Szatmár és Vidéke, 1914 (31. évfolyam, 1-50. szám)
1914-08-18 / 33. szám
SZATMÁR ÉS VIDÉKE. — Kap-é a tanító fizetést? A j „Nemzeti Iskola“ cimü taaügyi lap erre vonatkozólag a következőket közli: Lapunk szerkesztője felkereste a héten Neterda Mo- deizt és Jankovics György osztály tanácsot urakat Neterda Modetz az állatni taniók ügyeit intéző Vl/a Jankovics György, a nem állami tanítók ügyeit intéző YI/c ügyosztályának főnöke. Szerkesztőnk mindkét helyen megkérdezte, hogyahéboruideje alattminő elbánásban részesülnek a tanítók. Neterda osztálytanácsos kijelentette, hogy a hadkötelezettség alól felmentést senki nem kap. A fizetést minden állami taoitó, tekintet nélkül arra, hogy bevonult-e a katonasághoz, avagy nem csonkitatlanul teljes egészében megkapja. Jankovics osztálytanácsos azt mondotta, hogy a felekezeti tanitók, mint köztisztviselők szintén teljes fizetést kapnak. Az államsegélyt éppen úgy fizeti ezután is az adóhivatal, mint békés időben. Ezzel kapcsolatban megemlítjük, hogy a tanítás csak azokban a kis községekben kezdődik meg szeptember hó elsején ahonnan a tanitó nem ment el katonának. Egyebütt mindenüt szünetel a tanítás mindig míg a háborúzaja elül. Tervezi á kormány, hogy a városokban a nemkatona tanítókat közigazgatási szolgálatra rendeli be. Célszerű, hogy minden tanitó, ki a katonasághoz bevonult, vagy behívását várja, több havi nyugtáját irja alá előre egyszerre, hogy a család azokat annak idején a kellő helyen érvényesíthesse s a havi fizetést kaphassa. — Térkép-láz. História est magistra vitae, és a magister kedvenc előadásai tárgya : a földrajz. Több mint egy évtized óta szinte állandó kurzust tart ebből a tudományból az összes felnőttek számára, sorra szedvén a világrészeket. A japán-orosz háború Ázsia térképére tanított meg bennünket. Az an- gol-bur viaskodás ujjabban pedig az olaszok hóditó hadjárata Líbiában Afrikáról való, odáig nem éppen túltengő ismereteinket gyarapította. Az Unió konfliktussá Mexikóval a két Amerika helyrajzi berendezését fedeztette fel az általános műveltséggel. A balkáni háború előkészítő tanfolyama után most Európa földrajzát tanuljuk kiesebb és nagyobb térképek százezrein, sőt millióin. Mert a kacskaringéé vonaluk tömegével áterezett tarka vászon- és papírlapokra mered most az egész világ szeme, izgalmas érdeklődéssel. Adja Isten, hogy ez a tanfolyam ne tartson soká: mert hiszen a mi földrajzot a térkép most tanit a helyett már hamarosan mást fognak tanítani az iskolában, így például szívesen reméljük, hogy akkor már Oroszországnak Baku, vagy Tiflisz lesz “á birödalnJi fővárosa. — Vissza Amerikából! A belügyminiszter körrendeletben hivja fel a hatóságokat, hegy a védköteles kivándoroltak visz- szajövetelét tőlük telhetőleg mozdítsák elő. A miniszter -hangsúlyozza, hogy azok, akik katonai kötelezettségüknek nem tettek eleget, királyi kegyelmet kaptak. Az útiköltségét mindenkinek megtérítik, ha a legközelebbi konzulátusnál jelentkezik. — Felfüggesztették a vasárnapi munkaszünetet. A kereskedelemügyi miniszter a hadiállapotra való tekintettel, törvényben biztosított jognál fogva, a hadiállapot tartamára a munkaszünetet az 1891. évi XIII. törvénycikk hatálya alá tartozó mindennemű munkára, üzemre és elárusitásra nézve felfüggesztette. — Sikkasztás a nagykárolyi adóhivatalban. Evek óta űzött bűnös manipulációknak jöttek a nyomára a nagykárolyi m. kir. adóhivatalban. A bűnös visszaélés a a váltó és bélyegkezelésnél történt. Az elkezelt bélyegek értéke körülbelül 33 ezer korona. Az illető tisztviselő pazarul költekezett, mégsem fogott gyanút senkinek s most, hogy berukkolt katonának, hivatal vizsgálat alatt