Szatmár és Vidéke, 1915 (32. évfolyam, 1-52. szám)

1915-02-23 / 8. szám

SZATMÁR ÉS VIDÉKE. r\ ler főhadnagynak menyasszonya: Lengyel Irénke és családja is. Az ünnnepeltekhez dr. Dusek Bálint ezredorvoi intézett beszé­det, majd dr. Vajay Károly polgármester üdvözölte őket, mire az ünnepelt hősök megköszönték a hozzájuk intézett megtisz­telő szavakat. Az ünnepély befejeztével diszebéd volt. — Hősi halál. Dr. Schirmer Ár­min porosz százados, törvényszéki bíró, kit a galíciai harctérről hoztak Szatmárra ápo­lás végett, 51 éves korában meghalt. Teme­tése vasárnap d. u. 4 árukor ment végbe az ev. egyház szertartásai szerint. Az elhunyt felett Duszik Lajos lelkész mondott meg­ható gyászbeszédet. — Katonai előléptetések, ö Fel­sége Szvasetics Elemér 12. gy.-ezredbeli őrnagyot alezredessé. G é h h e r Gyula és Kari József főhadnagyokat századosokká dr. Antal László, Steinberger Elemér és dr. Radetzky Károly 12. gy. ezredből népfelkelő hadnagyokat, valamint csáfordi Tóth Imre honvédhuszárhadnogyot, N y i r y Lajos hadnagyot, akik a szatmári katonai megfigyelő állomáson teljesítenek szolgálatot! főhadnagyokká, az ngyanide beosztott mádé falvai Zöld Aladár csendőrzászlóst pedig csendőrhadnaggyá nevezte ki. — Egyházmegyei hir. A megyé püspök Rónai János kir. kath. fŐgimn. ta nárt Kertész Pál helyébe kinevezte seékes egyházi hitszónoknak. — Orvos változás. Dr. W a 11 o n Gyula 23 évi működés után megvált az ir galmas rend kórházi főorvosi állásától. Wul Ion dr. helyét Muhy Zsigmond szatmár orvos foglalta el. — Áthelyezés. Azigazságügyminisz' tér Pujda János szutmárnémeti törvén; széki és Rosenbaum Gyula szatmár­németi járásbirósági irodatiszteket kölcsönök sen áthelyezte. — Huszonötéves szolgálati jubi-1 le um. A. városnak egy derék, zajtalanul dolgozó tisztviselője: Nagy József városi] adó főpénztáros, adóhiv. főnök jutott el pá lyáján a 25 ik évet jelző hutárkőhöz. Nem] oly időket élünk, hogy egy ily házi jubileu­mot zajosabbá tegyünk azzal, hogy a társa­dalmat is bevonjuk az ünneplésbe, bár egy oly tisztviselő felett, ki 25 éven át eredményei sen dolgozott a város javára, nem lehet köny- nyen napirendre térnünk Nagy József pedig 25 évűn keresztül becsületes, nehéz munká­val dolgozott a közért, s hiven szolgálta városát akkor is, a mikor szolgálatáért vajmi kevés elismerésben volt része. Megérdemli tehát, hogy egy néhány meleg szót kap­jon mindnyájunk részéről azon kivánsággul, hogy még sokáig munkálkodhassék a város javára, s mint eddig olyan eredménnyel a közpályán. — Eljegyzés. Hajdú Béla máv. hivatalnok, Hajdú Károly tb. rendőrfőkapi­tány fia, f. hó 22.-én eljegyezte Kovács Margitkát, Kovács Lajos vasúti főellenőr leányát. i — Esküvő. Demjén József és neje szül. Bárdóly Lujza örömmel tudatják Anna leányuknak Daverió Jánoséul 1915. február 19.-én Budapesten az anya­könyvi szertartás után a Buross-utcui plé­bánia templomban megtörtént esküvőjét. Az egyházi áldást az uj házaspárra dr. Wói­ké n b e r g Álujo9 egyetemi tanár, pápai kamarás ur adta mélyen megható beszéd kíséretében. — Bimbóhullás. Schütz Ernő ménes­kari százados és neje Csánk Murgit kis leánya : Schütz Mária Saroltu február 21-én négy napos korában meghalt. Tegnap délután a róm. kath. temetőben helyezték örök nyugalomra. — Halálozás. K á 11 a y Kornéloé^ néh. Kállay Kornél farkasaszói nagybirtokos özvegye Szinérváralján meghalt. Szakái Sándorné szül. Czegő Róza, folyó hó 23-án, életének 22-ik házasága 1-ső évében váratlanul elhunyt. — Nagykároly követe képviselő- jelölt. A Madarász József halálával meg­üresedett sárkereszturi kerületben — a fő­városi lapok híradása szerint — a függet­lenségi és 48-as párt részéről dr. gróf Károlyi Józsefet, Nagykároly országgyű­lési képviselőjét jelölték. — A bevonulás elhalasztása. Mindazoknak az 1878, 1879., 1880, 1881. és 1882. évben született népfelkelésre köte­lezett magyar állampolgároknak, akik a népfelkelési bemutató szemlén népfelkelési fegyveres szolgálatra alkalmasoknak talál­tattak, a népfölkelői tényleges szolgálatra nem 1915. március 1.