunak a nyakát megfoghatnám, olyat szorí­tanék rajta, hogy soha nem lehetne többé a szavát hallani egyiknek sem. Demeter. GYERMEKLISZT csecsemők gyermekek ás lábadozók legjobb tápláléka gyomor-és bélbetegségek után Mindenkor kapható. Próbadobozt és tanulságos orvosi könyvecs­két a gyermeknevelésről teljesen dijtalnul küld a Neetlé-féle gyermekliszt társaság Wien I., Biberstrasse 5le. HÍREINK. Rigómező. Vér áztatja ismét Szerbia hires csata-! terét, Ko««ovopoljét, a mely a magyar törté­nelemben is nagy szerepet játszott a tizenö­tödik században. Ádáz harcok dalnak itt most a visszavonuló szerbek és az üldöző bolgár hadsereg között. Kossovopolje Sitnica folyó mindkét, partján fekszik, forrásvidéke a fehér Drinának, a Vardarnak és a Moravának, u a hivatalos harctéri jelentésekben sokszor em­lített, három folyónak. A Rigómezőt nehezen járható erdős hegységek, a Sav, n Kopaoni ás az albán Alpok zárják .körül. Hossza mint- egy ölven kilométernyi, szélessége pedig öt-húsz kilométernyi. Rigómezőnek egyetlen értékes bejárója van és ez a kacsaniki-i szo­ros. A mező rendkívül termékeny, de nincs megművelve. Központja mégis Középszerbia kulturális életének s kereskedelmi és közle­kedési szempontból talán éppen olyan fontos mint Belgrád vagy a dunai ut az ország déli részén. U*zkübbŐl a vonat Mitroviciig közlekedik, amely legnevezetesebb városa Rigómezőnek. Prisztina a kereskedelem köz­pontja, ahonnan a sepenicai völgybe országút és vasúti vonal vezet lé egészen Macedóniáig, Az Ibar széles medre mentén füvenyes ut vezet- Kraljevoba, mig nyugatra összekötő ut visz Frizrendbe és Albániába. A mező máé két fontos városa Ipek és Djakova. A lakos­ság, mely főként albán, két évszázad, óta. mindinkább elnyomta .a szerbeket, akik egyre jobban beleolvadnak az albán családokba. Rigómezőnek évszázados véres tör­ténete van. Itt Volt; a döntői csata. 1389-ben n szö­vetkezett bosnyákok bolgárok és szerbak és a törökök között. Ebben a döntő ütközetben halálát lelte Lázár« a szerbek híres cárjn, továbbá Murát szultán íb. A szerbek függet­lensége ebben az ütközetben enyészett el végképpen. 1428‘ban Hunyadi János szerezte vissza a szerbek szabadságát, miután előző i évben megtörte a törökök hatalmát. De Brankovics György, a szerb fejedem csúfosan fizette vissza azt a segítséget, amelyet Hunyadi János nyújtott neki. Már ükkor kitűnt a ezerbek áruló jelleme. Mikor húsz évvel ké­sőbb Hunyadi II. Murad seregével mérte össze a magyar fegyvereket, Brankovics a törökökkel szövetkezett. A hires magyar vezér 1448. október 19-én győzött a támadó és az áruló fölött és az alávaló Brankovicsot ; foglyul ejtette. Két év előtt, a második balkáni hadjá­rat idején Rigómező, amely addig török ;provincia volt, ismét- a szerbek birtokába •’ került.. Szerbiát leghíresebb csataterén mor- : zaolják most: vitézeink. * — Színházi élet. Úgy látszik a szín­ház, vezetősége nincs tisztában azzal, hogy mit lehet piros szinlappal, csuk felnőtteknek jelzéssel beadni, mit nem. Legalább is erre mutat a „Patika“ szinrehozatala. A felvilá­gosítást, az ártatlan lelkek megmátelyezését ne tartsa a színház elsőrangú kötelességé­nek, hagyja ezt az arra hivatottakra. A szombati csak fi-lnőtteknek- jelzett kabaré egy pár erősebb kiszólástól, s a darázs cti- pési eléggé Ízléstelen jelenettől eltekintve sokkal ártatlanabb dolog volt, mint a lányos családok iránti nagyfokú figyelmetlenségről tanúskodó Patika szinrehozatala. Csak saj­nálni tudjak drámai ensemblénk hiába való fárasztáeát. Bedö Ilona, K. Pongrác z Matild s Kiss Miklós tudásuk legjavát adták s