Szatmár és Vidéke, 1915 (32. évfolyam, 1-52. szám)
1915-02-02 / 5. szám
TÁRSADALMI, ISMERETTERJESZTŐ ÉS SZÉPIRODALMI HETILAP. Moratorium alatt értjük azt a kivételes jogi és közgazdasági törvényszerű intézkedést, mely mig egyfelől raegtjltja, hogy a tulajdonos, vagy a hitelező a saját tulajdona, vagy követelése fölött szabadon rendelkezzék, másrészt a hitelező helyett ez az intézkedés állapítja meg a követelésre vonatkozó haladékot tekintet nélkül az azelőtt megállapított esedékességre, valamint az esedékessé vált törlesztés mérvére. Hitelezők és adós között normális körülmények között is fordulhat elő moratorium, midőn az adós fizetésképtelen ugyan, de nem múlják felül passivái az aktívákat. (Ilyen példát láttunk már saját piacunkon is.) A háború okvetlenül magával hozza az államhatalom moratoriumos rendelkezéseit, mert e nélkül tönkremenne az ország közgazdasága. A háború által felidézett páni félelem következtében a tömegek megrohanják adósaikat, a bankokat, törekszenek a készpénzt felhalmozni. Mert mindenki fél az elértéktelenedéstől (devalvatio) s a háború következményeiként esetleg beálló bankbukásoktól. Az emberekben megszűnik a higgadt mérlegelése a körülöttünk folyó gazdasági életnek. Az egész contineneen csupán Németországban nincsen moratorium, de a tőzsdét a háború megüzenése napján ott is bezárták, nehogy a kézben nem levő értékpapírok eladásával mesterségesen devalvatio álljon elő, e hogy a terményárak indokolás nélkül felhajtassanak. Hazánkban nem ez az első alkalom, hogy a kormányhatalom a közgazdasági fi-jvesztettség meggátlására moratóriumot rendel e'1. 1848-ban a jobbágyság felszabadításával a robot megszűntével a földes uraknak moratóriumot adtak hitelezőikkel szemben, s ezt az absolutizmus 1852-ben pátenssel meg is hosszabbította. Magyarországon csaknem 11 évig 1859 ig tartott a moratorium, mig Erdélyben 1860-ig, mig az úrbéri váltságot uz állam kiutalta.- © Belgiumban 1830-ban a forradalom után, Franciaországban a napóleoni harcok után 1814-ben s 1870-ben a francia-német háború után volt moratorium, mely csak 11 hónapig tartott. A moratorium mindig kényszereszköz és sohasem kívánatos dolog. A gyengébbet védi az erősebbel szemben. De sohasem' tiltja el kötelezettségeinek a teljesítésétől azt, aki képes eleget tenni. S minél többen igyekszenek és tudnak megfelelni kötelezettségeiknek: annál hamarább áll be a normális állapot s annál hamarább szűnik meg a moratorium és következik be az egész közgazdasági . szervezetünk egészséges, rendes működése. A szalmazsákokba és csizmaszárakba dugdosott pénzek csak az általános helyzetet rontják, anélkül, hogy annak, aki eldugta ' különösebb hasznot hajtanának. Az állam kormánya eddig négy rendeletet adott ki. Az utolsó januárban járt le. Egyik sem volt tökéletes, de feltétlenül szükség volt reájuk, mert különben közgazdaságunk ment volna tönkre egy vér- • télén háborúban, már azelőtt, mielőtt a véres háború befejezést nyert volna. Az uj moratorium rendelet f. év február 1-én lép hatályba és két hónapra terjed. Nem sokban tér el a? előző negyedik ! rendelettől. A mi minket illet belőle, ez az, hogy városunk és megyénk — mint a mely a közvetlen harcszintér mellett van — ki van véve a halasztások alá nem tartozó adósságok 10 °/0-os törlesztésének kötelezettsége alól. A kamatokat azonban fizetni kell, mert nem fizetés esetén perelni lehet. Az árutartozásoknál 10®/# törlesztést követelhet a hitelező, még pedig, úgy, hogyha a váltó, vagy a tartozás a múlt év aug. vagy szept. havában lejárt, az első 10°/o os törlesztés most január hóban vált esedékessé. A további lejárt hónapokra minden hónapra a további 10°/0-ot is meg kell fizetni februártól kezdve. A mennyiben a fővárosi kereskedők ebben a rájuk nézve sérelmes intézkedésben a Ministerhez már előterjesztéssel éltek, lehet, hogy az uj rendelet mikor már megjelenik, meg lesz hozzá a módosítás is. A biztosításoknál a moratóriumi rendelet most már a második 25°/0-os fizetést teszi kötelezővé úgy a felek, mint a társaságokra nézve A személyes munka-teljesitményeknél is (iparos, vállalkozó, mérnök, ügyvéd, orvos, iró, művész, sth.) újabb 25#/0-os fizetésre kötelezi az adóst az uj rendelet. A takarékbetéteknél megmaradt a régi állapot, vagyis, a 2 000 koronán felüli betétből havonta legfeljebb 200-vK, de összesen nem több, mint az aug. 1-én fennállott be- tétuek 10°/o*át lehet követelni. T. i. ha valakinek aug. 1 én volt 10.000 K betétje s ebből havonta kivett 200—200 koronákat, a mennyiben ötször 200 az 1.000 K, most már többét nem követelhet. Ez alól csupán az állami, vagy egyéb köztartozások képeznek kivételt, ha hitelt érdemlően igazolva van, hogy a betét csakugyan a mondott célra fordittatik. A kamatokra csak annyiban intézkedtek a moratóriumi rendeletek, amennyiben <^Szok még 1914. aug. 1-je előtt váltak esedékessé. Tehát ha valaki betétjéből már a moratóriumi rendelet alapján 10°/o maximális összeget kivett, az nem követelheti azt a kamatot sem, a mit a múlt év végén tőkéjéhez irtunk. Amenyire a rendeletet meg tudom érteni, az első — nem áruváltó — hanem pénzintézeti váltó-óvás, ha a váltó aug. 1-je után kelt és f. év április 1 előtt jár le: április első két köznapján veendő fel. ' Szükségesnek találtam ezekről némileg tájékoztatni közönségünket, de csak ameny- nyire tudtam. Igaz örömömre szolgálna, ha pénzintézeti szaktársaim s jogász férfiaink némi fáradságot véve ennek u kis kivonatos közlésnek nyomán — ha az idejükből kitelik — részletesebb és jobban felvilágosító cikkekkel működnének közre a közönség tájékoztatása végett. Szatmár-Németi, 1915. jan. 29. Thurner Albert.-- Szab. kési ruha mángorló és facsaró gépek. Vízvezeték és fürdőszoba teljes felszerelések. Valódi berendorfi alpacca evőeszközök. Nickel, aluminium, rézabron- csos konyha edények és mindennemű konyha felszerelések, valamint háztartási cikkek, épület és butorvasalások továbbá építkezési anyagok és vasgerendák nagyraktára Melch- ner Testvérek vaskereskedőnél Szatmár. — (Takarékpénztár épület.) Telefon 121. ez. Apróságfok. No csakhogy végre elértünk már egy kis telet is. Jé sokáig kellett rá várakozni, ha volna egy kis becsület benne, egy pár hétig itt maradna közöttünk. — Tessék elhinni, — magyarázza a vasútnál egy átutazd katona — az ilyen idő aranyat ér ahhoz a lucsokhoz képest, a miben eddig szenvedtünk. a A Kárpátok felől kedvező szelek fujdogál- nak. Uzsoknál is, Toronyánál is kivertük a muszkákat, ha igy haladunk, maholnap Lemberg is a miénk lesz. — Most már én is azt mondom, — erősiti egy állandóan menekülésre készen állő úriember — hogy többé nincs veszedelem. Megyek is haza, kipakkolok mindent és többé menekülésre nem gondolok. • A 18 és 19 évesek is sor alá jönnek, van is nagy mozgalom az érdekelt fiatalság körében. Hogy a lelkesedés hullámai az egekig verődnének, azt nem lehet mondani, de ezen nincs is csodálkozni valő, ha elgondoljuk, hogy hőnapokon keresztül nem láttak egyebet, mint a kibuvási törekvésnek művészetig fejlődött munkálkodását, a mire valaki azt jegyezte meg: — A mai fiatalság is vallja, hogy édes a hazáért meghalni, de úgy érzi, hogy a hazáért élni még édesebb, azért nem vágyik a harcmezöre. * Pista fiam szintén sor alá jön, s jéleső érzéssel konstatálom, hogy bátran néz eléje az elkövetkezendő eseményeknek. Persze most ö család ~ dédelgetett kedvence, akinek mindenki igyekszik kedvében járni. Még csak a fegyvernemmel nincs tisztában, de jövő magatartását eléggé jellemzi az a kijeléntése, hogy egy pár muszkának el fogja huzni a nótáját. —■ Lásd, — mondja erre Margő lányom tréfásan — milyen jő, hogy megtanultál gordonkázni. * Legendás alakká nőtte ki magát Kossaczky főhadnagy, az itteni „Munkásbiztositő pénztár“ igazgatója. Elragadtatással beszél róla mindenki, aki a Kárpátokból hazakerül, de bátorságát ős katonai erényeit még hangosabban hirdeti egy előléptetés és két kitüntetés. Ha igy halad, mikor a háború végén haza jön, a fogadó küldöttség szónoka