Szatmár és Vidéke, 1915 (32. évfolyam, 1-52. szám)

1915-03-09 / 10. szám

Harminckettedik évfolyam. 10-ik tóám. Szatmár-Németi, 1915. március 9. VIDÉK TÁRSADALMI, ISMERETTERJESZTŐ ÉS SZÉPIRODALMI HETILAP. Magyar hősök. Előkelő francia tisztek hírlapi cikkek- ken figyelmeztetik Joffre főparancsnokot, hogy löl kell hagyni a lövószárok-taktikával, mert a francia katona már megelégelte ezt az ideg sorvasztó harcmodort és aggasztó mértékben fogy a türelme. Hozzák ki az idegeskedő franciát az árokból és drótsövé­nyek mögül s vigyék rohamra a németek ellen. Ismételni kell, hogy ezt a — szegény­ségi bizonyítványt nem az ellenség, hanem a saját tisztjei állítják ki a francia katoná­ról. És pedig nem megrovásul hanem, di­csekvésképpen. Milyen más, milyen egészen más a magyar katona I Hiszen nekünk talán a fran­ciáénál is hevesebb, lobogóbb, türelmetle­nebb a vérmérsékletünk. Híresek voltunk e vagyunk arról, hogy féket alig türünk. É< igaza van a költőnek, hogy harci jelszavunk is mindenkor csak egyetlenegy szó volt, az, hogy: „Előre!* Hanem azért a túláradó magyar temperamentum a tuai háború első pillanatától kezdve bele tudott igazodni a lövészárok-taktikába - is. És nincs az a hal- vérü osztrák, vagy vasfegyelmezettségü né­met, aki öyugodtabban, türelmesebben tudna meglapulni akármennyi időre a maguásta fedezékben, mint a magyar. Az igaz, hogy amikor aztán ki kell ugrani onnan és rátá­madni az ellenségre, akkor orkánként eodor el maga elől mindenkit, aki útjába akad. De nincs arra példa, hogy békés beletörő­déssel ne gubbasztana az árokban is, ha a hadi régula ezt igy kívánja. Olyan a magyar kutona, mint az egy­szeri bakonyi kanáez. Valamelyik pozsonyi diéta idején történt, hogy egy francia vivó- meater nagyban hencegett a követ urak kö­zött a tudományával. Egy dunántúli gróf azt találta mondani, hogy az ő bakonyi ka­nászának a fokosa többet ér a francia mes­ter gyikiesőjénél. Bizonyításra került a do­log. Érdeklődő uraktól körülvéve, szembeáll egymással a kunász és a francia. A kanász odatámaszija az állát a fokosára és vár. „Először kifúrom a jobb fülét!“ mond a francia és nyomban meg is teszi. A kanász mozdulatlanul áll. „Másodszor kifúrom a bal- fülét 1“ kiáltja diadalmasat! a francia és ezt is megteszi. A kanász ekkor se veszi le ál- lát a fokosról, de keservesen pillant körül. „Hát hagyod magad, Pista?“ szól méltatlan­kodva a gróf. „Hát üthetem, raéltóságos uram?“ kérdi csöndesen a kanász. „Hiszen azért vagy itt!“ volt a válasz. Alig hang­zott el az utolsó sz<j, a kanász villámgyorsan egyetlenegyet sújtott és — vége volt a viadalnak. A magyar katona, aki türelmesen de rekasan állja meg helyét a lövészárokban is, most a Kárpátokban és a Bukovinában azt a parancsot kapta, hogy kedvére- ütheti a muszkntl] és fedezék nélkül nyilt harcban űzheti hegyen-völgyön, árkon-bokron keresz­tül. Hihetetlen fáradalmakra ügyet se vetve, hős regébe illő rettenthetetlen vitézséggel, hajtja maga előtt a fu‘ó ellenséget, mely kivált Bukovinában, sőt G iliciában sem képes többé pozíciót elfoglalni és megállás nélkül szalad tovább. (Dsodás rohamok, szu- ronyharcok, az orosz sereget valósággal elsöprő győzelmek egész