rájöttek a csalásra. — Legnagyobb öröme a szülőnek, ha gyermeke egészséges és szépen fejlődik. Minden anya tudja, hogy ezt csakis úgy érheti el, ha gyermekét rendszeresen a Nsstlé- féle gyermekliszttel tápiája, mely készítmény a csecsemők, a beteg és egészséges gyermekek legjobb tápláléka. — Próbadobozokat díjtalanul küld a Henri Nestlé cég, Wien, L, Bibestrasse 167. P. —• Kerti és terasz-bútor zöld, piros és fehér színben. Szabadalmazott jégszekrények műkőlappal, üveg és horganylemez burkolattal. Szab. kézi ruha mángorló és facsaró gépek, yizvezeték és fürdőszoba teljes felszerelések. Valódi berendorfi alpacca evőeszközök. Nickel, aluminium, rézabroncsos konyha edények és mindennemű konyha felszerelések, valamint háztartási cikkek, épület és butorvasalások továbbá építkezési anyagok és vasgerendák nagyraktára Melch- ner Testvérek vaskereskedőnél Szutmár. — (Takarékpénztár épület.) Telefon 121. sz. elasztikus cipősarok meg TARTÓSSÁGÁT CSARNOK. A szanitétsz. Irta: Telkes Pál. Alexendre Vlajkoff csaknem a föld alá sülyedt, amikor az őrnagy kimondotta, hogy a szanitétszekhez sorozták be, amikor ráadták az egyenruhát, egyenesen a kapitány elé ment, nyelt egy nagyot és kívánságot jelentett. — Mit akarsz, fiam? — kérdezte a kapitány. — A tüzérekhez, vagy legalább a a bakákhoz .szeretnék menni, — felelt Vlajkoff. — Miért? — Igazi katona akarok lenni! A kapitány csak a szemét tágította, azután hirtelen vörös lett, mint a pulyka, megkapta két kézzel Vlajkoff torkát és rázta mint a dühödt vadállat. — Te bitang, mit beszélsz ? Hát én nem vagyok igazi katona ? Én mi vagyok ? Kutya vagyok ? No majd megtanítalak Megállj te átkozott! — Hej! káplár! Hej Vigyétek ezt a fickót az egyesbe! Vigyétek az egyesbei Vigyétek, mert megfojtom? Talán jobb is lett volna Alexendre Vlajkoffnak, mert ami ezután következett, az csaknem rosszabb volt a halálnál is. Ki tehet róla, hogy az Isten úgy teremtette az embert, hogy a legszegényebbnek is legyen lelke, kényes, finom valami, amit ugyan nem vág meg kard, sem puska meg nem lőhet, ide mégis jobban lehet kínozni, mint a testet. Vlajkoff nem volt ostoba. Hamarosan rájött, hogy butaságot miveit, amikor becsületes fönnhangon más csapatnemhez kívánkozott. Megsértette a kapitányt. Igye kezett tehát helyrehozni a hibát. Pontosan, ügyesen, szorgalmasan csinálta a dolgát De már hiába A kapitány minden moz' dulatában szálkát talált. A csapat szégyenfoltjának nevezte, kolerásnak, aki a szántszándékos tudatlanságával megmételyezi a többit. Kiadta a parancsot, hogy az altisztek külön gyakoroljanak Vlajkoffal. Az altisztek munkába vették a legényt és mérgükben, hogy szórakozás helyett vele kell vesződniük, paraszt eszük minden ra vaszságával sanyargatták. Száz gúnynevet akasztottak rá, vastag tréfákat követtek el vele, melyeken az egész szakasz röhögött. Később már a bajtársak is nekibáto rodtak és sorra kés alá vették a szeren csétlent. Megesett ilyenkor, hogy ha már na gyón messzire mentek vele, Vlajkoffban föltámadt az önérzet és visszafelelt, sót vissza is ütött. No még csak ez hiányzott Kímélet nélkül való volt a megtorlás börtön, kurtavas, koplalás, brutalizálások a fogda csöndes mélyében s ha ismét kieresztették, a legaljasabb munkákat kellett Végeznie. Fokról-fokra olyan lett, mint az állat. A nézése hülyére változott, gyámoltalanul, Télösen járt kelt és néhány hónap múltán a csapat is mulyának tartotta. Már inkább csak szokásból, mint gyűlöletből bántották. Ki gyűlölne egy szerencsétlen század-bo- íodját? De ki is ne gunyoskodna vele, ha az unalmas kaszárnyában kedve szottyan rá? Az első kimenőkor Vlajkoff fölkereste földijét, Ovalin Jocót