Szatmár és Vidéke, 1915 (32. évfolyam, 1-52. szám)

1915-05-18 / 20. szám

Harminckettedik évfolyam 20-ik szám Szatmár-Németi, 1915; május 18. TÁRSADALMI, ISMERETTERJESZTŐ ÉS SZÉPIRODALMI HETILAP. MEGJELEN MINDEN KEDDEN. Az előfizetés ára: Egész évre ... 6 kor. I Negyedévre 1 kor. 50 fill. Fél » . . . * » I Egyes szám ára 16 » SZERKESZTŐSÉG és KIADÓHIVATAL hova a lap szellemi részére vonatkozó közlemények, továbbá előfizetések és hirdetések küldendők: Morvái János könyvnyomdája, Ettvés-ntw 8. az. HIRDETÉSEK -v­— e lap kiadóhivatalában — jutányos árak ellenében vétetnek 151. A hirdetések díjjal előre flaetandfik. , Nyilttér garmond sora 20 fillér. Tiz hónapja, hogy megölték a trónörököst. Jól emlékszünk a forró véres napra. Ez az ország lihegett a fájdalomtól. Mint akinek gyötrelmes álma van és hánykolódik, mázsát érzett a mellén, a szeme láztól tüzesedett meg, a hangja reszketett és elcsuklott. „Kizökkent az idő . . Aki helyretolni született, nem egy ember volt, de sok-sok millió. Nincs egyetlenegy ember a föld hátán, aki­nek közönyös lenne ez a- nap s ne érezné következményét. Most kilenc hó­napja aztán elment a hadüzenet és lángbaborult a világ négy sarka. A vajúdó földnek azóta nem volt egyet­len nyugodt perce sem. Mindenki búcsút vett a szobájától, az asztaltól, (akik elmentek és elfognak menni, de akik itthon maradnak tovább horkol­nak,) ahol ebédelt, a nyoszolyától, ahol aludt, a zongorától, ahol — esténkint gyertyalángnál — ábrándozni szokott. Elhagyta „szokott, kedves gyakorla­tait“, mint ama dán királyfi, tragédia hőse, akinek az apja „rut, erőszakos halálát“ kellett megboszulnia, de akik hadbaszálltak, azok nem tépelödtek, nem fontolgattak hamletti mélakórral, azok kizökkent időt igazították vissza az eresztékjeibe, azok cselekedtek". Azóta — tiz hosszú hónap, kilenc hosszú hónap alatt — megváltozott a világ képe, a térkép és megváltozott minden otthon és minden ház képe. Sok családi asztal kicsorbult, és fog még kicsorbulni. Ha ebédelni megy az anya, a fiú és a leány egy üres székre néznek, amely már kilenc hónap óta üres és a tárgyakban lévő néma szeretettel várja haza a gazdáját. Már a tárgyak is beszélnek. A fogason lóg egy civilkalap. (És még mennyi fog lógni.) Már régen összeszáradt, megfa­kult, beporosodott, ő is várja vissza a viselőjét, mint a ruha, amely a szek­rényekben teng, a frakk és a nyak­kendő, a korcsolya és a tenniszverö, a béke sok drága és kedves fényüzési cikke. Napok telnek napok után. Köz­ben az/ ütöórákat fel-felhuzzák, hogy mutassa az időt az itthonmaradottak- nak, akik minden percet számon tar­tanak, egy naptárt is elnyűttünk, a szemétbe dobtunk. A régi otthont újra és újra rendbehozzuk, virágot teszünk a cserepekbe, magunkat is felvirágozzuk a legszebb, legékesebb érzésekkel és várjuk haza őket . . . Hazaárulók. Ennél ocsmányabb szó nincs a magyar nyelvben ! Azt' hiszem más nyelvekben sincs. Csaló, tolvaj, rabló, rablógyilkos elnevezés, hízelgés számba megy a hazaáruló címmel szemben. Mert aki hazáját elárulja, annak számára nincs bocsánat sem az égben, sem a földön. Nincs pap a világon, aki e bőn alól feloldást adna 1 Nincs vullás felekezet, mely­nek dogmái enyhítő paragragraíuat tartalmaz­nának a hazaárulóval szemben. S bárki aki a hazaárulót kötélre juttatja, vagy ő maga leüti, mint a veszett kutyát, dicsőséges tet­tet követ el s megérdemli, hogy nevét a tör­ténelem legfényesebb lapjain örökítsék meg. Ez a magyar nemzet dogmája ! Ezzel a hitvallással élünk és halunk.) El kellett mind est mondanunk most, amikor tucatezámra fogdossák össze a lócsi- ezárokat, posztócsalókat, papirbakancs szállí­tókat, lieztuzsorásokat és más hadseregszálli tókat és átvevőket, akik dicsőségesen küzdő fiaink szájából kilopták a kenyeret, lehúzták