Szatmár és Vidéke, 1915 (32. évfolyam, 1-52. szám)

1915-04-20 / 16. szám

— Elesett orvosok. A háború min­den* ás mindenkitől egyformán áldozatokat követel. Az orvosok ápp oly veszélyes fela­datot végeznek, mint a hadsereg bármely más küzdő tagja. Legjobban kitűnik ez a német és franciu hadseregek most közétett kimutatásaiból. E szerint német részéről el­esett 132 orvos, 45 szerencétlenség vagy betegség folytán halt meg, 222 megsebesült és 166 eltűnt. Franciaország 14,000 katona­orvosa közül 6500 volt u harcmezőn, 260 megsebesült, 440 eltűnt és 507-en betegség miatt voltak kénytelenek a működő hadsereg­től eltávozni. — Toldj István eltűnt. T o 1 d y István a szatmári püspökség házgondnoka péntek óta eltűnt. Családja mindenfelé kö­rözteti, de ez ideig eredménytelenül. Toldyn az utóbbi időben nagyfokú idegkimerülés jele mutatkozott s valószínűleg zavart elmé­vel a Szamos folyóba ölte magát. — A hatósági lisstssboltok szá­mát szaporítani kérjük, mert tűrhetetlen az, hogy verekedéssel és szurkálással lehessen liszthez jutni. Annyi piszkot és aljasságot kell ott a nagy tülekedésben eltűrni, hogy ilyen állapotok mellett önérzetes ember * egyáltalán nem tud vásárolni. Számtalanul hazamennek semmi nélkül s valóban kenyér nélkül vannak, de az ottani komiszságokat ki birni nem tudják.. — Gyors intézkedést kérünk. — Hamis kétkoronás bankje­gyek. Megállapították, hogy hamis kétko­ronás bankjegyek vannak forgalomban. A hamisítványok azonban, amelyek első pilla­natban sikerültnek látszanak, igen sok hibá­val bírnak. így a baloldalon fent. ahol a bankjegy értéke a különböző nemzetiségű nyelveken van feltüntetve, az alulról számí­tott harmadik sorban Dvue Krune áll Dvije Krne helyett továbbá oldalt a magyar szö­vegben a Buda szó után hiányzik a kötőjel, a kormányzó szóban az á betűn nincsen éke­zet. A hamisítványok német szövegükben pedig 1914. augusztus hó 1-ről, a magyar szövegben pedig 1914. augusztus 5 ről van­nak keltezve. Ilyen módon a hamisítványok könnyen felismerhetők. — Egykoronás bankók. A hábo­rús állapot legelső időszakában tapasztalt apró pénzhiányt a kétkoronásbnnkjegyek ki­bocsátása csak részben tudta eloszlatni. Már a háború első időszakában is hangsúlyozták, hogy kívánatos volna egykoronás papírpénzek kibocsátása is. Amint értesülünk, az egyko- ronás bankjegyek készítése immár folyamat­ban van. Egyelőre csupán húszmillió darab ‘ ilyen papírpénz kerül forgalomba, a további menyiségek előállítását a szükséglet és a későbbi' állapotok fogják meghatározni A pénzforgalom egyszerűsítését és megkönnyí­tését szolgálja továbbá az a terv is, hogy a váltópénzek szaporítása céljából félkoronás nikkel pénzek bocsátásáénak ki. Valószínű, hogy az 50 filléres nikkel váltópénzek kibo­csátására már legközelebb sor kerül. — Mit Írnak a berlini lapok ? Azt, hogy Németországban ma mindenki katona és aki nem az, nem igen meri magát nyilvánosan mutatni. Es mit látunk Magyar- országon ? Ha a magyar városok utcáin bo­torkálunk, látunk sok-sok embert, aki minden­áron.szabadulni akar a szolgálatból és úgy látszik találnak is alkalmat nagy árak lefize­tésére. Ezekkel a hősökkel háború után le­számolunk I — Országos állatvásárok várme­gyénkben. Április 26-án Avasujvároson, 27-én Szatmár-Németiben ; május 3-án Misz- tótfaluban, 7-én Magyarberkeszen, 10-én Felsőbányán, NagypaládoD, Sárközön, 11-én Szamoskrassón, Aranysmedgyesen, 13-án Já- kon, 14-én Kővárhoeszufalun. — Mesék a kukoricakenyérről. Mikor