a tüzéreknél és elpanaszolta neki a kálváriáját. Ovalin vigasztalni próbálta: — Hát szentigaz Alexendre, kutya állapot a tiéd, de az a fő, hogy ne esa kétségbe- Egyszer csak vége lesz. Nincs az a hosszú böjt, amelyikre ne jönne ünnep, amikor aztán kalácsot eszik az ember. j Csak az ünnepig bírjad ki. Vlájkoff keserűen nézett maga elé. — Ha legalább itt szolgálhatnék! — szólalt meg mély sóhajtással. — Mutasd meg nekem az ágyukat, Jocó I Lementek az ágyu-fészerbe és Ovalin magyarázni kezdte a halált okádó gépek szerkezetét, Vlajkoff csillógó szemmel figyelt és a végén megkérte pajtását, hogy eljöhessen ide máskor is. — Csak gyere! — felelt Ovalin nevetve — gyere a tisztogatáshoz segíteni, majd meglátod, hogy a mi életünk se fenékig tejföl! Ettől a naptól kezdve ami kis szabad ideje akadt Vlajkoffnak, mind az utolsó percig a tüzérek közt töltötte. Ott szívesen látták és nem bánták, ha segített a félelmes acélcsöveket fényesre pucolni, a iafet- tákat vonszolni, olajozni. Egy káplár, aki különösen megszánta, megtanította a gyorstüzelő kígyó kezelésére és irányzására is. Valahányszor Vlajkoff a tüzérektől este hazatért szinte boldognak érezte magát. Az elmaradhatatlan röhögés fogadta ugyan, de ilyenkor föl sem vette. Megelégedetten nyújtózott végik szalmazsákján és arról álmodott, hogy tüzér-ruha van rajta, egy lafetta mögött áll, hosszan óvatosan céloz, azután elrántja a kapszlit, dörögve kicsap a shrapnel és a gyilkos golyók, mint a záporeső tarolják le a célt. Csak az ébredés volt kegyetlen! De egy' reggelre ez is megváltozott. Épp az udvaron gyülekeztek parancskiadásra, amikor egy küldönc valami írást hozott a kapitánynak. A kapitány vérpiros lett, mire elolvasta. Azután a kardjához kapott és mámoros hangon kiáltotta el magát: — Készülődjetek, fiuk háborúba megyünk.! A vérpirosság most a csapaton is “végig futott. Pár pillanat múltán lármás lótás-fu- tás verte föl a kórház csendjét. Sebesült- szállító kocsikat cipeltek elő, az orvosok kötszereket csomagoltattak, gyógyszeres ládákat, operáló eszközöket raktároztak bé 'a kocsiülések alá. Harmadnap megérkeztek a tartalékosok. Lázasan folyt a ruhák, élelmiszerek kiosztása, künn a város is mintha egy óriási hangyából lyá változott volna. Szakadatlan sorokban érkeztek a fegyveres csapatok, éjjel-nappal harsogott a trombita, a menetelüket kisérő dobpergés betöltötte az utcákat, mint valami monotón, de mégis vadító, lelkesítő szimfónia. Áz egészségügyi csapatot egy gyalogos hadosztállyal indították útnak. Vlajkoff \egy kasos-kocsi ülésén kuporgott és fájdalmasan bámulta a hegyen-völgyön át - előtte kígyózó ezredeket. Azok a vitézek, hősök, — ők itt a háborúban is csak sa- I roglyahordó vénasszonyok lesznek ... A határon már ropogott a puska. De csak messziről s egy-egy órára. A hadosztály ment előre; ami akadályra talált volna, azt elsöpörte az elővéd. Végre megállották. Az ezredek sorra harcvonalba fejlődtek. Mögöttük a hadosztály tüzérsége mozdonyozott le és földet rengető bömböléssel megkezdte a munkáját. Vlajkoff csapatja leghátul táborozott. A kocsik tetején ágaskodtak, hogy lássa- l nak valamit az ütközetből, de csak fehér . füst és olykor egy villanás a látóhatár szélén árulták el, hogy itt ezrek meg ezrek pusztítják egymást, A kapitány végigjárta a kocsikat és .amikor megpillantotta Vlajkoffot, gúnyosan \szólt rá: — No te, igazi katona, ugy-e, jobb itt a piszkos bőrödnek, mint ott elül, ahol ki is lyukaszthatnák? Te szájhös! Mész le mindjárt a, bakról 1 Mars I Vizet hozzál a lovaknak!... ... Estére behozták az első sebesülteket. Egy ezredes is volt köztük, aki a lábát törte. Ez beszélte el kötözés