Szatmár és Vidéke, 1914 (31. évfolyam, 1-50. szám)
1914-06-02 / 22. szám
éi lelkem egész szeretetével csatlakozom Nagyságod szives fölhívásához t tőlemtelhe- tőleg mindent elfogok követni, hogy minden alkalommal készséggel állhassak rendelkezésére. Valahányszor az alkoholról van szó, mindannyiszor a fájdalom nehéz borúja vonul át telkemen, mert megvagyok róla győződve, hogy ez a veszedelmes rossz szokás nemcsak egyeseket, hanem számtalan családot, sőt egész nemzetet képes rombadönteni. Lord Bacon azt mondja: „A világ összes bűne nem pusztít el annyi embert és nem idegenit el annyi vagyont, mint az iszákoeság:" És Lord Baconnak igaza van, mert az iszákos- ság — habár koránt sem eredeti, de mégis bűn — egy irtózatos rossz szokás, mely a hazánkban határtalanul uralkodik. A társadalom minden rétegében találkoznak hősök, kik a búfelejtés eme eszközét valóságos vér- tanusággal gyakorolják. Sajnos, huzánkban még nem alkottak törvényt az iszákosság ellen, mint más államokban, tehát nagyon időszerű lett Nagyságod indítványa és fölhívása ez ügyben a nőkhöz. Bár igaz, hogy az állam támogatása nélkül (melynek nagy haszna van a szeszfogyasztásból) csak félmunkát végezhetünk ez ügyben, de szoros összetartással és kölcsönös megértéssel sokat tehetünk a társadalom boldogulásának javára. Trencsén, Árva, Zsolna, Liptó és Szepes- megyékben, hol ez ügyben igen szomorú tapasztalatokat szereztem. Ott a gyermekeket már csecsemő korában szesszel táplálják: egy szelet kenyeret fenyőpálinkába áztatnuk és azt a kis ártatlan gyermek szájába tömik, melytől aztán az a hivatása, hogy mindaddig aludjék, mig az anya uz erdőn vagy a mezőn elvégzi munkáját. Ez a szokás ott olyan általános, mint uálunk az orosz tea használata. Megfigyeltem ezt a jó munkásnépet, kiknél a korai vénülés igen gyakori esemény; asz- szonyok, férfiak negyvenötéves korukban, tehát életük delén már olyan öregeknek látszanak, mint nálunk u hetven éves emberek. Bár igaz, hogy sok esetben a hegyvidéken a mezőgazdaság nehezebb fáradtsággal jár, mint például nálunk, az aranykalászos búza alföldön, de az alkoholtól hiába várja ez a szegény, becsületes munkás nép az erőt és egészséget. Részvéttel szivemben lelkem egész odaadásával szeretnék segíteni a néposztály azon részén, akiket a nyomor, a rettenetes anyagi küzdelmek hajtanak az alkohol élvezetébe. Az intelligens elemről nem is szólva, mert a müveit ember intelligenciájánál fogva tartozik önmagánuk azzal, hogy élvezeteit mérsékelni, vágyait korlátolni, passzióit szabályozni tudja úgy, hogy azok semmi körülmények között szenvedélyé nem fajulhatnak. Aki pedig erre nem képes, az nem tartozik, a művelt, intelligens emberekhez, hanem a társadalom ama szánalmas csoportjához, kiket csökkent szellemi képességű egyéneknek nevezünk. — Ki az!... Mit akarsz?! — Nyisd ki férjem! Mihály fölszakitotta az ajót, s ott állt egy sánta nyomorék asszony. Buzsarózsa volt. — No Mihály itt vagyok! Eladtál, most végy vissza 1 Mihály megtántorult. Az asszony oda futott az asztalhoz, mikor meglátta az ott ■zétteritstt aranyakat mind szétszórta a földön. — Hahaha1 ez a Jndás pénz?! Mihály megvadult: zsugori lelkét elfutotta a vér s dühösen rohanta meg az asszonyt. Bazsarózsa meghalt. .. Mihály megjelent a biró előtt. — Fogjanak el, megöltem a pünkösdi