sora jelzi csapataink diudalutját. Nem levelenként, hanem halma­zával aratják a dicsőség habárait a bős katonák, ukiknek halál megvető bátorságáról és csüggedetlen jókedvéről az Igazi elragad- tatás hangján nyilatkoznak vezéreik. Ilyenek a bakonyi kanász vérei, ha azt mondják nekik, hogy: ütheted! Színházi élet. A Doktor ur, Fedora s Éva reprizei, a Lengyel vár s Luxemburg grófja az eddigi szezon kiemelkedő eseményévé avatták az elmúlt hetet. A gondosan megválasztott műsor ellett csak a bérlőknek volt jogos kifogásuk, kik egy egész heti méltánytalan mellőzés ntán kétszer egymásután voltak kényszerítve a a megjelenésre, a mi legalább is tapintat­lanság a directio részéről. Ny árui szerencsésen választotta jua- lomjátékául a régen ismert, de mindig szí­vesen hallgatott, kacagtató Doktor urat s egyéni kvalitása Puzsér groteszk szerepében nagyszerűen érvényesült. A közbeszőtt kuba- rét hálásan fogadta a zsúfolásig telt nézőtér 8 sokat tapsolt különösen Lukács Sári és Horváth Mici művésziesen előadott ének számainak. Csige Böske Fedorája szintén zsúfolt házat vonzott s egyszersmint cáfolutát is annak a téves nézetnek, hogy csak operet­tel lehet telt házat csinálni. Az Éva reprize elsőrangú dolog volt. Horváth Micinek sokszor játszott, régi jó szerepe Pipszi, s ezúttal is kedves alakítást produkált. Lukács Sári hatalmas talentumát még nem volt alkalmunk úgy élvezni, mint ez estén, mikor is u közönség alig tudott betelni a szatmári színpadon eddig ritkán tapasztalt nagy művészi képesség­gel, mély s valódi énektudással előadott Éva megkapóan bájos kreálásával. Pethes Dagobertje eltekintve hang­jától, igen ügyes volt. Az összes durabok sikerült rendezése Czakó elismert ügyességét dicséri, azon­ban nem hagyhatjuk szó nélkül a Fedora botrányosan kopott kellékeit. Egy becsüle­tesen berendezett szalon bútorzatot még talán kölcsönözni is lehetne, mert szinte megbotránkoztutóan nevetséges volt a kopott ságtól színtelen hencser két ócsku párnájá­val egy nagy hercegnő szalonjában. * Horváth Mici jutalomjátéka. Folyó évi március hó 17-én szerdán este lesz megtartva Lehár bájos zenéjü „Vig- özvegy“ előadásával. Közkedvelt operette primadonnánk ünneplése az idei színi évad sensatio számba menő nagy eseménye lesz virágcsatával és fényképoszto­gatással egybekötve. Apróságfok. A mamának születésnapja van, apa és gyer­mekek gratulálnak. És hozzá épen a 48 évet töl­tötte be. — No gyerekek, — szól tréfásan az apa — most aztán van a házban egy igazi 48 as, bár azt is el kell ismerni, hogy anyátok addig is olyan volt, a ki nem engedett a 48-ból. — De én azt hiszem, — szólal meg az egyik fiú — hogy ebből a 48-ból mamuka is szivesen engedné. A kávébázban a háborúval kapcsolatos vál­lalatokról gyakran szó esik, a mikor az is sző­nyegre kerül, ki milyen szerencsével dolgozik. A múltkor ‘egy ilyen beszélgetés alkalmával valaki egyik vállalkozóról azt a megjegyzést tette, hogy az szerencsés ember, mert ezeknél a vállalatoknál nagyon szépen keresett. — Nobát, keresni keresett, — jegyezte meg rá az egyik jelenlévő — de nem szépen. « A képviselőkről esvén sző, valaki erősen kikelt az ellen, hogy most bár ülések nincsenek, mégis