szenvedő testükről a posztót s lábukról a csizmát, hogy az ellenség golyója mellett a nélkülözés is rendet vágjon közöttük. A lelkiismeret egészen elvesztette hangját az. ágyudörejben; szabadjára működ­nek u zsiványok. Háború közveszedelem, embertársaink pusztulása, mind kedvező al­kalom a háború hiénáinak. A posztó és bakancs csalás mellett ott áll elsősorban, lósorozás, azután követik ezt sorban: liszt és hús uzsora, burgonyainség, baromfitröszt zsirdrágaság, zöldség kérdés. Mindeniknál 200 százalék az áremelkedés. Ezekhez képest Rózsa Sándor és Sobri Jóska gavallérok voltak, mert ők nem vették ki a szegény ember szájából az utolsó falatot. Micsoda lelki elfajulás kellett ahhoz, hogy mindezt megcselekedjék ! Jóságos Istenem I Van-e a pokol tüzéy nél még borzalmasabb kínzó helyed, ahová ezt a szép társaságot be lehetne helyezni ! Van e olyan kínzó kamarád,-hol a hazaáru­lókat milliméter nagyságú darabokra tépje, vágja a tüzes kés! De nem egyszerre hanem naponként egy millimétert vágna le rothadó testéből, mig szivéhez érne a kés. Ha nincs — én édes Istenem ! teremts most erre az időre egy olyan borzalmas helyet hová a hóhér utján elszállíthassuk a hazaárulókat s hol időtlen időkig szenvedje­nek szörnyűséges és meg nem bocsátható bűnükért. Azok, kik minden bűnre találnak ment­séget, — azzal igyekeznek enyhíteni rajtok, hogy a pénzvágy vitte őket az eltévelyedésbe. Az aranyborjú imádása pogánnyá változtatta őket. Hiába való erőlködés ! Akik ezt han­goztatni merészelik, azokkat is megvádolom ! Egy húron pendülnek a hazaárulókkal, akik — ha alkalmuk lett volna, szintén igy cse- lekesznek. Egyik fővárosilap ez üggyel kap­csolatosan az „eltévelyedés“ szót használja. Istenkáromlás 1 Mert a hazaárulók nem el- tévelyedett szánandó alakok, hanem orgyilkos fejedelmek, akik ezer meg ezer apát, fiút, testvért áldoznak föl pénzvágyuknak. Ez a világháború sok gyöngyöt, de sok salakot is vetett felszínre. Megismerte a világ az önfeláldozó, vitéz, rettenthetetlen erejű magyar nemzetet, a dinasztia hűséges trónvédőit, a magyar, székely, román, szász, tót, és horvát oroszlánokat, kik halál rneg- I vetéssel rohanak előre a golyó záporban meghalni a királyért és hazáért. De megis­mertük a salakot is : a rablókat, zsiványokat. orgyilkosokat, kémeket hazaárulókat, gyáva bitangokat, kik ujjúkat sem mozditják a ve­szélyben álló Hazáért, hanem ellenkezőleg : meglopják, megcsalják, elárulják. S mig rö­högve vágják zsebre a rabolt ezreseket, perverz operett áriákat fütyülnek s kacagva nézik a halálos sebben vérző ée hörgő bősök kimúlását. Az antik római és görög világban nem hoztak törvényt a hazaárulók ellen, mert azt mondták: nem lehet hazaáruló ezen a vi­lágon I A XX-ik század bőven termi ezt a fajtát. Sajnos, Magyarország sem kivétel 1 De „a magyarok Istenére esküszünk,“ hogy báboru után egy újabb hadjáratot inditunk a rablók, a hazaárulók, a gyáva bujkálók ellen s nem nyugszunk meg ad­dig, mig az utolsó gazembert is kötélre juttatjuk ! Isten minket úgy segéljen 1 Reng, remeg a földgömb... Reng, remeg a földgömb, S rejtelmes kohója Közel s messzi-távol Tüzbombáit szórja . . . — — Egy fel világ áll most Fegyerrel kezébe’, Félvilágnak, húll most Eb szökken a vére A földre, az égre I . . . — — S kinek van itt joga Végső győzelemre ? I . . ...Nekünk van! nekünk vanl . . . Igaz Istenemre ! . . . Nem mi dobtunk csóvát Ennyi gaz országra I ... A mi becsületünk Fényes, tiszta, drága, . . . Mint Napunk sugára ! Ok akarták ! . . . Legyen ! . . . — — Es mi lesz a vége Pl... . . . Fényesebb lesz Hazánk ősi dicsősége I . . . Ragyogóbb, . . . mert győzünk Csatáról-Csatára ! S hőseinket máris Maga körül látja Przemysl vén vára I ... De itt sem állnak meg .. . Törnek Ok előre 1 . . . S nincs addig szükségük Semmi pihenőre, Míg szemük egy ellent Lát a láthatáron, . . . Mert Nekik győzni kell I . . . Győzni mindenáron! . . . Életen, halálon ! . . . — — Menjetek I menjetek I . . . Győzzetek I győzzetek I . . . Istenünk, Jézusunk Ott van — ott, . . . veletek l . . . .. . Klió is ott szárnyal, Hazám hős vitézi 1 . . . S legendás nevetek' Sorban vési, . . . vési, . . . . . . Márványlapra vési I . . . , Sxatmár-Némeli. _____sasi Nagy Lajos. A gö rög katolikusok Üldözése Oroszországban. Lengyelország felosztásával 4 millió gör. kát. került orosz * uralom alá. Az orosz állam elhatározta, hogy ezeket a gör. keleti vallásba fogja beleolvasztani. I832- ben elrendelte, hogy a gör. kát. papok gör. keleti misekönyveket használjanak. Az orosz kormány erőszakoskodása következ­tében egyes gör. kát. papok elfogadták az orosz állam vallást. A lengyel királyság területén 1874- ben törlik el a gör. kát. vallást. A hívőket ostorcsapásokkal (nahajkákkal), vagyonuk elkobzásával, száműzetéssel iparkodtak az orosz államvallásra kényszeriteni. A nép nagy része hősiesen kitartott katolikus hite mellett. Aki csak tehette, Galíciába ment a szentségek felvételére. A lengyel papok és a jezsuiták missionáriusok módjára ti­tokban csak itt-ott segíthetnek a szegény gör. kát. híveken. Ha elfogták őket Szibé­riába kerültek. Legjobban a cbolmi nép állott ellent az erőszakos térítésnek. Ezek megtörésére a cár katonaságot helyeztetett el a közsé­gekben. A katonaság felette s azután fel­égette a falvakat. Közben pedig verték'a népet, még a gyermekeket is. Sok helyen megszökött a nép falujából és a farkasor- ditó hideg dacára a szabadba menekült. Sokan éhenhaltak, vagy megfagytak. Egy leányt addig vertek, mig fájdal­mában ájuló félben fel nem kiáltott : „Ó boldogságos Szűz, adj nekem erőt, hogy kiállhassam a szenvedést“. Erre Golovinszki örparancsnok dühében kiragadta a kozák kezéből a nahajkát és addig verte a leányt, mig bele nem pusztult. Sokszor a kozákok is megsokalták a kínzást. Elfordították arcukat, hogy ne lássák a fölszakgatott testeket és előtűnő fehérlő csontokat. Golovinszki ilyenkor nedves lepedőbe csavartatta — télviz ide­jén — az áldozatokat és tovább veret­te őket. Néha ravasz fogásokkal igyekeztek a népet a gör. keleti vallás elismerésére birni. Midőn a kostomlockai lelkészt el­vitték, meg kérdezték a népet, hogy kit akar helyébe; mire a nép kijelentette, hogy az előbbinek testvérét kívánja, A kérvényt alá kellett írni. Felolvastak tehát egy ily kérvényt s aláírás után derült ki, hogy a szövegben a pravoszláv, vagyis az orosz vallás elfogadása foglaltatott benne. Ez ellen aztán hiába tiltakoztak. Lomary községben összeterelték a lakosságot, majd szétválasztották a férfia­kat családjaiktól. Ezután Alesko és Guba- niev kerületi főnökök felszólították a fér­fiakat, hogy írják alá azt a iratot, mely­ben kötelezik magukat, hogy orosz temp­lomba fognak járni. Ezeknek tagadó vála­szára a kozákok a nőket puskatussal és bajonettel addig ütötték, mígnem a férfiak — nem nézhetvén nejeik és leányaik szenve­déseit — alá nem Írták az áttérésre köte­lező iratot. Nem volt egyházközség, ahol nem tör­tént valami erőszak, korbácsolás, fogak ki­törése, karkitépés, bebörtönözés az áttéri- tések történtekor. Az áttértekét arra is kényszeritette a cár, hogy az orosz isteni tiszteleten részt vegyenek. Az ellenkezőket m OTMAM nagyválasztéku cipőraktárát Jt 01 ill V 11 ajánljak a t- révé közönségnek, mint a legolcsóbb bevásárlási forrást. == -------­Kö zvetlen a „Pannónia“ szálloda mellett!! A valódi amerikai King duality cipők kizárólagos raktára. MEGÉRKEZTEK a tavaszi idényre megrendelt valódi schevraux és box bőrből készült legújabb divatu fekete és Ijarna színű úri-, női- és gyermek-cipők I

Next

/
Thumbnails
Contents