királynét! — Melyiket te Miska? — Hát a Bazsarózsát. Villámként csapott le a hir a törvény- bíróság előtt. Buzinkó Miskát elfogták és elvitték az örök sötét börtönbe: az őrültek házába. NESTLÉ'* BBSS IWMMaiHI Próbadobozokat, valamit orvosi röpiratot a gyermeknevelésről díjtalanul küld a HENRI NESTLÉ cég, WIEN, I., Biberstrasse 167 P. SZATMÁB ÉS VIDÉKE. Brankovics Györgytől van egy alkalmi költeményem: Sose igyál nyakra-főre, Érzelem és ész nélkül. Gondold meg, a bor nem lőre S bajba, csak a balga dűi I Bár mosolyogva néz reád, Gondüzésre kedvet ád, Mégse méltó az a borra, Ki azt vízként pazarolja. Bölcsességnek, balgaságnak, Forrása a tiszta bor; Alkotásnak, rombolásnak Os ereje benne forr I S bár emennek üdvOt hozz, Mig amannak bút okoz, Mégse méltó az a borra, Ki azt vizként pazarolja lu Kiváló tisztelettel H. P. Gulliver Népünnepély. A Jótékony Nőegylet junius hó 7-én vasárnap délután 2 órai kezdettel a Kussuth- kertben rendezi szokásos népünnepélyét, mely — amint az előkészületek mutatják — nagy látványos ét szórakoztató dolgoknak egész halmazával fogja meglepni a közönséget. Lesz: 1. Automobil virágkorzó a város főbb utcáin. 2. Rózsakirálynő választás. 3. Szerpentin és konfetti csata. 4. Folytonos mozi-előadás. 5. A gyermekek öröme: Paprika Jancsi egész társulatával fog könnyekig kacagtató előadást tartani. 6. Szerencsekerék. 7. Szerencse hulászat. 8. Csolnakázás a feldíszített csolnakoD. 9. Tarka Színpadi elsőrendű helybeli, vidéki sőt külföldi szereplőkkel. Mókák, tréfák, kupiék és modern táncattrakciókkal. Európa legjobb gyorsrajzolója és valódi néger dzsigg, táncosok felléptével. 10. Állandó cigányzene. 11. Tőzsde. 12. Cukrászda. 13. Virágsátor. 14. Konfetti és szerpentin sátor. 15 öt elsőrangú jupán bohóc. Es még számtalan mulatságos meglepetés. 16. Este lámpionokkal és égő viziró- ziákkal feldíszített tavon itt még soha be nem mutatott nagyszabású Vizi-Tüzijá- t é k és velencei szerenád. 17. Esti 9 órai kezdettel a Kioszk nagy termében táncmulatság reggelig. Ilyen nagyarányú szórakozásban még a szatmári publikumnak soha sem volt része, ezért is reméljük, hogy a megérdemelt siker sem fog elmaradni. Szükségesnek véljük még bejelenteni, hogy a pumpolás mellőzésével minden a legolcsóbb árban és belépti dijak mellett lesz a nagyközönség rendelkezésére bocsájtva. A mulatság részletes műsora falragaszokon lesz közölve. Egyben felkéri az elnökség az e mulatság iránt érdeklődő hölgyeket, hogy június 2-án kedden délután 5 órakor a Kossuth- kerti kioszkban tartandó megbeszólé-re okvetlen jelenjenek meg. A szerencsekerékhez szánt tárgyakat pedig mielőbb Jákei Károly né úrnőhöz (Hunyadiu, 22. sz. alá) szíveskedjenek el- kijldcTűí. A cukrászdához szóló sütemény adományok a mulatság napján délelőtt a Kossuth- kerti kioszkban vétetnek át. Apróságok. A Juhász János esete, aki Fehérgyarmaton becsületes ember, Szatmár-Németiben pedig betörő volt, ugyancsak humoros. A kávéházban is megtárgyalták, s egy fiatal jogtudós erősen amellett kardoskodott, hogy a biróság ezt okvetlenül eoyhitő körülményül fogja venni és a 92. paragrafust alkalmazni. — Ige», — szólt rá egy másik — ha az ügyet Fehérgyarmaton tárgyalnák. » Szatmárvármegye, mely szereti magát Kölcsey vármegyéjének nevezni, legközelebbi közgyűlésén kénytelen kelletlen