kapják a fizetést. Hogy ez igy, meg úgy, nem járja, a ki nem csinál semmit, az ne is kap­jon semmit, a hazáért hozzon mindenki áldozatot. — Ugyan kérlek, — csititja a barátja — egyáltalán nem jól beszélsz, — mert ebben az 5 évben épen ez az idó az, mikor nem csinálnak semmit, bogy megérdemlik a fizetést, mig azért a mit azelőtt csináltak, mást érdemeltek volna. * Nagy örömmel olvasom a Nagykároly és Vidékében, hogy dr. Szabó Berci ügyvéd és lap- szerkesztő kollegám csakugyan a harctéren van, sót már a nagy vitézségi éremmel is ki lett tün­tetve. És hozzá huszár, a ki már mint zászlós, maholnap a hadnagyi rangot is eléri. Mint önkény- tes vonult be a háború kezdetén és ily rövid idő alatt ekkora sikert elérni, elég volna egy Simonyi- nak. A megye különösen hálás lehet vele szemben, mert ha kérdik majd a háborn után, hát Szatmár- megye lelkes ifjúsága mit csinált, büszkén mutat­hatunk rá, mint egy ragyogó példára. « " . Találkozom Demjén Józsi barátommal, a ki nyájas arccal gratulál nekem a 25 éves lapszer­kesztői mivoltomhoz. Azonnal visszagratulálom, neki is mostanában lévén 25 éves jubileuma, mint városi fogyasztási hivatalnoknak. — Lássa kérem, — mondom nagy komoly­sággal — jő volna nekünk beszélni Nagy Józsival a fópénztárossal, neki is most van a 25 éves jubi­leuma, hárman összeállhatnánk és megünnepelhet­nék, Nem kellene odahívni senkit, még igy hár­masban annál jobban találnék magunkat. Demeter. HÍREINK. — Március tizenötödike csak 1849- ben virradt a nemzetre ilyen nagy, zavaros idők keretében, aminők a mostaniak. Akkor is eljött a kibontakozás, most is reméljük, hogy jobb idők derülnek a nemzetre. Az ünneplésnek természetesen más színezete, más hangulata lesz, mint az utóbbi évtize­dekben, de azért a magyarság megtartja most is az egész országban, már amennyire a távollevő fiatalság nélkül mi öregek meg túrhatjuk ezt az üunepet. Lobogózzuk fel házunkat és keressük föl a templomokat a szabadság ünnepén. — Sorozzák a 37—42 éveseket. A honvédelmi miniszter elrendelte a harminc­hét-négy venkét éves B. osztályú népfölke- lők sorozását. Jelentkezni kötelesek azok, kik az 1873., 1874., 1875, 1876., és 1877. évben születtek és sorozó- vagy vegyes felül­vizsgáló bizottság által fegyverképtelennek osztályoztattak, illetőleg katonai vagy honvéd felülvizsgáló-bizottság által a közös hadsereg, haditengerészet, a honvédség vagy a csen­dőrség kötelékéből az 1914 év julius 31-ig elbocsáttuttak. Az összeirásuk végett jelent­kezésre utasított egyének később közzéteendő rendelkezéséhez képest a folyó évi április 6-tól május 4-ig terjedő időközben és helyen nép- tölkelési bemutatószemlére fognak behivatni és elővezettetni és ott alkalmasságukhoz ké­pest osztályoztatni. Az alkalmasok bevonu­lása idejéről hirdetményben oyernek értesítést. — Bemutató szemle. A városunk­ban tartózkodó és itt összeírásra jelentkezett helybeli és idegen illetőségű népfölkelők be­mutató szemléje ezév március hó 10-től be­zárólag 14-ig a Hunyadi-utcai közös lakta­nyában az alábbi sorrendben lesz megtartva. Márcins hó 10-én jönnek az 1896. évben Szatmár-Németiben született és azok a nép­fölkelők, akik mint itteni illetőségűek az