Szatmár és Vidéke, 1913 (30. évfolyam, 1-52. szám)

1913-01-14 / 2. szám

a isir I I SZATMAE fiS VIDÉKE. alakulás ellen szavazott és így u társulat nem létesült. — £1 kell ismernünk, hogy ily ármentesitő társulat megalakulása váro­sunkra, vármegyénkre, sőt egész északkeleti Magyarországra igen nagy fontossággal bir. Városuckra pedig annál nagyobb jelentőségű lelt volna, mert a társulat központjául Szat- már városa jelöltetett ki. — Nézetem szerint a megalakulás ellen szavazó birtokosokat nem az a meggyőződés vezette, hogy talán feleslegesnek vagy sztikségtellennek tartották volna áss ármentesitést, és a belvizek szabály­zását, hanem az ármentesitő költségek arány­talan Dugyságától való félelem. — A félelmet esak az állam oszlathatja el, ha kilátásba helyezi a megalakulandó társulatnak nagyobb arányban való segélyezését, vagy ha kimondja, hogy a szabályozások végrehajtása közérdekű, mely esetben az állami hozzájárulás bizto­sítva lesz. Engedje meg Méltóságos Elnök Ur és igen tisztelt Törvényhatósági Bizottsági Köz­gyűlés, hogy midőn az uj évben először gyűlt össze a bizottság, jóegészeéget kíván­jak, hogy feladataink jó erőben és kifogás- talalan munkakedvvel teljesíthessék, és az uj évben zavartalan és sikeres működést fejthessünk ki. Közgyillás a jelentéit tudomásul vette. Ezután következett a dr. Tanódy Endre indítványa, hogy a közgyűlés írjon fel a kormányhoz és a parla­menthez az uj adótörvények 1914 ja­nuár 1-ig leendő felfüggesztése és azoknak módosítása iránt azzal a kije­lentéssel, hogy mindaddig, míg ezen feliratnak eleget nem tesz, a kormány iránt nem viseltetik bizalommal. A tanács ezzel szemben a bizalmatlansági nyilatkozat elhagyásával a feliratot szintén pártolta és közben Roóz Gyula bizottsági tag nyújtott be írásban egy hasonló indítványt. Dr. Tanódy Endre indítványát szóval is megindokolta, beszédjében feltárta az uj adótörvé­nyek általános és különös sérelmes részeit és kiterjeszkedvén a tanács indítványára is, alaposan megindo­kolta, miért szükséges a kormánynyal szemben a bizalmatlanságot hangoz­tatni. Az ö indítványa melleit dr. Kelemen Samu képviselő szólalt fel, aki szintén feltárta az uj adótörvények hiányait és ajánlotta az inditvány el­fogadását. Dr. Vajay Károly a tanács indítványát védelmezte, majd dr. Frie­der Adolf tartott hosszabb beszédet, a melyben különösen a szövetkezeti tör­vényre való hivatkozással érvelt a tanács indítványa mellett. A főispán utalt arra, hogy a kormány a törvény végrehajtását amúgy is felfüggeszti és biztos kilátás van reá, hogy annak szemeit egy kendő csücskébe törülgeti. Olyan egyedül áll rossz kedvével ebben a vidám hangulatú tömegben. Táncoló léptekkel megy el mellette egy genuai nő; egy hét éves emberkét vezet, akinek a lábán facipő, a fején egy válig érő nagy szürke kalap van, 'egyre rázogatta a fejét, hogy a kalapot hátravesse, de az mindig visszacsúszott az orrára. Az asszony lekapta a gyerek fejéről a kalapot, nevetve lóbálta meg a levegőben és dalba kezdett. A gyerek föl-fölugrott, hogy kalapját el­kapja és azután mind a ketten eltűntek a tömegben. Egy magas termetű bőrkötényes, mez­telen karú ember egy hat éves leánykát tartott a vállán és egy mellette ballagó asszonnyal, beszélgetett, aki egy lángvörös- haju fiút vezetett a kezénél fogva. — Tudod e, hogyha ez a módszer utat tör magának, akkor nehéz lesz legyűrni bennünket. Hangosan, győzedelmesen nevetett és kicsiny terhét magasra emelte: — Éljen Párma! Az emberek elszéledtek, a gyerekeket magukkal vitték és vezették. A téren el­hullott virágok, elszórt papirszeletek, elége­dett rendőrök maradtak és rajtuk kívül an­nak a nemes embernek az alakja, aki az újvilágot fölfedezte. De a térre torkolló utcákon lelkes kiáltások hallatszottak, azok az emberek kiáltoztak, akik az uj élet felé vezető utón haladnak. r ... Maxim Gorkij. módosítását is eszközölni fogja és igy a bizalmatlansági indítványnak helye nem lehet, szavazásra bocsátotta a kérdést és a többség a tanács javas­latát fogadta el. A majdnem másfél óráig tartó vita kimerítvén az általános érdeklő­dést, szavazás után a bizottsági tagok nagyobb része eltávozott és a napi­renden lévő többi tárgyak minden vita nélkül az előterjesztett javasla­toknak megfelelöleg nyertek elintézést, mire a közgyűlés fél hat órakor véget ért. ______ Az adótörvények revíziója. Irta: Dr. Szende Pál, az Orsz. Magy. Kereak. Egy. főtitkára. (Folyt, és rége.) A revízió irányát nagy vonásokban a a következőkben jelenthetjük meg. A kormány áll&ndó&D arra hivatkozik, hogy az uj adórendszer a kis existenciának könnyebbséget nyújt a létminimumon alól maradó jövedelmek adózatlanul hagyásával. Ennek éppen az ellenkezője áll. A létmini­mum évi 800. korona és a család tagok ke­resménye a családfő jövedelméhez hozzá- számittatik. A legnagyobb nyomorban élő néprétegektől eltekintve, alig van Magyar- országon kereső ember aki e címen adózás alá ne volna vonható. Sőt az ipari munká­sok, akik az eddigi adóprakxis szerint telje­sen adózatlanul maradtak, most majdnem kivétel nélkül adókötelesek lesznek. Itt csu­pán két eset lehetséges. Vagy végrehajtja a kormány betű szerint erélyesen a törvényt és akkor a nagyhangú kijelentések dacára a legszegényebb emberek is fognak adót fizetni, vagy az adóigazgatás lazán fogja az adóalap kinyomo 'ást teljesíteni és nem zaklatja az alsóbb néposztályokat. Harmadik eset ki van zárva, s igy igen nehéz megérteni, miért ragaszkodik a ministerium egy oly törvény végrehajtásához, amely a törvényhozás in­tenciójának csak akkor felelne meg, ha egy­általán nem hajtanák végre. Az osztrák jövedelmi adó kulcsa sokkal enyhébb mint a magyaré, s igy nemcsak a kis, hanem a közép existenciák is súlyosabb adóterhet viselnek nálunk, mint odaát. Ez is mutatja, hogy az adóreform állítólagos szoci- állis célzatai mennyire ellentétben állanak a törvény szószerinti intézkedéseivel. Az adó revízióra irányul mozgalomnak tehát legfőbb követelménye, hogy a létminimum és jöve­delmi adókulcs legalább is olyun legyen, mint Ausztriában. A kereskedők, iparosok As értelmiségi középosztály szempontjából az általános ke­reseti adó lelje« átalakítására van szükség. Itt mindjárt előrebocsátjuk, hogy a kincstár érdekeinek megóvása végett a mákontingens megmaradása ellen, semmi kifogásuk nincs. Lehetetlen és visszás helyzeteket teremt azonban, hogy az alább felsorolt foglalko­zási ágak lényegében véve két személyi termé­szetű adót fizetnek, mert a kereseti adónál az adóalap éppen úgy bevallás utján, a sze mélyi viszonyoknak tekintetbe vételénél álla- pittatik meg, mint a jövedelmi adónál. A kereskedők és iparosok legtöbb panasza ép­pen abból származik, hogy ellentétben min­den más társadalmi osztállyal, ők a bevallási kényszer következményeivel két ízben Bujtat­nak, Ezen úgy lehetne segíteni, ha a kere­seti adót egy valóban külső támpontokra fel­épített adóvá alakítanék át még pedig úgy, hogy az adó összege nemcsak kontingentálás, hanem az egyes adózók között felosztás alá is esnék. Az osztrák kereseti adó rendszerére gondolunk, melyben az adózók úgynevezett adózó társaságokban egyesülnek és ezek tag­jaik között felosztják a társaságra kirótt adó­kontingenst. E célra nem szükséges az ed­digi adókivető bizottságokat megtartani, ha­nem a felosztást a kereskedelmi és iparka­marák, ügyvédi kamarák és egyéb autonon testületek keretében lehetne elvégezni és csak ott alakíttatnék külön bizottság, a felosztás (repartirozása) céljából, ahol ilyen szerveze­tek nem léteznek. Ezáltal a jövedelmi adó a kereseti adótól teljesen.elválnék és megszűnne az a lehetetlen állapot, hogy kereskedő és iparos most ugyanarról a jövedelemről két vallomást tartozik adni és a vallomások el­mulasztása folytán kétszer lehet rá a bírsá­got kiróni. Az a tény, hogy ezt a rendszert az osztrákoktól kell átvenni, ne