Szatmár és Vidéke, 1915 (32. évfolyam, 1-52. szám)

1915-07-13 / 28. szám

SZATMÁR ÉS VIDÉKE. — Megbízás. A mátészalkai járási állatorvosi teendők ellátásával a főispán a szatmári járási állatorvost bízta meg. — Házasság. M i h i 1 o v i c s József, nagykárolyi főgimnáziumi tanár, f. hó 1-én a r. bath, templomban örök hűséget esküdött Gaz só Annuskának, Ungváron. — Halálozás. Petz József borbély iparos hosszas betegség után e hó 6 án este • meghalt. — Terjed a ragály. Hivatalosan megállapították, hogy városunkban a fertőző betegség terjed, ez indította a helyettes fő­kapitányt arra, ' hogy újabb hirdetményt bocsásson ki, amely igy szól: A városi tiszti főorvos bejelentése szerint a vásártéri orosz­fogolytáborban és asztalosárugyárban elhe­lyezett foglyok között 6 koleragyanus eset konstantáltatott, városunkban a hastífusz, kiütéses tífusz és vérhas járványos betegség az utóbbi időben a polgárok között is na­ponta mind BÜrübben előfordul és terjed, melynek főleg az az oka, hogy a közönség nem tartja be | feltétlenül szükséges óvin­tézkedéseket, érintkezik a megfigyelő kórhá­zakban és barakkban elhelyezett városban sétálgató sebesült katonákkal, barakkórházi orvosokkal, ápolókkal, továbbá a katonák ré­szére fentartott vöröskeresztes hegyi vusnton velük együtt ül stb. Ily körülmények között a ragályos betegségek tovább terjedését a hatóság meg nem akadályozhatja, ugyanazért felhívjuk a város közönségét, hogy u sebesült katonákkal, kórházi ápolókkal sem utcán, sem vendéglőbsn, sem vaeutou, sem egyéb nyilvános helyen ne érintkezzék, az étkezés­nél a kézmosásra, italozásnál a tisztaságra külünös figyelmet fordítson, mértékletesen éljen, éretlen gyümölcs élvezetétől gyerme­keiket tartsák vissza, éhgyomorra gyümöl­csöt, savanyított ugorkát ne egyenek, salá­tát forrázva ecetben savunyitva, tejet, vizet felforralva igyanak, mert ezáltal minden egyes ember nemcsak önmagát védi meg a ragályos betegségtől, hanem más embertár­sait is. Különösen óvjuk élelmiszereinket a legyektől s pusztítsuk őket, mert a ragályok legförtelmesebb terjesztői. — Ab arató muszka foglyok sorsa majdnem rózsásnak mondható nálunk. Min­denhol a legemberségesebben bánnak velük. Mint értesülünk Domahidán főispánunk bir­tokán a főispinné Öméltósága maga gondos­kodik az ott dolgozó orosz foglyok ember­séges ellátásáról. Nemusszivüen gondoskodik minden szükségletükről. Mindeniknek szalma­kalapot vett, hogy meleg sipkájukban na szenvedjenek a melegtől. Asztalt csináltatott nekik az étkezéshez. A főzést maga vizsgálja felül, hogy hiányt ne szenvedjenek. Ezek ha hazakészülnek, büszkén és hálatolt sziwul gondolnak majd magyar rabságuk idejére, mikor egy főispán neje áldásos gondoskodá­sát élvezték. Bárha a mi foglyainkkal is igy bánnának Oroszországban. — A vármegyei közigazgatási bizottság ülése. Szatmárvármegye közig, bizottsága f. hó 9-én tartotta meg rendes havi ülését. — Az alispáni jelentés érdemleges eseményt nem turtulinaz. A fe­gyelmi ügyekre vonatkozódig bejelenti, hogy Bay Miklós rzinérváraljai főszolgabíró ellen ismételten fegyelmi eljárást megelőző vizs­gálatot rendelt el. — A tiszti főorvosi jelentés u vtn. egészségügyi állapotát jú­nius havában igen kedvezőnek mondja. Mind­össze két. községből érkezett jelentés fertőző botegsóg (kanyaró) járványszerü fellépéséről és pedig Óvári és Csengerből. Ez a kedvező egészségügyi helyzet azért is nugyon örven­detes, mert az egészségügyi lözig. teljes figyelmét és munkaerejét u kolera elleni vé­dekezések kötik le. A szomszéd thatóságok területén az egy