Szatmár és Vidéke, 1915 (32. évfolyam, 1-52. szám)

1915-08-24 / 34. szám

Harminckettedik évfolyam.

%

TÁESADALMI, ISMERETTERJESZTŐ ÉS SZÉPIRODALMI HETILAP.

MEGJELEN MINDEN KEDDEN.

Az előfizetés ára:

Egész évre ... 6 kor. 1 Negyedévre 1 kor. 60 fill. Fél » . . . 3 » 1 Egyes szám ára 16 »

SZERKESZTŐSÉG és KIADÓHIVATAL

hova a lap szellemi részére vonatkozó közlemények, továbbá előfizetések és hirdetések küldendők:

Morvái János könyvnyomdája,

Eótvóa-atoa 8. ti.

HIRDETÉSEK -v—

— e lap kiadőhivatalában — jutányos árak ellenében vétetnek fői.

A hirdetések díjjal el5re fizetendők. Nyilttér garmond sora 20 fillér.

•y

Háborús életképek.

Nők az ipari és kereskedelmi munkában.

Az egy év óta tartó háború sok visszás helyzetet, furcsa állapotot teremtett. Megfigyelve a városban az utca, a vidéken a mostani falusi élet képét, az embernek szemébe ötlik sok minden, ami ezelőtt nem igy volt. így pl. végignézve a nagykereskedők üzletei előtt rakodó vidéki kocsikat, ezeknek a megyéből beránduló, fűszert és egyéb kereskedelmi cikket bevásárló fuvaroskocsiknak lovait most legtöbbször nem férfi, hanem nő hajtja. A gazda vagy a háborúban van, vagy a harctéren elesett. Odakünn a földeken is kevés a férfi nép. Az aratók dala nem hangzott fel az idén oly vígan mint máskor. Faluhelyen vasárnaponkint délutánonként nagyobb kocsmákban tánc szokott lenni. Most ezek a mulatságok vagy elmaradtak, vagy oly szegényesek, hogy pl. tiz leányból csak hatnak jutott férfi táncos. Ugyanez áll a lakodalomra is. Házasság kevés fordul elő, vőfélyben pedig oly nagy a hiány, úgy, hogy egy-egy tökéletes nászmenetet csak nagy nehezen lehet összeállitani és nem egyszer az eskotésnél teljesen idegen egyének, mint legközelebbi rokonok szerepelnek és ezeket is a szomszéd faluból toborozzák össze. Egy ilyen alkalommal busán jegyezte meg valaki:

— Ha a 43—50 éveseket elviszik, még a házassághoz szükséges tanút is lámpással kell majd keresni.

Az már nem is tartozik a ritkaságok közé, hogy üzletekben a kereskedelmi alkalmazottakat-, irodában a férfimunkaeröt is nő pótolja, ahol ez a békés időben kivihetetlennek látszott, így egyik-másik üzletben a segédek munkáját fiatal leányok igen ügyesen végzik. Az irodában pedig egyhangú az élet, mert még egy fiatal gyakornok sem akad, aki titokban szerelmes a gép- irókisasszonyba... A nagyobb városokban a villamosokon is női kalauzok vannak.

Nagyobb uriházakban az inas szerepét szintén nő pótolja, azzal a különbséggel, hogy a női inason nem feszül a szokásos, díszes, inasoknak kijáró urasági uniformis, csupán a bőrkcztyü különbözteti a szobaleánytól.

És igy tovább, ahol ez lehetséges, a férfi helyére nő lépett és cak az a kérdés merül fel, ha a háborúnak-Isten segélyével vége lesz, könnyen fog-e menni a régi állapotot vissza állítani?

ÉpitsUk fel Zboró községet!

Emléket N. Szabó Albertnek.

Magyarország északkeleti megyéinek sok virágzó községét tették tönkre nz oroszok. Az ellenséget már régen előztük bűntetteik színhelyéről, hol a visszavándorló szerencsétlen lakosság immár megkezdte a romokon uj fészekrakását. Magyarországnak megkímélt városai és vármegyéi a legbensőbb részvéttel nézik a szomorú sorsot ért honfitársak helyzetét és testvéries áldozat- készséggel vesznek részt azon csapások elviselésében, melytől megkímélte őket az Ég. Az országnak minden törvényhatóságé rendre megmozdul és csatlakozik ahoz a mozgalomhoz, hogy a háborútól megkímélt magyar községek és városok építsék fel az elpusztított falvakat.

Szatmárvármegye törvényhatósága a legutóbbi közgyűlésén foglalkozott az akcióval Debrecen város átirata kapcsán. Mint lapunk más helyén beszámolunk róla, 40 ezer koronát szavazott meg vármegyénk. Ezen összeghez jönnek még a magánosok adományai.

' Tekintélyes összeg ez, mely méltó helyet biztosit vármegyénknek az áldozathozók sorában. A közgyűlés már foglalkozott azon kérdéssel, hogy milyen megkötéssel tegye ez adományt, jelöljön-e ki egy községet, melyet fel fog építeni? A közgyűlés függőben hagyta ezirányban a kérdést.