legalább is igy fogja kezdeni beszédjét: „Mélyen tisztelt Ezredes Url“ De ha netán kisebb rangot fog is mondani, a fő kívánság az, hogy épen és egészségben visszakerüljön közibénk. Demeter. — Színházi élet. Az elmúlt hétről a műsort illetőleg nincs semmi különösebb feljegyezni valónk. Egyedül á Bőregár reprise az, melyről érdemes írnunk. Itt Lukács Sárinak kellemes énekéről, Czakó, Nyárai ügyes játékáról emlékezhetünk meg elismeréssel. Volt azonkívül két premier, a Fészek a viharban s Ezüst pille mindkettő silány gyönge terméke az idei repertoárnak. A színház életében azonban az elmúlt bét nevezetes változást hozott, a szinügyi bizottság szombati ülésében egyhangúlag három évre meghosszabbította Kiss Árpád engedélyét. Mi a kifogásainkat már eddig is megtettük s újból ismételnünk kell, hogy nem vagyunk elragadtatva az idei társulattól, mert ha van is néhány jó erőnk, általáb an több szerepkörnek nincs megfelelő képviselője s abban lehet reményünk, bogy a hiányokat az igazgató — a szinügyi bizottság előzékeny eljárását honorálva — pótolni fogja. Az eddigi hiányokat, hibákat pedig Írjuk egyelőre a háború rovására. — Színházi műsor. Kedden délután : „Legvitézebb huszár." (Zónaelőadás, félhely- árakkal.) Kedden este: „Luxemburg grófja“. Lehár operette. - Szerdán: „Jó éjt Muki!“ (A budapesti Vígszínház kacagtató vígjátéké.) Premiere. Csütörtökön: „Bőregér.“ Strausz operette. (Zónaelőadás, fólhelyárak- kal.) Péntek: „Trilby.“ (Zónaelőadás, félbelyárakkal.) Szombaton: „Cserebogár." Operette premier. HÍRŰINK. Apróhirdetés. I. Egy uj rovattal gazdagult Az újságok kishirdetője; És e búirta kis rovat A gyászát úgy szivembe véste: „Ki tud róla, — ki tud róla?...“ II. lm, gondolatba’ látom ezt: A búé anya remegve Írja: „Ujeágceináló mester ur, Kutassa föl... hogy ... hol a sírja ... Ki tud róla, — ki tud róla?“ III. És látom ezt: — lehull az őr A mélységbe... Nincs senki más ott... És látom, mint von rá a tél Titokzatos, fehér palástot... S ki tud róla, — ki tud róla?!... Földes Zoltán. — Rongyos bankók. A háború folyamán az Osztrák-Magyar Bank a készpénzforgalom megkönnyítésére tudvalevőleg kétkoronás papírpénzeket bocsátott ki. Szükség volt ezekre a kisebb bankjegyekre, mert az ezüst pénz kikerült a forgalomból. Sokan biztonság okból eltették azokat, ugyannyira, hogy a közpénztárak, posta- hivatalok egyenesen utasítást kaptak, hogy az ezüst pénzeket lehetőleg ne adják ki. Szökség volt a kisebb bankjegyekre a katonák járandóságainak fizetése céljából is, mert hiszen a harctérre az ércpénzeket nagyobb meny- nyiségben szállítani kissé bajos dolog volna. Eddig hát rendben volna a dolog. Mindenki szívesen üdvözölte a kibocsátott kétkoronás bankjegyeket. Igaz ugyaD, hogy amint megjelentek, a külső szépségével senki sem volt megelégedve, az azonban még csak a kisebbik baj volna. Meg aztán hozzá is vagyunk szokva ahhoz, hogy a mi papírpénzeink a legrutabbak a világon. Á nagyobbik baj az, hogy a kétkoro- nások papírja hihetetlenül komisz. Alig megy át két-bárom kézen, elrongyolódik. E miatt nem fogadja el azokat senki eziveaen. Aki csak teheti, szabadul tőle. A közpénztáraknak azonban, kötelesek lévén azokat elfogadni, igen sok bajuk van vele. Olyan pénzeket kapnak, amelyeket csak összeragasz- tással lehet elhelyezni a kasszába. Egyikmásik pénztárba óraszámra a kétkoronások ragasztásával foglalkoznak. Mennyivel jobb papirja van a mostanában elég gyakran látott német márkának! Valóban képtelenség, hogy éppen csak a mi papírpénzeinknek legyen ily hallatlanul komisz papirosuk. A közönség joggal elvárhatná az Osztrák-Magyar Banktól, hogy ne bosszantsa uz ilyen bankókkal, melyeknek idő előtti elrongyolódása ráadásul még könnyen anyagi károkat is okozhat. Amint- bogy okoz is. c I 9KEC}ÉBKEZT£K!!! az őszi és téli idényre megrendelt valódi i Közvetlen a „Pannónia“ szálloda mellett!! 9W A «valódi amerikai Kiag Quality oipök kizárólagos raktára. box és ohevraux bőrből készült férfi, női és gyermek lábbelik.
