Szatmár és Vidéke, 1913 (30. évfolyam, 1-52. szám)

1913-05-20 / 20. szám

20-ik szám. Siatmár-Németi, 1913 május 20. SZAMÁR VIDÉKÉ st _/ TÁ RSADALMI, ISMERETTERJESZTŐ ES SZEPIRODALMI^HETILAP. MEGJELEN MINDEN KEDDEN. SZERKESZTŐSÉG és KIADÓHIVATAL j —V HIRDETÉSEK -v— hova a lap szellemi részére vonatkozó közlemények, továbbá I -V-e lap kiadóhivatalában — jutányos árak aUeadban Az előfizetés ára: előfizetések és hirdetések kttldeadők : \v vétetnek (6L Egész évre . . . 6 kor. 1 Negyedévre 1 kor. 60 fill. Morvái János könyvnyomdája, A hirdetések díjjal előre fizetendők. Fél . . . 3 » 1 Egyes sz&m ára 16 > EAtvös-ntoa 6. az. ♦ * Telefon-szám: 73. Nyilttér garmond sora 20 fillér. ■-----------------------------------------------------------------" *• "fj Vándorülés. A magyar gyáriparosok orsz. szö­vetségének debreceni fiókja vasárnap d. e. 10 órakor vándorülést tartott ! városunkban. A gyáripar nagy jelen­tőségéről felesleges dolog volna hosszú értekezéseket írni, tisztában vagyunk vele mindnyájan, hogy gyáriparra fe­lette nagy szüksége volna az ország­nak, s hogy még nincsen, annak az okait tudtuk meg a vándorgyűlésen, hol hivatott egyének magyarázták el a közgazdaság egész vidékét felölelve és részletesen meg is világítva a szám­talan akadályt, mely nemcsak a gyár­iparnak, de a kisiparnak is útjába áll. Hasznos munkát végez a szövetkezet, mikor az ország különböző városaiban hirdeti az eszmét, de különösen hasz­nos munkát végezett, mikor városunk­ban is megjelent és nekünk is sze­münk elé tárta, mik azok a feltéte­lek, melyek a gyáripar megteremtésé­hez, de általában a boldoguláshoz szükségesek. A városháza nagytermét zsuffolá- sig megtöltő közönség feszült figyelem­mel hallgatta dr. Hegedűs Lorándnak, a gyáriparosok orsz. szövetkezete al- elnökéuek nagyszabású beszédjét, a melyben mindenki által megérthető világos nyelven adta elő azokat a szerencsétlen állapotokat, melyek a magyar nemzet boldogulásának útjá­ban állanak. A takarékosság és a munka szeretetének hiánya az első és legfőbb akadály, hogy a magyar nem boldogulhat. Mindenki többet költ, mint a mennyit keres és a mun­kától igyekszik szabadulni. Az iparos gyermekeit nem az iparos pályára neveli, hanem keservesen iskoláztatja, mert azt akarja, hogy ur legyen belőle és ne kínlódjon, mint ő, holott az ipa­ros pálya mindenesetre többet ér, mint egy esetleges kishivatalnoki állás, amely kész nyomorúság. Azután az iparos maga sem űzi lelkesen a hivatását, sokszor adósságra is vesz egy kis sző­lőt, egy kis földet, és a maga mester­ségét csak mellékesen folytatja. A takarékosságot különösen ajánlta, mert a mai rósz pénzviszo­nyok nem fognak egyhamar megszűnni, az igényeket tehát, melyek nálunk amúgy is nagyon fokozottak, jó lesz lejebb szállítani. Pénz ö felsége influen­zában van és a szobáját őrzi és nem igen van kilátás reá, hogy hamarosan elhagyja, mert az influenzája nagyon súlyos természetű, alig fog egyhamar elmúlni. Fejtegette a drágaság okait és végül rámutatott arra, hogy ennek úgyszintén a tömeges kivándorlásnak is a legfőbb oka az, hogy a földbirtok nak 33 0/°-a kötött birtok és leg nagyobbrészt olyan területen vannak a hol tiszta magyarság lakik. Ezeket kell első sorban szabaddá tenni. Dr. Grátz Gusztáv orsz. képvi­selő, a szövetkezetek ügyvezető igaz­gatója, főként a kisiparral és az ipa­TAUCA. A lomhaság szigetén. — Ada Kaleh. — Tolsztoj Leó „Luzern“ o. elbeszélé­sét, az első szépirodalmi művét, amelyben már jelentkezik a későbbi apostol, ngy kezdi, hogy egy úti kalauzból citálja azt, ami ab­ban a könyvben a svájci városról áll. Mi, umikor Ada Ealehról Írunk, őt plagizálva idetesszük azokat a sorokat, amelyeket a Meyer-féle Führer erről a kuriózus kis szigetről ir: Adakaleh (Szigetvár) vagy Uj-Orsova, semleges terület osztrák (!) védelem alatt, 800 török lakossal (adó- és