Szatmár és Vidéke, 1914 (31. évfolyam, 1-50. szám)

1914-10-13 / 41. szám

TÁRSADALMI, ISMERETTERJESZTŐ ÉS SZÉPIRODALMI HETILAP. MEGJELEN MINDEN KEDDEN. SZERKESZTŐSÉG és ^KIADÓHIVATAL —HIRDETÉSEK -v­hova a lap szellemi részére vonatkozó közlemények, továbbá — e lap kiadóhivatalában —jutányos Arak ellenében Az előfizetés ára: i® előfizetések és hirdetések küldendők: vétetnek föl. Egész évre ... 6 kor. 1 Negyedévre 1 kor. 60 fill. Morvái János könyvnyomdája, A hirdetések díjjal altra fizetendők. Fél > . . . S » 1 Egyes szám ára 16 » Eótvói-vtta 8. sz. NyUttér garmond sora 20 fillér. Halottak napja és a háború. Szép és kegyeletes dolog a halot­takról megemlékezni. Az elmúlás gon­dolatával való foglalkozás nernesitőleg hat a lélekre, a temető az a hely, a hol a legridegebb ember is megtanul érezni. A halottak napja a temető ün­nepe, a legszebb ünnep, a melyet úgy a szegények, mint a gazdagok egyfor­mán megtartanak. Csak az a hiba, hogy a kegyeletből divat lett s a lelki elmerülést a fény és pompa száműzi a sirok mellől. Majdnem minden esztendőben el­mondtuk, hogy a halottak napja szel­lemének az felelne meg igazán, ha minden siron csak anyi gyertya gyulna meg, a hány halott a sirban van és mellőznék a szokásos fényes kivilágítást és a sirok lukszusos fel- diszitésétj a mely különben is csak arra szolgál, hogy a bámészkodók ez­reit csöditse a temetőbe és száműzze onnan-az áhitatos elmerülést. Lá)t"á-- nyosságot csinál a kegyeletből és az emberi hi úságot , beviszi a sirok közé. Mig ha csak anyi gyertya égne az egyes sírokon, a hány halott a sirban van, elmaradna a sok bámészkodó és mentve volna a temetői hangulat, nem zavarná senki és semmi az elhuny­takkal való lelki találkozásnak néma áhítatát. Most egy nagyon szép alkalom kínálkozik, hogy. ezt az ujitást meg­kezdjük. . A halottak eddig sem kíván­ták a nagy fényt és lukszust, ezt az emberek nem a halottakért, hanem magukért csinálták. Három hónapja dúl a háború, ezer meg millió a seb, a mit már eddig okozott, mindenkinek fillérjére szükség van, hogy ezek a se­bek gyógyírhoz jussanak, a halottak bizonyára nem veszik rossz néven, sőt örülni fognak, ha az a fény, az a luk- szus kevesebb lesz, a mivel pedig ke­vesebb lesz, az oda megy a háború szegényeinek. Egy kis virág Augusta-szalaggal és egy pár gyertya a siron meggyujtva, ez fejezze ki a megemlékezést halot- tainkra, a mit pedig megtakarítunk, az jussoji az élőknek, azoknak az élők­nek, a kik a háború folytán nyomorba jutottak. Meg vagyunk győződve, ha ezt mindenki megcselekszi, hatalmas segítséghez jutnak a háború szegényei s az a sok köny, a mélyet igy letö­rolni lehetővé teszünk, nagyobb fényt fog kölcsönözni a temetőknek, mint a milyen fényben halottak napján eddig voltak. Ezt a segítséget a halottak fogják adni a szegényeknek s milyen magasztos gondolat az, hogy a mikor a haza veszedelemben van, még azok is segítségére sietnek, a kik már régen a sirban vannak. Apróságfok. A menekültek most már valamennyien haza érkeztek. Haza jött ama bizonyos ügy­véd is, a ki legelőször mondott búcsút az édes szülőföldnek, mikor a máramarosi be­törésről az első hirek forgalomba kerültek és a kiről annak idején mindenki próbált egy szellemes megjegyzést produkálni, sőt egy névtelen tisztelője még az ügyvédi cirn- táblájn alá is irt egy nem épen hízelgő ki­jelentést. — így lesznek az elsők utolsókká! —. üdvözölte az egyik kartársa, mikor' megér­kezte után vele találkozott. * Egy urinőről beszélik, hogy a nagy ijedelemkor felmeot a polgármesterhez, meg­nyugtatást akarván szerezni, de a polgár- mester, a ki amúgy is -száz oldalról^ volt zaklatva, bár próbálta megnyugtatni, az ered­mény mégis az volt, hogy az illető mindig nyugtalanabb lett. Végre is türelmét veszítve ezzel fejezte be az értekezést: — Az Isten áldja meg, hagyjon ne­kem békét, én különben is csak annyit mondhatok, hogy jót nem mondhatok 1 * Velem is évődik valaki, hogy szintén elmenekültem, mikor közelgett a veszedelem. Méltatlankodva fordulok hozzá: — Tévedni . méltóztatik, mert igaz ugyan, hogy egy pár napig távol voltam, de én nem Budapest felé, hapem Máruma- rosba mentem, hogy rendet csináljak, s mi­kor a rend megvolt, haza jöttem. —- Bocsánatot kérek, — mentegeti magát az illető — erre bizony magam is rájöhettem volna. * Lapunk zártakor jött meg a francia harctérre kiküldött saját külön harctéri tudó­sítónk levele, a melyet e miatt csak a jövő számunkban közölhetünk. Annyit azonban már most elárulhatunk, hogy Antwerpen ostrománál nagy szerepe volt, a vár bevétele mondhatni első sorban neki köszönhető,sebbeli érdemei elismeréséül maga Vilmos császár tűzte mellére az I-ső osztályú vaskeresztet. * X. ur egy volt katonatiszt, a ki a háború kitörése óta állandóan hangoztatja, hogy szolgálatra jelentkezik, de miután ez még sem történt meg, egyik barátja a napok­ban e miatt meginterpellálta. — Barátom 1 — szólt rá a válasz — szándékom nem változott, de miután nem tudom magamat elhatározni, hogy az északi vagy a déli harctérre menjek-ó. nagyon ter­mészetes, hogy addig nem jelentkezhetek ! HÍREINK. Halott járás. I Elmerengve hosszan, gondolkozva rajta, Milyen is lesz mostan bus Halottak napja ? J Less-e virág, mécsláng a temetókertben, ü. Pap az emelvényen, aki vigaszt zengjen ; \ Utak, sirok széle tele gyászos néppel, 1 Mely rőt úszó fényben eggyé lesz az éjjel ? . . 1 Úgy legyen az, úgy lesz, kik kedvesek voltak, I Friss eröbtn újra, felkelnek a holtak. 1 Bejárják a földet — egész egy csatatér 1 — 1 S régen porladók ók, mennek a holtakért, j Vitéz bősök után, kik elestek bátran 1 A világmegváltó igazság harcában, 1 Elhozzák magukkal a hazai földbe, L- Testük’ a testükkel egy takaró iődje. ' Hajnalra bezárul a nyitott sir szája JJ S úgy várnak virágos, úgy várnak mécslángos 3 Halottak napjára . . . Kecskemét, 1914. okt. 25. Bakkay Béla. As élelmiszer uzsorások. Sajnos más jelzővel nem illethetjük azon kereskedőket, ukik nem tekintve az idők súlyát, bámulatos önkénnyel emelik a min­dennapi élet szükségleteinek árát. A múlt héten fizettek 70 fillért egy kiló 0-ás lisztért, fii fillért 1 liter petróleumért, T44 K egy kg. cukorért, T24 K egy kg. gyertyáért, 40 fillért egy kg. sóért stb. stb. És ami a legszebb, ezen horribilis árakért árut nem lehetett kapni. Hát ez egy kicsit sok! Éppen uz élelmiszer árusok, fűszeres, pék, hentes, mészára*, eddig el nem képzelt üzleteket csinálnak. És mégis I Hiába a kö­zönség tiltakozása, itt csak a hatóság erélyes közbelépése használhat. Már a mozgósítás óta sürgetjük az élelmiszerek árának hatósági megállapítását és az áraknak, miként a mészárszékekben, az üzletbe való kifüggesztését. * A közönség türelme is fogytán van. A napokban egy kávés berendezését verték össze, mert egy üveg sörért majdnem háromszoros árt kért. Egy belvárosi keres­kedő pedig 10 fillért kért egy almáért, amely­ből a termelők kettőt adnak egy krajcárért a piacon. Az a kereskedő nem teszi az ablakába amit ezért kapott. Itt, ismételjük, csak a hatóság erélyes és igazságos közbelépése segíthet. Teljes lehetetlenség ez a mai állapot. — A miniszterelnök Szatmáron. Gróf Tisza István miniszterelnök báró Ghil- lányi Imre földinivelésügyi miniszter társa­ságában a mai napon Szatmárra érkezik. A miniszterek innen automobilon folytatják ut- jokat Ung, Bereg és Máramarosmegyéknek az orosz betörés által sújtott vidékeire. — Miniszteri biztosi kinevezés. A belügyminiszter Szabolcsvármegye terüle­tére a katonai sebesültek és betegek ellátása körül szükséges intézkedések megtételére teljes hatáskörrel dr. Ujfalussy Dezső főispánt miniszteri biztossá nevezte ki. — Uj orvos. Steinberger Jenőt a budapesti tudományegyetemen az orvostudo­mányok doktorává avulták. — Kinevezés. A király Bihari Kál­mánt, a debreceni ítélőtáblánál alkalmazott jegyzőt a szatmári kir. járásbírósághoz el­bíróvá kinevezte. Az uj járásbiró az itteni tör­vényszéknél rr.ár működött, mint jegyző. — Ezttstmise. Rónai István csauálosi plébános, lupunk munkatársa, folyó hó 15-én mondotta el a szatmári székesegyházban ezüst miséjét. Rónait 1889. év okt. 15-én szentelték pappá. Mint ilyen segédlelkész- kedett Nagyszőlősön, Dobóruszkún, Császló- con, Nugybányán, Szinfalun. Aztán lelkész volt Kőrösmezőn. Itt érte a kitüntetés, hogy az aránylag fiatal púp Csunálost, a szép és nugy hitközség plébániáját nyerte el. A ki­I tűnő egyházi férfiút,Ju úgy is mint kiváló pap, úgy is mint köztisztelt társadalmi ember nagy elismerésnek és becsülésnek örvend, minden oldalról elhalraozták gratulációkkal. — Házasság. Pálma Tussy, a szat­mári színháznak két éven át volt kedvenc naivája e hó 20-án házasságot kötött Buda­pesten Rigó Zoltánnal. Deutsch Piroska, Deutsch Mór hely­beli nagykereskedő leánya, házasságot kötött' dr. Yályi Félixxal Budapesten. — Fogságba jutott ötösök. Az 5-ik gyalogezredből ismerőseink közül fog­ságba jutottak: dr. Darsbánt István szat­mári ügyvéd, tart. hadnagy, Fein Jenő élel­mezési tiszt, Pitsch Róbert kapitány, Steiner Károly knpitány és dr. Schwartz Márton törzsorvos. — Megsebesültek. Az 5-ik gyalog­ezred sebeBültjei között olvassuk : Fruuenber- ger Lőrinc ezredest, Broczkó Gyula takarék­pénztári főkönyvelőt, túrt. hadnagyot, dr. Biró József tart. hadnagyot Erdődről, Kohl- mann Tamás kapitányt, Lazoroiu János fő­hadnagyot és Weisz Gyula kapitányt. — Hősi halál. Demjén Endre áll. polg. isk. tanár, a 12. honvéd gyalogezred tartalékos zászlósa, életének 28. évében a máramarosi harcokban hősi halált halt. Ha­lálát a „Kölcsey Ferenc" szabadkőmives páholy, melynek elhunyt tagja volt, külön jelentésben tudatja. A jelentés igy szól: Fájdalommal tudatjuk Demjén Endre testvé­rünknek az északi harctéren — ellenséges golyó által találva — bekövetkezett hősi halálát. Az örök keletbe költözött testvérünk emlékét mindenkor kegyelettel őrizzük. Szat- már, 1914. október 14. „Kölcsey Ferenc" szabadkőmives páholy. A szatmári kir. kath. főgimnázium egyik nagytehetiégü tanára, Pintz Mátyás, a 12. honvéd gyalogezred népfelkelő had­nagya életének 34., házasságának 5-ik évé­ben hat ellenséges golyótól találva a déli harctéren hősi halált halt. A hős katona holttestét ellenséges területen közös sirban hántolták el. A megboldogultat felesége Dóka Mária és kis. leánya siratja. Hősi halált haltak továbbá Militzer Sándor a Magyar bank volt tisztviselője, tart. hadnagy és dr. Frank Lajos tart. had­nagy Mátészalkáról; — Gyászhir. Dr. Papp Tibor, a má- ramarozszigeti jogakadémia igazgatója f. hó 22-én Debrecenben meghalt. A kiváló tan- férfiu hosszabb ideig betegeskedett s most legutóbb a szigeti események miatt Debre­cenben feküdt s itt érte a halál. Elhunyta tanügyi körökben mély részvétet keltett. Demeter. Gyors forralok, Revolverek, Háti zsákok. Telefon 329. Lőpor egyedüli áruda. Telefon 329. Madarassy-nál, Deák-tér 17. Thermos palack, Gilette borotválkozó készülékek és pengék. m OJMAN nagyválasztéku cipőraktárát U1 III V Ív ajánljak a t. tété közönségnek, mist a legolcsóbb bevásárlóm ferrást. == -------­Kö zvetlen a „Pannónia“ szálloda mellett!! A valódi amerikai King Quality cipők kizárólagos raktára. MEGÉRKEZTEK a nyári idényre megrendelt valódi schevraux és box bőrből készült legújabb divatu fekete és barna szirti úri-, női- és gyermek-cipők I

Next

/
Thumbnails
Contents