a kukoricaliszt áltulános fogyasztásáról először volt szó, a közönség körében azért nem lett népszerű, mivel egészen szokatlan eledel városi ember számára. A kényeskedők azonban elfeledkeztek arról, hogy most világháború van és hogy nemzeti létünk fennmaradása érdekében állunk harcban a fél- világgal. Ez a mi mostani helyzetünk van olyan „szokatlan“, mint a kukoricaliszttel készült kenyér fogyasztása. Volt azután egy másik kategóriája a fontoskodóknak, akik azzal a rég megcáfolt állítással próbálták műveltségüket dokumentálni, hogy a pellagra betegséget a kukorica okozza és terjeszti. Valamikor csakugyan sokan voltak, akik hittek ebbin a babonában. Ma azonban már kétségtelen bizonysággal megállapították a tudományos vizsgálatok, hogy a pellngra-be- tegségnek semmi köze a tengeri liszthez. Olaszországban, amelynek egyes vidékein igen sokszor fordultak elő a pellagra járványok, pár esztendővel ezelőtt nagy tudományos apparátussal fogtak hozzá e betegség okai­nak felderítéséhez és megállapították, hogy a pellagrát az egészségtelen ivóvízzel az em­- béri szervezetbe kerülő kovasav szétbomlása okozta. Szóval, ma már csak babonás emberek hiszik el. hogy ez a betegség valami kap­csolatba hozható u kukoricaliszttel — Jó családból való tanuló föl­vétetik Madarassynál. szatmAr és vidéke. \ — A háború történelme cimü ajándék-albumra, melyet a Festi Napié előfizetői ingyen kapnak, külön tesszük figyelmessé olvasőin- kat. A háborús irodalom legkimagaslóbb, legszebb munkája lesz ez a nagy esemé­nyeket egybefoglaló pompás díszmü, mely sok száz mélynyomásu remek képben a világháború minden mozzanatát maradandó emlék­ként fogja megörökíteni. Az a titán! harc, mely a csatatereken folyik s mely országok sorsát van hivatva eldönteni, oly rendkívüli eseménye a most éló nemzedéknek, hogy egy könyv, mely ezt a ha­talmas küzdelmet a képek gazdagságával szinte szemléltetően elénk tárja, történelmi becsi! mű és egyetlen magyar 'család könyves­polcáról sem hiányozhat. A Festi Napló minden uj és régi előfizetője a kiadóhivatalnál megtudható feltételek mellett teljesen ingyen kapja ezt a rendkívüli, diszkötéses könyvet. A Festi Napló előfizetési ára: negyedévre 8 kor. egy bőnapra 2.80 kor. A kiadóhivatal, (Budapest, VL, Vilmos császár-ut 66.) kívánságra bárkinek küld mutatványszámot. 1—S. — Hindenburg vallásossága. Hin­denburg, a muszka verő tábőrnok, a békeidő­ben családja körében odahaza minden reggel és esterószt vett u közös imádkozásban ábitatos- ságban. A háború ideje alatt is naponként időt szentel arra, hogy a szentirásból egyrövid fejesetet elolvasson. Amint egy svájci lap írja, nem régen egy felső porosz sziléziai városkábun részt vett Hindenburg egész ve­zérkarával az istentiszteleten, ahol buzgón mádkozott a győzelemért. Valahányszor egy- egy győzelmet kiviv, a Mindenhatónak ad hálát a sikerért. Midőn Lodzot elfoglalta s a tanuló ifjúság élén egy iskola tanácsos üdvö­zölte, igy szólt : „A hálának és reménynek barátságos szavaiért, amelyeket hozzám intéz­tek, fogadják hálás köszönetemet; az ifjúság­nak, amely oly számosán és lelkesedve gyűlt ide össze. Nem engem illet a hála a sikere­kért, amelyeket az orosz ellenséggel szembe kivívtunk. Én csak nevemet adtam azokhoz. A hála Istent a mi Urunkat illeti a ki ke­gyelmesen meg őrzött bennünket s aki ezu­tán is meg fog őrizni bennünket . .. Vigasz­talódva nézek a jövőbe, Isten becsületes bé­két fog nókünk juttatni.