katonai szol- gálatmentesek) és osztrák (!) helyőrséggel. (Belépés megengedve.) A még a török uralom idejéből visszamaradt lakosok (mozlimok,) a kolóniának keleti mázt köl­csönöznek, az ember a kávéházban török kávét iszik, lefátyolozott nőket lát a kút­hoz menni, stb. * Adakaleh szigetnek, vagy mondjuk mi is Szigetvárnak (Ada — törökül sziget, kaleh = vár) közjogi helyzete szinte önma­gát kínálja fel minden szatirikus kedvű em­bernek, hogy rajta bizonyítsa be a köz- és. rosok helyzetével foglalkozott, rámu­tatván azokra az eszközökre, melyek­nek segélyével a jelen helyzeten vál­toztatni lehet. Nagy köszönettel és hálával tar- tozunk a debreceni fióknak, hogy a- vándorülést városunkban tartotta meg. Azokból a fejtegetésekből itt is, ott is, egy-egy mag jó talajra talált, s bizo­nyára meg fogja teremni gyümölcsét. Akármilyen kevés legyen is a haszon kezdetben, idővel mindenesetre növe­kedni fog, miután ez az útja minden eszmének, egy csapásra semmi sem szokott egyszerre megvalósulni. Sirolin "Roche' orvosilag ajánlva a légzőszervek mindennemű megbetegedése ellen. tüdőbetegségek, gégehurut, szám árhurut, ^ gyermekek görvétykóija ellen. /fgpAaló minden gyógyxíortérban így üveg été * Ionná és államjogi alakulások abberációit. A ki csíny szigetet a törökök a tizenhetedik ezá zad végén Nándor fej érvár eleste után foglal ták el. A nagy Mahmud szultán e szigeten erődítményt épített és innen e félezer méter széles és nem egészen háromezer méter hosszú szigetről vélte az ozmán birodalom­nak a Duna fölötti hatalmit megóvni. Ada­kaleh ezekben az időkben volt karrierjének zenitjén. A török Malta volt. Később, hogy a török birodalomnak a Duna melletti részei felszabadultak és részben Szerbia, részben Románia lett belőlük, a Vaskapu bejáraté nál és a három ország — Magyarország, Szerbia, Románia — határa közt fekvő szi­getecske egész különös közjogi helyzetbe jutott. 1878-ban rendezték helyzetét, amely röviden a következő: A sziget, Adakaleh, ma is török fen- hatóság. alatt áll. (Ez a helyzet most vál­tozott s ez volt a múlt hét szenzációja. Nevezetesen Pünkösd hétfőjén Medve Zol­tán krassószörényi főispán, szatmármegyei földbirtokos, a minisztertanács legutóbbi határozata értelmében muga mellé véve Issekutz Aurél alispánt, Podhraczky fő­szolgabírót, egy csendőrtisztet és négy csen­dőrt, kiszállott Adakaleh szigetre, — azt közigazgatásilag is elfoglalta s Krassószörény megyéhez csatolta.) Egy a szultán által kine­vezett kormányzó, a mufti kormányozza a szigetet és annak háromszáz lakosát, amely­nek fele gyermekekből áll. Viszont az osztrák- magyar hadseregnek harminc katonája — Szemlélődés. Csupa baj és csapás mindenfelé. Fel-' dált, rendetlen, nyomorult állapotok. Teljes lelki levertség. Cégek, vállalkozások bukása; derék, jobb sorsra érdemes polgárok anyagi romlása egymás után. Nekünk, — a köbrendszer szerint növesztett egyenes és közvetett adók alatt amúgy is nyögő népnek, — háború nélkül egy jobb sorsra méltó tiszt parancsnoksága alatt — őrködik a felett, hogy e távol Törökországtól fekvő török territóriumot senki más birtokba ne vehesse. A sziget bíráskodása török volna, ha egyáltalán volna, mert ezen a helyen, és ez kriminál-filozófu- sok számára különösen érdekes probléma le­het, már évtizedek óta nem követték el a bűnöknek legkisebbikét sem. A szigetnek, e közjogi zsuzsunak, legérdekesebb kiváltsága azonban: a vámmentesség. Adakaleh boldog la­kosai, azonfelül, hogy nem tartoznak sem kato­náskodni, sem adót fizetni, a török birodalom­ból érkező minden árut vámmentesen kap hatnak meg. Innen van, hogy ezen a szige­ten a jó, a drága, a finom török kávé, cu­kor és dohány mind hihetetlenül olcsó és. innen van az is, hogy e szigetnek sohasem bűnöző, idillikus fehér, ártatlan nyugalom­ban élő lakosai tulajdonképen mind abból élnek, hogy a büntető