nem rajtuk múlott, hogy nagy igyekezetüknek nem volt meg a kívánt si­kere. Az operett személyzet valóságos slá­gert' csinált a Drótostót; Lehár legszebb zenéjn operettjének reprizével. Áz összes szereplők kitünően megállották helyüket. — A Jótékony Nőegylet de­cember 12-ikén délután műsorral és „theA“-val egybekötött thea délutánt* rendez, melynek tiszta.jövedelme egész­ben a katonai kórházak karácsonyfái­nak diszitésére s a nemzeti hösök kará­csonyi megvendégelésére lesz fordítva. — Az első kötöké délután ma lesz a Pannónia éttermében, amelyen jólelkü nők gyülekeznek, bogy a fronton küzdő ka­I tonáink részére melegítő ruhákat kössenek. A kötés céljaira Csaba Adorjánná, a moz­galom megindítója, pamutot kellő mennyi- - ságben beszerzett és átküldötte dr. D o ma­kid y Pálnéboz, aki azt a kötőmunkában résztvevő hölgyeknek.az 50 fillér belépti-dijak ellenében rendelkezésére bocsátja. — Lorántffy-estély. A Lorántffy Egyesület dec. 5-én délután 5 órakor tartja első estélyét, a ref. nőnövelde tornacsarno­kában. Műsora a következő: 1. Nyitány; Elő­adja a helybeli ref. főgymn. énekkara. 2. Megnyitó beszéd. Tartja Domahrdi Ist­ván; az egyesület diszelnöke. 3. a) Wagner: Erzsébet belépője Tannhauser-ből. b) Franz: Gyógyulás. Énekli: Szabó Margit. Zongo­rán kiséri: Bendiner Nándor zeneiskolai igaz­gató. 4. „A Háborúról“. Felolvassa: Dr. Lene Géza egyetemi tanár. 5. Puccini: Nagy ária Tosca-ból. Énekli Szabó Margit. Zon­gorán kiséri: Bendiner Nándor zeneiskolai igazgató. 6. Liszt: Rigoletto ábránd. Zongo­rán előadja Kovács Róziika. 7. Záróének. Előadja a helybeli ref. főgymn. énekkara. Belépődíj: ülőhely 50 fillér, állóhely ée ta­nuló jegy 20 fillér. Az estély jövedelme hely­beli katouáiuk karácsonyfájára lesz fordítva. — Bendinerók hangversenye -- minta „Nagybánya és Vidéke“ írja —megvolt régre kedden. Először nov. 6-ára hirdették, akkor elmaradt. Most egyszerre előrántották műrészi kapriccal, minden előkészítés nélkül. Persze anyagi tekintetben nem jól sikerült. Még aznap is hire járt, hogy nem lesz'be­lőle semmi, nincs zongora stb. Csoda, hogy egy kis zenekedvelő, müszerető közönsége mégis akadt a szép koncertnek. Hiba volt a rendezésben. A helyek ára is nem egységes elvek szerint volt megszabva. Mert hogy 12 üléses páholyt 12 K-ért kapjon az ember, lent pedig 12 ülésért 36 koronát fizessen, az nem gyakorlati megoldása a belépődíj igaz­ságos voltának, így a páholyok telve voltak, a földszinten 2—3 sor. Bendiner Nán­dor zongoraművész a javából, művészi erő­vel, egyéni felfogással, előadói zsenialitással s két társa sem maradt mögötte. Dr. Havas Miklós varázshegedüje elragadó, az ő játéka minden kritikán fölül áll. Szabó Margit gyönyörű operaáriákat énekelt, kedves, csengő, hajlítható hangon „Paratztbeosülete“ művészi magaslaton állott. Jól esett végre egy egész­séges, énekelni tudó női hangot hallani, cir­kuszi mozgások Délkül, mint ezt most szín­padjainkon produkálják. Bendiner és Havas „Kreutzer szonátája“ továbbá Ambrozio Can- sonnetta. Bendiner'Barcarola, Hubay csárda- jelenetek feledhetetlen művészi élvezetet nyúj­tottak. Éppen igy Bendiner nagyszerű zon nagy választékú cipőraktárát NT • ^ i» f* Ä l M M r 1 • j ' 1 'li ^ j..g ±Jk.e.. 9 f ~~ ajánljak a t vevő közönségnek, mint a legolesébb bevásárlási forrást. —— Közvetlen a „Pannónia“ szálloda mellett!! A valódi amerikai King Quality cipóit kizárólagos raktára. 91£€}£BKEZTEK!!! az őszi és téli idényre megrendelt valódi box és ohevraux bőrből készült férfi, női és gyermek lábbelik,

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents