Szatmár és Vidéke, 1913 (30. évfolyam, 1-52. szám)
1913-03-25 / 12. szám
Siatmár-Németi, 1913 március 23. J9 VIDÉKÉ TÁRSADALMI, ISMERETTERJESZTŐ ÉS SZÉPIRODALMI HETILAP. MEGJELEN MINDEN KEDDEN. Az előfizetés ára: Egész évre ... 6 kor. 1 Negyedévre 1 kor. 60 fill. Fél » ... 3 > 1 Egyes szám ára 16 > SZERKESZTŐSÉG és KIADÓHIVATAL hova a lap szellemi részére vonatkozó közlemények, további előfizetéseid és hirdetések küldendők : Morvái János könyvnyomdája, Eótvöa-ntoa 6. as. 6 ♦ Telefoa-ai&m: 70. —HIRDETÉSEK -v— 1 — e lap kiadóhivatalában — jutányos árak ellenében 1 vétetnek fól. A hirdetések díjjal elére fizetendők. NyUttér garmond sora 20 fillér. { Feltámadunk! A keresztény világ legszebb, legkimagaslóbb napja, a várvavárt Husvét, a feltámadás ezen magasztos ünnepe, a megújult természet illatozó tavaszával együtt, ime megérkezett. Milliók és milliók szive mond hálát e napon a inindenség urának, milliók lelke dobban meg a feltámadás eme nagy napján, mert hiszen nem csak a vallási kegyelet, de a természet minden igaz ha hálaadó zsolozsmát zeng a feltámadás, a természet, a ragyogó tavasz megújulásának eme lélekemelő kettős ünnepén; a midőn a mindenható, a maga titokszerüségével, miden- ható hatalmával erdőt és mezőt, a reménység zöld színével ékített fel, hirdetvén egyúttal a vallás magasztos szavaival, nagynak és kicsinynek, boldog-boldogtalannak: itt a feltámadás! Az emberi kutató ész, ragyogó elmével alkotta meg e nap jelentőségét, a midőn a vallást a természet örök törvényével hozta összeköttetésbe. A feltámadás törvénye tehát első sorban a fejlődő tavasz, a növelő és gyümölcsöző nyár, az aludni térő ősz s a meghalt télben keresendő; szóval a feltámadás magasztos fogalmára a vallás szent törvényein kívül, a föld, e közös édesanya —- honnét minden, de minden származik, s hová minden tárgy — lény visszatér — tanit és oktat benaünket arra, hogy igen, van és lesz feltámadás. Nincs e világon semmi, mely elveszne. Minden tárgy, lény, örök-öröktől fogva meg volt, és meglesz. Ez eszme, e megcáfolhatatlan igazság szüli az örökös átváltozást, átalakulást, ez eszme a természet örök törvényében van, és igy az csalhatatlan, változást nem szenved — soha-soha. Az emberiségnek egyik legszebb, legnagyobb gondolata ezen egyetlen szóban: feltámadás van kifejezve, mely nemcsak hogy igaz, de a vallási kegyelet magasztosságát is növeli, erősiti. Ezen hit, ezen gondolat, e magasztos tudat ad erőt a csüggedőnek, reményt a haldokló fájdalmának. E gondolattal válik meg a haldokló hátra maradt kedveseitől, e tudattal búcsúzik halálos ágyán testvér a testvértől, a szerető anya kedves gyermekeitől. E tudat, e gondolat nélkül nem volna élet e földön, nem volna, öröm és boldogság az emberek leikéiben. A hit és remény, a vallás s a természet összmüködései tartják s mozgatják a világot. Hit nélkül nincs vallás, vallás nélkül egyház, ezek nélkül pedig nincs társadalom. Ki nem erős és ingadozó a hitben, gyenge, ingadozó az a hazaszeretetben is. Gazdag és szegény, erős és gyönge a hit eme varázs-szavában, a feltámadás magasztos gondolatában leli fel boldogságát, hit nélkül a leggazdagabb is szegényebb lenne a koldusnál, mert lelki világát az emberiség legszebb, legfenségesebb kincsét veszítené el, mert. hiszen a hit, a remény, a feltámadás magasztos tudata velünk születik, azt a természet, mint legszebb ajándékát, csaknem a születés alkalmával oltotta lelkeinkbe. Jaj annak ki e kincsnek gondját nem viselvén, azt elveszítette, mert ki ezen legbecsesebb kincseket meg nem őrizve, leikéből elveszítette, annak élete kopárubb a letarolt tarlónál, kietlenebb a legmagasabb hegyek csúcsainál, mely bár lehet nagy és magas s a halandók bámulata tárgya, de zord és rideg. Vallási szent érzelmek, e fenséges szellemi kincsek bírása nélkül nincs mennyország, az ember élete valóságos pokollá változik. A pokol és mennyország itt e földön veszi kezdetét, itt kezdődik jutalma a hitnek, reménynek, a feltámadásnak, s büntetése annak, ki ezen szellemi kincseket elveszítette. Nem a sirontul, de földi életben van a menyország, itt van, itt érezhető szivünk és lelkünk nemességében, jóságában és erényeiben; valamint a pokol kínjait is itt kell átszenvedni mindazoknak, kik a vallás legszebb tanait megvetve, attól elfordulnak. Porba borulva imádlak én is dicső természet, hatalmas törvényeiddel, összetett kezekkel mondok szívből jött hálaadó imát a feltámadás e magasztos lélekemelő nagy ünnepén, melyben hitet és reményt nyújtasz leikeinkbe a jövőre, s a vallási kegyeleten kívül, a. legdicsöbb, legnemesebb érzelemre, a hazaszeretetre is lelkesítesz, s ez által hitet és reményt nyújtasz arra, hogy még jönni jog egy szebb nap, melyben szeretet hazánk derülő egén is lesz, a müveltég, a tudomány s a felvilágodottság segítségével — egy igazi magasztos feltámadás, — mely- után buzgó imádság epedez százezrek ajakán — a mikor a haza minden fiában fel fog ébredni azon magasztos tudat, hogy e hazát csak bent, a hármas halom és a négy folyam között lehet igazán szeretni, védeni és oltalmazni. Végh Gyula. Viszontlátás. Szívből köszöntőm olvasóit e lopnak és valamikor régen, nekem is. Olyanforma érzéssel kezdek e néhány sorhoz, mint ezelőtt idestova negyven esztendővel, amikor az az izgalom cikázott végig az idegeimen, hogy nyomtatásban fog megjelenni az egész nevem cikkem alatt, vagy (az is valami) annak a kezdő betűi a szerkesztői üzenetek rovatában. Egy végzetes tévedésből való feloceu- dásom nyomja most újból kezembe a tollat. Megvallom, túlbecsültem volt hirlap- irói működésem értékét a szatmári Times hasábjain, ahogy a Szatmár és Vidéke szerkesztője bizalmas körben (ahol szerénykedni szokott) a lapját nevezni szereti. Azt hittem, hogy éltem fogytáig fog járni a cimemre az újság azért, amit addig beleírtam volt. A kiadó azonban régen beszüntette a lap küldését, úgy, hogy csak másoktól hallottam, milyen kellemes osatározások folynak benne a — Heti Szemlével. Megértettem a gyengéd célzást, hogy elfogyasztottam a megkeresett kenyeremet, és újból dolgoznom kell, ha tovább élni, TAUCA. Cordoba. Irta: Dr. Barna János felsőkereskedelmi iskolai tanár. Valamikor réges-régen nyugatnak Mekkája volt Cordoba és élet pezsgett a Quadalquivir partján elterülő metropolisban. A nyugati izlamnak gócpontja volt s innen sugárzott szerte mindenfelé a jólét, a hatalom, a művelődés. A termékeny andaluziai alföldnek legszebb ékköve, ragyogó karbunkulusa volt Cordoba, a kalifák fővárosa. Amilyen nagy gazdagság uralkodott a város falai között, épen olyan jólét áradt szerte a vidéken is. Ligetek, kertek váltakoztak szántóföldekkel. Narancs, citrom és gránát erdők illatos virágdíszben pompáztak, de túlszárnyalta ezeket mind a növényvilág koronás királynője, a pálma. Magasra emelte föl fejét a pálma és fönt a magasban fölfogta a messzi délről jövő szellőnek csókjait, amit a forró szivü afrikai puszta küldött messzire szakadt csemetéje után. Spanyol földön letelepülő mozlimeknek első dolguk volt, hogy meghonosítsák uj hazájukban a délszaki vidéknek legszebb ékességét a sudár növésű pálmát. Amint uj hazára találtak a mórok, épen úgy uj otthonra lelt a pálma is a Pyreneusi félszigeten. Abderrahman a Bagdadból menekülő királyi sarjadék még idegennek tekinti a pálmát is, magát is Andalúzia áldott szép vidékein. Elszakadva az édes otthontól, a regényes és holdsugaras kelettől, keserűség lopódzik