törvénykönyvet meg­sértik. Adakaleh lakosai mind csempészek. A szomszédos Orsovát és az átutazókat lát­ják el cukorral, kávéval és dohánnyal és három ország tart e sziget miatt vámháza­kat, vámőröket — mindhiába. A lakosság csempészik és bizonyára nem tudja, hogy ezzel bűnt követ el és nem is tehetne más­ként, a kenyérkeresetnek erre a különös ne­mére szorítja őket a helyzet, amelybe dip­lomaták és államtudósok spekulálták bele ezt a szigetet. is olyan világot kellett megérnünk, amilyen­nél nehezebb talán háború esetén sem lett 'volna. A keoekepáeztorok bő nadrágu királya — Nikita — pedig megelégedetten s gúnyos mosolylyal dörzsöli kezeit. O volt a főszakács. Ügyesen főzött. Közben szerzett is magának néhány milliót a börzén. Igazán könnyen megtörténhetik, hogy Nikita legfelsőbb tetszését fogja nyilvánítani gróf Berchtoldnak s elküldi néki, a rueke- gések elengedése mellett, a keoskerend nagy- jelvényét, az ezüst szakállal és az arany pontocskákkal... * Szívesen üdvözöljük a gyáriparosok szövetségének vándorló bizottságát, körünk­ben történt megjelenése alkalmából. Azonban annyira naivaknak nem tartjuk őket, -hogy feltételezzük róluk, mintha mos­tani kirándulásuktól eredményeket várnának. Bizonyára ők sem hiszik, hogy Bsép szavaik hatása alatt most gyárak fognak alakulni. Legfeljebb, ha arra akad uj vállalkozó, hogy napfogyatkozáskor homályos üveget gyártson. » Ha jól állapítottam meg a jelenségek­ből, — legérdekesebb volt az egész gyár­iparosi intermezzóból a Chorin-név sürü -em­legetése. Sok visszaemlékezés történt — kü­lönösen a fehér asztaloknál — Chorin Ferencre, a volt szatmári képviselőre. Jobbról is. Balról is... Mindegyik tartalmazott holmi elismerést és dicséretet. Nem látszott legkevésbé sem véletlen­nek, hogy ugyanekkor itt volt a távolból ünnepeltnek fia, ifj. dr. Chorin Ferencz is. Volt tehát, aki mindjárt átvegye a dallamos himnuszokat. Meg is felelt rájuk. De azért arra nézve, hogy csakugyan ügyesen beszélt-e ifj. Chorin Ferenc, mégis legjobban Kelemen Samutól szerettem volna véleményt hallani. Szatmár, 1913. május 18. Csomay Qyöaő. A három csempészárun kívül a sziget, illetve annak lakossága még egy negyedik árucikk után él és ez: a hangulat. Mert saját­ságos közjogi helyzetüknél fogva ebben is szerencsések a szigetecskének lakói. Közép- Európa kapujánál abban a szerencsés hely­zetben vannak, hogy fenttarthatták és meg­őrizhették a keleti életnek azt az egészen sajátos, leginkább tétlenségből álló hangula­tát, amelyért meghal, hosszú utat tesz, pénzt ad a nyugati ember, aki otthon ezer raffíné- riák után előállított tisztaságban és kénye­lemben él, nagyszerű palotákban, gyönyörű parkok mellett, színházaknak, képtáraknak, könyvkereskedéseknek tövében. Fantáziája mégis odavonzzák a színes, a tarka kelet felé, amelynél fantáziátlanabb, ötlettelenebb va­lami nem létezik. Az ezeregyéjszaka osodái- ról ábrándozik a nyugati ember, akinek a billiárdgolyót, amellyel játszik, a poharat, amelyből iszik, a fogpiezkálót, amelyhez ét­kezés után folyamodik, több fantáziával állí­tották össze, mint amennyi az egész lomha, tunya és rest keleten van, amelynek minden poézise az a barbár elmaradottság, amely­ből, hogy kikerüljenek, annyit küzdöttek a nyugati népek. Orsováról csónakon lehet a szigetre jutni, amelynek minden oldalát a régi török várnak pusztuló falai veszik körül. A fal­nak egyik oldalára, szemben Orsovával, a honnan a várakozással teli idegen érkezik, nagyválasztéku cipőraktárát ajánlok a t vevő közönségnek, mint a legéksébb bevásárlási forrást. == Közvetlen a „Pannónia“ szálloda mellett!! A valódi amerikai King Quality cipők kizárólagos raktára. MEGÉRKEZTEK a tavaszi és nyári idényre megrendelt valódi schevrauz és box bőrből készült legújabb divatu fekete és barna szinü úri-, női- és gyermek-cipők 1

Next

/
Thumbnails
Contents