Szilágyvármegyét kivéve mindenütt állandóan von kolera, bár nagy méretű járvány egyik helyen sincs. Szatmár­vármegye járásúiban és városaiban most fo­lyik minden előkészület a kolera megelőzé­sére, hogy* ha mégis fellépne, készületlenül ne találjon. A tiszti főorvos indítványára el­határozta a bizottság, hogy kéri a minisz­tert, hogy a járásorvosok jelenlegi 600 K évi fuvarátaláoya 1000 koronára, több bi­zottsági tag indítványára ptdig a tiszti fő­orvos fuvarátalányát 1000 koronáról 1500 K-ru emelje fel — A kir. tanfelügyelő a népoktatásnak junius havi állapotáról je­lenti, hogy az iskolák nagyobb része szüne­telt. A polgári iskolákban folytai: még a rendes és magántanulók vizsgálatai. A taní­tók több helyen közig, toendőkben segédkez­tek. A tanfelügyelő átvette az újonnan épült nagy madarász! és királydaróci állami iskolá­kat. Az árvaszék elnöke jelentést tesz a vm. árvaszék ügyforgalma és tevékenysé géről. Egyidejűleg bejelenti, hogy a badba- vonultak kk. gyermekeinek mikénti gondo­zását a reájuk eső államsegély mikénti fel - használását községi vizsgálatai alkalmával ellenőrizte s a szükséges intézkrdlseket az árvaszék megtette. A harctéren elesettek után hátramaradó szatmdrvármegyei illetőségű 7 éven aluli gyermekek gondozási költségeinek fedezésére szolgáló alap van létesülőben. Örömmel emlékszik meg a köznép áldozat-, készségéről, viszont sajnálattal jelenti, hogy a közép és nagybirtokosság csaknem telje­sen táyolturtja magát. Kivételkép hálás szív­vel emlékszik meg gróf Dégenfeld Sán­dorról, aki 1000 K-t adott erre 1 célra. Á kezelés alatt álló bírságpénzeknek ezen alapra leendő átengedése iránt g belügyminiszterhez előterjesztést lett. Bejelenti továbbá, hogy a harctéren elesettek után maradó egészen árvu gyermekek eltartására és örökbefoga­dására irányuló felhívása következtében Bóc8ai Ferenc, Berger Ármin, Köl­csey Béla, Mándy Géza, Nagy Zsig- mond, Papucsa Sándor és id. Tőtös János vállalkoztak, s hogy a nagykárolyi nőegylet kezelése alatt álló árvabázbun ilyen árvák részére 2 helyet tartottak fenn. — Beszüntetett hírlap. A zilahi „Független Újság“ politikai és társa­dalmi hetilap, csereviszonyban álló laptár­sunk, Zilabon dr. Bőlöni Zoltán ügyvéd szerkesztésében jelent meg és Szilágyvárme- gye közérdekeinek 11 éven át bátor védel­mezője volt, ez év julius elsejével beszünt. A lap beszüntetését a szerkesztő a nyomdai előállítás körül fölmerülő s a háborús idők folyamán megismétlődő teknikai nehézségek­kel indokolja, — kilátásba helyezi azonban, hogy a most dúló európai nagy háború meg­szűntével, mikor a normális politikai és gaz­dasági viszonyok a lapnak megjelenését szükségessé és lehotővé teszik, a lop ismét meg fog jelenni és így olvasóközönségétől ez ulkalomal csak is ideiglenesen — a vi­szontlátásig — vészén búcsút. — Dalestély. A Szatmárnémeti férfi dulegyesület e hó 20.-án a polgári kaszinó helyiségében tagilletményes dulestélyt ren­dez, melynek egész jövedelmét a vak katonák segélyalapja javára fordítják. — Uj Debrecen. Debrecen város ta­náéra felkerte a debreceni Vöröskeresztet, hogy indítson akciót a társadalom körében a háború által sújtott felvidéki lakosság ér­dekében. Úgy tervezik, hogy Debrecen egy­maga felépit egy elpusztult felvidéki közsé­get, amelynek Uj-Debrccen lenne a neve. Azoknak a nevét, ukik egy híz építésének költségeit elvállalják, emléktáblával fogják megörökíteni. Debrecen város a községházát fogja felépíteni. — Villámcsapás. Szombaton éjszaka nagy vihar dúlt városunk felett s a villám- csapások egyike Szűcs Józsefné Nyár-utcái lakos istállójába ütött be, ahol egy értékes fejős tehenet megölt. — Ne járkáljunk a fogolytábor körül. A közönség a fogolytábor, valamint az usztulos-árugyár környékén való járás-ke­léstől vagy épen a foglyokkal való érintke­zéstől szigorúan tartózkodjék. Az orosz foglyoknak gyümölc-öt, szódavizet, egyéb hűsítő italokat, élelmiszereket sib. a vállal­kozón kivül adni vagy eladni, tőlük ezek ára fejében pénzt vagy emléktárgyakat elfo­gadni szigorúan tilos, mert azok .fertőzöt­tek lehetnek s igy alkalmasak a ragály terjesztésére. — Nyolo korona negyedéves előfize­tési díj beküldése mellett, feltételeink értel­mében ingyen megkapja a Pesti Napló „Háborús Albu m“ cimü remek diszkö­téibe kötött ajándék-albumát, mely közel 500 mélynyomásu képben a világháború leg­érdekesebb jeleneteit örökíti meg. A Pesti Napló hazafias, modern, kitünően értesült napilap. Hudiludósitói nz összes harcterekről gyors és kimerítő ludósitásokkal szolgálnak. Kiadóhivatal: Budapest, Vilmos császár-u. 55. Kérjen ismertetést. 2 — 3. Szoőránczi gyógyfürdő. Máj, gyomor, bőr, köszvény, bélbetegek magyar Jíarls- badja JJng megyében Szob- ránczon június hó lő-ikén megnyílt. Előzetes megkere­sésre az ungvári vagy a nagymihályi vasúti állomás­hoz kocsi mérsékelt áron rendelhető. — Szobák, fürdő és egyéb kiadások csekély változás mellett a szokott mód szerint. — Vendéglő­ben rendes ellátás, esetleg pensió rendszer. 3—3 Kívánatra prospektust küld a szobránczi fürdőigazgatóság. Szatmári képek. Hám János püspök alkotásai. Irgalmasok kórháza. Dicső emlékű áldott főpap! Ki már köztünk emlékben élsz csuk, Tetteidben szellemed ragyog, Jóságban nem volt Nállad nagyobb. Te emeléd e szent falakat. S az Irgalom kezébe adtad, Ázótn itt hány szegény beteg Köszöné az enyhülést Neked. Hála ima zengvén ajakén: „Ad majoréin Dei glóriám“. A kálvária. Ott a szent sir kálváriája, A kínszenvedések golgotbája, Hol őrt Jézus fiai állnak, Hirdetve Istent a világnak. Szivük minden törekvése A hivek lelki épülése. Dicsőnk I e kegyhelyt Te emeléd, Hogy hirdesse az Urnák szent nevét. Zeng az ének a kálvárián: „Ad majorem Dsi glóriám“. Irgalmas nővérek zárdája. Menhelyt adál a szeretetnek, Mely nyughelye lön nagy szivednek, Lakója vagy Te is e háznak, Szived fölött szüzek imázot>k.*) Zárda szüzek, földi angyalok, Szeretetben, jóságban nagyok. Szól a zárda bárom harangja, Föl, az égbe száll édes hangja, Fülembe csengi.. Mintha hallanám: „Ad majorem Dei glóriám“. Alekxy. *) Mint tudvalevő Hám János püspök szive a szatmári zárda sírboltjában a főoltár alatt van eltemetve. I Eddigi háborúink az olaszokkal. Az olasz háború aktuálissá teszi a tör­ténelmi visszapillantást: mikor viseltünk a múltban hadjáratot az olaszokkal. A közép korban vonultunk le először Olaszországba, a nápolyi királyság ellen. Az Anjou, tehát uz olasz házból származó dicső­séges magyar király, Nagy Lajos becsületre tanította a nápolyi méregkeverőket, akik fivérét, nápolyi Eadre királyt megölték, biz­tos méreggel gyáván megölték. Ez a neve­zetes hosszú hadjárat 1348-tól 51-ig tartott és hadaink már Szicíliát is fenyegették. Bölcs és nagy királyunk idejében a magyar haza határait három tenger mosta, az Adria, a Fekete-tenger és az Északi tenger és Róbert Károly fia különös gondot fordított arra, bogy az Adria a magyar királyé le­gyen. Meghódolásra bírta a Velencéseket is, akik Zárában és Dalmácia egyéb helyein garázdálkodtak és gazdagodtak és e nagy király öklét állandóan félte az olasz. Nagy Lajos után sokáig nem volt a magyarnak háborúja az olasszal. Habsburg- házbeli