“ íme, Hindenburg nemcsak az ellenség előtt bátor, hanem bátor, akkor is, amidőn a műi hitetlen világban keresztény hitről vallomást tesz Színházi ólet. A szezonvégi előadások unalmasságát vannak hivatva enyhíteni a vendégszereplé­sek és jutalomjátékok. Galgóczy jutalomjátéka a meleg ün­neplés, az őszinte szeretet nyilvánulás * a becsűiéi külső jelei között folyt le az „El­vált asszony“, Fali Leó gyönyörű zenéjü operettjében. Frankó Juliska vendégszereplése azon­ban nem járt az óhajtott sikerrel, mert még nem az a ki forrott művésznői tehetség, a melyet a szatmári színpadon megszoktunk. A „Szölke Pepi“ uyári darab lévén, célját, a kis szórakoztatást, eléri, azonban egyébre, pláne többszöri előadásra, nem al­kalmas. Inkább jó régit hallgassunk, mint ilyen felesleges munkával terheljék az amúgy is túlságosan igénybe vett személyzetet. Megütközéssel tapasztaljuk azonban, hogy úgy a társulat, mint a zenekar feltű­nően fogy. Ha jól tudjuk, ezt asm lehet szerződé­sek lejártával igazolni 1 Nem kívánhatjuk ugyan, hogy a nálunk töltendő kevés időre uj tagokat szerződtes­senek, azonban a közönség, sőt a színházat ingyen átengedő, mindenkivel szemben jó­hiszemű város meg nem érdemelt negligálá­sának a legeklatánsabb bizonyítékát látjuk ez eddig még soha nem tapasztalt eljárás­ban az igazgatóság részéről. Beregi Oszkár nagy művészetét dicsérni felesleges, hisz a név már maga egy foga­lom. Kitünően kreált szerepével a Bizánc­ban tiszta élvezetet nyújtott az őt csodáló s nagy színjátszó tehetsége előtt meghajló hall­gatóságának. A közönség egész este ünne­pelte. Az ünnepeltetésből bőven jutott a vendégkép fellépő Hahnel Arankának is, vala­mint Simonnak és Zsigmondy Margitnak. A művész ma este a Monna Yannában lép föl. Hír a falunkból. Töpörödött vén anyóka Lép a községházba : Tekintéséé jegyző uram, Mi hir a csatába? Két hónapja, bogy a fiam Muszka ellen indult, S utolj íra amikor irt, Hét hete is elmúlt. O volt nekem istápolóm, Kenyéradóm, lelkem. Amióta elment, helyem Nemtudom, bol leljem .... Tekintetes jegyző uram Sok újságot járat: Hátha abban a fiamról Valamit Írnának? Megkövetem tisztelettel, Olvassa el nékem. Hátha bizony el is esett Ott a muszka réten, És oszt nincsen, aki sebét Bekötözze gonddal . . . Éjjel nappal tele szivem, Nagy aggodalommal.' Az atrece hátha ki van Az újságba téve ? Én istenem, gyalogosan Is elmennék érte S haza hoznám, itthonn venném Magam gondozásba. Engedelmet a király C9ak Adna talán rája ? Töpörödött vén anyóka. Beesett a képe. Könnyes szemel, esdve néz a Jegyzőnek, szemébe. Kemény is, meg aggodalom Ül ki az arcára . . . Szegény anyó . . . Oly szánalom Csak nézni is rája. Szól a jegyző, szelid hangján Érzik a sajnálat: „öreg néni, az újságban Nincs hire fiának.“ — Én istenem, hát akkor . . . Hát Kihez folyamodjak ? öreg anyó két szeméből Bus könnyek omlanak. Tekintetes jegyző uram, írna a királynak ! Hátha ottan a fiamról Valamit tudnának ? Belevenné nagy keservem ' Szépen az írásba ügy, mint mikor — emlékszik rá ? — Ki is reklamálta . . . És a jegyző, mit csináljon ? Nincs ut, hogy kitérjen, Fogalmaz egy nagy levelet S felolvassa szépen, öreg anyó nagy keserve Folyik az Írásba . . . Minden pontnál helyeslőleg Bólingat roája. Kézcsókolva hálálkodik Szegény öreg néni. Úgy meg örül, szinte ujjong, Szinte öröm nézni. Örömcseppes könypatakok Kagyognak szemében, Óh, ki tudná megzavarni Öt naiv bitében . . . ? És boldogan megy haza a Fehér faluházba. Takaritgat, tisztogatgat Nagy örömöl lázba .... Át-áttipeg a szomszédba, Sz£me könny homályos : „Irt a jegyző a Királynak . . . Hazajön a János . . . 