-én, hanem 1915. már­cius 15.-én tartozuak bevonulni. A fent fel­sorolt évfolyamokhoz tartozó és a szatmár- németii, besztercebányai, kassai és egri m. kir. honvédkiegészitő parancsnokság területén tartott bemutató szemle alkalmával alkal­masnak osztályozott, de népfelkelési igaz'ol- ványi lappal el nem látott népfelkelésre kötelezettek a budapesti honvédkiegészitő parancsnoksághoz vonulnak be. Azok a nép­felkelésre kötelezettek, akik a inárumaros- szigeti, munkácsi, ungvári és az iglói honvéd­kiegészitő parancsnokságok területéről tény­leges szolgálatra még idő előtt behivattak, de később bizonytalan időre szabadságoltat­tak, abban az esetben, ha addig külön be- hivójeggyel népfelkelői fegyveres szolgálatra be nem hivatnak, szintén a fentemlitett napon tartoznak bevonulni. — Köszönő- és hála levél. A „Szatmári Jótékony Nőegyesület“ tekinte­tes Elnökségéhez következő szép levél érke­zett : A több mint fél éve tartó európai há­ború mindenkitől áldozatot követel. Mig az egyik saját vérét áldozza a haza szent oltá­rán, addig a többi másuton igyekezik a há­ború okozta nyomort s szenvedést enyhíteni. S örök dicsérete a mi társadalmunknak, hogy miuden tagja a jótékonyság terén dolgozik. Kétszeresen segít, aki gyorsan segit. Ezt látjuk s érezzük mi is, akik édes hazánk vé­dekezésében megsebesültünk s most itt fek­szünk a konviktusi kórházban. Szerencsések és boldogok vagyunk, mert a helybeli ne- meslelkü és jószivü hölgyek sokat gondolnak reánk. Mert nem csak hogy jó uzsonáva igyekeznek nehéz napjainkat kellemessé tenni hanem ellátnak sok szükséges ruha s egyél: neművel. A köpenyegek, papucsok, zsebken­dők, fésűk harisnyák stb. mind ragyogó ta­núi a szatmári hölgyek és nemes burátok ál dozatkészségének. Fogadja ezért a mélyen tisztelt elnökség a legnagyobb hálánkat és köszönetünket a fáradságért és áldozatkész­ségért. Adjon az Isten sok buzgó e nemes tagot az Egyesületnek, hogy hivatásának eredményesen megfelelhessen. Mi boldogok vagyunk s hálásan fogunk visszaemlékezni az itten töltött nupokra, az Egyesületre | an­nak jószivü tagjaira. Midőn a sok adomány­ért az egyesületnek s szives tagjainak a leg­nagyobb köszönetünket és hálánkat fejezzük ki, vagyunk a legmélyebb tisztelettel Konviktusi kórház, 1915. febr. 15. a sebe­sült katonák nevében: Maguth István alvadász. — A tanítók és a háború. Vár­megyénk tanítói közül ezideig 216 vonult Be katonai szolgálatra, hősi halált halt 4, meg­sebesült 15. CSARNOK. Francia jelentések a háborús eseményekről. Igazabban azt Írhattam volna e sorok homlokára: francia hazugságok a hábo­rús eseményekről. Hu a francia lapok jelen­tései, melyekről a kezünkben levő néhány appéldány révén általános képet alkotbatuok, [csak tizedrészben igazak volnának, akkor mi ennénk a barbárság megvetésre méltó bor­dája, hazánk részben ellenségtől megszállott, részben szétzüllött terület, német szövetsége­seink meg a császárral együtt már régen a Balti-tenger mélységes fenekén aludnának. Francia fogságából hazatért fiatal hon­fitársunk (Berauer J) elbeszélése nyomán közöljük, hogy a foglyok találékonysága, no meg néhu egy kis vesztegetés, állandóan új­ságot juttatott az elzártak