uralkodóink alatt bosszú ideig semmi bajunk nem volt Itáliaval. Ez az ország több darabra, sok kicsiny királyságra, nagy- hercegségre, önálló köztársaságokként sze­replő városra volt szaggatva és az egyes kicsiny olasz államok gyakran szives barát­ságot kötöttek velünk, nevezetes olasz con- dottierek örömest vállalták szolgálatát a habsburgi zászlónak, amely akkor a német római császáré is volt, tehát Itália uráé is. Sok jeles olasz család főrangban vitézkedett a Habsburgok táborában. így nevezetes osztrák tábornok volt Bustia, Ciruffi (utóbbi az eperjesi vérszopó, a magyarok különös ellensége), a megfontolt Montecuccoli és mind közül a legelőkelőbb házból, egy papa­bilis házból származott uz öreg Piccolomini, aki orvgyilkossággal tette el láb alól Wal­lensteint, a friedlnndi herceget. Fajtájának stílusát a kiváló tábornok osztrák szolgálat­ban sem tagadta meg. A XIX. században két Ízben is visel­tünk komolyabb hadjáratot az olaszok ellen. Az első volt 1849-ben, mikor Ausztria olasz tartományainak, Lombardiának és Velencé­nek lakossága a piemonti, királytól támo­gatva, fölkelt törvényes ura ellen. Az öreg Rndeczky verte meg a picmoati királyt, dédapját a mostani olasz királynak, aki a vereség miatt kénytelen volt trónjáról le is mondani. Ez a hadjárat egyébként a világ legrövidebb háborúja volt, hat napig tartott és a háború hatodik napján, a navarrai j ütközetben az olasz sereg már hnrekép- I tolenné vált. Azután még kétszer indultunk az ola­szok ellen, dd ezt a két háborút egynek szá- ! mitjuk, mert szerves összefüggés van n kettő j között és mert a béleszteodős béke, amely IWBVAI J-ÍXC3 EÖXrYSTO^DilA, SZATMÁR05T. 1859. és 1866. között eltelt, tulajdonképpen csak fegyverszünet volt. Custozza csak logi­kus következése volt Solferinonuk és tudni kell, bogy az első hadjáratban, a solferinoi- ban, egy magyar tábornok, gróf Gyulay Sámuel volt a seregei: vezére. Az olaszok sikert akkor sem értek el és ha a villufran- cui békében Lombardia övók is lett, ezt csak az Orsini-féle bombamerénylet után az Itália bérgyilkosoktól való félelmében az olasz nemzeti ügy szolgálatába állott 1866 ban pedig alaposan megvertük őket. A száraz- földön Benedek Lajos tábornok kezdte meg az operációkat, a tengeren Lissándl pedig a halhatatlun Tegethoff tette tönkre az olasz hadi hajórajt. Hogy Velence mégis felszaba­dult, uzt csak annak köszönhetik, bogy ugyan­akkor a csehországi harctereken vereséget szenvedtünk a poroszoktól. Idegen segítség vitte csak előbbre az olaszokat mindig, noha a múlt század olasz szabadságharcainak büszke jelmondata ez volt: L’Itulia fara da sél (Olaszország önmagában fog cselekedni!) — Szab. kézi ruha mángorló és facsaró gépek. Vízvezeték és fürdőszoba tel­jes felszerelések. Valódi berendorfi alpacca evőeszközök. Nickel, aluminium, rézubron- csos konyha edények és mindennemű konyha felszerelések, valamint háztartási cikkek, épület és blltorvasalások továbbá építkezési anyagok és vasgerendák nugyraktára Melch- ner Testvérek vaskereskedőnól Szatmár. — (Takarékpénztár épület.) Telefon 121. sz. — Hatósági husmérés. A városi tonács rendszeres hatósági huskimérés létesí­tését határozta el. A kimérés a Dják-íéren felállított bódéban megkezdődött. Borjú hús kilója 3 K 20 fillér, juh hús 2 K 80 fillér. pompásan be­váltak a harc­téri autókon. TAÜRIL Pumái Bészrájtámsáí BUDAPEST VI. Mozsár-utca 9. ff Sürgönyeim: Pnentanril. — Telefon 99-02. Felelős szerkesztő: Dr. Fejes István. Főmunkatárs: Ruprecht Sándor. Laptulajdonos és kiadó: Morvái János.

Next

/
Thumbnails
Contents