a száműzött herceg szivébe s szomorú hangon énekel az elvesztett tűzhelyről : Mint én, te is idegen vagy Ez országban, oh te pálma I Hazádtól messze nyugatnak Talajába átplántálva. (GerŐ Attila fordítása.) Az uj környezetben, az uj hazában megszokott s lassankint gyökeret vert a pálma; de azok, akik az első fácskákat elültették s félő gondossággal ápolták a csemetéket azoknak utódai már nem laknak ezen a földön, azoknak távozniok kellett mindörökre. Eltűntek Spanyolországból a mórok, kiűzték őket. De az elűzött nép nem ment egyedül, magával vitt sok mindent s köztük ezen földnek legértékesebb kincsét is: a jólétet. Kiapadtak a csatornák vizei, megfogylak az erdőségek, eltűnt a vetéseknek aranysárga bársonyos tengere és eltűnt az erdők fáinak zöld csipkés lombozat ernyője. Pusztulnia kellett mindennek, de mindennek, mfert hiányoztak a munkás kezek. Amint lassankint senyvedni kezdett a vidék, úgy kezdtek lassan pusztulni a városok is. A rombolás és pusztulás szelleme ott lebeg a spanyol városok fölött. Két város sínylette meg legjobban a spanyolok uralmát. Az egyik a nyugati góthok hajdani fővárosa, a sziklás martu Tajo két partjára épített Toledo, a másik pedig a gyorsvizü Quadalquivir jobb partjára épített Cordoba, a kalifák fővárosa. Két hatalmas birodalomnak volt székvárosa mindkét város. Mindkét birodalomnak egy a története: pártoskodás és belviszály. Belső meghasonlás buktatta el a jerezi síkon a góthok birodalmát; s belső torzsalkodás törte darabokra a próféta jogarát is és igy azután az apró részekre szétmállott mozlimség nem volt képes ellenállni a diadalmasan előrenyomuló keresztnek. A cordobai kalifátus bukásával kezdődik a város hanyatlása is, mert vészit jelentőségéből s igy lassan-lassan kereskedelme és ipara kezd összezsugorodni, hogy azután a spanyol uralom beköszöntővel a minimumra apadjon le. A kereskedelem és ipar hanyatlása az anyagi jólétnek, majd azután a szellemi kultúrának megfogyatkozását is előidézte. Pedig csodás dolgokat beszélnek az arab krónikások erről a városról. A IX. és X. században, vagyis a virágzás korában a város mintegy 130000 házból állott és a hívők 3000 mecsetben dicsérhették Alláh- nak nagyságát; azonkívül 500 kórház, 800 nyilvános iskola, 900 fürdő és 600 vendéglő állott a lakosság rendelkezésére. Olyan számok ezek, melyekhez foghatót keveset találunk az emberi kultúra történetében, egy kissé ha az élénk fantáziájú mozlim Írók túlzásait le is szállítjuk. A kulturális intézmények közül meg kell említenünk még egyet s ez a II. Haken kalifától (961—976) alapitott közkönyvtár, amely 400000 kéziratos kötetből állott. Ez volt a pogány Cordoba s önkéntelen felmerül lelkűnkben a kérdés, hogy ma a XX. században mit találunk meg Cordobában mindezekből ? Nem valami sok ami reánk maradt, mert a spanyol papok félhold gyűlölete elpusztította az emlékek legnagyobb részét. Itt-ott egy-egy finoman iveit kapuzat, egy-egy oszlop töredék emlékeztet a múltra még, de bizony a templomok, paloták, fürdők mindmind eltűntek a föld színéről, mintha valami varázsló kéz zúzta volna semmivé a ragyogó szép mozlim világot. A sok-sok mecset elpusztult, de fónmaradt egy, egyetlenegy, hogy azután ez regéljen az utókornak az ezeregyéjszakái szépségű mult- ról. Ez a cordobai főmecset, az Ommajár dáknak főtemploma. ____________________(Folyt, köv.)_________________ Kö zvetlen, a „Pannónia“ szálloda mellett A valódi amerikai King Quality cipők kizárólagos raktára. r ----***%— 04 n w vui Hinni mai miiy uuuiiijf uiyuit IMC.CM vinyuo i aiuai a. ME GÉRKEZTEK a tavaszi és nyári idényre megrendelt valódi schevrauz és box bőrből készült legújabb divatu fekete és barna szinü úri-, női- és gyermek-cipő
