Szatmár és Vidéke, 1915 (32. évfolyam, 1-52. szám)
1915-09-21 / 38. szám
Harminckettedik évfolyam. 38-ik szám. Szatmár-Németi, 1915. szeptember 21. SZATMAR r VIDÉKÉ sis »V m vsfc." • ? 3 TÁRSADALMI, ISMERETTERJESZTŐ ÉS SZÉPIRODALMI HETILAP. MEGJELEN MINDEN KEDDEN. SZERKESZTŐSÉG és KIADÓHIVATAL hova a lap szellemi részére vonatkozó közlemények, továbbá Az előfizetés ára: előfizetések és hirdetések küldendők: Egész évre . . . 6 kor. 1 Negyedévre 1 kor. 50 fill. Morvái János könyvnyomdája, Fél » . . . 3 » 1 Egyes szám ára 16 > Edtvöa-ntoa 8. sz. HIRDETÉSEK — • lap kiadóhivatalában — jutányos Arak ellenében Tétetnek föl. A hirdetések díjjal elére fizetendők. Nyilttér garmond sora 20 fillér. A gazdagok adója. Azok az adókivető bizottságok, amelyek a húszezer koronánál nagyobb jövedelmű urakat mammogtatja, hogy a hadiadót kivethessék rájuk, az egész országban működnek s a kivételes adóalanyokat állandóan izgatottságban tartják. Ezeknek a bizottságoknak a munkája valamivel kellemesebb és kevésbé szivet tépő, mint a rendeseké, amelyek a szegény ördögökre sózzák a különféle adókat. Ami ugyanis a különböző időpontokban dolgozó rendes bizottságokat illeti, azoknak polgári tagjai vajmi sok esetben rosszul érzik magukat, mert közvetlen közelből ismerkednek meg a nyomorúsággal, a szegénységgel s ezeknek unoeuntalun hallani kell az indokolt sirámokat. Bezzeg másféle érzelmek töltik el azokat, akik a most működő bzdiadókivető bizottságokban jutnak szerephez, mert ezekben kivétel nélkül vagyonos, vagy hatalmas jövedelmű urakkal kerülnek szembe, akikről a jólét, az uruság derülten 'lenevet. Bármennyi jövedelmük legyen is azonban a gazdag uraknak, abban bajszálig hasonlók az igazi szegényekhez és a kisiparosokhoz, hogy jövedelmük bizonyos hányadát letagadni igyekeznek, még pedig nagy buzgó- sággal s olykor-olykor derültséget keltő ftír- fanggal. Az a játék azonban, amit a bizottságok előtt lejátszanak, vajmi keveset basznál nekik, mert a kivetési tervezetben megállapított summákat a bizottságok ritkán módosítják, ami aztáu nagy méltatlankodásokra ad okot. A kisemberek, a szegény ördögök, amikor kiakarják vetni rájuk az adót mondjuk ötven vagy száz korona jövedelem után, majdnem eskíidöznek, hogy mindössze busz, vagy hatvau korona az egész keresetük. Mutogatják szegényes, kopott, majdnem rongyos ruháikat, hivatkoznak éhező gyermekeikre, beteg feleségükre, adósságukra és' ki tudja miegyebekre. É9 szinte könny gyűl a szemükbe," olyanforma kijelentéseket téve, hogy a kivetendő adó végromlásba dönti őket. Ilyen helyzetben a rendes adókivető bizottságok polgári tagjai méltán érzékenyülnek el és nem kis meghatottsággal állapítják meg az illetőkkel szemben a kisebb összegekre rugó adókat. Ez az oka annak is, hogy a gyöngébb szivü nyárspolgárok nem szívesen vesznek részt uz adókivető bizottságokban. De amig azokban a megindulás nyer uralmat rajtuk, addig a most dolgozó bizottságok tagjai között semmi ilyen érzelem nem talál tanyát. És a legkisebb meghatottságot sem érzik akkor, amikor a potrobos, aranyláncos és gyémátgyürüa bankár, nagyiparos, földbirtokos, tőkepénzes és a többi, majdnem elpityeredve, nagybusan nyögi, hogy neki három százezer korona jövedelem helyett csakis kétszázezer van s igy háromszázezer után nem vethetik ki rá a hadiadót. Mosolyok támadnak a