A magunk álláspontju szerint elvileg is helyes, ha egy bizonyos községet vesz pártfogásába minden adakozó törvényhatóság. így nem forgácsolódik szét a tekintélyes adomány, még késő unokáink is érdeklődéssel lesznek azon község iránt, melyet mi épitettünk fel, a község lakói viszont bálával lesznek irányunkban s igy bizonyos ku- pocs keletkezik megyénk s az illető határszéli község lakosai között, ami mint u honfiúi együttérzésnek örök biztosítéka és a nemzetet egybe tartó erők egyik értékes tényezője fog mindig szerepelni.

A község megválasztásánál irányadóul kell vennüuk valamelyes vonatkozást, mely esetleg megyénk és az illető község között fennáll. Vármegyénk magas lelkületű fiának, a kárpáti nehéz harcok idején a hon határainak védelmében hősi halált halt dr. Nemes- tóthi Szabó Albertnek el nem múlható, kegyeletes emlékezete szent kapocsul szolgálhat megyénk s azon kis kárpáti község között, melynek határában oltotta ki nemes életét az ellenséges golyó s ahol első nyughelyét találta. A kis Boró község határa, melynek halmain zúgott át a hős Vilmos- huszárok ellenállhatatlan rohama, melyben vármegyénk egyik legnagyobb fia életét vesztette, nekünk mindég kegyeletes emlékek helye lesz.

A kis borói templom, melynek áhitatos csöndü szomszédságában lelt a hős első nyugodalmat, ma csonkán áll még, hirdetve a sorsot, melyet elhárított felőlünk fiaink hősiessége.

Szent az a honi föld, melyet a rabolva járd ellenségtől hős fiaink vérük hullatásá- val, nehéz küzdelmekkel visszaváltottak. Kegyeletes emlékek megszentelt helye nekünk az a honi föld, melyen harcolva egyik leghűbb fia, vármegyénk egyik legkiválóbb embere elesett. A Nemestóthi Szabó Albert emlékének megszentelésére építsük fel ezt a községet 1

Sz. H.

Apróságok.

A Deáktéren egy bezárt üzlet ajtaján a következő felírás olvasható : „Bevonulás miatt 3—4 napig zárva marad. Bővebb felvilágosítás Hartmann hfózes urnái szerezhető.“

— Hm ! — mondja rá egy szintén hadba- vonuló — ez jobban tudja a módját, ha már biztosan tudja azt is, hogy 3—4 nap múlva visszakerül. Nem fog ártani, egy kis bővebb felvilágosítást szerezni.

*

Sok mindent megpróbálnak, hogy a katonaságtól szabaduljanak, még olyanok is akadtak, ha már minden eszköz eredménytelennek bizonyult, hogy arany eret vágattak magukon. Egy ilyen -esetről tárgyalnak a kávéházban.

— Én igazán nem értem, mert ha van bátorsága a saját vérét pazarolni, mi tartja vissza, hogy a bábomba menjen ?

— Nem érted? — pedig egyszerű. A saját vérét nem sajnálja, de nincs lelke hozzá, hogy a más vérét ontsa.

*

Milyen nagyszerű is lesz, ha majd évek múlva | világháború eseményeit beszélgetik az emberek és minden családban meglesznek az apró hagyományok. Az egyikben pl. kiváncsi a gyermek, hogy az apja szintén volt-e háborúban, mire igy szól a mama.

— Apuka erővel menni akart, de nem lehetett, mert a miniszter közbelépett és nem engedte. Nagy szükség volt rá idehaza, pedig hogy szeretett volna a harctérre menni.

A másikban kérdi az unoka, hogy mi baja van a nagyapjának, mire a nagymama felvilágosítja :

— Szegény nagyapa, mikor az a csúnya háború volt, aranyeret szerzett magának és azóta annak a betege.

#

Egészen uj fogalom, a mostani világháborúban született meg az u. n. „nélkülözhetetlenek“ osztálya. Sok ember csak most tudta meg magáról, hogy ő nélkülözhetetlen idehaza, hogy pedig mily óriási számban vannak, az a mesével határos.

— Ezek azok, — mondta rá Bögre ur — a kik a hazát lőtávolon kivül védelmezik.

*

— Megint elesett egy vár! — újságolja a szobaleány és kérdi hogy nem kell - é a zászlót kitűzni.

— Nem szükséges, — szólt rá a házigazda — ezután már minden apró-cseprő várért nem fogunk jubilálni. Ha majd azt hallod, hogy Szent-Pétervár, Pária vagy London elesett, minden szó nélkül kitűzheted.

Demeter.

HÍREINK.

— Bajor ápolónők Szatmáron..

