Szatmár és Vidéke, 1914 (31. évfolyam, 1-50. szám)

1914-05-26 / 21. szám

TÁRSADALMI, ISMERETTERJESZTŐ ÉS SZÉPIRODALMI HETILAP. MEGJELEN MINDEN KEDDEN. SZERKESZTŐSÉG és KIADÓHIVATAL 1 —>v HIRDETÉSEK 1--— hova • lap szellemi részére Tonatkozé közlemények, továbbá — s lap kiadóhivatalában — jutányos Arak «Urnában Az előfizetés ára: előfizetések és hirdetéssk küldendők : vétatnek ML Egész évre ... 0 kor. 1 Negyedévre 1 kor. SO fill. Morvái János könyvnyomdája, A hirdetések Ujjal előre Isttniih r Fél »... 3 » 1 Egyes szám ára 16 > Eötvös-utoa 8. ss. * Ül Telefon-szám : 73. NyUttér garmoad sora 20 fillér. A Magyar fürdők ügye. i. Hetek múltán, amikor valóban itt lesz- a nyár — akkor egészen más gondoktól lese terhes az utuzni készülő családapák feje. Ak­kor a pénzt LclLmegszerezni s ez sem utolsó feladat, de gyerekjáték annak megállapítá­sához képest, hová is menjünk nyaralni ez az igazi probléma ; ennek megfejtéséhez szük­séges hónupokig tartó készülődés valóságos tudományos kutatás menetrendek rejtelmei­nek felderítésére. Nehéz munka, de alapján szórakoztató. Élvezetet nyújt, mely hatá­rozottan emlékeztet az utazás kellemes iz­galmára. A prospektusok: rniud valóságos rejtvény, mely simán gördülő mondatokkal takarja el a valóságos helyzetet, de némi gyakorlat után megoldódnak a rejtvények s aki sok fürdő-prospektust olvasott el, uz biz­tonsággal tudhatja megállapítani, melyik ré­sze vehető komolyan a kinálkozásnak s me­lyikből kell néhány percentet levonni. Épp olyan ez mint a reklám; 'minden értelmes ember tudja, hogy túloz, de egyúttal meg­tudja állapítani belőle az igazságot is, mert hiszen túlzásai most már megszokottak, köz­ismertek, konvencionálisak. Legelső sorban teljes elfogulatlanság kell ahhoz, hogy valaki pontosan eltudjon iga­zodni a prospektusok tömegében, ki tudja szedni belőlük a fontos adatokat s ezek alap­ján kiválasztani az egészségi-állapotának, tem­peramentumának legjobban megfelelő üdülő­helyet. A legmegszokottabb elfogultság az, amely a magyar fürdőkalauzokat mindjárt eldobatja. Legelőször ettől kell megszaba­dulni, ennek kártékonyságát szeretnők meg­értetni. Elfogultemberrel nem lehet vitatkozni. Vannak, akik a világért sem vásárolnak egyéb, mint angol címen eladott bécsi bú­tort. Ugyané családhoz tartoznak, akik soha meg se próbálták még a határon belül eltöl­teni egy nyarat. Ezek hiába olvassák a leg­pontosabb és legmegbízhatóbb prospektust. Az orvosuk is hiába mondja nekik, hogy a Balaton mellé kell menniük ; nem, ők a wörthi tóhoz mennek melynek limonádéé olajnyomat- részletei valóban nem is hasonlíthatók a mi kis tengerünk imponáló szépségéhez. Más az elfogulatlan ember. Ez meg fogja érteni első sorban: miért is utazik el uz ember nyáron? Többnyire kétféle célból: gyógyulni akar, vagy egyszerűen pihenni, üdülni. Aki gyógyulásra szorul, ugyebár, az orvostól kér tanácsot. S az orvos nem mond­hat neki egyebet, mint hogy akár a gyom­rával, akár qz idegeivel, akár a tüdejével, a csúzával, vagy a sápkórjával van baja. Ma­gyarországon megtalálja azt a helyet, ahol a siker minden reményével kezdenek gyógyí­tásához. A pihenő embernek kell tiszta le­vegő, vagy viz, vagy hegy — temperamen­tuma és hajlandósága szerint — s számára is bőséges a választék. A kényelem, a lakás, az étel, az ital az ár volna még hátra. Egyiket sem adják ingyen — külföldön sem; és itthon is meg­található' mind. iáinál többen- maradnak rít nyáron át, annál teljesebb mértékben. Mi­előtt az ember a magyar fürdők kényelmi intézményeit szidná s mielőtt elhallgatná; mennyi kényelmi intézményeit szidná s mi­előtt elhallgatná, mennyi kellemetlenség érte a külföldön is és nem egyszer hogy meg- nyuzták: meg kellene gondolni, hogy az egész fürdő-ügy, idegenforgalom, bár elsősor­ban a magánvállakozás dolga, sehol a vilá­gon fel nem lendült az állam leghathatósabb támogatása nélkül. Mi nagyszerű természeti kincsekkel rendelkezünk; nálunk nem kell parkokat ültetni — még van elég őserdő; de hiányzik e természeti kincsek kiaknázá­sához a tőke. Valami nagypénzintéset, bank, mely megcsinálná a szükséges befektetéseket s mely az állami kezdeményezést, támoga­tást épp úgy megérdemelné, mint megérde­melték például a szőllő kölcsönök, az étel, — igen, ez megérdemelné, hogy a fürdőtu­lajdonosok valóságos tudományos alaposság­gal állapítsák meg, hogyan lehet a legjobb és leg olcsóbb. Hogy szakácsaikat tanulmány­útra küldjék, külföldre, kitudandó, hogyan lehet napi hét és nyolc koronából változa­tos, jó teljes ellátást adni. Persze, hogy tel­jes sikerrel ezt a külföldi példát is csak ak­kor utánozhatják, ha nem a kenyérdrágitáeon, a husdrágitáson, a fuvardrágitáson gondol­koznak. Mert ha az én háztartásom minden tukarékoskodás mellet drágább, mint a ha­sonló jövedelmű német polgár háztartási, ak­kor persze hogy az üdülőhelyem is drágább, vagy gazdájának kevesebb a haszna Több­nyire igy oldódik meg a kérdés. S egyforma árak mellett aztán nem hazafias érzés kér­dje a magyar fürdők támogatása; hanem bölcs és hasznos elfogulatlanság természetes következménye. Az asszony a népek életében. Irta. Dr. Jóger Kálmánná. A megindult antislkoliolellenes mozga­lom várakozáson kívül szépen gyarapssik. Minden oldalról több és több belátó és helyeslő nézettel találkozik, és rövid idő múlva meg- alakúknak mondhatjuk a szatmári abetinensek egyesületét. Hogy eddig legtöbb férfitagja akadt, ez azt mutatja, hogy a nők még nin­csenek e fogalommal teljesen tisztában és nem látják, hogy mozgatóműnkben a vezető szerep őket illeti. Miután a nők a befolyá­sukkal irányítani tudják hozzátartozóikat, ők adják egyéniségükhöz képest minden csa­lád charakterét meg, igy ennek a fontos törekvésnek sikerre vezetése is elsősorban ő tőllük függ. Mindenekelőtt fel kell hívni a közfigyel­met az alkohol okozta elfajulás át&TÖklésére, mert hiszen csak egészséges szülőktől várha­tunk kiváló utódot, és amit a laikus egész hordsrejében felismerni nem képes, az ezen iszonyú nyomorúságnak át öröklése, a foko­zódó degeneratió, a faj elkorcsotnlása. Dr. Bungebazel egyetemi tanár, az elfajulás tünetére akadt olyan esetben, ami­kor távolról sem gondolt reá, tisztán tudo­mányos kutatásokat végzett, melyekhez min­den tendentia, minden előzetes elfogultság uélkül kezdett, összehasonlította az ember és az emlős állatok tejének összetételét. És akkor bámulva tapasztalta, hogy a tej összetétele a természet legnagyobb csodái közé tartozik. Látta, mily körültekintéssel g Nyári valódi Borsalino olasz kalapok egyedüli raktára ^ Tenia Babét Javítás ! IVf 51. #1 XT-fi Al. Deák-tér 17. 1^I>or dámfó híj«­" ............... 1 Ha lászati, vadászati és utazási cikkek nagy raktára. — Úri és női divatcikkek dús választékban. TARCA. Búósu az iskolától. Istenhozzádot mondok már neked. Te vén fal, őrizd jól emlékemet! Elválok tőled, öreg cimborám, Viszontlátásig ... ki tudja . . . talán . . . De mennem kell már, nem játszom tovább, lm, int az Élet, a vén porkoláb: Tovább, tovább . . . Ha visszajöttem, már mint nem gyerek, Szivemnek nyugtot majd nálad lelek. Elfáradtam, harcolni oly nehéz, ,Hisz minden gondot százezer tetéz, De mindhiába, küzdeni kell tovább, Sürget az Élet, a vén porkoláb: Tovább, tovább . . . Talán nem látlak már többé soha, Te vén fal, te jó öreg iskola ; Talán az élet engem összetör, Vagy fölemel, vagy százszor meggyötör ... De most már mindegy, vége s nincs tovább, Megyek, megyek már, te vén porkoláb: Tovább, tovább .. . Farkas Ödön. Jelzések a Marsból. Az a tudományos probléma, hogy a Marsnak is volnának lakói, már körülbelül eldöntöttnek vehető. A Mars-csatornák — amely ek lényegéről ugyan alig tudunk még valamit — régóta beható megfigyelés tár­gyai és szabályos rajzuk amellett bizonyít, hogy nem a természeti erők véletlen játéka hozta 'azokat létre. De ha a Marson csaku­gyan laknának, az ottani emberek kultúrája bizonyára sokkal előbbre volna a miénknél és nem kell túlságosan merész fantázia annak a feltételezésére, hogy valamikor a két bolygó lakói fényjelek segélyével vagy más réven érintkezésbe is jutnak egymással. A genfi obszervatórium tudós igazgatója, Fritjol Le Coultre, aki évek óta foglalkozik beha­tóan a Marssal, legutóbbi beszámolójában csakugyan olyan jelenségekről emlékezik meg, amelyek ezt a feltevést megerősítik. A csillagász különösen az 1909>ik évben esz­közölt igen érdekes megfigyeléseket, amikor a két bolygó egymáshoz a legnagyobb közel­ségben állott. Ez év őszén összesen hetven éjszakán tanulmányozhatta a bolygót, még p?dig harminckét esetben pompás derült időben. A tudós által észlelt tünemények között a legkülönösebbek azok a fényjelenségek voltuk, amelyek időnkint az úgynevezett „tavak“ vidékét hirtelen megvilágították. Ilyen fénytflnemányt több ízben volt alkalma látni. Október 18-án este 10 óra 45 perckor I a bolygó északnyugati részén ragyogott fel egyszerre ez a fehéres fény, mint valami elek­tromos fényiv. A tünemény csak pár pillanatig tartott, azután a világosság ismét kihunyt. Pár perc múltán a fény megint kigyult és egész éjfélig tartott ez a különös fényjáték. Novem­ber 1-én 10 óra 40 perckor és később, 11 óra 8 perckor, fehérbe és kékbe játszó fény ragyogott fel hirtelen Lybiában és a Moeris-tó vidékén. Ekkor, is a fény a felragyogása és eltűnése rövid időközökben váltogatta egy­mást. Ilyen fényjelenségeket egyébként nem most először észlelnek a Marson. Már régeb­ben több amerikai csillagász konstatálta ezeket és ők vetették fel azt e hipotézist, hogy itt talán holmi tűzjelekről van szó, amelyek révén a Mars-beliek velünk akarnak érintkezni. A genfi csillagvizsgálóban is jegyeztek fel' hasonló jelenséget még 1907-ben. A tu­dományos világ meglehetősen tanácstalanul áll ezekkel a tüneményekkel szemben és azok a hipotézisek, amelyekkel csak okát akarják adni, igen gyenge alapokon nyugszanak. Albert Brun geológus arra gondolt, hogy a rendkívül heves vulkánikus errupciók idéznék elő a fényjelenségeket, de ez a feltevés még kevéibbé állhat meg. Maga Le Coultré igen csábítónak mondja azt a hipotézist, hogy valóban a Mars-beliek fényjelzéseivel állunk szemben, de azért teljes határozottsággal még sem mer az amerikai csillagászok véle- | ménjéhez csatlakozni. — A Marshoz esak 1925-ben jutunk megint abba a kedvező pozícióba, amelyben 1909-ben voltunk éa nincs kizárva, hogy akkorra már a csillagá­szok többet mondhatnak e fényjelenségek mivoltáról. Ha csakugyan jelzések volnának ezek, akkor Dem volna nagyobb nehézsége ennak, hogy feleljünk is rájuk, ée a Mars lakói annyi hiábavaló üzengetés után végre választ kapjanak tőlünk. A nap. A nap 146 millió kilométer távolság­ban van földünktől és lO^ezer hő-mérsékleten izzik. Tömegvonzása olyan nagy, hogy $gy ember súlya ott nyolcszázszor akkora lenne. Egy 25 kilós bájos hölgy tehát azon az égi testen 200 métermázsát nyomna. A napból falcsapódó lángok hosszúsága a 100 ezer kilómétert is meghaladja; a belőle áradó sugár 8 és fél perc alatt ér saemeinkbe, míg vannak égi testek, melyeknek fénye 3 sőt 70 év alatt érkezik mihozzáak. A sugár — ép úgy mint a hang — sok rezgésnek as összetételéből áll. Az „á* hang kiejtését pl. máaodpercenkint 444 rezgés idézi slő: ép ennyit rezdül a szúnyog szárnya is máeod- percenkint, ugyancsak az „á“ hangot adván ki. Ez azonban csak csigalassúságnak mond­ható a fénysugáréhoz képest, mely egy másod­perc alatt több száz millió rezgést tess ki. A hangot a levegő közvetíti, a fényt a tér, mely nem anyag, de nem is üresség. m OJMAW nagyválasztéku cipőraktárát 01 - II V 11 ajánljuk a t vévé közönségnek, mint a legolesébb bevásárlási forrást. ------I it lUQP pp iririoVo lDirnQfnmhh piflnpoVtoPO —.... Közvetlen a „Pannónia“ szálloda melletti! ll lllul UtJ VlUuJlU lDpdyUUU uljlUluMulu. ------- mr A valódi amerikai King Quality eipök kizárólagos raktára. MEGÉRKEZTEK a tavaszi és nyári idényre megrendelt va édi schevraux és box bőrből készült legújabb divatu fekete és barna szinü úri-, női- ót gyermek-cipők l

Next

/
Thumbnails
Contents