összeírásba fel lettek véve. Március hó 11-én jönnek az 1895. és 1891. évben t Szatmáron született és azok a népfelkelők, akik idő- közileg itten illetőséget szereztek, valamint azok a korábbi években szülöttek, akik az eddigi népfölkelői szemlékről bármi okból elmaradtak. Az idegen illetőségű népfólke- lők szemléje március hó 12-én kezdődik. Március hó 12-én jönnek az 1896. évben. Március hó 13-án jönnek az 1895. évben és Március hó 14 én jönnek az 1891. és azt megelőző években született és korábbi szem­lékről bármi okból elmaradt idegen illető­ségű népfölkelők. A néplölkelők a bemutató szemlén naponként reggel 7 órakor a lak­tanya udvarán jelenjenek meg. — A vak katonáknak. Dr. Her­man Lipót szatmári ügyvéd a következő érdekes levél kíséretében 5 koronát küldött szerkesztőségünknek, azzal a kéréssel, hogy juttassuk el azt a vak katonáknak. Kérésé­nek szívesen teszünk eleget. A pénzt el­küldtük a Vöröskereszt-egyesület szatmári elnökének, dr. Kölcsey Ferencné úrnőnek. A kisérő levél igy hangzik: „Ezt a csekély összeget, az én részt­vevő szerétetemmel adom a csatában meg­vakult katonáink, a mi drága honfi-véreink számára; akik érettünk, (nem arra valókért) küzdve, tűrve és szenvedve, — haj — mi hősi vakmerőén rohanhattanak mégis előre, a csatáknak emberirtó tjizébe! És ez életfosztó, hulálosztó csataterek­ről vak-világtalanséggal térvén immár vissza haza, az Ö szenvedéseik által is megszentelt e magyar hazába, ennek igéretföldjét — oh irgalom Atyja — meglátniok többó nem adatott! Ámde nem láthatják legalább ök, a dicsők, a leikeikbe fénylő bonszerelmen kivül közöttünk kisértő árnyékot sem, mármint ama sok mindenféle hazafifyas közbenjárást és más efféle főbenjáró főkijárást, amely semhogy sebzett hadfi homlokára — Ég áldása szálljon rája! — tűzne diadalmi bábért: jár, leél, lót, fut és tesz és vesz, s tülekszik a hadsereghez szállitan dó bábért, zabért, sat........ Dr.'Herman Lipót.“ — 44 fillér egy liter tej! A tej drágaság ellen emeljük fel tiltakozó szavun­kat. Ma a tejet literenként 40—44 fillérért árulják Szatmáron. Kérdjük, hogyan lehet­5 séges ez itt nálunk, ahol jószág és takar­mány van elég, akkor, a midőn a szomszé­dos Máramaros-Szigeten, ahol a rettenetes orosz horda feldúlt mindent, elpusztította a jószágot, elrabolta, felégette a takarmányt, 30 fillérnél drágában még nem árusították a tejet? Ezt mármarosszigeti emberek állít­ják. Hivatkozunk még Debrecenre, ahol 28 fillér a tej, dacára annak, hogy ott sok­kal több beteget élelmeznek, mint Szatmáron. Erélyes és gyors hatósági intézkedést, ár megállapítást kérünk itt is. A tejárusok kapzsiságát csakis ez fékezheti meg. Ez az intézkedés a város közönségének, de külö- sen azoknak a több gyermekes családoknak a háláját váltaná ki, akik gyermekeiktől már hetek óta kénytelenek megvonni ezt u legszükségesebb táplálékot. nagyválasztéku cipőraktárát a t vevő UssF" MEGÉRKEZTEK a tavaszi idényre megrendelt valódi schevraux és === Közvetlen a „Pannónia“ szálloda mellett!!- ■ ■ w A valódi amerikai King Quality cipők kizárólagos raktára, box bőrből készült legújabb divatu fekete és barna színű úri-, női- és gyermek-cipők

Next

/
Thumbnails
Contents