beismerte, hogy a nagy költő sírjával épenséggel nem törődik. Teljesen el van hanyagolva, ami bizony nem dicséri az úgynevezett urakat. — Hiszen, ez még a kisebbik baj volna, — jegyezte meg valaki — a nagyobbik az, hogy a Kölcsey munkáival még kevesebbet törődnek. * Az elmúlt hét halottairól beszélnek egy társaságban és egyértermüleg abban állapodnak meg, hogy mindkét elköltözöttnek milyen szép halála volt. Egyik sem szenvedett. De akadt ellenvélemény is, amelyik igy szólott: — Már én azt tartom, hogy a halál soha sem szép, az élet mindig többet ér és igazut adok a néhány év előtt elhalt háziorvosomnak, aki mindig azt hangoztatta: »Kutya is szívesen lennék, csak életben maradjak!“ Ámulva olvastam, hogy Kertészffy Gábor öreg barátom tiszteletére szerdán este banketet rendeztek, amiről nekem hulvány sejtelmem sem volt. Igazán sajnálom, hogy emiatt ott nem lehejttem, holott pár hóval ezelőtt, mikor egy apróságban a banketren- dezés szükségét hangoztattam, azt is megígértem, hogy az ő egészségére felköszöntőt is mondok, — Már édes öregem, — mondtam neki tegnap, hogy vele találkoztam — akárhogy is módját kell ejteni, most már nem is annyira a te, mint az én egészségem érdekében, hogy az a pohárköszöntő bennem ne marcdjon. Megérkezett hozzánk az első „ Helyre- igazítás. * Mi az illető urnák nagy sérelmét nem látjuk ugyan, de miután ő határozottan ragaszkodik a közzétételéhez, eleget teszünk a kívánságának. Igazituni se merünk rajta, nehogy ez ismét egy újabb helyreigazítást eredményezzen, adjuk úgy, ahogy beküldetett. A törvény, törvény, mondtu az egyszeri pap anyósa, annak engedelmeskedni kell 1 Demeter. HÍREINK. Pihent a gyár... Pihen a gyár, fizetésnapja jött-, Ott állnak sorban a pénztár előtt, — Oh, áldott bér! Pád odahaza már Hány éhes gyermek verébszája vár. És ment sietett haza mindenik, Hol jó féleség, gyermekek lesik, — Hol a házi tűz boldog melegén Békét talál még az is, ki szegény... Ment a sok munkás... S ime köztük egy A sorból kilép... vájjon merre megy ? Szomjúság hajtja, égető sóvár, — A szomja — bor! Oh, nem több: egy pohár! Csak egy pohár! Ma nem sivit a gép! Még egy pohár! Az élet hej, be szép! XJjabb pohár! Csak bolond sima ma! Hej, tiz pohár! Bár mindig tartana! És folyt a bor és folyt mind a bér — Amint ömlik szúrt sebből a vér-, S mig csendül itt a sok teli pohár, Otthon a család vár, csak egyre vár.... De mi gomolyg a korcsma padlatán ? Veszettek tánca ? Vad bírok talán ? — Ki a legény!? rikolt a szó vadul. Villan a kés... Dühöngő vére hull... A harc elült... A borgőz száll csupán, Mint ágyuk füstje vad tusok után — Bus végzet lebeg a korcsma felett; Néhány gyermek ma este árva lett... Mily szép e nap !. Lám, élpihent a gyár... A kicsiny család vár csak egyre vár — Holnap vasárnap... Milyen szép ünnep ez! S holnap, óh holnap még kenyér se lesz.. Takots József. Az erdődi vár. Most, hogy a kirándulások egymást érik a megyében is, gyakran keresik föl látogatók az erdődi várat, melyhez történelmi múltúnk sok dicsőséges emléke fűződik. Nem lesz érdektelen ezt hiszük, ha a vár történetéből egyet-mést itt leközlünk. Az erdődi várat a Drágfiak építették 1481-ben egy még régibb kisebb vár helyén. A Drágfiak kihalta után még több gazdát cserélt, majd kincstári birtok lett e a szatmári várhoz tartozott 1629-ig, amikor báró Károlyi Mihály özvegye Csegney Borbála kapta meg. Utána 1663-beD báró Károlyi László uj királyi adományt kapott a várra • ettől kezdve ma is a gróf Károlyi családé. 1730 ben gróf Károlyi Sándor építette fel a a régi falak és alapok felhasználásával az uj kastélyt. A négy kerek toronnyal ellátott várkastélyban a Bach korszakban császári járásbíróság, szolgabiróság e adóhivatal volt, de a provizórium alatt gróf Károlyi Lajos az egész épületről lehányatta a fedelet, mig aztán a inillenium alkalmából a család a várat ismét restauráltatta. Az erdődi várban lakott a Károlyi grófok uradalmának ispánja Szendrey is, gyönyörűséges leányával, Júliával, aki későbbi) Petőfi Sándor neje lett. A hajdan híres Rákóczi vár, fönn a magas bükköshegység kiálló ormán, düle- dező, lassan oszló kőtornyaival, még magában is fennen hirdeti Rákóczinak régi dicsőségét. A bástya fokáról szép kilátás nyílik a vidékre. A vár első, legnagyobb tornya a hajdankori lovagvárakra emlékeztet. A nagy termek, mogorva vasablakaikkal és csatákat, vitézeket ábrázoló fali festményeikkel, egyszerűen vannak berendezve e minden kényelmet nélkülöznek. Érdekei, hogy uz ajtók mellett mindenütt sötét rejtekhelyek vannak, az akkori idők világát jellemzik. Mikor a várat mostani tulajdonosa újból restaur&l- tatta az ujjonnan átalakított termekben nagy Rákóczi Ferenc életének legfontosabb mozzanatait ércszobrokban örökítette meg. Három ilyen történelmi érdekességü terme van az erdődi várnak. Az első teremben látni, umint lovaggá avatják föl a szép ifjút, Rákóczit, katonai ünnepség keretében. Az öreg vitéztől büszkén veszi át a kardot a daliás ifjú. Ezzel együtt hazája sorsa is kezébe van letéve, — hogy karddal védje meg a magyar szabadságot, A középső emeleti teremben van Rákóczi lakodalmának a képe, az ezt ábrázoló szobrokból fogalmat alkothatunk magunknak az akkori idők szokásairól, házassági ünnepségeiről és azokról a csillogó, drága magyar ruhákról. A szépséges fejedelemasszony, a mint a vitéz leventék környezetében a nép hódolatát és üdvözlését fogadja, olyan megragadó kép, a minőt piktor ecsetje aligha fog valaha ily élethűen vászonra vetni. A magyar ruhák akkora változatát aligha láthatni másutt ■ a katonai egyenruhák tarke sága élénken illusztrálja az akkori mozga más, háborús időket. A legfelső teremben a búcsúzó Rákócf látjuk, a mint hűséges lovára borulva < kogja el bánatát. A terem falán ren freskók mutatják Rákóczi utolsó vesz csatáit. Az erdőben kuruc csapatok boly ganak, hogy biztos rejtekhelyekre találja' A csatamezőn vonagló holttestek sokaság 1 leégett házak romjai, egy-egy paripa ) száguldása: a pusztulás borzalmát ábrí ják. Rákóczi az öreg templom nagy harar val együtt siratja hazája elveszett szabad) " — Lapunk jelen száma a kösdi ünnep miatt kétt nappal jelent meg. — T. munkatársain: és olvasóinknak boldog pünkösd népét kívánunk. — A város részvéte. A n nagy halottját impozáns részvét melle' lyezték örök nyugvóhelyére Budup Kossuth Ferenc halálát Sz&tmár vár< Minden ruha uj lesz tisztítás és festés által IYOMORBAJ ÉS KÖSZVÉNY ELLEN természetes, dús lithiumtartalmu alkalikus savas gyógyvíz, ranga diätikui viz. Legüditőbb asztali viz. Tejjel vég a legjobb nyálkaoldó szer. 109" Kapható mindéi Főraktár: Szatmári Kereskedelmi Rt. Szatn