kezébe. A lapok ’ j in aztán szörnyű dologról szereztek tudomást. O vasták, hogy Vilmos császár lelki is­merete furdalásaitól nem tud aludni. Akár­hol, messze a csaták zajától vetnek neki ágyat, nem talál nyugalmut. Rémes módon lefestették a lapok uz oroszok sikereit Kelet- Poroszországban. A németek leverve, a lakos­ság hunynt-homlok száz-zerszámra menekül Berlin felé. Az egyik lap közleménye fölé, amelyben a németekről hozott tudósítást, ezt az ékes cimet irta: Az ostoba állat (la béte) erőlködése. Hazai hirek is érkeztek, melyek szerint uz oroszok már Debrecennél állanak. Es mindezeket a híreket az őrök szóbeli köz­lései még túlszárnyalták. Az internáltak azonban nem ültek föl a hazugságoknak. Erősen meg voituk győződve s egymásközt vigasztalásképen hangoztatták, hogy | magyar sereget ilyen ellenség le nem verheti. A magával hozott francia lapokból is igen érdekes dolgokat tudtunk meg. A je­lentések fényesen illusztrálják, tniképen tá- jákoztatj ik, jobban mondva vezetik félre a becsapott franciákat. Maguk a közlemények legj -bbin pótolják | magyarázatot, * azért lehetőleg szószerinti fordításban is adjuk közre egy-két szemelvény tartalmát, A Párisban megjelenő Excelsior ciiuü nupilap december 30-j k i száma pl., amely tele van a gnribaldistak dicséretével, sikerek birével s többi között a következők kel kedveskedik olvasóinak. „Az osztrák-magyar seregnek az oro­szok bulszárnya ellen intézett oldaltámudásu a Kárpátokban úgy látszik teljesen össze omlott. Przemysl, in -ívnek védelme neveze tes, azon a ponton áll, hogy az oroszok ke­zébe kerüljön. Az orosz vonul megingatha­tatlanul áll a Visztula nyuguti vidékéin é> máris támadásait jelentik. A mi részünkrő mindenünnen állandó előnyomulásokat jelez­nek, úgy látszik, hogy az ellenséges lövész­árkok első sorát majdnem teljesen elfoglal tűk. Ez a patkányok munkája : lassú, de biztos.“ „Az osztrákok december 28-án erős tá­madást intéztek a montenegróiak ellen. Egész napon át' tartó heves harc után a montene­gróiak visszaverték az ellenséget s nagy vesz­teséget okoztak neki. Az osztrákok minden erőlködése összeomlott.“ A lap egyébként mindenképen leszólja, elferdíti a szövetségesek hadiállását, fölszere­lését s magasztalva említi a szerbek december 13-iki nagy győzelmét. Még viccel is. Képet közöl, melyen egy német katona pulykát bajt maga előtt. Az állat ft-je helyén a török szul­tán arca látható. A képulatt a következő föl- irás van : „A németek karácsonyára, a Kaiser (igy I) pulykája„ Szörnyen szellemes 1 Nekünk magyaroknak külön cikket szen­tel a lap René d'Aral tollából. íme egy-két részlet: „A jövőben szempillantásunk ne nyu­godjék pusztán csak a lövészárkok vonalán, hanem szükséges, hogy arra az igen érdekes fejleményre irányítsuk, mely Ausztriában mu­tatkozik, továbbá a világosságra, mely a Bal­kánon kezd kibontakozni s a mozdulatra, me­lyet Itália legújabban tett. Uj tényezők cso­portosulnak, melyek közül némelyek még a háttérben állanak, de legközelebb tevékeny­ségbe lépnek s a nagy konfliktus kibogozására nevezetes befolyást gyakorolnak. Az Ausztri­ában jelentkező események valóban jellemző előjelek. Hadseregének előre látott ismételt ve resége lassankint előidézte a sereget alkotó különböző elemek széthullását. A magyarok vonakodnak hazájuk határain kivül harcolni, az erdélyi remánok megunták a magyarok kinzásuit, a szlávok nem harcolnak a szer­bek ellen, az olaszok nem jelentkeznek többé a behívásra, mely őket Galíciába szólítja az orosz betörés visszaverésére. A szerbek ellen küldött osztrák hadtest legutóbbi fegyver- letétele s az oroszok által ejtett megszám­lálhatatlan (!) fogoly tanúskodik arról, hogy Ausztria támadása letört, a bizalom eltűnt. Mi fog történni ilyen állapotok közt, ha majd Románia megmozdul ?