közben, hogy az ellenség megingott és jobbra hátrál, úgy, hogy a hadosztály még az éjjel szintén frontot változtat. Balfelől nem fenyeget veszély, a járőrök semmi gyanúsat sem észleltek. Hideg, tiszta hajnal következett az első meleg napra. A harcoló sereg csakugyan tovább menetelt. Mély keréknyomok mutatták az ágyuk útját a lankásan kezdődő hegyek felé. A vörös-keresztes csapat is megindult arra, fölszedve közben az este meg nem talált nyomorékokat. Vlajkoff egy pillanatnyi megállás nélkül, mint a jó vizsla, szaladgált föl-alá a cserjések közt, a szerencsétlenül járt bajtársak után kutatva. De miután akiben még élet volt, azt hamarosan beszállították, a kapitány újra ürügyet talált a szidalmazásra. — Mit csavarogsz ? — ordított rá. — Talán gazdag halottat keressz, akit kifosszál ? Vlajkoff megsápadt és a keze önkéntelenül késére tévedt, aztán lassan hátra- kotródott a kocsisor végére. Még javában harmatozott, amidőn megdördültek elöl az ágyuk. Jószemü ember tisztán kivehette, hogy sürögnek masinájuk körül a tüzérek, hogy osztanak parancsot a tisztek és hogyan pukkan szét egy-egy ellenséges golyó a tüzvonal fölött. A dörgés mind erősebb lett, különös chá- osszá sűrűsödött a puskák ropogásával és a gépfegyverek szabályos kattogásával. Még a sebesültek is lölneszeltek véres derék aljukról. — Jól dolgozunk 1 — lelkesedett az ezredes, — átkozott pech, hogy nekem most itt kell döglenem 1 — Jól I — helyeselt a kapitány. — De nem tudom, mi az ott elől, balra? Egészen keletnek a földön vastag porfelhő kúszott előre. Az ezredes beigazitotta messzelátóját éé végigvizsgálta a felhőt, aztán merev arccal bámult a saját seregére, végül csendesen felelt: — Az, kapitány ur, egy ellenséges lovasdandár, melyre nem számítottunk. De sokkal nagyobb baj, hogy még most sem számítanak rá; — vagy már igen: nézze, most észrevették .. . ' Az ágyukhoz sie.tvev vágtattak vissza az előfogatok és lovasküldöncök eredtek el a harcban álló gyalogságnak is megvinni a hirt, hogy oldalról támadás fenyeget Mint egy kaleidoszkóp változó ara- beszkjei, úgy változott meg percről percre a látóhatár pereme. A tüzérség egyrésze megfordult és újra lemozdonyzott, majd az ágyuk közt gyalogosok bukkantak fel, a kik a porfelhő irányába rohantak és egyszerre levágódtak a hepe-hupák nyújtotta födözékek mögé. A tisztek kardjeleinek fénye villogott a levegőben, egy-egy elhaló kürtszót hozott a szél és kilobbant az első tűz is az oldaltámadásnak címezve. Most megtorpant a felhő. Talán nem várta ezt a fogadtatás, vagy talán várt még valamire ? — Ezért nem rohamoznak! — szólalt meg az ezredes, — odanézzen 1 A többi ágyú is megfordult és visszafelé vágtatott, nyomukban pedig az egész hadosztály folyton fokozódó összevisszaságban. — Elől megneszelték, hogy segítség jött, alkalmasint ők maguk is erősítést kaptak, védekezésből támadásba mentek át és mi most kénytelenek vagyunk visszahúzódni, nehogy két tűz közé kerüljünk. Az a lovasdandár csak a kedvező alkalmat lesi, hogy akkor rontson ránk, amikor legnagyobb lesz a zűrzavar, Nézze, máris, — az átkozottak 1... Mintha egy távoli földrengés hulláma suhant volna át a tájon, meghördült a levegő és megingott a talaj. A porfelhő rávetette magát a gyalogosok rajvonalára ... * (Folyt, köv.) Felelős szerkesztő: Dl*. Fejes litván. Főmunkatárs: Ruprecht Sándor. Laptulajdonos és kiadó : Morvái JáttOS. Minden ruha uj lesz tisztítás és festés által BB A BIKSZÁDI ■■ természetes ásványvíz, gyógyhatású, hurutos bántalmaknál páratlan. r- t Kapható mindenhol, árjegyzéket kívánatra küld A legutóbbi termésű savanyu uj borral vegyítve kitűnő italt szolgáltat. a bikszádi fürdőigazgatóság.