bizottsági tagok bajuszai alatt, amikor a sikerekben gazdag múltú katonai szállító siránkozva jelenti ki, hogy egyáltalában nem keresett félmilliót, mert a rósz üzleti viszonyok és a drágaság miatt egy év allatt mindössze csak háromszázötvenezer korona jövedelme volt s azonkívül egy millió korona árát drukkolt. Es akkor sem csuklanak az elérzékenyülés hatása alatt, amikor egy dús gazdag háziúr a lakbérek behajthatatlansága miatt kesereg és azt valja, hogy öt bérháza után alig maradt neki százezer korona tiszta jövedelme, amely összeg nem elég arra, hogy megszokott életmódját folytathassa. Hát most ilyen és efajta sirdogálások hallatszanak a bizottságok előtt, amelyek persze nem sok irgalmat ismernek azokkal szemben, akik millióik és százezreik dacára is kiakarnak a nagyobb összegű hadiadó fizetése alól bújni. A Jótékony Nő egylet szinielőadása. Megtelt a városi színház vasárnapeste Szutmár előkelő, úri közönségével. Az a nemes érzés, amely a mi társadalmunkban mint az áldozatokban kifogyhatatlan jótékonyság ismeretes, csakis diadalt ülhetett a • Nőegylet zászlaja alatt, amikor a világot jelentő deszkákra is bivta, a lámpák elé is szólította a mi kedves leányainkat. A törekvést, szorgalmat, lelkesedést szinte lehetetlen is volt nem méltányolnia a színházban az irodalmat, a szépet, a tisztaerkölcsöt ke- reső és élvezni nagyon is tudó közönségünknek, mivel nagyon jól tudta, hogy filléreivel a kárpáti falvak ujjáébredését támogatni annyit is jelent, mint a legjobb erők, a legbájosabb műkedvelők játékában is gyönyörködni. —.— Mint á legékesebb virágcsokor jelentek meg a színpadon a mi legfiatalabb nagyleányaink : Szlavkoszky Nóra, Markos Jola, T burn er Lili, Hajdú Bözsi, Ru nyai Bözsi, Wallon írén, Füzes sy Etelka, F ü z e s s y Gizi. Milyen eleven, megnyerő gazdasszony volt Tímár Berta. Nagyon megnevetette a hallgatóságot. Ru- nyai Mariska (Szerafin kisasszony) szintén jól beletalálta magát nehéz ezerepébe, teljesen megérdemelte azt a sok, önkéntelenül felzúgó tapsvihart. Markos Ilonka, a nevelőintézet tulajdonosa is igen kedvei megjelenésű, jelentős szerepekre való kis művésznő. De Asztalos Ilonka is nemcsak mint Piroska hódított — a színdarabban, hanem meghódította a közönséget is. Őszi napon, amikor már hullott a lomb a fákról a szép szeptember virágaira, amikor a délutáni órákban annyiszor végig-vé- gigseperte a várost, a hideg, esős őszi szellő, mégis hogy annyira felmelegedett, olyan szívesen jelent meg a színházban a mi sok oldalról igénybe vett úri világunk, azzal a tudattal, hogy dr. Barna Jánosné és Szeles Valérka is fog játszani. Amint Csiky Gergely, amikor Sardu hatása alatt, párisi tapasztalatok alapján megtanulta, hogy a magyar színpadra a magyar társadalmi életet kell felvinni és ezzel meg a színpadi hatás titkainak ismeretével, éles megfigyelő meg kitűnő szerkesztői tehetségével megalapítója lett a magyar társadalmi drámának, ép igy a rendezők is nagyon jól tudták, hogy ebbe az előkelő, szép virágkoszoruba, ezek közé az ügyes és bájos művésznők közé csak dr. Barna Jánosnét és Szeles Valit kell a főszerepekre felkérni és feledhetetlen estét teremtenek nekünk. Csakugyan szerepet átérezni, mintegy teljesen átélve — hanghordozással, arcjátékkal oly híven tolmácsolni, mint a Márta erőket próbáló és és a nagymama szintén erős színpadi