1“ Bállá Ferenc. Háborús típusok. A pesszimisták. Jobbára férfiak, bár legtöbbjük anyámasszony katonája. Min­denütt megtalálhatók. Nyomukba vezet vén- asszonyos sápitozáeuk. Természetrajzi alapon maradva, minden mondásuk kuvik tojás, melyből vészhirek kelnek. Nem beszédesek. Egy-egy kifejezésükben benne van a had­viselés elítélésének, az ijedségnek, a féltés­nek, a csüggedésnek az egész világa. Beszél­hetsz nekik diadalról, bizakodásról, nemzoti közös akaratról, elháríthatatlan kényszerű­ségről — mind hiába. Arcuk meg se rebben. Az édes izgalom pírjának nyoma sincs rajta. Vonalai szögekké idomulnak s mértani bizo­nyossággal jósolják a veszedelmet. Csak a fajtájuk szereti őkét. Ingerültséget, elkedvet- lenedést váltanak ki belőlünk. S éppen az utóbbi lehetőség miatt veszedelmesek is. Kerüljük őket !. . . é A hir hordók. A háborús véazhirek holló madarai. Csak rossz, nagyon rossz hí­rekre csapnak le s tova szállvu terjesztik: — Alászolgáju I... Hallotta? — Nem ! Mit ? — Csak diszkréció melletti... Pestről kaptam... X. generális mondta katonakörök- ben ... Az oroszok Liptót kerítik körül, el­foglalták már a debreceni szalonnát, a már- rnarosi sót, meg a szegedi paprikát. Igazán borzasztó 1 Hirt terjeszt hir után s miképen a kígyó megharaphatja a farkát, ha akarja, azonképen a hir is visszajut a terjesztőhöz s néhány nap múlva már egyik hirhordó társa zihálva súgja fülébe : — Jó napot I Hallotta ? . . . Vilmos császárt elfogták az oroszok. Bezárták a moszkvai nagy harangbal A török szultán meg kézcsókra mpgy a cárhoz s beszegődik ugyanoda haraDgozénak . . MOBVAI JÁNOS KÖNYVNYCZÍdAJA, SZAKMÁKON. o7 így megy ez körös-körbe . . . S elhiszi mindenki, mert különben Z. konzul vagy az ő előkelő ismerőse, illetékes embere nem mondta volna. * Az optimistáik. Derűsek, emesogók,, elevenek. Hiszékenyek és kitalálók. Á jó hírnek egy parányi szála nagy események tölgyerdejávó nő meg fantáziájukban. Örömre gyújtja őket a legkisebb győzelem s jelen­tősnek hisznek minden távoli és közeli cse­kélységet. Ha a perzsa sah tisztelteti a török szultánt, ebből már a győzelem pálmáját látják felénk hajladozni. Térképen, kisérik az előre-hátravonulásokat s a zászlócskákat nap-nap után annyival igazítják előre, a mennyivel a csapatoknak az ő felfogásuk szsrint előretolédniok kellett. Virgonc, csi­csergő verébként ugráltnak a hirberkekben, ahová mi is szívesen betévedünk. Mohón emésztik u csuszó-mászó rossz híreket, s röp­ködni hagyják a jó hírek tarka pillangóit. Jó kedvükben elfognak egész orosz hadteste­ket, s nem egyszer kalodába zárták a cárt is. * — Te, olvasóm, melyik csoportba tartozol P ? — Szab. kési ruha mángorló és facsaró gépek. Vízvezeték és fürdőszoba tel­jes felszerelések. Valódi berendorfi alpacca evőeszközök. Nickel, aluminium, rézabron- csos konyha edények és mindennemű konyha felszerelések, valamint háztartási cikkek, épület és butorvasalások továbbá építkezési anyagok és vasgerendák nagyraktára Melch- ner Testvérek vaskereskedőnél Szatmár. — (Takarékpénztár épület.) Telefon 121. sz. Felelős szerkesztő: Dr. Fejes litván. Főmunkatárs: Ruprecht Sándor. Laptulajdonos és kiadó: Morvái János. Sheumatiüoü! Ára: 6 — K Léptéi: 1,60010 MIL PofiMtit BVDAPE1T JMLIJl VI. Mozsár-utca 9. fT Sürgönyeim: Pnentanril. — Telefon 99-02.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents