Szatmár és Vidéke, 1914 (31. évfolyam, 1-50. szám)

1914-10-06 / 40. szám

SZATMÁR ÉS VIDÉKE.

— Személyzet szaporítás a hegyi postán. Unger Gusztáv ny. curiai bíró, több Bzatmirbegyi szőlőbirtokossal, köztük Szabó István pápai praelátussal a nyáron mozgalmat indított, hogy a hegyi postához mág egy kézbesítő alkalmaztassák. Az Unger Gusztáv által a nagyváradi postaigazgatósághoz intézett kérvényre most említetthez a következő határozat érkezett:

47868/1914 Folyó évi julius hé 80-án érkezett kérvényére tisztelettel értesítem méltóságodat, hogy a Saatmárhegyi posta és távirda hivatalnál a kért második kézbesítő rendszeresítését a rendkívüli viszonyok miatt a jövő év nyaráig el kellett halasztanom. Kérem méltóságodat, hogy erről beadványom társait értesiteni szíveskedjék. Nagyvárad 1914. szeptember 29. Siket, s. k. m. kir, posta és táv. igazgató.

— A szüret Szatmár s Erdődhegyen a szüret véget ért, de kevés örömet szerez a szőlősgazdáknak. Az idei hozam nagyon csekély, úgy, hogy sok helyütt még a munkáltatást sem adja vissza a szőlőtőke. A must minősége jónak mondható és nem áll arányban azzal az árral amit érte kínálnak. Nagyobb eladások nem történtek, must 16—20 fillérjével vásárolják.

— Bevonulnak a vasutasok. Annak a nagy hivatásnak, amely a csapatok szállításával és mozgósítással kapcsolatos egyéb munkákkal a vasutasokra hárult, már megfeleltek. Most többen elhagyják állomásaikat, leteszik a szerszámot, leoldják u piros karezallagot, a vasúti blúz helyett katonaruhát öltenek s küzdeni fognak a haza becsületéért, szabadságáért, erkölcsi ás anyagi jólétért Hir szerint a hadvezetőség úgy intézkedett, hogy azok közül, akik mozgósítás esetére véglegeseu fel nem mentettek, a közel napokban többen katonai szolgálatra bevonulnak a vasutasok közül.

— A katonai kórhán visszajön. A szatmári katonai tartalékkórház, amely ideiglenesen Rimaszombatra lett áthelyezve, most arról értesítette a polgármesteri hivatalt, hogy a legközelebbi napokban visszatér Szatmárra.

— Szederlevél a hadseregnek. Városunk tanuló ifjúsága nagy munkában van most. A hadügyminisztériummal egyetértőén a kultuszminiszter az egész prszág területén levő iskoláknak elrendelte, hogy a téli hadjárat szükségletére szederfa levelet gyűjtsenek melegítő teának. Ezért van, hogy városunk gyermek népsége erdő-mezőn, kerteken a szederfát keresik. Kérjük a közönséget, hogy az ifjúságot ezen hazafias munkájában támogassa; sőt, ahol módjában van, maga is gyűjtse a futó szeder levelét.

— Az ingyen-utazás halottja. A debreceni vonatra jegy nélkül szállt föl Almási György 27 éves pincér a uagyká- rolyi állomáson. Hogy a kaluuz észre ne vegye, kimászott a III. osztályú kocsi tetejére. Szerencsétlenségére nem vette észre a sötétben a vasúti fölüljárót, melynek vas- pántos széléhez ütődött a feje és az agyát a rettenetes ütés ereje teljesen szétroncsolta. A szerencsétlenül járt ingyenutast Debrecenben temették el.

A szürke fonál.

Mint egy végnélkül hosszú telefondrót, úgy húzódik az egész országon végig, minden irányban, szorgalmas kezekben, a szürke pamutszál I Elő került anyáink, nagyanyáink kézimunkája: folyik a kötés, városban, falvakban, pusztákon egyaránt. Hány keserves köny hull munka közben a puha fonálra s mennyi kétség és remény szövődik a szürke kötőanyagba I Készül lázasan a meleg téli holmi bátor, lelkes katonáinknak ■ úgy szeretnénk azt mindannyian minél hamarabb hozzájuk eljuttatni, meleg üdvözletül, hálás köszönetül. Ahány hideg, őszi esőcsepp veri meg ablakainkat, annyiszor nyilallik fájdalmasan a szivünkbe: fáznak a katonáink odafenn északon 1 Kinek a kezében ne mozogna e gondolatra gyorsabban az öt acéltü ? I Megelevenedik ilyenkor a szürke fonál, lélek költözik a tűkbe s visz bennünket az érdeklődés szárnyain messze fel, idegenbe, ahol véreink csatáznak. Túlnyomó erő ellen ők yédenek meg bennünket s hosszú, véres harcok árán vívnak ki számunkra jobb jövőt.

Hogyne volna hát minden gondolatunk az övék ?

Sürgönyhuzallá, telefondróttá válik kezünkben a szürke pamut, melyen keresztül minden magyar asszony, minden magyar leány ezerszeres üdvözletét, meleg rokonszenves érzelmeit küldi hős harcosainknak !

Bár paizeul szolgálna számukra a szives üdvözlet erős szála és vádné meg őket az ellenség gyilkos golyóitól 1 Mert nagy feladat vár még reájuk, nehéz munka előtt állanak! Le kell győzni a régi ellenséget teljesen. Megfélemlíteni az északióriást, hogy végképen elmenjen a kedve velünk kikezdeni és eoha többé eszébe ne jusson, hazánkba be tenni a lábát I Megbirkóznak ám a mi bátor katonáink a sokszoros túlerővel is. Hiszen valóságos legendákat beszélnek hősies, halál- megvető magatartásukról. Ezeket hallva, magunkévá tehetjük mindannyian Vilmos császár büszke, önérzetes mondását:

„Győzni fogunk, mert győzni akarunk I“

CSARNOK.

Levelek.

Jöttek a levélek az orosz határról Szabó Istvánnénak kissebbik fiától'.

„Édes anyám, lelkem ne sírjon mi értünk, Tábori tűz mellett vig nóta közt élünk.

Bátyám most ép’künn van őrségenuyy hiszem, De helyette magam megírom, mit izén. Mondják meg az énszép Kerekes Zsuzsámnak: Vágyaim s imáim mind csak hozzá szállnak.11

Menték a levélek füzes Tiszáhátról A Szabó-fiuknak egy édes anyától: [gom,

Lelkem szép gyermekim, két szál gyöngyvirá- Bársonyos arcotok vájjon mikor látom?

Nálunk nincs semmi baj, de Kerekeséknél Oly szomorú egy lány, akár egy bus éjfél; Hervad a szépsége, hervad .pirossága,

Mint a hold, oly sápadt mind a két orcája.u

Aztán egy levélnék gyászos volt a széle. Benne meyhivás volt egy lány temetésre... Hiába biztatták: megjő nemsokára, [utána. Csak hervadt, csak hervadt, mig meghalt

„Most már megírhatom én is, anyám drága, Hogy bátyám már ottvanrég, ahol Zsuzsanna. Alighogy megjöttünk, elesett egy hétre. Szerette Zsuzsánnát és visszajött érte.

Még most sem imám meg, hanem harcra készen Áll csapatunk, holnap nayy ütközet lészen. És édes anyámnak nincsen már több fia, Aki leveleket helyettem is irna.u

Kiss Imre.

Magyarul beszélt a kozák.

A grodeki ütközetben megsebesült egy budapesti ügyvédjelölt, aki jelenleg a Révész- utcai hadikórházban fekszik. 0 mondotta el a következő történetet, amely adalékul szolgálhat a háború romantikájához.

Századunk több sikeres támadás után röhambt intézett egy erdő' felé, ahol egy nagyobb muszka csapat volt gépfegyverosztaggal. Engem körülbelül a fele utón ellenséges golyó ért, amely leteritett. Még egynéhány pillanatig hallottam társaim kiáltását, az ellenséges fegyverek ropogását, — aztán elsötétült előttem minden. Éjszaka volt, mire magamhoz tértem. Szörnyű perceket éltem át. Megvoltam győződve róla, hogy elvesztem. A gyötrődéstől és a sebláztól aztán újra elaléjtam.

Amikor újra kinyitottam a szemem, egy kozákot vettem észre, amint lováról lehajolva figyel engem. Eleinte csak csendesen nézdegélt és amikor én a végsőkre elkészülve már a pika hideg vasára gondoltam, egyszerre megszólalt és tiszta magyar kiejtéssel kérdezte:

— Hol sebesült meg ?

Meglepetésemben nem tudtam szólani.

Csak a mellemre mutattam, hogy ott. A kozák erre leszállt a lováról, nagy figyelemmel és óvatossággal kigombolta a blúzomat, kulacsából öntött vizzel lemosta a seb környékét és ideiglenesen kötést rakott reám. Majd ismét felült a lovára, elnyargalt és vizet hozott n'ekem.

— Tud lábra állani? — kérdezte ezután.

Próbáltam, de nem sikerült. A kozák erre felemelt és feltett a lovára. A hátam mögé ült, átkarolt és lassan elindultunk. Közben húst vett elő a torniszteróből és átnyújtotta, hogy egyem. A seb nem fájt, ettem is egy-két harapást, de a nyelés nehezen ment. Nekibátorodtam és megkérdeztem tőle, hogy honnan tud magyarul? Elmondotta, hogy évekig élt Nyíregyházán egy boltosnál, mint segéd. A magyarokat nagyon szerette, mert jól bántak vele és sajnálja, hogy a cár háborúba keveredett velünk. A harcok folyamán (négy ütközetben vett részt); ő még egy magyart se bántott és bár többször végzett előőrsi szolgálatot, a magyar hadállásokat sohasem árulta el. Vagy egy félóráig haladtunk igy, amikor csöndes őrtűz világított felénk. Az őrtűz körül magyar bakák voltak, ami előőrseink.

Mikor az őrtűz közelébe értünk, az orosz kiemelt a nyeregből és letett a földre.

Torniszterét a fejem alá tette és azt mondotta, hogy miután ő távozik, kiáltsak és az előőrsök meg fogják hallani hangomat. Aztán elűgetett. Láttam, hogy egy bizonyos távolságban megáll és figyel. Kiáltásomat az előőrsök csakugyan meghallották és tiz perc múlva a gyógyászok már vittek engem a kötözőhely felé.

P. H.

— Hány golyótól hal meg egy katona? Bizonyéra elég egy gólyóbis is uhhoz, hogy valaki a fűbe harapjon. A háború azonban kíméletesen bánik az emberrel. Szász Móric jeles hadvezér, feljegyzése szerint 125 font ólom és 83 font puskapor ezükségos ahhoz, hogy egy katonát a háborúban megöljenek. Cassendi francia tudós szerint a solferinói ütközetben, ahol a franciák és szardiniaiak az osztrákokkal álottak szemben, az osztrákok átlag 700 golyót lőttek ki, hogy egy ellenséges katona megsebesüljön és 4200 golyót, hogy meghaljon. Nem is 25, hanem 252 font lőport lövöldöz tek tehát el az osztrákok, mig egy ellenfelet luteritettek. Pedig a solferinói csata egyike volt a világtörténelem legvéresebb csatáinak. A francia—német háborúban 1870- ben átlag minden 1300 lövésre esett egy halott, mely adatból kitűnik, hogy a németek higgadt és jó lövők. Ezen tapasztalatokra vezethetők vissza a hadsereg vezetőinek az a törekvése, hogy az egyes katona biztos és higgadt lövésére helyezik a fősulyt.

— Mi fizetés jár a sebesült katonáknak ? Sebesült katonáknak, ha .sebük nem súlyos és van családjuk, általában megengedik, hogy gyó- gyúlásukat családjuk, vagy más ma- gánszetnély ápolásában várják be. Fizetés természetesen ilyen katonának is jár. A hadvezetőség most rendeletet adott ki erre nézve. Eszerint a legénységi állományban levők, akiket az egészségügyi intézetek magánápolásba hozzátartozóikhoz bocsátottak ki s a kik a miniszteri rendelet értelmében szabadságolási igazolványnyal látandók el, a szabadságolás idejére minden más díj helyett napi 2 korona átalányt kapnak. Ez az általány szabadságolás esetén az egész szabadságolás ala|t 4 hétre jár; hosszabbidöre szóló szabadságolás esetén a szabadságra boosátó egészségügyi intézetnek előre kell a 4 hétre járó illetményt kiadnia A további szabadságidőre az illetményt utólag attól a kiegészítő csapat testől kapják, amelynél a szabadságidő letelte után jelentkezniük kell.

— Egy túlbuzgó hazafi. Egy valaki hazafias felbuzdulásban azt javasolja, hogy tekintettel ami angol, orosz, francia ás belga ellenségeinkre, gondosan tartsunk távol magunktól mindent, ami ezen ellenséges nemzetekkel közelebbi vonatkozóiban van. Ajánljuk pedig a következőket: a nők ezentúl ne viseljenek brüsszeli csipkét, ne használjanak angol Yes ás francia púdert, ne járjanak bordó selyemben, ne öltözzenek francia és angol divat után, ne együnk párisit (pariser), se angolnát, se muszka halat, a hózinyultenyésztők ne tartsanak belga óriást, erősen irtsuk a szerb tövist, ki kell űzni az összes yorksiri sertéseket, szakítanunk kell az eddigi angol flegmával, halászaink irtsák ki vizeinkből a kan-csukákat, ne üljünk olyan kocsira, amelyet orosz trappéról: húznak, ne igyunk bordói bort, francia pezsgőt és konyakot, ne tartsunk francia bonnt, hölgyeink tagadják meg a mosolyt attól, aki angol bajuszt, vagy francia sza- kálit, hord, s jaj annak, aki angol viskit s orosz vutkit iszik, könyvtárainkból szórjuk ki „A londoni néma koldus" és „A párisi koldusuő leánya" c. regényeket, a télen ne igyunk orosz teát stb.

Adjuk a koszorúk árát a sebesülteknek.

A háború és a nyomába járó nehéz gondok sok Segítő-ötletet termeltek, amelyek közül kiemelkedik — mert a gyakorlatban bizonyára nagyszerűen be fog válni — az az eszme, umelynek gróf Colloredo Mels Józsefné adott szárnyat lapunkhoz küldött szózatában. Azokhoz fordul ebben, „akik nem vehetnek részt a nagy világtueában, hanem a hazai röghöz kötve figyelik a harci eseményeket, hol ujjongó örömmel, hol remegő aggodalommal.*?

A közéledő Mindszentek ünnepe a Halottak napja alkalmából fordul a közönséghez. Ezeken a napokon a kegyelet minden- kit elvisz a temetőbe, hogy az elköltözőitek sírján gyertyát gyújtson és koszorút tegyen a fejfákra.

, Az idén azonban nem csak az elhunytakra való visszaemlékezés tölti be a sziveket, talán' mindenkinek van valakije, akitől büszkén ás boldog öntudattal, de mégis fájdalommal búcsúzott el, amikor a hurcmezőre indult. A halottak szelleme is megbékül, ha most iniadenekelőtt azok felé fordul a gondoskodásunk, akik a mi élő hőseink.

Szenteljük tehát ennek a két napnak minden virágadományát a halottakra való kegyeletes megemlékezéssel a küzdő hősöknek, őket segítjük, ha a Vöröskereszt nemes munkáját támogatjuk anyagi áldozatokkal. Szolgálja ezt a célt a sírokra szánt koszorúk pénzbeli megváltása.

Áldozzuk fel a virágot, amely néhány nap alatt úgyis elhervad és küldjük el az árát a Vöröskeresztnek a lapok vagy községi elöljáróságok utján.

Az eszme megpenditője reméli, hogy nem hiába .fordult a közönséghez s a tömegek hatalma nagyarányú összeggel, valóságos nemzeti ajándékkal fogja gyarapítani a Vöröskerehszt alapját.

REKLÁM HÍREK.

— A világháború képes krónikája. I. füzet Bárd Ferenc és Testvére kiadása. Ára 40 fillér, Fiaink háborúban vannak és kardok Írják véres lapokra a történelmet. Hazai Hugó a „Világháború képes krónikája" szerkesztője egyik kezében tollal, a másikban fotografáló masinával rögzíti meg e nagy időknek nagyjelentőségű eseményeit.

A jeles iró az „Őrszem" cimü katonui lapok szerkesztője a katonai szakirodalomban évek óta kifejtett tevékenysége révén biztosítékot nyújt aráa nézve, hogy olyan értékes munkával gyarapodik az irodalom, mely az elesett hősöknek emléke az élőknek legérdekesebb olvasmánya és a történelemnek forrásmunkája lesz. Szerző avatott toliul mindenki által könnyen megérthető irodalmi stílusban dolgozza fel a háborút megelőző, már megtörtént ée történendő esoményeket melyek 40 filléres füzetekben 2 heti időközökben fognak megjelenni. A most megjelent első füzetből a háború közvetlen előzményeit ismeri meg az olvasó. A következő füzetekbe "a közeli események lesznek számos kép-, csutadallok ée térképpel díszítve. Az érdekes, szép és tartalmasnak Ígérkező könyv különös tekintettel fogja a mi fiaink harcait tárgyalni, ée igy bizonyára hazánk minden polgára nagy érdeklődéssel fogja azt olvasni; hiszen aligvan valaki, kinek fia, vagy hozzátartozójáról ne lenne abban, szó--Á most meg- I. füzet igen szép kiállításban Báid Ferenc és Testvére budapesti kiadóoégnél jelent meg, ahol az füzetenként 40 fillérért megrendelhető, de bármely jóhirü könyvkereskedésben is kapható.

— Kerti és terass-butor zöld, piros és fehér szinben. Szabadalmazott jégszekrények műkőluppul, üveg és horganylemez burkolattal. Szab. kézi ruha mángorló és facsaró gépek. Vízvezeték és fürdőszoba teljes felszerelések. Valódi berendorfi alpacca evőeszközök. Nickel, aluminium, rézabron- csos konyha edények és mindennemű konyha felszerelések, valamint háztartási ' cikkek, épület és butorvasalások továbbá építkezési anyagok és vasgerendák nagyraktára Melch- ner Testvérek vaskereskedőnél Szatmár. — (Takarékpénztár épület.) Telefon 121. sz.

— Jótékonycólu magyar állami sorsjáték. 0 cs. és királyi Felségének legfelső elhatározása alapján a budapesti m kir. lottojövebéki igazgatóság minden másfél évben jótékonycólu államiesorsjátókot rendez, melynek tiszta jövedelmét közhasznú és jótékony célokra fordítják, az utolsó 10~államsorsjáték jövedelméből csaknem 200 különböző közhasznú és jótékonycólu intézmény részesült 10—30 ezer K, sőt utóbbi sorsjátékoknál már 60 ezer korona segélyben.-Ilyenek voltak: a Különböző köz- és .gyermek- kárházak, árva- ás szeretetházak, siketnémák és vakok intézetei, népkonyhék, fehérkereszt egyletek, mentők egyesülete, jótékony nőegyletek, különféle segélyző egyletek, szanatóriumok, poliklinikai és más hasonló jóté- konycólu egyletek és közhasznú intézetek, melyeknek sokszor e jutalékot adták meg az első létalapot. A budapesti in. kir. lottójövedéki igazgatóság jelenleg a XXXI-ik állami sorsjátékot rendezi 475.000 K készpénz nyereménnyel. A főnyeremény 200.000 K. és még 14884 nyeremény van 30.000, 20.000 10.000, 5000, 1000, 500 stb. nyereményekkel. Az összes nyereményeket készpénzben fizetik ki. A sorsjegy roppant olcsósága és a sok kedvező nyerési esély folytán a köz javára működő emberbaráti intézmények érdekében felhívjuk t. olvasóinkat a jelenleg rendezés alatt álló XXXI-ik jótékonycéld állami sorsjáték támogatására. A húzást visszavonha- tattunul f. é. detember hó 9-én a lottójövedéki igazgatóság (Budapest, IX., Vámpalota) tartja meg. Az említett igazgatóság kívánatra bárkinek dijtalannl és portómentesen küldi ezen sorsjáték részletes játéktervét.

Felelős szerkesztő: Dr. Fejes István« Főmunkatárs: Ruprecht Sándor.

Laptulajdonos és kiadó : Morvái JáflOS.

V