gyakorlottságra épülő szerepében interpretált, alakított dr. Barna Jánosné és Szeles Vali, bármelyik neves színművésznőnek a büszkesége lehet. Feledtették a darab hibáit. A férfi pártnerekről azonban szinte nem is kellene dicsérő-szót mondanunk. Cső may Győzőnek már annyiszor nyújtottuk a babért, itt is mint ezredes páratlanul, ritka művészettel játszott. Bodnár Pista pedig, aki szép zenei tudásával szintén ismerős a közönség előtt, itt is olyan művesziesen, élvezetesen, hóditóan szerepelt, hogy a hölgyekhez náluk méltóbb pártnereket a rendezőség alig kereshetett. R u n y a i Sándor nagyszerűen adta az ifjú grófot. Thurner Béla mindenkit megnyert komoly fellépésével. M e- zei Ferenc rendkívüli hűséggel alkalmazkodott tetszetős szerepéhez, de Szlávik Ferenc is oly eredeti színész volt, hogy alig vártuk, mikor jelenik meg ismét és ismét a szinen. Csak hálásak vagyunk úgy a szereplők, mint a rendezők iránt. Örömmel hajtjuk meg a sajtó részéről is az elismerés zászlaját Vajay dr. és Szemere Géza rendezők előtt. így csak természetes, hogy a hölgyszereplőket szinte ellepte a sok szebbnél- szebb virágcsokor. Hogy a Társaskör, a Pannónia termei is olyan népesek voltak az előadás után, mint a színház páholyai, üléssorai. Mindenki azzal a jól eső meggyőződéssel távozott otthonába, hogy csak a vándormadár V betűje száll el most ez ősszel, a mi kedves műkedvelőinkhez még (esz sze- rencsénk. A viszontlátásra! (rjg) Apróságok» A hatósági ármegállapítás szerint egy kiló szóló 70 fillér, de azért mindenütt 80-ért árulják. Ebből látszik, hogy milyen ereje van nálunk I hatósági intézkedésnek. — Hja kérem, — mondja erre egy hatósági ember — tessék bejelenteni, e nélkül a hatóság semmit sem csinálhat. — Könnyű ezt mondani, de ki az ördög fog azért a 10 fillérért a rendőrségre mászkálni 11 — Hja kérem, akkor meg ne tessék panaszkodni ! # Dicséri valaki azt az osztrák egyetemi ta- hárt, a ki felvetette az eszmét, hogy ezután az ausztriai iskolákban hozzák be a magyar nyelv kötelező tanitását és kiemeli, hogy milyen igazi barátja a magyaroknak. — No én meg azt mondom, — szól rá a barátja — hogy ebből nagy baj származhatnék, ránk haragítanák az egész fiatalságot és újra vége lenne annak a barátságos közeledésnek, a mit a mostani háborúnak köszönhetünk. * Vadászkörökben általános az irigység a Keresztszeghy Gyurka vadász szerencséje miatt, a ki a cári erdőben két bölényt lőtt és a mellett még más ritka vadakat is ejtett. Más közönséges halandó, mikor olvasta a hirt, egyszerűen érdekesnek találta és tovább haladt az olvasásban, de a vadász letette a lapot az asztalra és fejét két kezére támasztva, elmerengett a nagy eseten és sóhajtozva mondogatta, magában; —a Istenem, Istenem, ha én is ott lehettem volna, hacsak láthattam volna is, nem adnám egy millióért. * Tekintettel a nagy drágaságra a kormány elhatározta, hogy a bíráknak hadisegélyt fog nyújtani, nem mindegyiknek ugyan, mert a nőtlenek nem fognak kapni. E miatt aztán, a mi érthető is, nagy az elkeseredés a nőtlenek táborában. — Nem értelek benneteket, —. mondja nagy komolysággal egy öreg bíró — miért ez a felzúdulás, mikor ezen könnyen lehet segiteni. Az egész annyiból áll, hogy meg kell házasodni. — Köszönjük szépen, már akkor inkább segély nélkül maradunk 1 * Beszélget a földes ur a falusi gazdával és kérdi tőle, mit