tartson senkit sem vissza. A kereseti adóról szóló 1875. évi törvény is jórészt osztrák mintára ké­szült és az c-ak r<ánk nézve hátrányos, hogy u magyar adóre: (1 zer az osztráktól annyira különbözik. Különben az uj adótörvények oly bőven ób részletesen fordítanak az oszt­rák és porosz forrásokból, hogy igazán semmi akadálya sincs annak, hogy a kereseti adóz­tatás Ausztriában is helyesnek bizonyult intézményét onnan egészen átvegyük. A jövedelmi adónál az adókulcs meg­változtatásán kívül szükség van arra, hogy az udólap kinyomozására és a bevallási köte­lezettségre vonutkozó meglehetősen homályos szabályok kétségek kizáró módon szövegez- tessenek. Feltétlenül szükséges annak sza­batos megállapitásu, hogy az adózó bevallási kötelezettsége alternativ legyen. A törvény­ből kihagyandók mindamaz intézkedések, amelyek zaklatásokra és politikai üldözé­sekre nyújtanak módot és főleg az adónove- lába becsempészett magas bírságok mér- eéklendők. Ezek volnának .amu főbb irányelvek, melyekben az adóreviziónak mozognia kell. Természetesen ez alapelveknek keresztülvi­tele csak nagyszámú a részletekre kiterjedő módosítás utján volna lehetséges. Ez azon­ban későbbi feladat. Most mindenkinek, aki az ipari, kereskedelmi és értelmiségi foglal­kozások érdekeit a szivén viseli, legfőbb kö­telessége, hogy az adótörvények revíziójára irányuló mozgalmat támogassa. Apróságok. A tegnapi közgyűlésnek több mint felét a Bandi öcsém indítványa foglalta le, a melynek egyik részével mindenki egyetértett, de a másik részét mindenki szívesen elen­gedte volna. Próbáltuk is vele 50 perczentre kiegyezni, ámde ő ragaszkodott az egészhez, a mi érthető is, mert nála éppen a bizal­matlanság volt a fontos, a többi csuk gárni- rung akart lenni, hogy a lenyelés köny- nyebben menjen. % Fejtegeti egyik bizottsági tag egy cso­portban, hogy az uj adótörvény, miért sérel­mes és beszédét azzal a kijelentéssel fejezi be, hogy azon okvetlenül javítani kell. — Értem, hogy rossz, — szól rá egy másik — de szerintem rossz minden adótör­vény a világon, s ha a kincstár azt látja, hogy a polgárok kézzel lábbal hadakoznak ellene, ő annál inkább fog ragaszkodni hozzá, mert a mi az adófizetőknek annyira rossz, az neki minden esetre csak jó lehet. * — Javitnak-e rajta vagy pedig nem,-az a jövő kérdése, de hogy az életbeléptetést legalább 1914. január 1-ig okvetlenül fel kell függeszteni, az már bizonyos! — Es miért olyan fontos épen a fel- függesztés p — Hogy legyen az embernek ideje a törvényt alaposan megtunului. Mert lásd a helyzet ma az, hogy akadnak kevesen, a kik már nagyjában átlapozták, de olyan adófizető, a ki megtanulta volna, olyan nincs a sifonérbanl * Á közgyűlés egyhangúlag hozzájárult a szinügyi bizottság előterjesztéséhez, hogy a színházat újabb két évre Heves Bélának adta ki. Milyen másként nézett ki most egy éve, tűikor pedig csak egy évről volt szó. Pro és kontra állottak fel a szónokok és volt olyan csata és kavarodás, mintha lega­lább is arról lett volna szó, hogy a kormány­nak bizalmat vagy bizalmatlanságot szavaz- zanak-ó? Most pedig sehol egy ellenzés, nemcsak a színházat kapta meg, de még a mozit is neki adták. * A papválasztás is végbe ment és ugyancsak erős volt a küzdelem a két párt között. A Boros-párt nagy elkeseredéssel vette tudomásul leveretésót, s egyik agilis vezére az eredmény kihirdetésekor bossszusan mondotta: — Csakugyan igaz, a mit az osztály- sorsjátéknál mondanak, hogy Kiss szeren­cséje nagy I — De az is igaz, — szólt rá egy ellenpárti — hogy Boros még nem soros. ■ ______________________________|__________________________Demeter. Má riavölgyi vizek mégis a legjobbak és legolcsóbbak Csodás összetételüknél fogva mint gyógyvizek is a legelsők közzé tartoznak — s a leg­nagyobb mértékben érdemesek a t. közön­ség pártolására és az orvos urak figyelmére. Főraktár mindig egéaz friss töltésben: SZATMÁRI KERESKEDELMI RÉSZVÉNYTÁRSASÁGNÁL. Csak azon ládik&K és cdőtakgoK» fflelyek gyárjegyként a kávédarálót viselik, tartalmazzák a legjobbnak elismert „valódi iFranck: kávé-pótlékot” a Ha&áai gbárból. Azért óvatosság a be- vásárlásnálI ; t Sf _ J ......