Érdekes bölgyvendégek érkeztek szombaton Szutmdrra. Előkelő bajor családok leányai, akik a front mögé mennek vöröskeresztes dpolóuői szolgálatot teljesíteni. Roder Emil bajor tüzérezredes, Karola főápolónő, Szilve ria és Grete nővérek kíséretében érkeztek meg. A bajor urilányok névsora a következő: L a n d m a n n Lisberta, B e t Ilin a n n Therese, Wefnsr Josefin, Hager Tilde, Kaim Hildegard, Rohm Hedvig, Heilbronth Irma, Wagner Alex, Pölt Resy, Birsak Anna Münchenből. Strottner Auguste Landschutból, özv, Müller Vilmosné Alsensből, Baccker Gertrud Rockenhausból, Drechsler Irma és Luise Pirmasensből, Ehremann Else Neustadtból, Simon Henny Landauból, Hoffmann Babét, Meiller Therese Ambergből, Weyl Marie Weidenből, Kirchenhofer Anna, Urban Auste Regensburgból, Bl ügl o c h e r Lina, Wiels Babét, Heinz Eugénia Ausbacból, Birkái a n n Eugénie, S c h a r e r Luise Nürnberg* bői, Kolmann Marie Würzburgból, Froese Sofie Schweinfurtból, Kaiser Elise, S t r e te Emilie MenniDgenből, Schweinsteiger Marie, A d h a r d t Annie Neuburgból, Löcli- b r u n n e r Kaethe, Vesenmayer W ally Neu-Ulmból, Dreher Mea Kemptemből. Ittlétük alatt a hölgyek megtekintették a város nevezetesebb épületeit, mikor a piacra értek, a székesegyház épen nyitva volt, ahova bementek s rövid pár percig ott időztek. Helybeli kalauzok dr. Tanódy Márton barukk kórházi főorvos volt.

— Rendkívüli városi közgyűlés. Városunk törvényhatósági bizottsága tegnap délután rendkívüli közgyűlési tartott. A közgyűlés legfontosabb tárgya a város lakosságának liszttel és fával való ellátása volt. Lé h n e r Mór és Wohl Henrik helybeli lakosok ajánlatot adtak be, amelyben 1000 waggon tűzifát kínáltak megvételre a városnak. A közgyűlés az ajánlatot elfogadta. Az ajánlat alapján a városnak módjában áll egy öl tűzifát 50 kor. §0 fillér árban házhoz szállítani. Ugyancsak elfogadta a közgyűlés a Szatmári Gőzmalom Társulat ajánlatát a polgári lakosság lisztezükségletének a jövő év augusztus 15-ig való biztosítása tárgyában, továbbá a Szatmári Leszámítoló Bank ajánlatát a város részére folyósítandó 300 ezer korona kölcsönre vonatkozólag. Közgyűlés az egy ér előtt hadbavonult tisztviselők illetményeit a nős tisztviselőknél .a rendes illetmény kétharmad részében, lakbérben és családi pótlékban, a nőtlenekét a rendes illetmény egyharmad részében állapította meg.

— Uj rokkant-bizottságok vármegyénkben. Az elmúlt hét folyamán a következő rokkant-bizottságok alakultak meg vármegyénkbenrÁcsengeri járási rokkant-bizottság; tagjai: Sulyok Endre, Kiss Májer, Hadady József, Lénárd Ede, S u r á n y i Károly, D o m a h i d y Viktor, Gyene István. Járási rokkant-bizottsági elnök és járási rokkant-gyám : Sulyok Ede csengeri községi jegyző. A felsőbányái városi rokkan t-b izotteág; elnök : Farka s Jenő,polgármester, tagok :F a r ka s Jenőné polgármesterné, Nagy Lajosné ref. lelkészné, dr. C s a u s z Károlyné városi ügyvezető tiszti orvomé, Csausz Cornélia postamesternő. Bradoszka Frigyes főbányatanácsos, Pap Márton adóügyi tanácsnok, Puskás Ferenc gazd. tanácsnok, dr. Csausz városi ügyvezető tiszti orvos, dr. Berks Aurél városi orvos. A n a g y s zokon d i rokkan t-b izottság; elnöke, illetve rokkantgyám: C s é k e István körjegyző, bizottsági tagok: pedig Villand István, Kölcsey Elemér, P a p p Sándor, S i n k a Gábor. Puskás János, Für esik János Marosán László és Bréta János.

— Kitüntetés. A király P a 11 in a n n Péter volt nagykárolyi r. kath. s. plébánost a lelkészi érdemkereszttel tüntette ki.

— Elhunyt orvos. Dr. G á 1 Illés orvostudor, a szutmári orvosi karnak fiatal tagja, vasárnap este 29 éves korában elhunyt. Halála nem jött váratlanul, mivel régen betegeskedik s e miatt már hosszabb idő óta nem folytathatta orvosi prakszissát sem. Az elhunyt orvos néhány évvel ezelőtt telepedett meg városunkban és rövid idő alatt széleskörű ismerettségre tett szert, finom és kedves modoráért hamarosan megszerették. Halálát hitvese, kisfia, szülői és rokonai gyászolják. Temetése ma délelőtt 10 órakor volt a Hám János-utcai gyászházból. Nyugodjék békében !

— Az előrehaladott idény miatt

PÍI'IMirVnllll mmWrn Közvetlen a „Pannónia“ szálloda mellett!!

^LUQ&JUUU UÍpUlü.liIlii III A valódi amerikai King Quality cipők kizárólagos raktára.

leszállított árban kerülnek eladásra valódi schevraux és boxbőrből készült legújabb divatu úri-, női* és gyermek lábbeliek. —-