ir a fia a harctérről. — Hát instálom, hogy nincs] semmi baja. Mondjuk is az anyjukkal, hogy ez a fiú világéletében mindig olyan pekhes volt. A Kurta szomszéd fia alighogy elment, mindjárt megsebesült és már itthon van, ez pedig az eleje óta ott van és még mindig nem tudta semmire vinni. Demeter. HÍREINK. — Egyetemi kinevezés. A király W olkenberg Alajos dr-t, a budapesti tudományegyetemen a hitszónoklati tanszék nyilvános rendkívüli tanárát ugyanezen tanszék nyilvános rendes tanárává, a VI. fizetési osztályba, a szabályszerű illetményekkel kinevezte. — Egyházi kinevezés. A király a hajdudorogi görög katholikus egyházmegyében a káptalanon kívüli székesegyházi fő- esperességre Bor ob János makói espereslelkészt, a káptalanon kivüli székelyföldi főespereaségre Hubán Gyula székelyföldi püspöki helyettest, a káptalanon kivüli szatmármegyei főespereaségre M a r c h i s Romulus György nagykárolyi esperes-lelkészt kinevezte. — Kitüntetett miniszteri biztosok. Ferenc Szalvátor főherceg' a Vörös Kereszt Egylet védnökhelyettese, Csaba Adorján főispánnak, a szatmárnémeti megfigyelő állomás miniszteri biztosának a katonai egész- ségügy körül szerzett érdemei elismeréséül a Vörös Kereszt hadiékitményes díszjelvényét; dr. D a m o k o s Andor nyugalmazott alispánnak, a szatmárnémeti megfigyelő állomás helyettes miniszteri biztosának, szintén a katonai egészségügy körül szerzett érdemei elismeréséül a Vörös Kereszt II. osztályú tiszteletjelvényét adományozta a hadiókit- ményekkel. — Katonai kitüntetés, ö Felsége a király, gróf Teleki Pál önkéntes gépkocsizótestületi népfölkelő főhadnagynak, az ellenség előtt tanúsított vitéz magutartáea elismeréséül legfelsőbb dicsérő elismerését nyilvánította. — Csaba István huezárön- kéntesnek, főispánunk fiának, az ellenség előtt tanúsított vitéz magatartásáért az ezüst vitézségi érmet adományozta. — Újabb kitüntetés. A király elrendelte, hogy G i 11 y é n Sándor népfelkelő főhadnagynak, dr. Fekete Samu népfelkelő főorvosnak, Tari a k a Zoltán hadnagynak és Kél er László főhadnagynak a legfelsőbb dicsérő elismerés újólag tudtul adassék. — Előléptetés a katonaságnál. Lévay Péter a szatmári 5. gy. e. önkéntese az északi harctéren kadéttá lett kinevezve, éppen akkor, amidőn egy szép haditettéért felsőbb hatósága részéről a nagy ezüst vitézségi érem kitüntetésére lett felterjesztve. — A király gróf Teleki János huszárhadnagyot a 13. sz. huszárezredben főhadnaggyá kinevezte. — Óvónők áthelyezése. A közoktatásügyi miniszter P u j d a Margit szinér- váraljai és Balog Margit kucorai állami óvónőket saját kérelmükre jelen minőségükben kölcsönösen áthelyezte. — Krémer Sándor — Ungváron. Ungvár város szioügyi bizottsága a téli szezonra Krémer Sándort, színházunknak több éven át volt direktorát hivta meg színigazgatónak. — Hadifogságban. A 248-as veszteségi lajstrom szerint dr. Nagy Elek és M a k á r y Dezső 12. népf. gye. tartalékos hadnagyok hadifogságba jutottak. RÖTH SIMON nagyválasztéku cipőraktárát ajánljak a t vevő közönségnek, mint a legolcsóbb bevásárlási forrást. == === Közvetlen a „Pannónia“ szálloda mellett!! A valódi amerikai King Quality cipők kizárólagos raktára. Az előrehaladott idény miatt leszállított árban kerülnek eladásra valódi schevraux és boxbőrből készült legújabb divatu úri-, női- és gyermek lábbeliek. —