* (A koma a messzeségben kaluodoz, pedig okosabb volna, ha a gall kakas taré­jára vigyázna, mert ngyancsak tépázzák.) A genfi Tribuna általában tárgyila- gosabban ir a helyzetről. Az oroszoknak ha­zánkba való betöréséről, a szerb és monte­negrói harci eseményekről, Tisza István gr. missiójáról is ir I csak akkor lép | képzelő­dés kivánságos területére, mikor párizsi sür­gönyök alapján a nyugati harctér állását ismerteti. Eme szakasz szerint a franciák tá­madása mindenütt . védelemre szorította a németeket, a támadók az egész vonalon előrenyomulnak s a német sereg ös-zes visszaszerzési kísérletei összeomlottak. Igen messzire vinne s állandó ismétlé­sekre vezetne, ha a párizsi Le Journal ha­sonló közleményeit i°mertetném. Azt a cik­két mégis megemlítem, amelyben leírja, mi­képen került Törökország járom alá. Sajnál­kozva farizeuskodik a törökről, majd felhá­borodva igy folytatja: „most butául hagyja magát a mélység felé vezetni, legszembeszö- kőbb érdekei s legbiztosabb törekvései elle­nére s mindezt maroknyi idegen által, akik nem is palástolják a dolgot, mert a szemte­lenség ekkora fokára jutottuk a németek,“ (Ez az állapot nagyon fájhat a jó uraknak!) Érdekes képet is közöl. Fénykép után a né­met trónörököst ábrázolja, mint az angol 11. huszárezred tulajdonosát. A kép alatt ez a magyarázó sor: „Egyenruha, melyet a Kronprinz (így!) nem fog többé viselni. (Alig hiszem, hogy a Kronprinz emiatt kétségbeesik.) (Folyt, köv.) — Szab. kési ruha mángorló és facsaró gépek. Vízvezeték és fürdőszoba tel­jes felszerelések. Valódi bereudorfi alpacca evőeszközök. Nickel, aluminium, rézabrou- csos konyha edények és mindennemű konyha felszerelések, valamint háztartási cikkek, épület és butorvasalások továbbá építkezési anyagok és vasgerendák nagyraktára Melch- ner Testvérek vaskereskedőnél Szatmár. — (Takarékpénztár épület.) Telefon 121. sz. Kiadó Verbőczy-utca 15. sz. alatt lévő jelenleg Konetantinovics által bérelt pékmühely -m május 1-re. 1—2 Nyilttér. Az orosz betörés folytán előállott vasúti áru és podgyáaz károk elintézésére ajánlom hivatalomat. £ hivatal csak eredmény esetében kap mér­sékelt jutalékot, kiilömben az egész eljárás dij és költség mentes. A követelés behajtása körül fel­merült kiadást ezen iroda fedezi. Forduljanak bizalommal az összes okmányok beküldése mellett „EIsS budapesti reklamáld irodá­hoz“ tulajdonos: Stermann Ignác Budapest, V. Vilmos császár-ut 66. szám. Héber nyelvű levelekre is válaszolunk. Zufolge des russischen Einbruches entstan­dene Waren und Gepaeck Schaeden lassen Sie durch das seit 23 Jahren bestehende Reklamationsamt: Ignaz Stermann Budapest, V. Vilmos Császár-ut 66. eintreiben. Bei Resultatlosigkeit ganz spesenfrei. Übergeben Sie mit vollen Vertrauen alle Dokumente an obiges Unternehmen. Auch hebraeische Briefe werden beantwortet. 2-8. Felelős »zerkeeztő: Dr. Fejes István. Főműnk»társ: Ruprecht Sándor. Laptulajdonos és kiadó: Morvái János. Jaurill SheumatiRoR! Tamil Atlas Ausztria-Magyarországról. Ára:. 6 — K Léptéi: L TAÜR1L Pumái BUDAPEST J&JML VI. Mozsár-utca 9. ff Sürgönyeim .* Pnentauril. — Telefon 99-02. A BIESZADI m természetes ásványvíz, gyógyhatású, hurutos bántalmaknál páratlan. A legutóbbi termésű savanya uj borral vegyítve kitűnő italt szolgáltat. Kapható mindenhol, árjegyzéket kívánatra küld a bikszádi fürdőigazgatóság. MORVÁI JÁNOS KÖNXVNVQimÁJA, SZATMÁROS

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents