Szatmár és Vidéke, 1914 (31. évfolyam, 1-50. szám)
1914-02-03 / 5. szám
SZATMÁR ÉS VIDÉKE. kások, kereskedők, kisiparosok, kishivatul- nokok érdekeit felkarolni, célja a népet ok* tatni, védeni, vezetni és szervezni. További főtörekvése a Nemzeti Néps/.övetség*nek a megszervezett és u magyar nemzeti eszmék* tői á'ittusult tömegeivel fokozni a magyar nemzeti űsszetartozaudóiágot, a nemzeti és faji szeretet érzését. A uép folytonos és fokozatos tanításával ki akarja egészíteni a Nemzeti Népszövetség uz iskola tanításait és pótolni ezt, amit a mindennapi életben szükséges gyakorluti tudáshoz az egyszerű tapasztalat nem nyújthat. Az évi, Csekély 1 koronás tagsági díj ellenében a tagilletményül havonkint adott füzetek, röpiratok és évenkint a terjedelmes naptár mind a fenti célokat szolgálják. A Nflmzeti Népszövetség tagjaira nézve nagy jótéteményt jelent u szövetség hézagpótló jogvéd Imi munkássága, mely központi jogvédő hivatalával tís u vidékenkint megszervezendő ügyészi karával igen intenziv tevékeny«<‘gei fog kif'jt-ni, utnennyiben a nép"övet "éiinek ínjiuíen iagja bárminő pere. és p*reiikiviili ü yeb i ingy im-soii részesül jogi tuiihC-ban. A N'mzeti Nép-zövet* ség tehát a kisemberek érdekében nagyarányú társadalmi inunká-ságoi fejt ki és emel lett elsőrendű kulturális és nemzeti missziót teljesít. Kiadványaival, röpirataival és gyűléseivel mentői több törhetetlen hazafiusságu állampolgárt akar nevelni és a mind nagyobb mérvben tért hóditó nemzetiségi aspirációknak gátat akar vetni. Azért törekvése az is, hogy népvédő, néptámogató és a népet okta tó, tanitó demokratikus szervezetű működésével kiragadja a nem magyar ajkú, magára hagyott népet is a nemzetiségi agitátorok karjaiból. A Nemzeti Népszövetség zászlaja alatt minden hitfelekezeti és a nemzetiségi különbségre való tekintet nélkül a nép legszélesebb rétegei tömörülhetnek, mert a Nép- szövetség tagju lehet minden 16-ik életévét betöltött magyar állampolgár. A Nemzeti Népszövetség a szervezés nehéz munkájában szárait a nép és a háza jövőjével törődő minden tényezőre, a magyar társadalmi ét a hivatali vezetőségre, külö-l nősen a közigazgatási tisztviselők nagy apparátusára, a kulturális téren működő polgárságra s általában mindazokra, akik a néppel állandó érintkezésben vannak a akik annak hivatott vezetői. A városi és községi helyi szervezetek megalakításának kezdeményezésére a szövet•ég vezetőcége ezúton is felkér mindenkit, akinek ez módjában áll, A helyi szervezet megalakításának módozatairól a központi iroda (Budapest VIII., Trefortutca 2.) mindenkinek a legnagyobb készséggel részletes felvilágosítást nyújt és szívesen küld a gyűlésre központi szónokot. A Népszövetség szervezkedését már meg is kezdette és már is több ezer tagja van, Egyelőre a Népszövetség a magyar ajku nép által lakott területeken folytatja a tagtoborozdst, mert a nagy néptábor derékhadának innen kell rekrutálódni. A tisztikar a következő: Prónay Gábor báró elnök, Apdthy István dr. Vigyázó Ferenc? gróf alelnök, Buján Gyula főtitkár, Kutkaf.Wvy Miklós dr. főügyész, Huczik Elemér dr. Katona Imre. Salamon Rezső dr. ■zervezőtitkárok. A tisztikaron kivül részt- tesz a vezetésben egy igazgató-tanács — nelynek tagjai Bittluy Dezső dr. ügyvéd, Cemény Árpád báró, Sándor Józvef.i az £MKE fő'i kara— s a százötven főből.álló 'álus/1 Hiány. , szerepe szerepe szerint nincs is mondanivalója, no álljon mozdulatlanul, hanem a beszélő szerepének hutása visszatükröződjék a hallgató arcán. Elénk arcjátékkal és beszélő mimikákéval kísérje amannak szavait. Nincs komi- kusabb, mint ha a színen az egyik a szenvedély hangján pattog, a másik nyugodtan áll, de ha a végszavát hallja, okkor ő is rögtön dühhé gurul és ő is visszacsattog, mialatt a másik, kidühöngvén magát, mozdulatlan arccal piheni ki az előbbi kitörés fáradalmuit. Persze így szó sem lehet stylszerü ösez- j á t é k r ó 11 Mert az igazi dráma megrázó erejét csak az összj&ték természetes egyöntetűsége adja meg. Nagyon kívánatos ezért a drámában, lehetőleg kisebb színpadot alkalmazni, vagy ha a scenikai beosztás a mélyítést riiegkivánja, a beszélőszinészt lehetőleg közel hozni. Mert hiába, a szinpad mélyében elmondottak teljesen elve«znek, különösen társalgási daraboknál, hol nem harcba menő hősök ciataki<ása, hanem szobában járó-kelő emberek normális diskurzusa hallik. Különösen furcsán hat a hallgatóra, ha látja az egyszerű gesztusokat és hozzá egy kiabáló, erőltetett hang dissonantiája. Pedig ezt a színész kénytelen használni a szív mélyében, hogy a távolból megértsék. Hogy egy simább, vagy szürkébb tónusú darabban az ilyen túlzások által kizökkenti áhitatos hallgatóit abból az illúzióból, melyet a sziajátszó tehetsége révén sikerült elérnie, akkor meddő munkát végzett. Visszaélt a szó hatalmával a közvetlenség rovására. Ernesto Rossi, a nagy tragikus meséli emlékirataiban, hogy Velencében egy fiatal ember tisztelgett előtte és azzal dicsekedett, hogy ő megrikatja a nagy tragikust és pedig pusztán egy étlap Rendkívül tartós, kiválóan ruganyor, formája ideális. BersoumUviU vu. felolvasása által. Rossi, aki ezt hihetetlennek tartotta, végre engedve barátai unszolásának, bejegyezett. A fiatalember rendes társalgási hangon kezdte felolvasását a leveseknél/ a halaknál már fátyolozott lett a hangja, amely a busóknál mint egy távoli menydörgés robaja-hatott. Később hangja remegni kezdeti, majd fájdalmas jajjongásba csapott át. A fiatal ember annyira beleélte magát szerepébe és annyira rabja lett a saját hangja fájdalmas zengésének, hogy újabb és újabb szivettépő hangokat ütött meg. Arca eltorzult, elfehére- dett, szemei könybe lábadtak és sírni kezdett, igazi könnyeket hullatva. Keble emelkedett, a sirás convulziv zokogásba csapott át, melyből még csak egyes rövid szavakat, értelmetlen hangokat lehetett hallani s a nézők csak egy végtelen, megrázó fájdalom kitörését szemlélhették. Rossi később a dologról úgy nyilatkozott, hogy ime, beigazolódott újra, hogy a színészek, ha hallgatóira nagyobb lelki emo- tiók visszaadásával hatni akar, teljesen mellékes a szó, mert a hatás tranzitív eszköze a hangi Nincs szebb hangszer, mÍDt a mély színezetű zengzetes hang. Fiatal generátiókát már úgy kellene nevelni, hogy a beszéd művészete a színész nagyságának biztos fokmérője. A kifejező szó egyszerűsége, melegsége, vagy mélysége alkotja a drámai művészet mindenkor megnyilvánuló erejét. Értelmetlen habogások és müvészietlen, kiáltó pozörködések által c<uk egy decorativ művészet bábszínészeivé aljasodunk. Beszélni tunitani a fiatalságot, „magyarul beszélni,“ ez legyen a legszentebb kötelesége a vidéki rendezőknek. Mert ez a vidéki színészet emelkedésének titka: ez lesz a művészi boldogulás első és alapfeltétele. Sirolin “Roche" orvosilag ajánlva a légzőszervek mindennemű megbetegedése ellen. tüdőbetegségek, gégehurut, szamárhurut, jjyermekekgörvélykótfa ellen. í#p/laA) trtmdan gyógyul őrré rtan tqy üv»g ón» * korona .x Színházi élet. Az elmúlt hét a részvétlenség kiáltó tünetei mellett telt el s igazán óhajtva várjuk azt az eljövendő időt, midőn ismét telt házak s -jókedvű színészek vig játékában gyönyörködhetünk. Ohnet gyönyörű, romantikus drámája minden szezonban meghozta a maga hálás közönségét. Az idén uzonban a ház, dacára annak, hogy Cluire szerepét a bájos, kedves s vérbeli művésznőnek elismert Füzese Anna ulakitotta, mégis hangzott a nagy ürességtől. Nem vonzzák már a közönséget a gyerrnek-csod'ik sem, pedig a kis Szelényi Liliké igazán ilyen gyermek csoda, ki gyönyörűen állta meg helyét a „kis Lord“ szerepében s az őszinte csodálat és elismerés érzését válthatta ki a kevés, de hálás nézőközönségtől bájos megjelenésével, öntudatos, gyermekesen kedves s a művészi tudás fölényével rendelkező, a színpadi hatásokat ismerő biztos játékával. Komor Annának kitűnő * alkalma nyilt jó qualitásait érvényesíteni Mistres Errol szerepében, s a mindig jóízű Borbély és a közönség előtt kitünően kedves Lónyaival együtt sikeresen adták a „kis Lord“ cirnii érzékeny, szentimentálisán kedves, az excen-' tricitás jellegével bőven felruházott, de azért igeii ügyes vígjátékot. Támlásszék 10. Közönzéges férc raunku, megtoldva a színpadi trükkök elcsépelt foszjuival. Két ur a táralásszék ugyanazon helyére igyekszik, mert a véletlen úgy akartu, hogy mindkettőjük jegye a 10. sz. helyre szóljon. Ebből botrány és bonyodalom támad. Ennyi a darab előjátéka. A többinek már semmi köze az előjátékhoz, egy egészen más bohó/.at következik. A szerelmesek egymáséi lesznek, a kikapós öreg bácsinak megboc-át a felesége. A sze- ?p!ők Yárnay, Gaál, Lakatos Ilonka, Benő Emma voltak, kik állhatatosan törekedtek zavaros, lazaszerkezetü, szétfolyó s töredékes szituációkból összeállított darabot a teljes bukástól megmenteni, sőt a szinen oly általános jókedv uralkodott, hogy a szereplők teljes szívből — maguknak játszottak. Dupla ünnep lévén, volt közönség s bőven. Ez a hálás publikum az ünnepre különb darabot érdemelt volna. Színházi műsor. Kedden: „Támlásszék 10‘. Szerdán: „Leányvásár“. Csütörtökön: „Majolika“ Újdonság. Pénteken: „Majolika“. Szombaton: „Buda gyöngye“ Újdonság Vasárnap d. u.: „Katouadolog“, bérlet- szünet. Este: „Budagyöngye“. SZ. TELEFON : József 20—62 és József 20-63. Modern szálloda ujj onnan berendezve, légfűtés, hideg és meleg víz minden szobában, lift éjjel-nappal. EGYÁGYAS szobák 3 koronától, I^ÉTÁCrlTAS szobák 5 koronától P Kávé v. tea v. csokoládé tojás vaj sütemény Újonnan bevezetett PENSIO-rendszerünk, napi ellátás 5 koronáért, mely áll: fűtés, világítással. — A szobák feltétlen tiszták. 8-10 Ebéd leves előétel sült köritve tészta fekete kávé Vacsora előétel sült köritve tészta gyümölcs sajt Ezen napi ellátás 5 korona. — Szobák hosszabb tartózkodásnál megegyezés szerint — Szobák havi bérletre 80 koronától fűtés, világitá.sal. A BIKSZÁDX természetes ásványvíz, gyógyhatású, huratos bántalmaknál páratlan A legutóbbi termésű savanyu uj borral vegyítve kitűnő italt szolgáltat Kapható mindenhol, árjegyzéket kívánatra küld a bikszádi fürdőigazgatóság. t, ■ ' * v Néhány szó l a cselédkérdéshez, 8 < . mely mindnyájunkra nézve annyira fouto*, r hogy igazán megérdemli, hogy vele a leg- r komolyabban foglalkozzunk. — A házirend, tisztaság a legtöbb esetben egészség, béke, . nyugalom a családra nézve, azaz a családi j jólérzésnek egyik föltétele a lelkiismeretes, | hűséges, jóindulatú, dolgos cseléd, aki mintegy a családhoz tartozónak tekinti .magát, boldog, ha asszonyának kedvére tehet, s ő maga is érzi, bogy neki fontos szerepe van ! a háznál. — De sajnos, ilyeneket csuk el- i vétve, nagyon kevés helyen találunk, akik ezután nem egy-két hétig, hónapokig, hanem évtizedekig kitartanak asszonyaik mellett. Ezeket a ritka, jó cselédeket elsősorban nem a megfelelő bér, de a jó bánásmód tart olyan sokáig egyhelyen, ahol érzik, hogy ők is otthonra találtuk. Sz-rény véleményem a következő: A mostani cselédlányok nagyrészét már megjavítani nem igen lehet., de jóakarattal ne- <velbeinénk magunknak hűséges cselédleányokat. Először is, aki teheti, neveljen fel egy- egy szegénysorsu árva kis leányt, vagy az esetleg hozzákerülő fiutal cselédlányokat próbálja meg valamivel több elnézéssel tanítani, saját ízlése szerint beszoktatni, ne kívánjunk attól a kis műveletlen teremtéstől mindjárt az első hetekben bajszálig minő pontosságot, és ügyességet, hiszen mi, — hasonló korú gyermekünk is — ukit pedig kezdettől fogva gondosan nevelünk, sokszor vét a házi rend és szabály ellen, brit még az a kis tudatlan, félénk teremtés. Próbáljuk meg egy kicsinyt közelebb engedni hozzánk a lelkét, hogy bennünk egy kissé mindig az anyját érezze, aki őt saját javára is oktatja, nem pedig a föltétien parancsoló úrnőt,.aki ő tőle mérhetetlen távolságban, hogy úgy mondjam, magasságban van, akinek béréért erejével, egészségével talán esetleg családjának megtagadásával is szolgálni köteles. Másodszor minden cselédtartó gazdu fizetne minden évben csak 1 kor. cselédkihá- zasitáei adót és ez minden évben ki lenne osztva 4—5, vagy 6—7 jóviseletü cselédleánynak, aki abban az évben térhez megy, de csakis abban az esetben, ba volt gazdái, akik az ő könyvében be vannak Írva, őt lelkiismerettel ajánlják. Ez, azt hiszem, eléggé ösztönözné őket a jó viseletre s a cselédtartó gazdákat sem terhelné nagyon. Az én meggyőződésem az, hogy intézetben soha sem lehet jó [cselédet nevelni. Egy olyun magas'védnökség'alatt'álló intézetből kikerült cselédleány, egyszerűbb, polgári családdal szóba se állana, neki különleges helyek kellenének, s még ott is megválogatná teendőit. Ahol 30—40, esetleg 50—60 személyt kell ellátni, ott teljesen más a munka megosztás, mint ahol 5—6 embernek kell a kényelmét megteremteni, aki ezt az intézeti életet megszokja, soha sem szokik bele, hogy egy kis családnak minden aprólékos tennivalóját jól eltudja végezni. — Hogy ezen állításomat igazoljam, a most fennálló árvaházakra kell hivatkoznom, ahol bár a legnagyobb lelkiismereteséggel és jóakarattal nevelik az árva leányokat, mégis árvuházakból kikerült jó cselédleányokkal csak a legritkáb esetben tulálkozunk. Mindenesetre ez csak egy szerény hozzászólás s vele jelezni óhajtottam, hogy a legtöbb gazdasszony örömmel veszi, ha minél jobb eszmét hallunk, amely végre megoldaná ezt a kérdést. g