- - _ . . . BO B HÍREINK. — Pap választás. Biki Károly halálával megüresedett lelkészi állást vasárnap töltötték be választás utján. Két hatalmas párt mérkőzött: Kiss Bertalan az uj esperes s Boros Jenő volt szatmári s. lelkész között folyt a küzdelem. Az eredmény mindvégig .bizonytalan volt, mert mind a két párt nagy agitációt fejtett ki jelöltje érde­kébe. A választás eredményét este fél 8 órakor hirdették ki, melyszerint Kiss Bertalan esperes 203, Boros Jenő 185 szavazatot kapott s igy Kiss Ber­talan 18 szavazattöbbséggel választa­tott meg. A csekély szavazatkülönbség is mutatta, hogy a Boros párt mily lelkesedéssel tartott ki mindvégig, vi­szont a Kiss Bertalan párt ügyes szer ­vezettségével érte el jelöltje győzelmét. Az eredmény megnyugtató, mert Szat- már-Németi újból esperest székhely marad. — Egy fontos intézkedés. Tankóczy Gyula rendőrfőkapitány ré­gen nélkülözött, közegészségi szem­pontból igen üdvös rendeletet adott ki a napokban. A rendelet a tejter­mékek eladása körüli tisztátalanságo- kat és az undorig menő rossz szoká­sokat akarja megszüntetni. A rendelet, mely az általánosságnak szól, minden­kit érdekel, szószerint igy hangzik: 16148/1912. fksz. HIRDETMÉNY. Az 1895. ávi XLVI. t.-cz. alapján tartott ellenőrzési szemlók alkalmával ar­ról győződtem meg, hogy a tej és tejter­mékek forgalomba hozatalu és elárusitása oly módon történik, hogy az a közegész­ségügy legelemibb követelményeinek sem felel meg, miért is az 1895. évi XLYI. t.-cz. és az 1876. évi XIV. t.-cz. 10 §-a alapján az ezen törvény 7. §-ában foglalt jogkövetkezmények terhe alatt kötelezem a város területén tejet s tejtermékeket forgalomba hozókat arra, hogy tejet és tejtermékeket csak tiszta és teljeseu elzár­ható edényben szabad forgalomba hozni.' — A tisztaság fogalmához tartozik, hogy a kanna belülről rozsdás ne legyen s a nyílásokat könnyen tisztítható fém, üveg vagy parafával szabad elzárni. — Tilos tehát az edények kannák nyílásainak tengeri csutkával, rongyokkal stb. való elzárása és szineskendőkkel, rongyokkal való lekötése. — Hanem e célra csak tiszta kendő használható. Tilos továbbá, hogy a tejtermékeket elárusító a venni szándékozónak megen­gedje, hogy az árusításra szánt edényből igyák, ujját belemártsa, vagy olyan esz­közzel, kanállal Ízleljen mely az edénybe visszakerül, viszont tilos az elárusítóknak is, hogy a tejet, tejfelt az edény széléről újukkal összegyüjtsék. — Vajat csak asz­talon, tisztu pergument papírra helyezve s tiszta kendővel letakarva szabad forga­lomba hozni. — Az összes tejtermékeket a piacon csak asztalon és csak megfelelő tiszta kendőkkel állandóan letakarva szabad tartani. Az ezen tilalmak ellen vétők 1—600 koronáig terjedhető péuzbirsággal és nem­fizetés esetén 60 napra terjedhető fogság­gal közigazgatási utón büntethetők. Szatmár-Németi 1912. december 30. Tankóczi Gyula rendőrfőkapitány. — A Tisza-Szamos közének ármentesitése. A Tisza-Szamosközi érdekeltség csütörtökön tartotta köz­gyűlését a városháza nagytermében A közgyűlést Ilosvay Aladár alispán hivta össze a földmivelésügyi minisztertől nyert megbizása alapján. Az érdekelt­ségbe vont 207,000 katasztrális hold terület ugyanis négy tögrvé/nyhatóság területén fekszik s a vizszabályozási társulat megalakítását a miniszter a szatmárvármegyei alispán hatáskörébe utalta. Az alispán ismertette a Szamos- jobbparti ármentesités s vizosztályozás ügyét s az ármentesités ellen és mel­lett többen felszólalok. Lázári Nagy Béla azt az indítvány t terjesztette elő, hogy tekintettel a súlyos gazdasági viszonyokra, vegyék le napirendről az ügyet. Kende Zsigtnond, gróf Vay Gábor; Osztrovicky István s Hunvald

Next

/
Thumbnails
Contents